Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-16 / 268. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1979. november 1«, események sorokban TOKIO ________________________ K özös közlemény aláírásával csütörtökön véget ért Lubomir Strougal csehszlovák miniszter- elnök Japánban tett hivatalos látogatása. A közös közlemény a továbbiakban leszögezi, hogy a csehszlovák és a japán kormány békepolitikát kíván folytatni és hogy mindkét kormány azt vallja : a leszerelés fontos szerepet játszik a világ valódi békéjének és biztonságának megteremtése szempontjából. Lubomir Strougal csehszlovákiai hivatalos látogatásra szóló meghívást nyújtott át Ohira Maszajosinak, aki a meghívást elfogadta. (TASZSZ) RÓMA___________________________ Az olasz parlament képviselőháza külügyi bizottságának meghívására csütörtökön Rómába érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottságának küldöttsége. A delegációt Borisz Ponormarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az SZKP KB titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottságának elnöke vezeti. LA PAZ_________________________ A bolíviai hadsereg több magas rangú tisztje illegalitásba vonult, tiltakozásul amiatt, hogy a puccsal hatalomra jutott katonai vezetés szerdán „egy ellenpuccs megelőzésére” hivatkozva, letartóztatott több magas rangú katonai vezetőt. ISTANBUL ______________________ G örög teherhajóval ütközött össze, majd felrobbant egy román tartályhajó csütörtökön az istan- buli kikötő közelében. _ Mindkét hajó kigyulladt. A nagy erejű robbanás megrázta az egész kikötőt és Istanbul belvárosát is. A 90 ezer tonnás román „Independente” tartályhajóból kiömlött és kigyulladt olaj lángtengerként borítja a Boszporusz tengerszoros vízfelületének nagy részét. MADRID ________________________ C sütörtökön San Sebastianban agyonlőttek egy alezredest. A gyilkosság színhelyén talált töltényhüvelyek arra engednek következtetni, hogy az akciót az ETA baszk terrorszervezet tagjai hajtották végre. (DPA) TEHERAN_______________________ Eddig legalább 500 halottja van az Irán észak-keleti részében bekövetkezett földrengésnek, de az iráni hatóságok nem zárják ki azt a lehetőséget sem, hogy a halottak száma eléri az ezret. A Richter-skála szerint hatos erősségű földrengés 14 falut döntött romba. Khomeini ajatollah felszólította az ország népét, hogy nyújtson segítséget a földrengés által sújtott térség lakosságának. (UPI, AP) A teheráni tüntetők tiltakoznak a túszok szabadon bocsátása ellen NEW YORK, TEHERÁN A CBS amerikai televíziós hálózat teheráni tudósítójának jelentése szerint Ahol Hasszán Ba- niszadr iráni külügyminiszter csütörtökön bejelentette: hamarosan szabadon bocsátják az amerikai nagykövetségen őrzött túszok egy részét. A „fehérbőrű, amerikai állampolgárságú férfiak” — mint mondotta — továbbra is őrizetben maradnak. A túszokat őrző diákok egyike ezzel szemben a nagykövetség épületéből telefonálva azt közölte: szó sem lehet a túszok bármelyikének azonnali szabadon bocsátásáról. A diák szerint a fogva tartattak nagy része a CIA ügynöke. A 98 túsz között 36 nem amerikai állampolgárságú, főleg indiai és pakisztáni személy van, akik a nagykövetség alkalmazásában állnak. A nők száma egyes jelentések szerint 13, mások szerint csupán 7. Az sem tisztázott kérdés, kiket tekintenek „fehérbőrű amerikai állampolgárságú férfiaknak”. Csütörtökön is több százan tüntettek a nagykövetség épülete előtt, támogatásukról biztosítva a túszokat őrző diákokat, és tiltakozva a bejelentett szabadon bocsátások ellen. A tüntetők az eddiginél „keményebb vonalat” követeltek. Ali Akbar Moinfar iráni kőolajipari miniszter a Mabdad című lapnak adott nyilatkozatában törvénytelennek minősítette Carter elnöknek azt a döntését, hogy befagyasztják az iráni állam amerikai bankoknál letétbe helyezett pénzeszközeit. A miniszter szerint ilyen lépést egyetlen kormány sem tehet a hágai nemzetközi bíróság vagy hazai bíróságainak engedélye nélkül. Moinfar bejelentette, hogy az iráni „iszlám forradalmi tanács” az üggyel kapcsolatban panasszal fordul a hágai nemzetközi bírósághoz és az amerikai bíróságokhoz. * A volt iráni sah tíz napon belül elhagyja az Egyesült Államokat és visszatér Mexikóba — jelentette szerdán este az NBC hálózat. Értesülése szerint az amerikai kormány nemcsak tud a sah tervéről, hanem szorgalmazza is távozását: emlékeztették, hogy eredetileg mintegy három hétben irányozták elő amerikai gyógykezelésének időtartamát — s ez az idő már letelt. Az amerikai kormány számára nagy megkönnyebbülést jelentene, ha régi védence és szövetségese távozna az országból. Washington azt reméli, hogy ezzel megnyílna az út az iráni kormánnyal való tárgyalások, az ottani amerikai nagykövetségen foglyul ejtett túszok kiszabadítása előtt. . A Biztonsági Tanács tagjai csütörtökre virradó éjjel nem hivatalos konzultációkat tartottak a testület összehívására vonatkozó iráni kérdésről. A megbeszéléseket feltehetőleg csütörtök délután még folytatják. A hírek szerint a Biztonsági Tanács legtöbb tagállama azon az állásponton van, hogy a jelenlegi körülmények között egy hivatalos ülés aligha lehetne hasznos. A nem hivatalos tanácskozásokat megelőzően egyébként Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár találkozott Vance amerikai külügyminiszterrel, aki fenntartásait hangoztatta a Biztonsági Tanács ösz- szehívására vonatkozó iráni követeléssel kapcsolatosan, és ismételten hangoztatta: Washington a „túsz-kérdés” megoldását tartja elsődlegesnek. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője ezzel összefüggésben nem zárta ki annak lehetőségét, hogy New Yorkban találkozóra kerüljön sor Cyrus Vance és Ahol Hasszán Baniszadr iráni külügyminiszter között. Ugyancsak csütörtöki hír, hogy az amerikai kormány Isztambulból visszarendelte Washingtonba Ramsey Clark egykori igazságügyminisztert, akit korábban Carter elnök üzenetével menesztettek Teheránba. Ismeretes, hogy Clark „elakadt” a török városban, miután az iráni vezetők közölték, hogy szóra sem méltatják őt. AZ ENSZ-HATAROZAT: Beavatkozás Kambodzsa beliigyeibe Szerdán éjszaka szavazással ért véget az ENSZ közgyűlésének az a vitája, amelyet az öt ASEAfT- ország kezdeményezésére indítottak a „kambodzsai kérdésről”. A kambodzsai helyzet kialakulásának valódi okait több felszólalásban megkerülő vita résztvevői közül 91 ország képviselője megszavazta az ASEAN-államok által előterjesztett és 25 nyugati ország által támogatott határozati javaslatot. Ez ajánlja, hogy „haladéktalanul vonjanak ki az országból minden idegen csapatot”. Huszonegy állam küldöttei a javaslat ellen szavaztak, 29 delegáció pedig tartózkodott. A javaslat ellen szavazott Afganisztán, Angola, Bulgária, Belorusszia, Kuba, Csehszlovákia, Dél- Jemen, Etiópia, az NDK, Grenada, Guyana, Magyarország, Laosz, Mongólia, Mozambdk, Nicaragua, Lengyelország, Sao Tómé és Principe, Ukrajna, a Szovjetunió, Vietnam. A kambodzsai belügyekbe beavatkozó javaslat támogatója volt az ASEAN-országok mellett Kína és az Egyesült Államok, valamint Finnország és Ciprus kivételével minden európai tőkés ország. Erich Honecker Jemenbe érkezett Az NDK párt- és állami küldöttsége, élén Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az államtanács elnökével csütörtökön Etiópiából a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságba érkezett. A küldöttséget Aden repülőterén Abdul Fattah Iszmail, a JNDK Elnöki Tanácsának elnöke, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára köszöntötte. Az indonéziai elnök Londonban • Angliában tartózkodik az indonéziai államfő. Képünkön: Suharto elnök Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel. AZ ELSŐ SZÁMÚ KÖZELLENSÉG Nemzetközi infláció A nemzetközi gazdasági élet rákfenéje az 1968 óta kibontakozott és egyre erősödő nemzetközi inflációs folyamat. Korábban is jelentkezett az egyes országokban infláció, de az általában az országhatárokon belül maradt. Napjainkban az inflációs láz a világ egyetemes betegsége, amely végighullámzik az árupiacokon, az értékforgalomban, és csak igen kevés ország tud hatása alól kikerülni. 1. Az infláció okait kutatva egyik nemzetközi pénzügyi szakértő leltárt készített, és háromszázötven tényezőt sorolt fel. Nem biztos, hogy e kimutatás pontos, de jelzi, hogy olyan problémáról van szó, amelynek diagnózisát és terápiáját a világ minden táján keresik, de a megoldás még várat magára. Nagyon elterjedt az a felfogás: a nemzetközi infláció fő oka az, hogy fizetési mérlegének nagymértékű hiánya miatt az Egyesült Államok felelőtlenül eladósodott. Tűi sok dollár van a világban! Van ebben igazság, az USA a dollár nemzetközi értékállandóságát az elmúlt évtizedben valóban feláldozta a belső gazdasági élet élénkítésének oltárán. Gyakran alakult ki olyan helyzet, amelyben az amerikai gazdaság kedvező belső fejlődése mellett a dollár nemzetközi megítélése óráról órára romlott* Sajátos kényszer- pálya alakult ki: emelni kellett a dollárban kifejezett nemzetközi árakat, illetve a dollárt le kellett értékelni, mert a gyenge amerikai valuta és a belső értékviszonyok között -súlyos ellentmondás keletkezett volna. Carter amerikai elnök — nem kis mértékben a nemzetközi követelésre 1978 novemberében szigorú antiinflációs és aktív dollárvédelmi politikát hirdetett meg. A tények eddig nem igazolják ezeknek a terveknek sikerét. Az USA-ban az infláció felgyorsult, és az 1978. évi 7 százalék helyett 1979-ben eléri' a 13 százalékot, a dollár pedig ismét mélypontra zuhant a fejlett tőkés országok valutáihoz viszonyítva. Ezért került sor a Világbank ez évi közgyűlésén Miller amerikai pénzügyminiszter beszédében újabb komoly ígéretekre a Carter-program megvalósítására. A nemzetközi infláció okaként — főleg az Egyesült Államokban — az olajárak robbanásszerű emelkedését és állandó felfelé kúszását emlegetik. Azt állítják, nem alaptalanul, hogy az olajáremelkedés végiggyűrűzödik a többi nyersanyag árán, és végül, törvényszerűen a késztermékek árát is növeli. De nemcsak ez az ok létezik, hanem az is, hogy az olajországokban felhalmozódó dollártömeg (olajdollárok) rázúdul a piacra, és óriási keresletet támaszt a különböző ingatlanok és más értékmegőrző anyagok (az arany, régiségek, műkincsek stb.) iránt. (1979-ben az olajállamok bevétele eléri a 45 milliárd dollárt.) Ez a kereslet a korábbi árviszonyokat megbontva, inflációs hatást vált ki a piacokon. így alakul ki az a paradoxon, hogy az olaj újgazdagjai saját tőkéjüket is leértékelik mohó keresletükkel. 2. A nemzetközi infláció okai között kell megemlíteni azokat az országokat is, amelyek az olajáremelkedés „áldozatai”. Ezek az országok a nemzetközi cserearányok romlásából származó veszteségeiket mértéktelen papírpénzkibocsátással finanszírozzák. Ez a bankóprés szinte ellenőrizetlen működését hozza magával, és kialakulnak a közismert szuperinflációk, amelyekben a több száz- százalékos pénzelértéktelenedés sem ritka eset. (Pl. Argentínában, Chilében, Peruban stb.) A szuperinfláció mellett olyan tőkeéhségük van ezeknek az országoknak, amely szintén nemzetközi méretekben felfokozott keresletet idéz elő. A nemzetközi inflációért gyakran okolják a magas kamatlábakat is. (Napjainkban a dollár átlagos kamatszintje 13—14 százalék körül alakul.) Azt állítják, hogy a kamat elvesztette fegyelmező szerepét és árképző tényezőként az árszínvonal felhajtása irányába hat. Ma kevés országban van olyan reális kamat, amely megtakarításra ösztönözne, a kialakult magas névleges kamatszintek viszont valóban az inflációs folyamatot erősítik. 3. A közgazdászok konzervatív csoportja azt vallja, hogy a nemzetközi infláció azért bontakozott ki, mert a világ sok országa az aranyat kizárta a nemzetközi pénzügyi rendszerből, tehát az ún. „demonetizálást” vádolják. Valóban, az aranyat 1968 óta erőteljesen kiszorítják a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és a nemzetközi infláció megindulása is erre az időpontra esik. Ez könnyen ad alapot a fenti érvelésre. Úgy tűnik azonban, tíogy ez az oksági kapcsolat igen leegyszerűsített. Az ún. aranyfékek sem tudták volna megakadályozni a nemzetközi infláció kibontakozását és elmélyülését, éppen ezért kapcsolták ki ezeket. Az aranyár látványos növekedése azonban minden olyan értékre, amely értékmegőrzésre alkalmas, általános árnövekedést hozott, erősítve az inflációs folyamatot. Ma nincs olyan nemzetközi fórum. ahol ne a nemzetközi inflációt jelölnék meg első számú közellenségként. De a világon még nem sikerült megszervezni a nemzetközi pénzügyi „Interpolt”, és úgy tűnik, hogy ennek szervezése minden jószándék ellenére is kudarcot vall az egyes országok nemzeti érdekei miatt. A szocialista országok számára sem közömbös tényező a nemzetközi infláció, hiszen a nemzetközi munkamegosztás nyomán ennek káros hatásai egyre sűrűbben jelentkeznek nálunk is. Meg kell találnunk az aktív védekezés módját, s befolyásunkat erőinkhez mérten a nemzetközi inflációs folyamat fékezésére kell kihasználni. W I. Fejlődő magyar-francia kapcsolatok Belpolitikai helyzetünk és nemzetközi tebékenységünk hatására az utóbbi jó másfél évtizedben a francia kormányzat és közvélemény részéről egyre fokozódott, s jelenleg is élénk az érdeklődés Magyar- ország iránt. Ilyen várakozás előzi meg most is Lázár György, a Minisztertanács elnöke közelgő hivatalos látogatását Franciaországban. KÉTOLDALÚ kapcsolataink krónikájában fontos dátumként szerepel 1963 decembere, amikor — francia kezdeményezésre — nagyköveti szintre emeltük a Magyarország és Franciaország közötti diplomáciai kapcsolatokat. Az ezt követő években kölcsönös miniszteri látogatások kezdődtek. 1968-ban került sor Párizsban az első magyar—francia miniszterelnöki találkozóra. Ezután tíz év alatt még három alkalommal (1973-ban Budapesten, 1976-ban Párizsban, majd 1977-ben újra a magyar fővárosban) folytattak eszmecserét a miniszterelnökök az aktuális nemzetközi kérdésekről és a magyar—francia együttműködésről. E magas szintű tárgyalások nyomán növekedett a kölcsönös érdeklődés a kapcsolatfejlesztési lehetőségek iránt. Egyetértés alakult ki abban, hogy az ismétlődő kormányfői megbeszéléseken túl a két kormány tagjai is rendszeresen találkozzanak egymással és tekintsék át az irányításuk alatt álló területeken a kapcsolatok, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. KIEMELKEDŐ jelentőségű volt a magyar—francia kapcsolatok alakulásában, bővítésében Kádár János 1978. novemberi párizsi látogatása, amely nagymértékben növelte a Magyar Népköztársaság jó hírét, tekintélyét. Elősegítette a békés egymás mellett élés politikájának érvényesülését, kedvezően hatott kétoldalú kapcsolataink fejlesztésére. Az erre irányuló kölcsönös szándékot jól demonstrálta a szívélyes fogadtatás, a tárgyalások korrekt légköre, és az, hogy francia részről is megfelelő fontosságot tulajdonítottak a látogatásnak, amelynek végén a francia köztársasági elnök magyarországi látogatásra szóló meghívást fogadott el. Eredményesen alakulnak a két ország törvényhozó testületéi közötti kapcsolatok, amelyek a 60-as évek elején kezdődtek. 1962-ben kölcsönösen baráti parlamenti csoportok alakultak. Ezek ma is működnek Magyarországon és Franciaországban. Apró Antal az országgyűlés elnökeként 1977-ben Franciaországba látogatott, s ekkor meghívta viszontlátogatásra Chaban Delmast, a francia nemzetgyűlés elnökét. Gyakoriak a két ország parlamenti bizottságainak kölcsönös tanulmányútjai. Rendszeresek a két külügyminisztérium konzultációi. A belgrádi tanácskozás előtt két ízben folytattunk megbeszéléseket a helsinki záróokmány alkalmazásáról kétoldalú kapcsolatainkban. Üjabb javaslatainkat ez év júniusában juttattuk el a francia partnereinkhez. ÁLLAMKÖZI kapcsolatainkat mintegy húsz hosszú lejáratú szerződés szabályozza. 1977-ben tárgyalások kezdődtek bűnügyi, polgári jogi jogsegély- és kiadatási, valamint a kettős adóztatást kizáró egyezmény létrehozásáról. A közelmúltban egészségügyi együttműködési megállapodás kötését is kezdeményeztük. Mindkét ország kormánya részéről fennáll a szándék a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítésére. Ehhez a lehetőségek megvannak, lépésről lépésre bővíthető az együttműködés, még akkor is, ha az Európai Gazdasági Közösség több intézkedése és a francia protekcionizmus fékezőleg hat, elsősorban a kereskedelmi forgalom alakulására. Szorgalmazzuk a gazdasági együttműködés új formáit, a termelési és értékesítési kooperációkat Ezekhez ad keretet az 1968-ban aláírt gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás, amelyet 1974-ben tíz évre szóló hasonló megállapodás váltott fel. Az ipari vállalatok termelési együttműködése a legutóbbi két-három évben fokozatosan bővült. Jelenleg nyolc keretmegállapodás és 41 kooperációs forma szabályozza az együttműködés tartalmát. Az egyik legfontosabb terület a számítástechnika, amelynek témáival külön vegyesbizottság foglalkozik. A kereskedelmi kamarai kapcsolatok, valamint a tervhivatali kontaktusok is jól szolgálják a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és műszaki együttműködést. * A BUDAPESTEN 11 éve működő francia műszaki dokumentációs központ mintájára ez év áprilisában Párizsban megkezdte tevékenységét a magyar műszaki ismeretek tájékoztatási központja, amelynek létrehozásáról 1978 augusztusában született megállapodás. A mi kultúránk franciaországi megismertetésének első számú letéteményese a párizsi magyar intézet. Biztató jelek vannak arr^, hogy Franciaországban kormányintézkedésekkel is elősegítik a magyar kulturális jelenlét bővítését. Magyarországon viszont partnereink a francia nyelv oktatásának kiterjesztését szorgalmazzák. Idegenforgalmi kapcsolatainkat egyezmény szabályozza; évente mintegy 38—40 ezer látogató érkezik hozzánk Franciaországból. Magyarországról 1977-ben 17, 1978-ban 22 ezren jártak a franciáknál. (MTI) Megkezdődött Tuniszban az arab külügyminiszteri tanácskozás Tuniszban csütörtökön megkezdődött az arab külügyminiszterek tanácskozása, amely a november 20. és 22. között tartandó X. arab csúcsértekezletet hivatott előkészíteni. A találkozón 21 küldöttség vesz részt, köztük a PFSZ delegációja is. Egyiptom különutas politikája miatt nem kapott meghívást a konferenciára. A tunéziai fővárosban, amely Kairót felváltva az Arab Liga új székhelye, az ünnepélyes megnyitó után zárt ajtók mögött kezdődött el az érdemi munka. A csúcstalálkozó várható központi témáit figyelembe véve, a külügyminiszterek elsősorban a gyúlékony dél-libanoni helyzetről és a palesztinok harcához nyújtandó segítségről cserélnek véleményt. Szó lesz a bagdadi arab csúcson elfogadott határozatok megvalósításáról és az Arab Liga szervezeti reformjának lehetőségéről is. (MTI) »XíWXWK'S'Kíi' Megnyitották a téli politikai könyvnapokat (Folytatás az 1. oldalról.) A továbbiakban Katanics Sándor elemezte a Kossuth Könyvkiadó tevékenységét. Elmondotta, hogy annak megszületése óta többek között csaknem félezer klasszikus mű látott napvilágot, mintegy hét és fél millió példányban. Hangsúlyozta, hogy a kiadó profilja egyre színesedik, s egyre szélesebb skálán mozog. Csupán ebben az esztendőben két és félszáz munkát jelentettek meg, csaknem ötmillió példányban. Elmondotta azt is, hogy a politikai irodalom iránt menynyire megnőtt az érdeklődés megyénkben. A kiadó megyei kirendeltségének tizennyolc éve alatt a forgalom a hatszorosára növekedett. Ma- már ott tartunk, hogy ez egy év alatt megközelíti az ötmillió forintot. Példaként említette meg azokat a pártmunkásokat, akik mint terjesztő propagandisták fejtik ki áldásos tevékenységüket. A beszéd elhangzása után a megyei pártbizottság titkára átadta a kitüntetéseket azoknak, akik több éves munkájuk során kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a politikai és pártiroda- lom terjesztésében. A Kossuth Könyvkiadó plakettjét kapta Juhász Lászlóné, a kalocsai városi pártbizottság titkára, és Be- nyó István, a keceli nagyközségi pártbizottság titkára. Rajta kívül négyen megkapták a „Kiváló terjesztő” plakettet, öten pedig a tízéves terjesztői oklevelet. Ezután került sor a kitüntetettek fogadására, ahol a terjesztésben kitűnt aktivistákat Mészáros János, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetője köszöntötte. Az eseményhez kapcsolódott az az író—olvasó találkozó, amelynek ezúttal Vadász Ferenc volt a vendége, az intézmény munkásklubjában. Az író munkásságát dr. Németh Gábor könyvtárigazgató ismertette.
