Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-23 / 300. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP B.4CS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 300. szám Ara: 1,20 Ft 1979. december 23. vasárnap • A kiskőrösi szövetkezetben Poraleczki Gyula dolgozik azon az új szabászgépen, amelyet a műszaki gárda szerkesztett. Ki kell használni a termelési kooperációban rejlő lehetőségeket Az ipari szövetkezetek' zöme egy évtizede még idegenkedett attól, hogy valamely másik szövetkezetnek. vagy állami vállalatnak alkatrészeket gyártson, mindenáron önálló késztermékek kibocsátására törekedett. Ennek a hatékonyabb termelést gátló szemléletnek a hívei a hetvenes években egyre inkább feladták állásaikat, s belátták, hogy a kooperáció révén gazdaságosabbá tehetik munkájukat. Megyénkben ma már az ipari szövetkezetek többsége termelési kapcsolatban áll valamely állami vállalattal, vagy pedig a szövetkezeti szektoron beüli kooperáció részese. A katymári Vegyes és Építőipari Szövetkezet árutermelő tevékenységében döntő szerepe van a kooperációnak. Az asztalosrészleg nyolc év óta áll kapcsolatban a mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezettel, s faházelemeket készít részére. Az ÉPFA Vállalat kiskunhalasi gyárának egyesített szárnyú ablakokat szállítanak. A szövetkezet lakatosai a jánoshalmi Bácskának állítanak elő fém ablak- és ajtórészeket. Vuity Istvánná főkönyvelő elégedetten tájékoztatott a kooperációs tevékenység idei eredményeitől. Teljesítik a szolgáltatási előirányzatukat is, azonban a szövetkezet építő részlege az év közbeni anyaghiány miatt elmaradt a várakozástól, s így az 1979. évi tervüket nem tudják megvalósítani. — Szövetkezetünk faipari részlegének 25 tagja a saját árutermelési feladatai mellett kooperációs munkát is végez — mondta Varga József, a kiskőrösi Vegyes és Építőipari Szövetkezet termelési osztályának vezetője. — Egyik jelentős partner a fővárosi Kárpitosipari Szövetkezet, részükre nálunk készülnek a különböző ülő- és fekvőbútorok vázai, évente mintegy 3 millió forint értékben. Tavaly lépett megrendelőink sorába a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat, szabásztőkéket és asztallapokat készítenek részükre az asztalosok. A bajai Bácska Bútoripari Vállalattal az idén vettük fel a kapcsolatot, amely várhatóan igen tartós lesz. Először virágpolcokat rendeltek nálunk, amelyeket azután a felületkezelés után az NSZK-ba exportáltak. Tárgyalás folyik arról, hogy ezt a terméket teljesen átvesszük, és az idei 6 ezer után a jövő évben már 40 ezret gyártunk, ugyancsak NSZK megrendelésre. A negyedik negyedévben a bajai cég irodabútorok alkatrészeinek a készítését kérte, természetesen vállaltuk. Műszaki gárdánk nekilátott, és egy olyan szabászgépet konstruált, amelynek segítségével ki tudjuk majd elégíteni jövőre a bajaiak igényeit. Ezek mellett természetesen a faipari részleg a szükségleteknek megfelelően készíti a hagyományos önálló termékeit. Közülük igen jelentős a gyermekülőke, amiből két méretben az idén 50 ezer hagyja el a műhelyeket. Eddig enyvezett lemezből készültek az ülőkék, de a hiányos alapanyag-ellátás nehezítette a munkánkat. Elhatároztuk, hogy fenyőfából, piros és sárga színre festve készítjük ezentúl ezt a keresett cikket. A KERMI jóváhagyása is megérkezett, és karácsonyig legalább 3 ezret szeretnénk a boltokba juttatni ezekből az ülőkékből. Változatlanul keresettek az asztalosok által készített ruhaszárítók és törülközőtartók, az év végéig ezekből 10— 10 ezer darabot gyártanak az asztalosok. A légfékszivattyú-üzem termékeire évek óta szükség van az Ikaruszban, a Csepel Művekben, a Győri Vagon- és Gépgyárban, valamint a vegyi és gyógyszer- iparban. Ez az üzemünk az idén 22,1 millió forint értékű terméket ad át a kooperációs partnereknek, 2 millió forinttal többet a tervezettnél. A galvanizáló üzemünk is részt vállal — főleg a Csepel Művek — tevékenységéből, az idén 2,5 millió forint értékű munkát végez részükre. — Szövetkezetünk lakatos-, valamint asztalosrészlege végez kooperációs tevékenységet — mondta Örkényi László, a solt- vadkerti Vegyes és Építőipari Szövetkezet elnöke. — Főleg 30 lakatosunk jeleskedik ezen a téren, az idei 10 millió forintos termelésükből mintegy 8 millió forintot ilyen termékekért kapnak. Két évvel ezelőtt vettük fel a kapcsolatot a Vasbetonipari Művekkel, a dunaújvárosi, kunszentmártoni és másutt levő gyárai részére készítünk betongerendasablonokat és betonelemek vasszerkezeteit. A kooperáció nagyságára jellemző, hogy az idén szövetkezetünkből 5 millió forint értékű áru kerül ehhez a megrendelőhöz. Régi partnerünk a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyár, részére különböző mezőgazdasági gépalkatrészeket, műtrágyaszóró adaptereket és más termékeket készítünk. Az idén vettük fel a kapcsolatot a MEZŐGÉP kiskőrösi gyárával, Tőlük talajművelő gépek alkatrészeinek gyártására kaptunk megrendelést. Várhatóan éz a kapcsolatunk a jövőben egyre erősebb lesz. Asztalosaink 7 millió forintos termeléséből 2 millió értékű a MEDICOR helybeli telepére kerül. Az ott gyártott inkubátorok csomagolására szolgáló 2 ezer ládát ugyanis a mi asztalosaink készítik. Ugyancsak 2 millió forint értékű munkát vállaltunk a mélykúti UNIVEREXPO Szövetkezettől. az általuk gyártott faházak különböző elemei nálunk készülnek. A. T. S.—O. L. A népgazdaság 1980. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a kormány értékelte a népgazdaság 1979. évi fejlődését, megtárgyalta és jóváhagyta az 1980. évi népgazdasági tervet. A népgazdaság 1979. évi fejlődése A Minisztertanács megállapította, hogy bár az 1979. évi terv végrehajtása a vártnál nehezebb gazdasági helyzetben kezdődött meg, a fő gazdaságpolitikai célt sikerült elérni: megkezdődött a gazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. A terv végrehajtását nehezítette, hogy az időjárás a mezőgazdaságban terméskiesést okozott, a külkereskedelmi cserearányok számítottnál nagyobb romlása pedig jelentős árveszteséggel járt. A népgazdaság fejlődése — figyelembe véve a nehéz külső és belső körülményeket — kedvezőnek ítélhető. Bár a gazdasági munka iránti hatékonysági és minőségi követelmények szabta feladatok teljesítésében az előrehaladás még nem kielégítő, a népgazdaság egyensúlyi helyzete javul, a gazdasági folyamatok nagyobb részt a tervezetthez közel- állóan alakulnak. Mindez annak köszönhető, hogy a terv alapvetően helyesen határozta meg az ez évi gazdasági munka fő céljait, a végrehajtást szolgáló eszközöket és intézkedéseket, a gazdaságirányító szervek szemlélete és gyakorlati tevékenysége jelentősen fejlődött, a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók eredményes munkát végeztek a célok elérése érdekében. A terv az egyensúlyi helyzet javításának követelményéből kiindulva határozta meg, hogy a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének útja: a gazdaságosan előállított, minden piacon versenyképes termékek termelésének dinamikus növelése, a ráfordítások csökkentése, a termelés és a kivitel szerkezetének gyorsabb átalakítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a hatékonyság, a minőség és a munkatermelékenység javítása. Ennek megfelelően a terv a belföldi felhasználásnak az 1978. évihez hasonló színvonalát, ezen belül a fogyasztás szerény növekedését, és a felhalmozás mérséklését; a kivitel gyors, a behozatal igen kismértékű emelkedését irányozta elő. A népgazdasági terv irányvonalának megfelelően a gazdasági növekedés üteme kisebb az 1978. évinél. A fejlődés iránya, és az elosztási arányok alapjában megfelelnek a tervezettnek. A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb ütemben emelkedik, döntően a mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem csökkenése miatt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása elmarad az 1978. évi, és a tervezett színvonaltól is. Ezen belül a lakosság fogyasztása mérsékelten emelkedik, a felhalmozás viszont lényegesen alacsonyabb az előző évinél. A terv előirányzatainak megfelelően a kivitel dinamikusan nő, a behozatal csökken. Az ipari termelés növekedése a belföldi felhasználás csökkenésének hatására a tervezettnél lassúbb. A tavalyihoz képest különösen a villamosenergia-iparban. a gépiparban és a vegyiparban mérsékeltebb a fejlődés üteme. Az ipari termelés szerkezete a terv céljainak megfelelően változik. Az ipar belföldi értékesítése — a kereslet alakulásával összefüggésben — nem, vagy alig nő, néhány esetben azonban előfordult, hogy az igényeket nem elégítették ki. A rubel-elszámolású kivitel a tervezettnek megfelelően, a nem rubel-elszámolású kivitel azt meghaladóan emelkedik. A nem rubel-elszámolású kivitelt dinamikusan növelő vállalatok termelése az átlagosnál gyorsabban fejlődik. Több vállalat termelése viszont az 1978. évi szintet sem éri el. A belföldi kooperációs kapcsolatok fejlődése továbbra sem kielégítő, az anyag- és alkatrészellátási nehézségek • esetenként fennakadást okoztak a termelésben. Az anyag- és energiatakarékosság növelésére, a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló intézkedések végrehajtása vontatottan halad. Nőtt az alaphiányos, veszteséges és fizetési nehézségek mellett gazdálkodó vállalatok száma, a gazdálkodás nem kielégítő javítása, a termelési , szerkezet lassú változtatása, és a nehezebb gazdasági feltételeket jobban közvetítő szabályozás következtében. E vállalatok fokozták erőfeszítéseiket helyzetük javítására, néhány vállalatnak azonban központi segítséget kellett nyújtani. Az építőipari termelés az év első felében gyors ütemben nőtt. A második félévben a növekedési ütem fokozatosan csökkent. Az év egészében a termelés a tervezettnek megfelelt. A visszautasított építési rendelések száma csökkent. A mezőgazdaság termelése —• a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermelés a tavalyi színvonal alatt marad, az áliattenyésztes termelése emelkedik. A csapadékszegény ősz, a kemény tél, és a belvizek miatt 220 ezer hektár őszi vetés pusztult ki. A tavasz végi— kora nyári aszály továbi termés- kiesést okozott. Kenyérgabonából, rizsből, burgonyából és a zöldség- gyümölcsfélékből a tervezettnél kevesebb termett. Az állatállomány — a szarvas- marha kivételével — minden fajtánál meghaladja a tavalyi és a tervezett színvonalat. A vágómarha-termelés a tervezett körül alakul; a tejtermelés lehetővé teszi az igények kielégítését. A kedvezően fejlődő sertés- és kocaállomány több vágósertés termelését tette lehetővé, és megalapozza a termelés további növelését is. Az áruszállítási teljesítmények — a mérsékeltebb ütemű termeléssel összefüggésben — az előző évinél lassabban nőnek. A vasúti áruszállítás teljesítménye mérsékelten, a közúti közlekedésé jelentősebben haladja meg a tavalyit. A személyszállítási teljesítmények növekedési üteme mérséklődött. A szállítási kapacitások ez évben tovább fejlődtek. A személygépkocsi-állomány több mint 100 ezer darabbal nő. Közel 220 km utat korszerűsítettek. és több mint 1300 km-en végezték el az útburkolat megerősítését. A munkaerőforrás — elsősorban demográfiai okok miatt *- tovább csökken. Ennek ellenére az aktív keresők száma — a gyermekgondozási-segélyen lévők. valamint a háztartásbeliek számának mérséklődése miatt — gyakorlatilag nem változik. A vállalatok munkaerő-kereslete mérséklődött. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma csökken. A szolgáltató ágazatokban a létszám a tervezetthez közelálló mértékben nő. A lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának növekedése mérséklődött. Az árszínvonal a júliusi árintézkedések nyomán a korábbi évekénél jelentősebben emelkedett. A lakosság pénzbevételei — az áremeléshez kapcsolt jövedelemkiegészítéssel együtt — jelentősen növekednek, a fogyasztói árak növekedése miatt azonban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme nem, vagy alig nő, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére pedig valamelyest csökken. A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelítően nő, mivel jövedelmeinek a korábbinál nagyobb hányadát fordítja áruvásárlásra. Élelmiszerekből az áruellátás megfelelő. Az iparcikkek értékesítése is bővült, de néhány termékből (néhány ruházati cikk, műszaki áruk, bútorok, építőanyagok) nem lehetett teljesen kielégíteni az egyes időszakokban nagymértékben megnőtt keresletet. Az év végéig a tervezettel közel azonos számú lakás épül fel. Az egészségügyi ellátás, elsősorban a gyógyintézeti ágyak bővítésével, tovább javul. A bölcsődei helyek száma gyarapodik: az óvodai helyeké — elsősorban a társadalmi összefogás eredményeA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. decemberi határozatából kiindulva 1980-ban is a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak kell tekinteni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen belül elsősorban a nem rubel-elszámolású külkereskedelmi áruforgalom egyenként — a tervezettet meghaladóan nő. Az általános iskolai osztálytermek száma nő, így az egy osztályteremre jutó tanulók száma csökken. A beruházások volumene — a tervvel összhangban — az 1978. évi szint körül alakul. Állami beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az ez évi befejezésre tervezett nagyberuházások közül a Tiszai Hőerőmű I. üteme, a Magyar Optikai Művek számítás- technikai fejlesztése, a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat fejlesztése, a Borsodi Vegyi Kombinát polipropiléngyára, a Simontornyai Bőrgyár fejlesztése és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem beruházása befejeződik. A Hajdúsági Cukorgyár és a Magyar Gördülőcsapágy Művek kapacitásai terv szerint kiépültek, a teljes befejezés azonban 1980-ra húzódik át. Cél- csoportos beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az egyéb állami beruházások a tervezettnek megfelelnek. A vállalatoknál a számítottnál némileg kevesebb fejlesztési alap képződött. A hitelfolyósítás a tervezettnél valamivel kisebb. A vállalati beruházások értéke valamelyest csökken. A vállalatok pénzeszközeiket elsősorban a folyamatban lévő beruházások befejezésére fordítják, ezért csak kevés új beruházást kezdtek meg. A vállalatok a szigorú kormányzati intézkedések hatására a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak az ésszerű készlet- gazdálkodásra. Így a készletfelhalmozás az igen magas 1978. évi szinthez képest jelentősen mérséklődik, valamelyest kisebb a tervezettnél is. A külkereskedelmi áruforgalomban 1979-ben kedvező folyamatok bontakoztak ki. A rubel-elszámolású áruforgalom mérlege — a behozatalnak és a kivitelnek a, számítottnál kisebb színvonala mellett — a tervezettnek megfelelően alakul. A nem rubel-elszámolású áruforgalomban a fő cél — a külkereskedelmi egyenleg javítása — megvalósul. A kivitel a tervezettet meghaladóan dinamikusan emelkedik. A behozatal színvonala az 1978. évihez képest csökken, de nagyobb az 1977. évinél. Bár a cserearányok a számítottnál nagyobb mértékben romlanak. az áruforgalmi mérleg hiánya a tavalyinál lényegesen kisebb. legének javítását, és a további javulás biztonságos megalapozását. E céllal összhangban kell megoldani a termelés és az életszínvonal alakításával, valamint a gazdaságfejlesztéssel összefüggő feladatokat. (Folytatás a 2. oldalon.) Az 1980. évi terv fő céljai és előirányzatai Zárszámadások előtt Az idei esztendő kemény próbát jelentett a mezőgazda- sági üzemeknek. A kedvezőtlen időjárás okozta károk ellensúlyozására mindenütt intézkedtek, hogy legalább részben pótolják a kieséseket. Ezekben a napokban készülnek a zárszámadásokra, leltárba veszik a javakat, kettőzött erővel dolgoznak az adminisztrátorok, összesítik az adatokat. A zárszámadási előkészületek, a következő évi terv elkészítése nehéz feladat elé állítja a mezőgazdasági szövetkezetek vezetőit, tagságát. A közgazdasági viszonyok változása, a szigorúbbá váló körülmények kényszerítőleg hatnak, olyan szövetkezeti magatartást kell kialakítani, amely elősegíti a gazdasági fejlődést és megteremti az üzem pénzügyi egyensúlyának további fenntartását. Mindezt a helyes zárszámadással lehet megalapozni. Az eredmények jó kimunkálása és felosztása minden elfogult törekvéstől mentes legyen. Egyúttal fontos feladat az új szabályozók megfelelő megismerése és a gazdasági feltételekhez való gyors, rugalmas üzemi alkalmazkodás. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek üzemi termelési értéke az idén várhatóan 4— 4,5 százalékkal növekszik. A termelési költségek emelkedése 14—15 százalékkal haladja meg ezt a növekedési ütemet. Emiatt a fejlesztésre fordítható összeg kevesebb lesz. Ezek az adatok az MSZMP megyei bizottsága legutóbbi ülésén is elhangzottak azzal a kiegészítéssel, hogy ez a ráfordításokkal való ésszerű, eredményes gazdálkodásra, a jövedelmező ágazatok növelésére ösztönözze a mezőgazdasági üzemeket. Az idén is már nagy erőfeszítéseket tettek a gazdaságok a tartalékok feltárására. Sokat segítettek törekvéseikben a szocialista kollektívák. A brigádmozgalom fellendült és a versenyvállalások arra irányultak, hogy hatékonyabbá tegyék a gazdálkodást. A párt XII. kongresszusára és felszabadulásunk 35. évfordulójára kialakult versenymozgalom már eddig is sok millió forinttal növelte a mezőgazda- sági szövetkezetek termelési értékét. A brigádok közreműködtek a tartalékok feltárásában, számos értékes javaslatot tettek az ésszerű takarékosságra, milliókat érő újításokat valósítottak meg, sokat tettek az energiafelhasználás csökkentéséért. A gabonaféléknél, valamint a gyümölcsösökben jelentkező fagykárok ellensúlyozására az üzemek gyorsabban fejlesztették az állattenyésztést, a szőlőtermesztésben is jobb eredményeket értek el, mint az! előző évben. A zárszámadási előkészületek során már megállapíthatjuk, hogy a szövetkezetek között nőtt a differenciáltság. Ahol következetesen végrehajtották az intézkedési terveket és egyéb tartalékok feltárására is törekedtek, menetközben figyelemmel kisérték a gazdálkodást, szemmel tartották a költségek alakulását, mindig tudta a vezetőség, hogy hol szorít a cipő, és azonnal intézkedett, ott az idén is — a már említett gondok ellenére — jól zárják az esztendőt. Ahol azonban az időjárás okozta gondok mellett vezetői mulasztások is jelentkeztek, vagy egyéb belső problémák, nem tartották be a technológiai fegyelmet, ott az előző évinél bizonytalanabbá vált a gazdálkodás helyzete. Egyes kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknél az erőfeszítések ellenére sem sikerült pótolni a veszteségeket. Az idei tapasztalatok arra intik az üzemek vezetőit, hogy igyekezzenek még jobban kihasználni a lehetőségeket, amelyeket egy-egy gazdaság adottságai kínálnak. Számtalan információban számoltunk be arról, hogy milyen kezdeményezések születtek. Például hírt adtunk azokról a gyakorlati bemutatókról, amelyek a fóliás kukoricatárolást ismertették a szakemberekkel. Egyes gazdaságos melléktermék-hasznosítási eljárásokat is hírül adtunk. Mivel két teljesen egyforma adottságú üzem nincs, ezért fontos, hogy az idei tapasztalatokból tanulva, minden gazdaság a lehetőségeire építse a további fejlesztési elképzeléseit és a zárszámadási munkák tanulságaiból kiindulva határozza meg a jövő évi teendőket. K. S. Waldheim nyilatkozata Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a világszervezet közgyűlése 34. ülésszakának befejeztével nyilatkozatot adott a TASZSZ szovjet hírügynökség New York-i tudósítójának. Waldheim hangsúlyozta: a Szovjetunió, mint a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja és mint nagyhatalom több fontos javaslatot terjesztett elő a közgyűlés most véget ért ülésszakán, akárcsak a korábbi ülésszakokon. E javaslatok közül több a közgyűlés napirendjén marad. Az ENSZ főtitkára elsősorban a leszereléssel és az enyhülési folyamat megszilárdításával kapcsolatos javaslatokat emelte ki. A főtitkár jelentősnek ítélte azt a a tényt is, hogy a Szovjetunió fontosnak tartja az új, egyenlő jogokon, az államok egyenlő biztonságán alapuló gazdasági kapcsolatok kialakítását, valamint az új gazdasági világrend megteremtését. Mindennél fontosabb a fegyverkezési hajsza megállítása, s a figyelmet arra kell összpontosítani, hogy felszámolják azt az elszomorító nyomort, amelyben az emberiség kétharmada él — mondotta. A főtitkár állást foglalt a jelenlegi általános békét veszélyeztető válságok megoldása mellett és sürgette más általános kérdések céltudatos megoldását, amelyek közül kiemelte az energiaproblémát. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének olyan fórumnak kell lennie, amely az egész emberiség biztonságosabb jövőjét biztosító alapvető politikai döntések elfogadását forgalmazza. (TASZSZ)
