Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-16 / 268. szám

___ er _ r _ r Várható Időjárás ma estig: Időnként ■ If | I A Kf A S megnövekvő felhőzet, számottevő eső nélkül. £lénk, napközben többfelé erős, déli, dél-keleti szél. Hajnalban dél-nyugaton helyenként erős párásság. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3, XO, a legmaga­sabb nappalt hőmérséklet 12, 17 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AE MSZMP BAGS-KISKUN MBGTKI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 268. szám Ára: 1,20 Ft 1979. november 16. péntek Németh Károly fogadta a berlini pártküldöttséget Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csü­törtökön a KB székházában fo­gadta a berlini pártbizottság de­legációját, amely Konrad Nau- mann-nak, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága tagjának, a berlini pártbizottság első titkárának vezetésével az MSZMP Budapesti Bizottságának meghívására tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első tit­kára. Jelen volt Rudolf Rossmeisl. az NDK magyarországi nagykö­vete is. (MTI) Ülést tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a külügyminiszter je­lentését a Kubai Köztársaságban tett hivatalos baráti, valamint a Portugál Köztársaságban tett hi­vatalos látogatásáról. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége javaslatot tett a munkavédelem szabályozá­sának korszerűsítésére. Az előter­jesztés alapján a Minisztertanács rendeletben határozta meg a mun­kavédelem * követelményrendsze­rét. A rendelet megerősíti a munkavédelem elsőrendű fontos­ságát, növeli a központi és a gaz­dálkodó szervezetek vezetőinek felelősségét, és a korábbinál na­gyobb teret ad a helyi megoldások­nak. A munkavédelem hatéko­nyabb összehangolása és ellenőr­zése érdekében, és az új követel­ményeknek megfelelően a kor­mány módosította az Országos Munkavédelmi Bizottság jogállá­sát és működését. A Minisztertanács ezytán egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Egy szolgáltatás visszafejlesztése 3. oldal Avatás előtt S. oldal TÖBB EXPORTKÉPES ÉS GAZDASÁGOS TERMÉKET A MEGYÉBŐL NAGYOBB AZ ÉRDEKLŐDÉS A KLASSZIKUSOK MÜVEI IRÁNT *' A ' ’ * . <■ • ‘ ' \ Megnyitották jgjg a téli politikai könyvnapokat Hosszú évek óta megyénkben is hagyományos a téli politikai könyvnapok szervezése. A párt- szervezetek és a terjesztő propa­gandisták november közepétől februárig hangsúlyozottan foglal­koznak a politikai és pártirodalom népszerűsítésével, megszeretteté­sével. Ez alkalommal Kalocsán tartották a megyei megnyitó ün­nepséget. Hogy a város pártveze­tői mennyire saját ügyüknek érezték a megtisztelő feladat vég­rehajtását, azt többek között az is mutatja, hogy valamennyi pártalapszervezet előre készült az eseményre, s a következő hetek ilyen jellegű feladatainak elvég­zésére. Vagyis arra, hogy a párt ideológiai határozatának szelle­mében minél több emberhez el­jussanak a pártkiadványok, a po­litikai művek. Tegnap délután a kalocsai Vá­rosi Művelődési Központ és Ifjú­sági Ház nagytermében Szvorény János, a városi pártbizottság el­ső titkára köszöntötte a megnyitó népes közönségét, közöttük Kata- nics Sándort, a megyei pártbizott­ság titkárát, ár. Núber Istvánt, az MSZMP KB munkatársát, dr. Cyevi Károlyt, a Kossuth Könyv­kiadó főszerkesztőjét és Vadász Ferenc írót, a Népszabadság ro­vatvezetőjét. Ezután Katanics Sándor mon­dott beszédet. Elöljáróban hang­súlyozta : „Társadalmunk szocia­lista fejlődésének elválaszthatat­lan része a társadalmi tudat fej­lődése, az emberek gondolkodá­sának, erkölcsi arculatának válto­zása, műveltségének gyarapítása.” A továbbiakban az előadó szocia­lista fejlődésünk jelenlegi szaka­• Katanics Sándor beszél. száról szólott, s arról, hogy ebben mekkora szerep jut a művelődés­nek, az eszmei -politikai színvonal emelésének. Aláhúzta, hogy a fejlett szocialista tudat nem au­tomatikusan jön létre, hanem an­nak kialakításhoz nagy mérték­ben szükség van a tudatos és tervszerű tudatformáló tevékeny­ségre. Amint mondotta: „A párt éppen ezért megkülön­böztetett figyelemmel foglalkozik az oktatás, a közművelődés, a kulturális élet, az agitáció és a propaganda kérdéseivel, rendsze­resen elemzi az eszmei-politikai munka tapasztalatait.” Miután felhívta a figyelmet a klassziku­sok műveinek tanulmányozására, kijelentette: „Olyan időket élünk, amikor munkánkhoz nem elég a fellángolás, a nekibuzdulás, hanem mindenekelőtt következetességre és állhatatosságra van szükség. Az emberek csak akkor érezhetik igazán sajátjuknak mai társadal­munkat, ha nemcsak a múltat, ha­nem a jelent is értik, és a tudás birtokában képesek előrevetíteni a jövőbe, ha nemcsak a mi vilá­gunkat ismerik, hanem a tágabb világot is. Ha mindarról tájékoz­tatást és felvilágosítást kapnak, aminek ismerete feltétele annak, hogy döntésekben részt vegyenek, hogy kezdeményezzenek és alkos­sanak.” (Folytatás a 2. oldalon.) Kezdeményezés a Bácska Bútoripari Vállalatnál A népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javításához elengedhetet­len az egyes iparágak termékszer­kezetének megváltoztatása, még­pedig az exportképes és gazda­ságos áruk arányának növelésé­vel. E feladatot sajátjuknak ér­zik a megye üzemei, s közülük ki-ki az önállóságához mérten törekszik versenyképessége foko­zására. Bács-Kiskun gépipari termékösszetételének változását jelzi többek közt a SZIM kecs­keméti gyárának fölkészülése a golyósorsó előállítására, s az is, hogy az ÉVIG bajai gyárában fő termékké válik a daruvezérlő berendezés. Mindkét gyártmány gazdaságos exportra ad lehető­séget. A könnyűipar legújabb jó kezdeményezése szűkebb hazánk­ban a Bácska Bútoripari Válla­lat kooperációs szerződése a Ma­gyarországról legtöbb bútort vá­sárló NSZK-beli Planet Möbel céggel. A bajai székhelyű Bácska Bú­toripari Vállalat a tárcaipar kis vállalatai közé tartozik — ami a rugalmasságot illetően nem hát­rányos —, dolgozóinak száma a 300-at sem éri el. Évekig súlyos gondokkal küzdött a kollektíva, de szellemi és fizikai erőfeszí­tései, áldozatvállalásai végül meghozzák gyümölcsüket. A ré­gi, elavult gépekkel elérték az exportszínvonalat, megszerezték az irányító szervek, a külkeres­kedelem és a külföldi partner bizalmát. Mindez három éve történt, azóta mintegy 30 millió forint értékben szállítottak az üzletfélnek,. s egyetlen árujukat sem küldték vissza. Ám mint Kabdebó Pétertől, a vállalat műszaki osztályvezetőjé­től megtudtuk, a korábban „be­fektetett” kitartás csak ezután kamatozik majd igazában nekik, s a népgazdaságnak. Három év­re szóló kooperációs szerződést kötöttek a már említett NSZK- beli megrendelővel, amely szerint évente növekvő mennyiségben, 1980-tól kezdődően három esz­tendő alatt 12 millió márka érté­kű rusztikus bútort szállítanak vevőjüknek. Ehhez korszerűsíteni kell a gépparkot, mert eddig a díszítő munka egy részét kézzel végezték a dolgozók a stílbúto­rokon, melyekről elemzések bizo­nyították be: megfelelő eszközök­kel rentábilisan tudják őket ké­szíteni. A nagyobb volumenhez is szükséges gépi rekonstrukciót az árualapok növelésére létreho­zott központi hitelkeretből pályá­zattal elnyert 57 millió forintból, s a partner anyagi hozzájárulá­sából hajtják végre. A gépek kiválasztásában is segítő nyugat­német fél befektetését a megál­lapodás szerinti bútorszállítások elszámolása során három év alatt térítik vissza. Az állami hi­tel devizarészét 1,6 év alatt kell visszafizetni, a forintban felvett kölcsönt pedig 1988-ig. A közreműködő ARTEX Kül­kereskedelmi Vállalattal új típu­sú kapcsolatot létesített a Bács­ka Bútoripari Vállalat. Ennek a lényege: a közös anyagi érde­keltség. A megállapodás arra ösz­tönzi a külkereskedőket, hogy minél gazdaságosabban előállít­ható termékeket keressenek gyártásra a Bácskának, mert így az ő nyereségük is több lesz. Amennyiben hátrányos üzlethez juttatják a bútorgyártó vállala­tot, úgy az ARTEX is „részese­dik” a veszteségből. A bajai vállalatnál a jövő hét­re várják az első import gépszál­lítmányt, s az év végéig az utol­sót. Az új termelő berendezé­seket 1980 első negyedében he­lyezik üzembe. Olyan bútorok előállításához választották ki az európai színvonalú gépeket, ame­lyeket lapszerkezetekre rádolgo­zott tömör tölgyfa díszítőelemek jellemeznek. A felfutás évében, 1982-ben a terv szerint a jelen­legi 70—80 millió forint közti termelési érték helyett 130 mil­liót ér el a vállalat, s ennek nyolcvan százaléka exportból származik majd. Magas minőségi színvonal tar­tása a céljuk a belföldi értéke- sítésű bútoraikat illetően is. A jövő évi választékban szereplő Sellő Lux 'lakószoba-bútoruk ezt az igyekezetét reprezentálja. Az új gépek sokat segítenek majd a minőség további javításában. Házon belül egyéves tanfolyamot rendeztek az asztalos szakmun­kásoknak ismereteik bővítésére és felfrissítésére. A fényezők is továbbképzésben vesznek részt. Egyes gépek beállítását külföldön tanulják meg az érdekelt mun­kások. A gépesítéssel arra is törekszenek, hogy a tömör töl­gyet tölgyfurnérral helyettesítsék, ahol lehet, anyagmegtakarítás céljából. A Bácska előtt álló to­vábbi feladatok megoldására a vállalat 22 brigádja felajánlások­ban kötelezte magát a kongresz- szusi és felszabadulási munka- versenyben. A népgazdaságnak és a vállalatnak hasznot hozó, megalapozott tervek megvalósí­tásáért lelkesen dolgoznak. A. T. S. • A tölgyfurnérral bevont, matt fényű Sellő Lux lakószoba-bútort a hazai vásárlóknak készítik jövőre. • A Trója nevű, kétrészes író­szekrény, exporttermék. 0 A könyvkiállításon. • Vadász Ferenc dedikál. (Tóth Sándor felvételei) Tegyük közkinccsé Ismert, hogy a mezőgazda­ságot az idén számos termé­szeti csapás érte, a búza - egy részét ki kellett szántani, a ta­vaszi fagyok, a jégverés több százmilliós károkat okozott. A kieséseket nagyobb részt sikerült pótolni az üzemeknek. Mindenütt intézkedési tervet készítettek, amelyek feladata a gazdálkodás hatákonyságá- nak növelése, új módszerek kutatása, az ésszerű takaré­kosság messzemenő alkalma­zása. A lakiteleki Szikra Ter­melőszövetkezetben például a 15 millió forint értékű kiesés­ből 12 milliót sikerült pótolni. A sűrűsödő gondok szinte kényszerítették a tagságot, hogy keressék a tartalékokat. Számos kezdeményezésről ad­tunk már eddig is hírt, és szinte naponta kapunk újabb információkat, újításokról, új módszerekről, amelyek millió­kat hoznak a gazdaságoknak. Ebben különösen a szocialista brigádmozgalom jár élen. A szabadszállási Lenin Termelő- szövetkezet Béke szocialista brigádja egy sor olyan beren­dezést készített, amelyekkel jóval hatékonyabbá tették a termelést. Olyan gépekről, sőt gépsorokról van szó, amelye­ket az ipar nem gyárt, pedig nagy szükség van rájuk. Az izsáki Sárfehér Termelőszö­vetkezet műszaki kollektívája az almaválogatás megkönnyí­tésére egy olyan gépsort szer­kesztett, amely naponta negy­ven ember munkáját takarítja meg. Az egész annyiba került, mint az említett munkáslét­szám egyhavi munkabére. Te­hát, még az idén megtérültek az összes beruházási költsé­gek. Ez azonban csak a dolog egyik oldala. A másik az, hogy a munkásokat más ágazatok­ban hasznosan tudták foglal­koztatni, tehát kettős haszon­nal járt ez a kezdeményezés. Ugyanitt két IFA-gépkocsi, és 40 konténer beszerzésével gyorsabbá és praktikusabbá tették a pezsgőalapanyagnak való szőlő szüretelését. Ezzel tíz ember munkáját takarítot­ták meg, akiket szintén más ágazatokba tudtak átcsoporto­sítani. Tehát viszonylag ha­mar megtérül ez a beruházá­suk is. A nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezetben a tu­dományos módszerek alkalma­zásával az idén is kiváló ter­mést értek el búzából és ku­koricából, hasonlóképpen más közös gazdaságokban is. Sokat írtunk már a csávo- lyi kezdeményezésről, vagyis a gödörfóliás kukoricatárolás­ról. Ezzel ismét milliókat le­het megtakarítani, mert nem kell raktárokat építeni és a szárító berendezésekre sincs szükség. Ez a módszer ma már országosan terjedőben van. Ugyanígy más praktikus gö­dörfóliás tárolási mód is. Csak néhányat soroltunk fel a közös gazdaságok kezdemé­nyezései közül. Van olyan is, amely már az országhatáron túl is sikert aratott, például a lakiteleki Szikra Termelőszö­vetkezet műszaki gárdája ál­tal készített úgynevezett négy­oszlopos árokfúró gép, amely elsősorban a szőlőrekonstruk­ciót gyorsítja és segíti, olyan sikert aratott, hogy a moszk­vai KGST-kiállításon is szere­pelt. Sajnos, ezt a berende­zést egyedül a termelőszövet­kezet használja, pedig más gazdaság is jól tudná alkal­mazni. Így van ez a már em­lített egyéb gépekkel is. ame­lyeket házilag készítenek a le­leményes, gondolkodó embe­rek. Érdemes volna közkinccsé tenni az új módszereket, job­ban alkalmazni a közös gaz­daságok gépműhelyeiben ké­szített berendezéseket, gépso­rokat. Nem egyszer párhuza­mosan folynak a kísérletek egy-egy ilyen újítás megvaló­sításához. Nagyon jó kezde­ményezésről hallottunk mi­nap. A Szolnok megyei Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége bemutatót rende­zett a szövetkezetek által kez­deményezett újításokról, mód­szerekről. Itt is kiderült, hogy több üzemben ugyanazt ta­lálták fel. A Szolnok megyei TESZÖV kezdeményezése azért is figyelemre méltó, mert ezt igyekszik megszün­tetni, s egyben elősegíti, hogy egymástól tanuljanak a közös gazdaságok. Nálunk is lehetne hasonlót kezdeményezni a két területi szövetségnek, hiszen számos olyan jó megoldás van, amely országos elterjesztést érdemel­ne. A mezőgazdasági szövet­kezetek összefogással esetleg meg tudnák szervezni a gyár­tást is. K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom