Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-15 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 63. szám Ára: 1,20 Ft 1980. március 15. szombat Befejeződött a magyar-szovjet közgazdász- tanácskozás Pénteken Budapesten befejező­dött a magyar—szovjet közgaz­dász-tanácskozás. Résztvevői Csi- kós-Nagy Béla államtitkárnak, a Közgazdasági Társaság elnökének, illetve Tigran Hacsaturov akadé­mikusnak, a Szovjet Közgazdasá­gi Tudományos Intézmények Egyesülete elnökének vezetésével megvitatták a mezőgazdasági fej­lődésnek a két országot érintő kérdéseit. (MTI) Lapok Petőfi Sándor naplójából 3. oldal A maradandóság igényével 4. oldal Rádió- és tv-müsor 5. oldal A szakszervezeti nevelő munkáról tárgyalt az SZMT elnöksége Tegnapi ülésének első napirendi pontjaként az SZMT ne­velési programjának időarányos végrehajtásáról előterjesz­tést, valamint a fejlődést segítő időszerű feladatokat tárgyal­ta meg a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának elnöksége Általános összegezésként meg­állapítható, hogy a szakszervezeti szervek munkahelyi nevelő tevé­kenysége — a még tapasztalható hiányosságok ellenére — egészé­ben javult. Hozzájárult a ma már 160 ezer főt meghaladó tagság szocialista gondolkodásának, élet­módjának erősítéséhez. Kifejezés­re jut ez a fejlődés a közösségi magatartásban, szemléletben, a munkaverseny-mozgalom szín­vonalának javulásában, a lakó­helyért végzett önzetlen társadal­mi munkában, a szocialista élet­eszménnyel szemben álló maga­tartásformák egyre határozottabb elítélésében. Miután a felszólalók — az írá­sos anyag alapján, s annak egyes részeit hangsúlyosabbá téve — olyan lényeges kérdésekről be­széltek, mint a formalista, bürok­ratikus elemek kiküszöbölése a munkaverseny irányításában, ér­tékelésében; a vezetők felelősség- vállalása, példamutatásuk hatása a nevelés szempontjából — a szavak és tettek egybeesésének fontossága. — a nevelési tevé­kenység összetettségének helyes értelmezése — és folytathatnánk — a figyelem a legaktuálisabb feladatokra összpontosult. Arra például, hogy napjainkban s a közeli, de távolabbi jövőben is azon méretnek meg igazán a szakszervezeti tisztségviselők, bi; zalmiak, propagandisták egyaránt) hogyan képesek figyelni a gazda­sági, társadalmi változásokra, a nemzetközi helyzet alakulására, illetve miként lesznek képesek — az ezekből adódó követelmények­hez alkalmazkodva — „napra­kész” válaszokat adni a dolgozók kérdéseire. Megértik-e s megér- zik-e, hogy ma már nem elegen­dő úgy általában politizálni. Az emberek elvárják, hogy napjaink mindannyiukat érintő és érdeklő kérdéseiben eligazítást, őszinte tájékoztatást kapjanak azoktól, akik mint a szakszervezeti moz­galom általuk választott bizalmi emberei erre kötelezettséget vál­laltak. Nemcsak elvileg kell tudni, hogy ma már a mennyiségi szem­lélet egyedülvalóságának vége, s a minőségi kritériumok kerültek előtérbe, hanem álljanak, is ki, amikor a teljesítmény szerinti bérezést érvényesítik a gyakorlat­ban. S magyarázzák meg, hogy nemcsak időszerűtlen, hanem igazságtalan is a nagy kalapból való elosztás — magyarán egyen- lősdi. Fel kell lépni olyan sanda né­zetekkel szemben, mintha — mert nehezebb körülmények közptt kell dolgoznunk, küszködnünk elért eredményeink, életkörülményeink szinten tartásáért, lehetséges mér­vű javításáért — hátráltató kö­vetkezményekkel járna az embe­rek beleszólása közös dolgaink in­tézésébe. Meg kell győzni az ér- tetlenkedőket, hogy éppen a ke­ményebb feladatok sikeres elvég­zéséhez nem nélkülözheti egy gazdasági vezető sem a dolgozók érdemi beleszólását a munkahelyi kérdésekbe. Hiszen csak így — a kollektív bölcsességre alapozva — képes felelősen biztonságos döm téseket hozni. Mivel pedig közelednek a szak- szervezeti választások, nyilván­való, hogy ennék propagandája, a tartalmas előkészítés is megköve­teli a konkrét politizálást, a való­ságos helyzet tényeinek olyan is­meretét, amivel a tagsággal be­szélgető kulcsemberek — tisztség- viselők, bizalmiak — felkészülten mennek a dolgozók közé. A második és harmadik napi­rendi pont keretében az SZMT választási intézkedési tervét hagy­ta jóvá, illetve az üzemi balese­tek 1979. évi alakulásáról készült tájékoztatót fogadta el az elnök­ség. X. L A múzeumok és a közművelődés Megyénk múzeumai mind több kísérletet tesznek annak érdeké­ben, hogy nyitottabbá váljanak, s ezáltal jobban szolgálják a köz- művelődés ügyét. E törekvés a közművelődési törvény szellemé­ben fogantatott, s bár a lehetősé­gek korlátozottak, ma már pél- r dákkal bizonyítható eredmények­kel dicsekedhetnek az intézmé­nyek. A korábban jószerével csak ki­állításokat rendező múzeumoknak sikerült bővíteniük közművelődé­si programjaikat, növelniük a múzeumbarátok táborát. Kiala­kulóban vannak például az úgy­nevezett múzeumi diaprogramok: egy-egy ismeretterjesztő rendez­vényen diafdlmek segítségével is­mertetik meg az érdeklődőket az egyébként gyakran hozzáférhetet­len, képzőművészeti, régészeti gyűjteményekkel, történelmi do­kumentumokkal. E rendezvények nagy előnye, hogy nem kötődnek okvetlenül a múzeumhoz: más közművelődési intézményekben, üzemekben, oktatási intézmények­ben isi könnyűszerrel bemutatha- tók a filmanyagok. A más intézményekkel váló együttműködésre köyetendő pél­daként említhetjük a kiskunfél- egyháziak módszerét: a városi rriűvelődési központ honismereti klubja rendszeresen a Kiskun Múzeumban tartja összejöveteleit, beszélgetnek, vitatkoznak a mú­zeumi rendezvényekről. Kiskun­halas múzeumkerti estéknek volt a kezdeményezője. A terv szerint az idei nyáron hasonló rendezvé­nyek lesznek Kecskeméten a Ma­gyar Naiv Művészek Múzeumának kertjében, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum, és a szalkszént- mártoni Petőfi-emlékház udvará­ban. E rendezvényeken olyan műsorok várják majd a közönsé­get, melyek a múzeumok funk­cióihoz is kapcsolódnak. A megyei múzeumigazgatóság bővíti a vándorkiállítások sorát: új irodalomtörténeti kiállításon mutatják be a magyar nemzeti dráma, a Bánk bán íróját, Kato­na Józsefet, születésének 150. év­fordulója alkalmából. A történe­ti, régészeti, irodalmi vándorkiál­lítások mellett központi termé­szettudományi vándorkiállításo­kat is ajánlanak a közművelődési intézményeknek. Közreműködnek a múzeumok a művésztelepek és kisgalériák programjainak a kialakításában, a képzőművészeti világhét, a forradalmi ifjúsági napok, to­vábbá a „Barátunk a múzeum” elnevezésű úttörőakció szakmai­módszertani előkészítésében is. Kísérletként Kecskeméten új tí­pusú ’ múzeumbaráti kört hívnak életre, az ipari és a mezőgazda- sági üzemek dolgozóinak bevoná­sával. Hasonló terv foglalkoztatja a kiskunhalasi múzeumot is. Említettük, hogy a múzeumok működését — közművelődési te­vékenységüket is —1 nagyban kor­látozzák a lehetőségek. Ez külö­nösen Kecskeméten érezteti hatá­sát. Ezért örvendetes, hogy váríTa- tóan 1981-ben bővül a megyeszék­hely múzeuma. Elkészül a játék­ház a naiv múzeum és a Hosszú utcai óvoda mellett. A Batthyány utcában megnyílik a városi kép­tár, s közönség elé kerül majd a közelmúltban .elhunyt festőmű­vész, Tóth Menyhért műveinek a gyűjteménye, valamint a nagy értékű Muraközy-gyűjtemény. A terv szerint ugyancsak végleges helyet kap a megyei gyógyszertári és orvostörténeti gyűjtemény is. Mindezek újabb lehetőséget nyújtanak arra, hogy a múzeumok tovább bővítsék közművelődési tevékenységüket. R. M. KOSZORÚZÁS PÁKOZDON Megkezdődött a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata Pénteken, március 15-e előestéjén az országban több helyen megkezdődött a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata. Pákozdon az 1848-as em­lékműnél 2000 fiatal vett részt a Fejér megyei meg­nyitón. Az 1848-as forrada­lomról és a szabadságharc el­ső . győztes csatájáról Tóth Tihamér, a Fejér megyei KISZ-bizottság első titkára emlékezett meg, majd kato­nai díszelgés mellett a megye párt- és állami vezetői, va­lamint a fegyveres testüle­tek képviselői megkoszorúz­ták a pákozdi obeliszket. A program keretében meg­kezdődtek a középiskolás diáknapok is Fejér megyé­ben. Székesfehérváron az építők munkásszállójában megnyitották a diák képző­művészek tárlatát, Móron a Perczel Mór Szakmunkás- képző Intézetben pedig szak­matörténeti kiállítást ren­deztek. Debrecenben, az Or­vostudományi Egyetemen megnyitották a forradalmi ifjúsági napokra meghirde­tett országos plakátpályázat válogatott anyagának kiállí­tását. (MTI) Az első negyedév vége előtt az üzemekben i A cipőiparban már tavaly a második félévben rendezték a termelői árakat, s az emelkedés kedve­zően hatott a vállalati eredményekre. A Kecskemé­ti Cipőipari Szövetkezet tagsága a 38 millió forintos Árbevételi tervét 42 millióra túlteljesítette, s mint Sági Károly műszaki vezető tájékoztatott, ebben részben a termékeik árának emelkedése játszott köz­re. Ebben az irányban befolyásolta az árbevétel ala­kulását az is, hogy az anyagigényesebb, tehát drá­gább gyermekcipők aránya nőtt 1979-ben a terme­lésben. Ä szolgáltató tevékenységből körülbelül 3 millió forint árbevétele származott a szövetkezetnek. Exportra, Elefántcsontpartnak 2500 pár gyerekláb­belit szállítottak. A 2 millió 667 ezer forint éves nye­reséggel elégedettek, lehetővé teszi tizenkét napi bér­nek megfelelő nyereségrészesedés kifizetését a dol­gozóknak. Az idén a múlt évivel azonos mennyiségű, 275 ezer pár gyerek­cipő előállítását tervezik, de nye­reségre jóval kevesebbre számíta­nak a tavalyinál. Keresik a haté­konyság fokozásának lehetősége­it. Az első negyedévi eredmények biztatóak, januárban és február­ban 43 ezer pár Híröskét szállí­tottak, határidőre a megrendelők­nek. Különböző belső intézkedé­sek hatására a minőség tíz szá­zalékkal jobb volt, mint koráb­ban. Bár az év indítását a mikro­porózus talpanyag rapszodikus ér­kezése nehezítette, módosítások­kal elérték, hogy a munkatempó nem lassult le, s most jók a kilá­tások a negyedéves, 70 ezer pá­ros terv megvalósítására. A Híröske cipők — mondta a műszaki vezető — versenyképesek az áremelkedés után is, s több­nyire az országos átlagnál vala­mivel olcsóbban tudják adni a kereskedelemnek. Jellemző még az 1980-as évre, hogy a második félévtől az eddigitől eltérő, kor­szerűbb technológiával készítik majd a gyermekcipőket. Fennállásának tíz esztendeje alatt háromszor nyerte el a kiváló címet a lajosmizsei Gépjavító és Vasipari Közös Vállalat. Herceg István igazgatóval arról beszélget­tünk a minap, hogy milyen tervek megvalósítása az idei feladatuk s mit teljesítettek ebből két és fél hónap alatt. — A megfélelő előkészítés után zavartalanul kezdtük az idei évet — mondta az igazgató. — Fő ter­mékeink a különböző élelmiszer- ipari gépek, ezekből erre az év­re a tavalyihoz hasonló mennyi­ségre kaptunk megrendelést. A zöldség-gyümölcs mosó berende­zésből az idén is negyvenet ké­szítünk, a zöldbabfeldolgozó be­rendezésből pedig 25 hagyja el a műhelyeket. Tavaly kezdtük meg a korábban hiánycikknek számító ajtódiópántok gyártását, és 50 ez­ret adtunk át a megrendelő VAS­ÉRT Vállalatnak. Az idén szintén ennyit kell gyártanunk. Igen nagy jelentőségűnek tart­juk, hogy — ha közvetve is — ré­szesei lehetünk a paksi atomerő­mű létrehozásának. A fővárosi Hőtechnikai Vállalattól 18 millió forintos megrendelést kaptunk kü­lönböző alkatrészek készítésére, amelyek az atomerőművi beren­dezéseknél kerülnek felhasználás­ra. A gyártást már meg is kezd­tük, s határidőre teljesíteni fog­juk. t Március 1-e óta szandálokat gyártanak a kecskeméti szövetkezetben. Fontos a felsőrész szép tűzése. (Méhesi Éva felvételei) ifíV ti * ír • A kereskedelem igényeihez alkalmazkodva, a második félévben már orrmerevítővel készítik az átmeneti gyermekcipőket. ZsigmonA Rudolf az új Híröske modelleken dolgozik. Első negyedéves célkitűzésein­ket teljesíteni tudjuk, s ebben nagy szerepe van hét szocialista brigádunknak. A múlt évi tevé­kenységüket, a kongresszusi vál­lalásaik teljesítését nemrégen ér­tékeltük s május 1-én az erkölcsi elismerésen túl 18 ezer forint ju­talmat is kapnak. — Gyárunk vezetősége elhatá­rozta, hogy az idén tovább növe­li az első osztályú termékek ará­nyát — mondta Zala Ferenc, a Habselyem Kötöttárugyár kecs­keméti 3. számú gyárának főmér­nöke. — A múlt évben terméke­ink 94,2 százaléka volt első osztá­lyú, célul tűztük magunk elé, hogy az idén elérjük a 96 százalékot. A dolgozókkal, a 24 szocialista bri­gád tagjaival megbeszélve láttunk hozzá a munkához. Sikereinket, a vállalás teljesítését mi sem bizo­nyítja jobban mint az, hogy ja­nuárban az első osztályú áruk aránya elérte a 96,7, februárban pedig a 96,8 százalékot A már­ciusból van még két hét de bí­zunk abban, hogy elérjük a múlt havi eredményt. Az idei terveink között szere­pel az is, hogy a tavalyihoz vi­szonyítva 5 százalékkal növeljük a termelékenységet. A korábbinál is nagyobb gondot fordítunk a műszaki előkészítésre, az átállá­sok megszervezésére. Ezzel kap­csolatban még nem készítettünk értékelést de tapasztalataink sze­rint a tavalyinál sokkal szervezet­tebb a termelés, s az első negyed­évi terveinket teljesíteni fogjuk. A. T. S.—O. L. ÉTELÍZESÍTŐK DUSNOKRÓL Növelték a zöldségtermő terület A tavalyinál 160 hektárral na­gyobb területen, összesen 1584 hektáron termesztenek zöldségfé­léket a dusnoki Munkás-Paraszt Termelőszövetkezetben. Felhasz­nálják az újabb kutatási eredmé­nyeket, és ezek figyelembevéte­lével alakítják a zöldségtermesz­tési technológiát. A növények na­gyobb részét félig, vagy teljesen feldolgozzák. Főként szárítmá- nyokat készítenek. Két Binder szárítóval májustól decemberig petrezselymet, kaprot, zellert, tár­konyt. fűszerpaprikát szárítanak. A korszerű feldolgozó gépsorok segítségével kiváló minőségű árut készítenek. A fűszernövények egy részét nyugati országokba, első­sorban Hollandiába és az NSZK- ba exportálják. Az idén terveik szerint 1550 tonna zöldségszárit- mányt értékesítenek. A hazai fogyasztókkal is meg szeretnék ismertetni a szövetke­zetben készült szárított fűszere­ket. ételízesítőket. A Skála-Coop- pal kötött szerződés szerint a jö­vő évben már 2, valamint 4 és 5 dekagrammos egységekben, szép kivitelű dobozokban forga­lomba hozzák a Skála-üzletek a szövetkezetben gyártott petrezse­lyem-, zeller-, tárkony- és kapor- levél-szárítmányokat. A szántó­földi zöldségtermesztés mellett még 10 ezer négyzetméteren fó­liasátrak alatt is termesztenek primőröket, elsősorban a községi, helyi ellátásra. A ZÖLDÉRT Vál­lalatnak mintegy 40—50 tonna korai zöldségfélét értékesítenek. A napokban kezdték meg a pet­rezselyem vetését, a jövő héten pe­dig a fűszerpaprika magja kerül földbe. Az idén 100 hektáron ter­mesztenek petrezselymet, amiből 200 tonna szárítmányt gyártanak. A nagyüzemi területen és a ház­tájiban csaknem 900 hektáron, termesztenek fűszerpaprikát, s a. termést féltermékként szárítás után értékesítik. Cs. I. • Precíziós géppel vetik az apró petrezselyemmagot a dusnoki Mun­kás-Paraszt Tsz-ben. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom