Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1919. szeptember 1.

A szakmunkásképzés nehézségei Kisfáiban

Az V. ötéves tervidőszakban Bács-Kiskun megyében mintegy 6000 hektár szőlőültetvény, 380 hektár gyümölcsültetvény telepítését irányozták elő. finnek ismeretében három- százötvennégy fiatal szakmunkást szándékoznak alkalmazni 1982-ben. A hároméves képzési időt figyelembe véve a megyénkben levő szakmunkásképző iskolában mindössze ötvenkilenc tanulót iskoláztak be az idén.

Tiba István, kisfái Kertész Szakiskola igazgatója tucatnyi tényezőt sorolt fel, amiben a hibák kereshetők, ezek közül néhányat kiemelve:

ötven éve az iskola alapításakor — az akkori okmányok bizonysága szerint — mintegy háromszáz jelentkező közül választhatták ki azt a tíz szerencsést, aki megkezdhette az 1929/30-as tanévben tanulmányait.

Az utóbbi 10—15 évben megszűnt a kertész szakma „nimbusza”. A nyugdíjas ipari munkás egy-két termesztési szakkönyv átböngészése után bátran lebeszéli unokáját arról, hogy a 3 éves képzést válassza — bizonyítva ezt jól jövedelmező hobbikertjével.

A kertészképzésben profilváltozással próbálkoznak, a növény- termesztő gépészképzés javára. Az iskola tanári testületé által

benyújtott javaslat ellenére nem Kisfáiban, hanem a bajai Be- reczki Máté Kertészeti Szakközépiskolában változtatták meg a képzést. Ahol az érettségit is szerző diákok igen kis százaléka helyezkedik el a termelésben.

Minden esztendőben a mező- gazdasági üzemek oktatási felelősei részvételével tájértekezletet tartanak, ahol már több alkalommal elhangzott, hogy hiába végeznek a szakiskola tanárai minőségileg és mennyiségileg tízszeres propagandamunkát, nem tudják eredményesen felvenni a versenyt az ipari szakmunkás- képző intézetekkel, és a hozzájuk kapcsolódó ipari üzemekkel. Az igazgató példaként említette azt az esetet, amikor felkereste egy közeli kisvárosunk általános iskolájának végzős diákja azzal a kéréssel, hogy szeretne a kertészszakiskolában tovább tanulni, de

osztályfőnöke nem akarja a továbbtanulási lapját ideküldeni. Mivel általános iskolájuknak bizonyos keretszámot kellett kitöltenie az akkor létesült szakmunkásképző intézetnél...

Kisfáiban elsősorban olyan falusi és tanyai gyerekeket várnak, akik szülőhelyükön szeretnének dolgozni. Számukra kellene a mezőgazdasági üzemeknek olyan ösztönző feltételeket teremteni, hogy ne vándoroljanak a nagyváf rosokba, ahol segéd- és betanított munkásként lényegesen kevesebb munkabérért dolgoznak.

A felsőfokú képzés már megoldottnak tekinthető, de felmerül a jogos kérdés, hogy ki fogja a nagy gazdasági haszonnal kecsegtető ültetvények — bármenynyire is gépesített — kézi munkáit közvetlenül irányítani. Keserű a kései tapasztalat a 60-as évek gyümölcstelepítéséről, és az akkori tárolókapacitás létesítésének elégtelen kapcsolatáról. Még idejében kellene mérlegelni a gazdaságok vezetőinek: mi éri meg jobban, az ösztönző feltételek megteremtése a szakmunkás- képzéshez (segítség a beiskolázásnál, tanulmányi szerződés, stb.), vagy az, hogy mérnököt, illetve üzemmérnököt alkalmazzon brigádvezetőként?

Cz. P.

HÁZUNK TÁJA

A takarmánykiegészítők helye és szerepe

Amikor az állatokat külterjesen

— tanyák körül, legelőkön, füves árokpartokon, nagy udvarokban — tartották, nem volt szükség takarmánykiegészítők használatára, s ilyenek nem is léteztek. A Futort,

— a takarmánymeszet — is csak néhány évtizede ismerik, használják.

Ma az állatok tartási helye szőkébb, a sertések óljához csak kis kifutó tartozik, tyúkot, malacokat pedig ketrecekben is tartanak, jócskán megváltozott hát környezetük. A sertések ma már nem túrkálhatnak szabadon gyökerek, férgek, csigák után, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag fűhöz is csak ritkán jutnak, a baromfi nem kaparhat, nem szedegethet zöldet, gilisztát, kavicsot, a zárt tartásban még a napfényt is megvonják tőle. Ráadásul manapság nagyobb termelést, szaporaságot, gyorsabb fejlődést várunk állatainktól. Megterhelésüket fokozzuk, takarmányuk viszont egyol- dalúbb a korábbinál.

Hogy állataink mindazokat az anyagokat megkaphassák, amelyekre szükségük van, a takarmánykiegészítő szerek sokaságát gyártják számukra. Talán túlságosan is sokfélét: az állattartó nehezen igazodik el a sok furcsa nevű készítmény között, s bizony nem mindig tudja, melyiket is vásárolja.

A takarmánykiegészítők három nagy csoportja: 1. vitaminokat, 2. ásványi anyagokat, 3. a gyógyszer- jellegűek, antibiotikumokat tartalmaznak. Ezek egymást nem helyettesíthetik. Ha tehát ásványianyag kiegészítésére szorul a takarmány, akkor sem a vitamintartalmú, sem a gyógyszerjellegű készítmények nem használhatók helyette, és a két utóbbi sem helyettesíthető ásványi anyagokkal.

A vitaminkészítmények között — rendszerint nevükből következtethetően — az a különbség, hogy egy, vagy többféle vitamint tartalmaznak. A Phylásol Combi — neve is jelzi — kombinált szer, minden fontosabb vitamint tartalmaz. A Phylásol—E, E vitamint, a Phylásol ADE az A, D és E vitamint, a Phylasolivit az A, D3, B2, és B(2 vitamint tartalmazza. Az Ossiferol nevű készítmény csak a baromfifélének való D:1 vitamint tartalmazza. Hanem csupán egykét meghatározott vitamint kívánunk adagolni, akkor vásárolható a baromfi különböző korcsoportjai számára indító-, nevelő-, tojó-egységes premix. Nyulaknak nyúl-, sertéseknek a malac-, és süldő-, egységes premix való. A különböző „egységes” premixek nemcsak a szükséges vitaminokat, hanem az illető állatfajnak való ásványianyagokat és nyomelemeket, s bizonyos gyógyszereket is tartalmazzák.

Az ásványi premixekkel a különböző fajú állatok ásványi- anyag-, és nyomelemigényét elégíthetjük ki. A baromfiféle számára készül az ÁP—17, a kérődző állatok számára az ÁP—18. Ezek kalciumot (meszet), foszfort és nyomelemeket is tartalmaznak. Ezekre — a vasra, a mangánra, a magnéziumra, a rézre, a jódra — kis mennyiségben szükségük van az állatoknak. A Futor csak takarmánymeszet tartalmaz, tehát csak olyan állatnak célszerű adagolni, amelynek takarmánya nem szorul foszforpótlásra. (A sok abrakot, korpát fogyasztó állatok általában elegendő foszforhoz jutnak.)

A takarmánykiegészítők harmadik csoportját a belső élősködők kártétele, bizonyos betegségek megelőzése, gyógyítása, az állatokat érő káros hatások kivédése

céljából adagolják. Közismert a Tikofurán, a baromfitífusz és kok- cidiózis elleni szer. A Viton és az Erra 6 javítja az általános erőnlétet, fokozza az ellenállóképességet, a Galloxazin nyugtató hatású, a Hepamix a pulykák máj- és bélgyulladása ellen való. E készítményekből is sokféle van, ha a választás szükségessége felmerül, tanácsos szakemberhez fordulni, vagy a szakirodalomból tájékozódni.

Az állatok a maguk sajátos módján rendszerint jelzik, ha valami hiányzik takarmányukból. Ha például a baromfinak D:rvitamin- és ásványianyag-kiegészítésre van szüksége, gyenge héjú vagy héjnélküli tojással jelzi, hogy gyorsan kell cselekedni. Ásványianyag- és nyomelemhiányra vall a malacok vérszegénysége, csontgyengesége, a tehenek és a nyu- lak szaporodási zavara, a borjak szőrhiánya. Figyelmeztetés a jószágtartók számára, ha az állatok a falat csipkedik, rágják, ha egymást, egymás tollát, szőrét harap- dálják. Az ilyen jeleket azonban nem szabad megvárni.

Máról holnapra nem megy

• „Hadd folytassam dicsekedni valókkal.” (Szabó Ferenc felvétele)

„Jó érzés olyan testületben nyilatkozni, ahol a nőpolitikái kérdést többségében nők vitatják.” TELEKY ZOLTÁNNÉ. a Bajai Finomposztó Vállalat szb-titkára fejezte be ezzel a mondattal felszólalását az SZMT legutóbbi ülésén. A résztvevők derűs duruzso- lással ekkor néztek jobban körül, s mosolygásuk megerősítette: csakugyan. A vita elején elhangzott megállapítás mintegy hangütésként hatott. Tartalmasabbnál tartalmasabb fejtegetések követték egymást. A férfiak elismerésre méltó tapintattal — s okosan — „átengedték a terepet”. Persze ők is elmondták véleményüket, nem kevés önkritikával.

TERBE DEZSŐ, a megyei párt- bizottság titkára így vélekedett azon az ülésen: „Rendkívül értékes és hasznos vitának lehettünk tanúi. Olyan elvtársnők mondták el véleményüket, akik fontos beosztásuknál, helyzetüknél fogva, jól hasznosítható tapasztalatokkal, s tényekkel szembesítettek bennünket.”

Teleky Zoltánnéval most a Finomposztó szb-irodájában vesz- szük számba — vázlatosan —, mit is tettek ennél a vállalatnál a nőpolitikái határozat megjelenése óta eltelt 8—9 év alatt? Abból indultunk ki, hogy a határozatban foglaltak megvalósulása folyamat, a teljes végrehajtás nem megy máról holnapra.

A Finomposztóban is sok nagyszerű eredmény született á határozat érvényesülése során, de vannak olyan időszakok, mint például a mostani, amikor kisebbek a lehetőségek. Az okokat jól ismerik a dolgozók.

Hatalmas eredmény ennél a 2500-as állandó létszámmal működő vállalatnál, ahol a dolgozók 65 százaléka nő, hogy azóta ment végbe a közel egymilliárdos rekonstrukció. A géppark szinte teljes kicserélődésével jó munkakörülmények teremtődtek, nehéz fizikai igénybevételtől szabadultak meg a munkásnők.

— Az új gépeknek viszont nagyobb a teljesítménye, és a zajhatása, s ezzel együtt nőtt a dolgozók idegi leterheltsége, — veti közbe az szb-titkár, s hozzáteszi. — Amikor megfelelő zajvédelmi eszközről gondoskodik a vállalat, rá kell vennünk őket, hogy használják is azt.

— Rá kell venni...?

— Igen, mert annyi előírás, igazgatói utasítás után sem használják az egyéni zajvédő eszközt. Ebben a műszakokat irányító férfiaknak kellene jó példával elöl- járni, de ők sem teszik. Amikor az igazgató az üzembe lép, első dolga, hogy beteszi fülébe a zajvédőt. Mások miért nem tudják követni példáját? Vol,t elég kiválás, a türelmi idő lejárt. Fél órája határoztunk így a vezetői megbeszélésen. Kimutatható a növekvő ártalom, nem lehetünk elnézőek ... Arra kértem az igazgatót, hogy a felelősségrevonást a vezetőknél kezdje.

Nagyon helyénvaló a szigor. A dolgozók zömét kitevő nők 85 százaléka 3 műszakban dolgozik. Köztük 1250 a harminc éven aluliak száma. Nem lehet megengedni, hogy fiatalon hallássérültek legyenek.

Jobban is lehetne

— Hadd folytassam a dicsekedni valókkal, — tér vissza a fejlődés további tényeire Teleky Zoltánná. Kimutat a közelben magasodó új építményre. — Modern — ezerszemélyes étkezdénk kimondottan a látványos eredményeink sorába tartozik. Keresni kellene hozzá hasonlót az iparágban is. Tizennégy millióba került. ... Főállású üzemorvosunk van; nőgyógyászati, fogászati, bőrgyógyászati szakrendelés. Fogorvosi rendelőnk felszereltségét az SZTK is megirigyelhetné, de sajnos, a pompás berendezés nincs kellően kihasználva, mert nincs főállású fogorvosunk. Ezen igyekszünk változtatni. Elgondoltuk, hogy ha teljes foglalkoztatású fog. orvosunk lenne, az üzem mellett akár egy körzetet elláthatna, amivel a város ilyen gondjain is enyhíthetne. Természetesen — az egészségügy ismeri jobban a lehetőségeit.

A vállalat — az elmúlt esztendők során 319 családot juttatott lakáshoz. Erre 10 millió forint körüli összeget fordított.

— Évente általában 20—20 lakásra futotta, ez az idén 6-ra apadt. Anyagi tehetségünkből most csak ennyire telik... Az előbbieken kívül számos dolgozónkat segítettük egyéni lakás- építkezésben, felújításban — fuvarral, bontott anyaggal.

— Nő profilú üzem, döntő szerepe van a gyermekintézményeknek.

— A dolgozók gyerekeinek 6— 14 éves korig intézményi elhelyezést tudunk nyújtani. De csak a bajaiaknak, s koránt sem olyan ideális körülmények mellett, mint pár esztendeje. Akkor — ha ma bejelentette, holnap már hozhatta gyerekét az édesanya. Ma már 3 hónappal előtte be kell jelenteni az igényt, mert növekszik a zsúfoltság, s bölcsődés, meg óvodás korúaknái is várni kell... Sokan térnek vissza gyes-ről . . . Jelenleg 310 nő van tőlünk odahaza gyermekgondozáson.

Bejáró anyák gondja

— Tehát nem a munkáslétszám nőtt ilyen mértékben ...

— ... hanem több gyermek születik. Amilyen örvendetes ez, úgy nem lehet figyelmen kívül hagyni a vele járó gondokat sem. Sajnos, a bejáró nők problémáin — mi, itt — nehezen könnyíthe- tünk. A vidéki 8 órai óvodanyitást nem lehet összeegyeztetni az itteni munkakezdéssel. Pedig sok bejáró nődolgozónk van — mondhatni — a szélrózsa minden irányából. Többségüket 3 autóbuszunk hozza-viszi... Az imént volt itt egy bejáró kismama. Novemberben szeretne visszajönni gyesről, de-kéri, hogy egy állandó műszakot kapjon. Másképp nem képes megoldani. Keresete 4000 forinton felül van, de nem bánja, ha jóval kevesebbet kereshet, mint régen a háromműszakos munkával...

Itt mondja el az szb-titkárj hogy a létszám tavaly és az idén csökkent először, addig növekedett. Az említett vezetői értekezleten foglalkoztak létszám- és bérkérdésekkel is. Megállapították, hogy bér, kereset miatt senki nem lép ki (az éves átlagkereset 40—

41 ezer forint). A fő okok: a 3 műszak — márpedig ez ilyen szakma —, a bejáró nők érzékeltetett nehézségei, s például a kártolt fonodái üzemrészben, a többihez viszonyítva, még kedvezőtlenek a munkakörülmények.

— A rekonstrukció, a modern gépek képzettebb dolgozókat kívánnak.

— Ehhez tartjuk is magunkat. — Oktatási statisztikájukból idéz.

Kevés a művezetőnő

— Számuk arányában vesznek-e részt nők a vezetésben?

— A testületek 80 százaléka nő. Nődolgozóinkat ott látjuk a város közéleti vezetői közt. Üjítási előadónk, Márton Istvánná — jelenleg gyesen — városi tanács vb- tag. Gépen kezdte az üzemben,

3 műszak melléit éréttségizetty1 majd technikus lett. s KISZ-tit- kár? - Jómagam a ’ cvár'ösr ' pártbizottság és vb tagja vagyok. Hatvanhétben jöttem ide, ez az első munkahelyem. Azóta pénzügyi és számviteli, főiskolát végeztem, most 4 éves szakosításra járok.) Két gyerek mellett jutottam eny- nyire... Karácsonyi József né KlSZ-titkár a városi KlSZ-bizott- ság tagja... Van női főosztály- vezetőnk, osztályvezetőnk is.

— S akik közvetlen termelés- irányítók?

— Azzal nem dicsekedhetünk, pedig művezetői posztra több nődolgozónk alkalmasa volna, hiszen számos technikus van köztük.

— Mi az akadály?

— Ez még kissé bonyolult pro; - léma. Ma még a művezetőne többek közt gépszerelőnek is k lennie. Ugyanakkor a korszerű textiles művezetőnek a termelés közvetlen irányítása a főfeladata... A közeljövő célja, hogy csak ezt kelljen tennie. Akkor köny- nyebb lesz nőket művezetőnek állítani, s részükről is vállalni ezt. •

Ebben a kérdésben is időre van szükség — és szakmai sajátosságok függvénye is részben —, hogy a jó szándék és a szép elvek — gyakorlattá váljanak. A nőpolitikái határozat érvényesítését azonban itt sem lehet egészen az ,,időre” bízni.

Tóth István

• Mezőgazdasági nagyüzemben és háztáji gazdaságban egyaránt használható kocaállásokat készített a KAHYB állattenyésztési rendszer. (Straszer András felvételei.)

Mellettem álltak a bajban

— Von egy perce?

— Természetesen.

— Akkor elmondanék önnek valamit. Bevallom, azért mesélem el, ami az urammal, meg velem történt, mert azt remélem, hogy megírja. Szeretném, ha mindenki megtudná, hogy milyen rendes, jó szívű emberekkel hozott össze bennünket a sors.

Pontosabban, már csak engem és a leányomat. A férjem, Krupa Mátyás meghalt. Elveszítettük. Halálos üzemi balesete volt. Itt dolgozott a városban, a Kiskun- halasi Építőipari Vállalatnál. Darukötöző volt...

Tavaly július 19-én, szerdán zúdult ránk a csapás. En már másfél éve betegeskedtem, a kórházi ágyat nyomtam, operáltak. Akkor éppen hazaengedtek két hét szabadságra. Fekszek otthon az ágyban, amikor benyit hozzám

Répás Ernő gépkocsivezető. Gyerekkori barátja volt az uramnak, valamikor ő ismertetett meg bennünket egymással. Rögtön látom rajta, hogy valami nincs rendben. Nehezen jönnek ki belőle a szavak. Ideges leszek, kérdem, mi történt? Készüljek föl, valami baj esett — feleli, de a szemét elfordítja. A férjemmel? — kérdem újra. A fejével inti, hogy igen. Aztán mondja is, hogy baleset, a helyszínen meghalt...

Éppen az ő kocsijáról rakodtak a vállalat Kéve utcai telephelyén. Az utolsó leakasztásnál tartottak, amikor áramütés érte Mátyást... Szabálytalan helyen állt a daru, azért történhetett. Ezt nem azért mondom, mert haragudnék a darukezelőre, aki nem volt eléggé körültekintő. Nem gyűlölhetem, hiszen ilyen bajt akarattal egyetlen ember

sem csinálna társának. Csak súlyosan hibázott szegény feje.

Hát így történt. Már több, mint egy év eltelt azóta, de még mindig érzem,, hogy a férjem vállalata mellettem van, ahogyan mellettem volt már az első órában is. Autót küldtek értem, hogy az uramhoz mehessek. Utána is, napokig, amíg a temetést intéztem, végig a rendelkezésemre állt a kocsi. Mátyást a saját halottjának tekintette a vállalat, a temetési költségeket fizették. Ezenfelül kiutaltak nekem háromezer forint gyorssegélyt.

Mint mondom, máig mellettem állnak. Amikor a férjem elveszett, építkezéssel voltunk félben. A vállalat dolgozói segítettek garázst építeni. Hazahozták helyettünk a kocsit is. Sajnos, szegény uram már nem ülhetett bele, hiába takarékoskodott érte ... Csak az anyagot kellett megvásárolnom. Társadalmi munkában a házat is segítik körültakarítani, azt ígérték.

Tudja, ebben az egészben az hat meg legjobban, hogy nekem sose kellett semmit se kérnem, mindig ők jöttek hozzám: mire van szükségem? Csapó István igazgató elvtárs azt is megkérdezte, akar-e a lányunk továbbtanulni, mert segítenének neki, ha igen. Pedig nem is náluk dolgozik, ő se, én sem. Papp Károly munkásellátási előadó is mindig nagyon emberséges volt velünk.

Olyan emberek jöttek el hozzánk segíteni, akiket azelőtt nem is ismertem. Komlós Sándor, a vállalat vízvezetékszerelöje gázjavításra. hósöprésre, favágásra ajánlkozott. Zelei János műköves azért jött el hozzánk, hogy ö majd megcsinálja a ház lábazatát.

Igaz, az uram kiváló dolgozó kitüntetést is kapott a vállalattól. nagyon szeretett ott, de én mégsem gondoltam, hogy a bajban így kiálljanak az építők volt munkatársuk családja mellett... Elmondta: özv. Krupa Mátyásné portás.

Lejegyezte: A. Tóth Sándor