Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-13 / 216. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: szórvá­nyosan előforduló eső, záporeső. egy­két helyen zivatar. Helyenként meg­erősödő, néhány helyen viharos lökésekkel kisért nyugati, északnyu­gati szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7—12, legmagasabb nappali hőmérséklet IS—19 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 216. szám Ára: 90 fillér 1978. szeptember 13. szerda J. M. Tyazselnyikov látogatása • Találkozás a megyei pártbizottságon. a megyében • A vendégek felkeresték a Ko­dály Intézetet. (Tóth Sándor fel­vételei.) , CSEPELEK A MEZŐGAZDASÁGNAK Újraéled a hazai teherautó-gyártás • Volvo—Csepel kisteherautók, valamint az új Csepel teherautók mellett állványokon láthatók az alvázra szerelhető egységek. (Straszer András felvételei.) 0 Ismét elkezdődik hazánkban a Csepel teherautók gyártása. 'Hazánkban mintegy hét esz­tendeje szűnt meg az önálló te­herautó-gyártás1, s azóta csupán a Volvo-gyárral kooperálva ké­szülnek kisebb teherautók. A me­zőgazdaságban egyre inkább szükség van a gépjárművekre, fő­ként azokra, amelyeket több cél­ból használhatnak. Erre igen al­kalmas a különböző IFA gépko­csi, s ezeket szívesen - is vásárol­ták az üzemeik. Azonban köztu­dott, hogy e komplikált jármű beszerzése nem könnyű, alkat­részellátása pedig hihetetlen ne­hézségeket okoz, s emiatt egy-egy autó ho&szaibb-rövidebb időre használhatatlan. A Bajai Mezőgazdasági Kom-, bénát és a .keretén belül működő BKR néhány éve támogatja a Csepel Autógyárat, ahol elkészí­tették azt a járművet, amely re­ményt ad arra, hogy az IFA-te- heraiutókat felválthatja, helyette­sítheti. Ezeket az autókat, vala­mint a Csepel—Volvo C—202 összkerék-meghajtású kis teher­gépkocsikat tegnap mutatták be hazánkban első alkalommal a ba­jai kombinátban. A mezőgazda- sági üzemek vezetőin, szakembe­rein kivtil ott voltak az erdőgaz­daságok, a vízügyi igazgatóságok, valamint a járműprogramban résztvevő kutatóintézetek képvi­selői is, akikéit Bagó Bálint, a kombinát vezérigazgatója köszön­tött. A Volvo—Csepel kis tehergép­kocsi nyitott — ponyvával fed­hető — és mikrobusz változatban készül már néhány éve a Csepel Autógyárban, s a szerződéseknek megfelelően eddig csak külföldre szállították. A szériagyártás le­hetővé teszi, hogy- jövőre már a hazai üzemek is vásároljanak eb­ből A Csepel Autógyár nemrég kezdte meg a Baján bemutatott D—750 hasznongépjárművek fej­lesztését. E hét és fél tonnás te­herautó alapgépnek fogható fel, ugyanis a platója cserélhető, s így a mezőgazdasági üzemek szer­ves- és műtrágyaszórásához al­kalmas egységet szerelhetnek az alvázra, valamint üzemanyag­szállító tartályt és kisbuszként is üzemeltethető. E teherautó vég­sősoron újjáélesztését jelenti az egyébként nagy hagyománnyal rendelkező csepeli autógyártás­nak, s ha a hatvanas években gyártott Csepel teherautók szín­vonalát eléri, akkor bizonyára a következő években a magyar me­zőgazdasági üzemek nagy része ezt fogja vásárolni. Egyszerűbb, s nagyobb gép, mint az IFA. A csepeliek az alkatrészpótlásról is folyamatosan tudnak gondoskod­ni. A haszongépjármű program fejlesztéséről az autógyár műsza­ki igazgatója, Romvári Ferenc beszélt a tegnapi bemutatón^ s megemlítette, hogy az össszkerök- meghajtású terepjáró teherautó kialakításával foglalkozik a gyár műszaki kollektívája, s az ilyen jellegű teherautók gyártása is rö­videsen elkezdődik. Jubileumi tudományos ülés a Kertészeti Egyetemen A Kertészeti Egyetem tudomá­nyos kutatásainak eredményei je­lentősen hozzájárulnak a zöldség- és gyümölcstermesztés fejleszté­séhez — állapították meg kedden a kertészeti szakoktatás megindu­lásának 125. . évfordulója alkal­mából az egyetem dísztermében rendezett jubileumi ülésen. Az egyetem első jogelődje, az 1853-ban alapított Haszonkerté­szekét Képző Gyakorlati Tanin­tézet hagyományain alapul a mai szakemberképzés is, amely szoro­san kapcsolódik az intézmény tu­dományos kutatómunkájához. Most a fólia alatti zöldségter­mesztés szélesebb körű elterjesz­tése az egyik legfontosabb fel­adat. Mintegy 4000 hektáron al­kalmazzák már az egyetemen ki­dolgozott technológiái A követ­kező években újabb mezőgazda- sági üzemék térnék át erre a ter­mesztési módszerre. Az ünnepségen eredményes tu­dományos munkásságáért ás a nemzetközi kapcsolatok ápolásá­ban tett szolgálataiért a Kerté­szeti Egyetem tiszteletbeli dokto­rává avatták Ralph Gäzler pro­fesszort, a Bécsi Műszaki Egye­tem tanárát, tájrendezési intéze­tének vezetőjét, dr. Habil Sieg­fried K ráment, a berlini Hum­boldt Egyetem kertészeti szek­ciójának vezetőjét és German Ivanovios Tarakanov professzort, a moszkvai Tyimierjazev Mező- gazdasági Akadémia zöldségter- mesztésd intézetének vezetőjét ' Dimény Imre, az egyetem rek­tora hat szakembernek nyújtotta át eredményes munkásságuk elis­meréséként az Entz Ferencről, az egyetem jogelődjének alapítójá­ról elnevezett emlékérmet. A tanácskozáson részt vett Po- linsZky Károly oktatási, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter, valamint Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára. (MTI) Kétnapos látogatásra Bács-Kiskun megyébe érkezett Jevgenyij Mihajlovics Tyazselnyikov, a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, aki korábban a Lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkára volt. Az MSZMP Központi Bizottságának vendége­ként J. M. Tyazselnyikov feleségével együtt ha­zánkban tölti szabadságát. Tegnap Kecskeméten, a megyei pártbizottság székházában Horváth István, az MSZMP 'Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket. Tájékoztatást adott a megye történetéről, politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről és fejlődéséről. A program további részében J. M. Tyazselnyikov és felesége Kecskemét nevezetességeivel ismerke­dett. A Megyei Művelődési Központban megnézték a Homok városa című filmet, majd egyebek között felkeresték a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Inté­zetet, a Tudomány és Technika Házát. A vendégek délután a Kiskunsági Nemzeti Parte bugaci kerületébe látogattak él, ahol megnéztek egy lovasbemutatót. Ma Kalocsán folytatódik a program. T. L. Világcsúcsközeiben a Szaljut-6 űrhajósai Bikovszkijt és Jähnt kitüntették Moszkvában Igen közel állnak már a világ­csúcshoz a Szál jut—6 űrhajósai: Vlagyimir Kovailjonok és Alek- szandr Ivancsenkov 90 napja dolgozik a világűrben, miután június 15-én este rajtolt Bajko- nurból. Mint ismerétes, Roma- nyenko és Grecsko az előző vál­tásban 96 napot töltött az űrál­lomáson, illetve az űrhajón (bár Grecsko korábban már egy hó­napot dolgozott a Szaljut—5-ön is, így egyelőre ő a világűrben töltött idő abszolút csúcstartója). Ivancsenikov és Kovaljonok vál­tozatlan energiával dolgozik. Fel­adataik között szerepel biológiai kísérletek folytatása is. A két űrhajós számára ez az egyik leg­érdekesebb feladat: az élő szer­vezet szaporodásának, növekedé­sének megfigyelése külön szóra­kozást jelent számukra. Míg az állandó személyzet tagjai folytatják a munkát a vi­lágűrben, a harmadik nemzetkö­zi űrexpedíció két tagja, Valerij Bikovszkij és Sigmund Jähn visz- szatért a Csillagvárosba, ahol be­fejezi tapasztalatainak feldolgo­zását. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a moszkvai Kreml­ben átnyújtotta a Szovjetunió 'ki­tüntetéseit a Szojuz—31 két uta­sának. Bikovszkij, aki már a • Leonyid Brezsnyev Sigmund Jähn, az NDK első űrhajósa mel­lére tűzi a kitüntetést. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS.) Szovjetunió kétszeres hőse, Le- nin-rendet kapott, Jähn, az NDK első űrhajósa megkapta a Szov­jetunió hőse címet és az ezzel járó aranycsillagot, valamint a Lenin-rendet. Brezsnyev meleg szavakkal köszöntötte a harma­dik nemzetközi űrexpedíció részt­vevőit. Emlékeztetett arra, hogy az ember előtt alig 17 éve nyílt meg a világűrbe vezető út — má­ra viszont már az űrhajózás fel­becsülhetetlen értékű gyakorlati eredményeket nyújt Alig van a tudománynak, a technikáinak, a népgazdaságnak olyan ágazata, ahol valamiképpen ne érvénye­sülne a világűrben végzett kuta­tások haszna, üdvös hatása, s meggyőződéssel lehet elmondani, hogy ez a haszon a továbbiakban csak növekedni fog. „Az Interkozmosz-program ke­retében végrehajtott űrrepülések, a nemzetközi szocialista expedí­ciók útjai nem kis mértékben szolgáltatnak bizonyítékot arra, milyen nagy haladást ért el szo­cialista közösségünk a tudomány és a technika vezető ágazataiban” — hangoztatta az SZKP főtitká­ra, aki külön kiemelte a Német Demokratikus Köztársaság hozzá­járulását a közös program teljesí­téséhez. „Elmondhatjuk, hogy a szocializmus a világűr kérdései­ben is hű önmagához, hű alapel- veihez: itt is az együttműködést, a kölcsönös segítséget, az inter­nacionalizmust tekinti kiinduló­pontjának” — hangoztatta Leo­nyid Brezsnyev. A két kitüntetett űrhajós kö­szönetét mondott a megtisztelte­tésért, külön hangsúlyozva, hogy az együttes munka a világűrben az Interkozmosz-program kereté­ben, a szovjet kozmikus technika hatalmas lehetőségeinek kihasz­nálásával nagy eredményeket hozott és hoz. (MTI) megye Utcák és terek kul­túrája. Az 1978. évi kép­zőművészeti világ­hét ezen mottója kü­lönösen ismerősen cseng . Bács-Kiskun székhelyén, ahol immár három éve ennek a programnak a jegyében Szervezik meg a nyári művészeti táborokat. A kecskeméti zománcművészeti alkotótelep meghívott részt­vevői idén is városesztétikai kérdésekkel foglalkoztak. Az általuk készített diszkutak, ka­puk, tájékoztató táblák és egyéb tűzzománcalkotások is­mételt célja az volt, hogy oldják, színesítsék a házgyári lakótelepek szürke, ötlettelen egyhangúságát... Bár a ter­vek és elképzelések többsé­gének hasznosítása egyelőre még várat magára, de néhány a Széchenyivárosban látható tábla, figura, vagy a készülő játszótér már bizonyítja a program néhány eredményét. Kecskemét különben más tekintetben is példákkal szol­gálhat az ízléses, a természe­ti környezethez és a hagyo­mányokhoz alkalmazkodó vá­rosépítészeti törekvésekre. Az egykori Ferences kolostor „ki­bontása''* és megfiatalítása, a Kodály Intézet építészeti együttese a Kéttemplom köz sétálóutcájával, boltjaival és a gyalogosok számára „kinyi­tott” főtér elgondolása a leg­korszerűbb építészeti-város­rendezési elveket példázzák: hódítsuk vissza a gépkocsi- forgalomtól településeink központjait és az épületekkel Városkultúra együtt tegyük az emberi együttlét, a természeti kör­nyezettel való találkozás te­reivé ... „A Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetsége az 1978. évi képzőművészeti világhét alHalmával nem kampányt akar szervezni, adott feladat megoldására, hanem lényege­sen többet annál: ráébreszte­ni a társadalmat, hogy kör­nyezetünk esztétikájáért, kul­túrájáért — képzőművészek, építészek, politikusok, gyári munkások, útépítők, kőműve­sek, hivatalnokok és mindnyá­jan, akik alakítjuk, tervezzük és használjunk városainkat, közlekedési eszközeinket, vagy tárgyainkat —, mindnyájan egyaránt felelősek vagyunk. Csakis együtt, közösen tudjuk e közös igényt kielégíteni" — fogalmazzák meg a világhét programjának szerkesztői. A szeptember 16—24. kö­zött megrendezésre kerülő képzőművészeti világhéten Bács-Kiskun megyében is a figyelem középpontjába kerül a városok, a települések kul­túrája. És hogy milyen sok minden tartozik e fogalom körébe, arról a változatos ren­dezvények sora tanúskodik. Terveznek plakát-, faszobor-, gyermekrajz- és szabadtért szoborkiállításokat, kirakat- és „szép kert”-versenyt, tárlatot; fotó-, gobelin-, grafika- és tüz- zománcalkotásokból, bemutat. nak lakberendezési tárgyakat, bútorokat, szerveznek ankétot, vitákat az „utcák, terek kul­túrája” címmel, hirdetnek ké­zimunka-, kerámiabemutató­kat... A világhét megyei rendez­vényeinek megtervezői gon­doltak valamennyi korosztály, elsősorban az ifjúság érdeklő­désének felkeltésére, a képzö- és iparművészeti, illetve épí­tészeti műfajok megismerteté­sére. A szombat délelőtti kis­kunhalasi megnyitó rendezvé­nyen Bors István szabadtéri szoborkiállítását adják át a közönségnek. Ezt követően minden nagyobb megyei tele­pülésen a művelődési intéz­mények, sokfelé maguk az ál­talános, illetve középiskolák szerveznek kisebb, vagy na­gyobb jelentőségű, a tárgy­körrel kapcsolatos kiállításo­kat, beszélgetéseket, vagy is­meretterjesztő előadásokat. Mit is várhatunk a világhét rendezvényeitől? ... Azt, hogy egy csapásra megváltozik a szemlélet, amely a könnyebb megoldások felé keresve utat; rontja, pusztítja az ember esz­tétikai környezetét városban és falun?... Ilyen csodát bi­zonyára nem. De azt talán várhatjuk, hogy hatására egy­re többen felismerik azt az igényt, hogy utcáink, tereink, házaink és lakásaink a szűkös „hasznosíthatóságon” túl, va­lódi, emberhez méltó helyszí­nei legyenek életűnknek. P. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom