Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-02 / 78. szám

A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FELSZABADULÁSUNK 33. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE • ' • • Tegnap délután fél 3 órakor a Villa­mosszigetelő és Műanyaggyár Kiskun­félegyházi Gyáregységében tartották meg hazánk felszabadulásának 33. év­fordulója alkalmából rendezett megyei ünnepséget. A gyáregység munkáskol­lektíváján kívül ott voltak a város ipa­ri, mezőgazdasági üzemeinek, intézmé­nyeinek dolgozói, az ünnepség elnök­ségében pedig Kiskunfélegyháza párt-, állami- és tömegszer­vezeteinek vezetői, meghívott szovjet vendégek, valamint a Magyar Néphadsereg képviselői foglaltak helyet. A Móra Fe­renc Művelődési Központ Ifjúsági Vegyeskara Kapus Béla vezényletével elénekelte a magyar és a szovjet Himnuszt, majd Tulkán György, a gyáregység pártvezetőségének titká­ra köszöntötte a résztvevőket és a vendégeket. Ezután Erdé­lyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára emlékezett meg az évfordulóról. Erdélyi Ignác ünnepi beszéde Legnagyobb nemzeti ünnepün­kön, felszabadulásunk 33. évfor­dulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága nevében tisztelettel köszöntőm megyénk lakosságát, Kiskunfélegyháza szorgalmas népét, elvtársainkat, barátainkat és vendégeinket, a díszünnepség valamennyi résztvevőjét. Köszön­tőm az üzemek munkásait, a termelőszövetkezetek dolgozóit, a városok és falvak szellemi munkásait. Külön köszöntőm a szocialista munkaverseny élenjá­róit, a munkasikereket elért kol­lektívákat. Harminchárom esztendővel ezelőtt egy új korszak kezdődött népünk történelmében, a nepize­AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 78. szám Ára! 90 fillér 1978. április 2. vasárnap M SZ BT-küldöttség utazott Moszkvába A Szovjet—Magyar Baráti Társaság meghívására szombaton Moszk­vába utazott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság háromtagú küldöttsége Katanics Sándornak, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága titká­rának, az MSZBT Országos Elnöksége tagjának vezetésével. A delegáció részt vesz a hazánk felszabadulásának 33. évfordulóját köszöntő szov­jetunióbeli ünnepségeken. (MTI) Átadták az idei Állami- és Kossuth-díjakat Bensőséges ünnepségre gyű- Űj Kiváló és Érdemes művészek lekeztek szombaton délelőtt a Parlament kupolacsarnokában munkások és a termelésirá- Lóránth Imrének, nyitók, tudósok és művészek: hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából átadták az idei Állami- és Kossuth- díjakat, valamint a Kiváló és Érdemes Művész címeket. Az ünnepségen megjelent Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Németh Károly és Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Borbándi János, Havasi Ferenc és Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettesei, ott volt a Központi Bizottság, a kormány, az Állami- és Kossuth-díj bizottság több tagja, valamint poli­tikai, társadalmi és kulturális életünk számos jeles személyi­sége. a Mechanikai Laboratórium főosztályveze­tőjének, Szőnyi István minisztériumi osz­tályvezetőnek; Kiemelkedő körzeti orvosi tevékenységéért dr. Abrahám Sándornak, Domb­egyház körzeti orvosának; A megjelenteket Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnökhe­lyettese köszöntötte. Ünnepi be­szédében megemlékezett törté­nelmi újjászületésünkről, hazánk felszabadulásáról, majd rámuta­tott: — A felszabadulással kezd­tük megteremteni az emberi ér­tékek igazi megítélésének felté­teleit. . Ezt fejezi ki a 30 eszten­dős Kossuth-díj is. A Magyar Kommunista Párt éppen harminc évvel ezelőtt tett javaslatot a munkában, a tudományos és mű­vészi tevékenységben legjobbak rendszeres kitüntetésére, a Kos­suth-díj alapítására, kifejezve ez­zel az egész nép tiszteletét és el­ismerését a dolgozó ember, a ku­tató elme, a haladó eszmeiség, az állhatatosság, a művészi érték iránt. Nemzeti létünk meghatá­rozó törvénye, országunk termé­szeti kincsekben és nyersanya­gokban való szűkössége is paran- csolóan késztet bennünket a te­hetséggel való okos gazdálkodás­ra, szellemi erőink, alkotó képes­ségük fejlesztésére, megbecsülé­sére — folytatta a szónok, majd hangsúlyozta: — A díjjal járó összegnél va­lójában sokkal nagyobb az elis­merés erkölcsi «súlya és a művé­szi címekkel jutalmazottak mun­kájából azt a tiszteletre méltó személyes vágyat érezzük, hogy képességeik kibontakoztatásával a társadalom szükségleteit elégít­sék ki. A bőség zavarával kellett megküzdenünk, hogy a méltó vá­rományosok közül a legérdeme­sebbek kerüljenek a kitüntetettek közé.. Egyre több a kiváló mun­kás, egyre több a nagyszerű szel­lemi alkotás. Mind több a kol­lektív díj, s ennek egyik oka, hogy az elmúlt években tovább szélesedett a szocialista brigád­mozgalom, amely mindinkább ki­fejezője, formálója a közösség­nek, a magasabb színvonalú, tar­talmasabb életnek. — Külön öröm számunkra, hogy mind gyakoribbak az olyan kollektív díjak, amelyeket mun­kások és értelmiségiek együtt kapnak, mert az élet valóságos folyamatában mindinkább leom­lanak a fizikai és szellemi mun­kát elválasztó falak. A Kiváló és Érdemes Művész címet művészeti életünk olyan személyiségei kap­ják meg ezúttal is, akik az eltelt esztendőkben kiemelkedő teljesít­ményükkel a művészi élmény elő­idézésének átütő erejével formál­ták népünknek a szép iránti ér­zékét. Politikánkat, s benne kul­turális és tudományos politikán­kat az kell jellemezze, hogy ér­téke szerint tiszteli az alkotó munkát és az alkotó embert Jog­gal kérik tőlünk tehát számon, hogy pártunk XI. kongresszusá­nak határozatait még következe­tesebben valósítsuk meg, hogy becsüljük meg még inkább a jól dolgozókat, hogy megértsék mindazok, akiktől többet várunk: ha ők is így dolgoznának, hama­rabb érnénk el — ma még tá­volinak tűnő — nagy céljainkat, s valamivel könnyebben tudnánk leküzdeni a mindennapi élet fe­szültségeit, gondjait — mondotta Aczél György, majd átnyújtotta a megtisztelést kifejező kitünteté­seket Az ünnepséget követően a ki­tüntetettek tiszteletére az Elnöki Tanács fogadást adott. (MTI) A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa hazánk fel- szabadulásának 33. évfor­dulója alkalmából Állami-díjat adományozott. A rádiórendszerek, kutatása, . fejlesztése és gyártása terüle­tén nemzetközi szinten elért kiemelkedő eredményeikért megosztva dr. Almássy György Kossuth-dí- jasnak, a Távközlési Kutató- intézet tudományos tanácsadó­jának. Bíró Ferencnek, a Mechanikai La­boratórium főosztályvezető­jének, dr. Kenderessy Miklósnak, a Táv­közlési Kutatóintézet fejlesz­tési főmérnökének. A papíripari beruházások megvalósítása terén végzett kiváló munkájukért meg­osztva Balázs Antalnak, a Könnyűipari Tervező Vállalat irodavezető­helyettesének, Cserna Józsefnek, a Papíripari Vállalat Gép- és Alkatrész- gyára csoportvezetőjének. Erdei Bálintnak,, a Papíripari Vál­lalat nyíregyházi gyára gyár- részleg-vezetőjének. Hegedűs Pálnak, a Könnyűipari Beruházási Vállalat főosz- , tá'lyvezetőjének, Horváth Imrének, a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat mechanikai gyárrészleg bri­gádvezetőjének. Juhász Mihálynak, a Papíripari Vállalat vezérigazgatójának. Kiss Istvánnak, a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat au­tomatika ■ és villamossági gyárrészleg 'brigádvezetőjé­nek; A középiskolai oktatás kor­szerűsítését szolgáló elméleti és gyakorlati munkásságáért dr. Bánfalvi Józsefnek, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium igazgatójának; A korszerű felépítésű villa­mosművek és a hálózati rend­szer kifejlesztése és tervezése terén elért eredményeikért megosztva dr. Benkd Imrének, az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat főosz­tályvezetőjének, Cziprán Ferencnek, az ERŐTERV építési főszakértőjének, Pető Józsefnek, az ERÖTÉRV fő­osztályvezetőjének, dr. Sóváry Emilnek, az'ERŐTERV gépészeti főszakértőjének; A vasút területén végzett több évtizedes kiemelkedő te­vékenységéért, példamutató munkájáért (Folytatás a 3. oldalon.) ti függetlenség és a társadalmi haladás kora. A szovjet fegyve­rek győzelme tette lehetővé, hogy a magyar nép. a magyar mun­kásosztály hosszú elnyomás után Szabad legyen. Ezért hálatelt szívvel gondolunk a hazánkat felszabadító szovjet hadseregre, a szovjet katonákra, akik vérü­ket hullatták, sokan közülük éle­tüket adták a magyar nép sza­badságáért. Meghajtjuk az emlé­kezés zászlaját a bolgár, a jugo­szláv, a román harcosok, a fasiz­mus feletti győzelemben részes más népek fiai.- a hazánk felsza­badítása során elesett angol, amerikai és más nemzetiségű ka­tonák előtt is, akik a Vörös Had­sereggel szövetségben vettek részt népünk szabadságának ki­vívásában. Megőrizzük Bajcsy- Zsilinszky Endre. Kilián György, a Budai önkéntes Ezred elesett hőseinek emlékét. Történelmi sorsforduló Nincs még egy ünnep a nap­tárunkban. amely annyira kife­jezné népünk legnagyobb törté­nelmi sorsfordulójának fogal- / mát, mint április 4-e. Végre-sa­ját kezünkbe vehettük sorsunk irányítását és a népi hatalom megteremtésével másodszor is megnyílt hazánk előtt a szocia­lista fejlődés útja. Sokszor idéz­tük — s ez így igaz — népünk élni tudott a szabadsággal. Jogos büszkeséggel gondolunk vissza az eddig eltelt, több mint három évtizedre. Hősi erőfeszítések, sokszor buktatók és akadályok között vezetett az út. Volt idő, amikor nem ívelt töretlenül szándékunk, szakadék keletkezett a szó és a tett között. Mindezek ellenére az elmúlt 33 esztendő alatt a szocializmus épült ebben a hazában, és érlelte gyümölcseit a magyar dolgozó nép számára. Fejlődésünk nagy lendületet vett 1957-től az MSZMP helyes, kö­vetkezetes politikájának megva­lósításával A felszabaduláskor a munkás- osztály olyan körülmények kö­zött vállalta az új élet - meg­szervezését, | amikor az ország ezer sebből vérzett, önmagunk­tól kérdeztük, lesz-e erőnk az országot újjáépíteni? A kommu­nista párt mutatott utat, biztató jövőt és programot adott. Mind­ezért hálatelt szívvel és tisztelet­tel adózunk azoknak az elvtár­sainknak és barátainknak, akik a történelmi helyzet nagyságához méltóan fáradságot, sokszor egészségüket sem kímélve vették ki részüket az ország újjáépíté­séből. Megváltozott életünk Az azóta eltelt idő bizonyítot­ta, hogy társadalmunk hivatott vezetője, a harcokban edzett munkásosztály élenjárt a fasiz­mus elleni politikai és fegyveres harcban, az újjáépítésben, a nép­hatalom megteremtésében, a szo­cialista termelési viszonyok váro­son és falun kivívott győzelmé­ben. Eközben megváltozott a magyar társadalom szerkezete is. Nem léteznek már kizsákmányo­ló osztályok, nem osztják meg a falu társadalmát a vagyoni kü­lönbségek. A munkások és pa­rasztok közös céljának és testvé­riségének alapjára épül a ma­gyar társadalom igazi nemzeti egysége, amelyet összekovácsol az érdekek azonossága, és a fejlett szocializmus építésének elfogadott programja. Eljött az idő. amikor Magyar- ország nincs többé egyedül. A szocialista országok sora osztozik gondjain és örömein, s vele van az egész haladó világ. minden békére és haladásra vágyó em­ber. Ez az internacionalista szo­lidaritás ad nekünk erőt, bizton­ságot. Bebizonyosodott az is. hogy a kommunisták pártja igazi nem­zeti párt, politikája igazi nem­zeti politika, Az építés, a nagy sikerek, eredmények szervezője a magyar nép vezető ereje, a párt, amely vezette a győzelmes szo­cialista forradalmat, alakította át a falu társadalmát és gazdságát, vezeti a szocializmus építését. Beigazolódott az is, hogy Ma­gyarország számára az egyedüli helyes nemzeti politika az eltép- heteüen szövetség és barátság a Szovjetunióval és a szocialista világrendszerrel, együttműködés és . szolidaritás a nemzetközi kommunista mozgalommal, a vi­lág haladó erőivel. A tények arról tanúskodnak, hogy eredményesen hasznosítot­tuk a közösségi tulajdonból. a szocialista tervgazdálkodásból adódó lehetőségeket. Iparunk ma öt hét alatt termel annyit, mint a második világháború előtt egy egész esztendő alatt. Fele annyi ember dolgozik a mezőgazdaság­ban, mint akkor, mégis másfél­szer annyi terméket állít elő. A létrehozott új érték — a nemze­ti jövedelem csaknem ötször annyi, mint 1938-ban volt. A felszabaduláshoz, mint elmara­dott agráripari ország érkeztünk el, ma viszont a közepesen fej­lett országok sorába sem vagyunk utolsók, sőt, belátható időn be­lül a fejlett ipari országok közé számíthatjuk magunkat Van jó- néhány termékünk, melyen a ..ké­szült Magyarországon” felirat becsületet szerez hazánknak szer­te a világon. Az életkörülmények változása a népi hatalom évei­ben nem maradt el a gazdasági alapok bővülése mögött. Ha­zánkban az egy lakosra eső átla­gos fogyasztás ma háromszorosa az 1938. évinek. Gazdasági fejlődés a Duna-Tisza közén A szocializmus társadalmi vi­szonyai a szocialista demokrácia széles körű jogokat biztosít az ember számára. Jogot nyújt ré­szére az alkotó munkához, ké­pességei kibontakoztatásához, a közügyekben való folyamatos ér­demi részvételhez, egészsége vé­delméhez. szociális biztonságá­hoz. Érvényesül az embernek az a joga, hogy munkájának gyü­mölcsével — közvetlenül vagy közvetve — maga rendelkezzék, s ne orozhassák azt el tőle má­sok. Az országos eredményekkel együtt, annak részeként fejlődött ez a terület, a Duna—Tisza köze. Itt, Bács-Kiskunban az ipart már nem csupán a konzerv- és a malomipar jelenti, fejlődő gaz­daságunkat a magnetofonok. a nagy szakértelmet igénylő villa­mosipari berendezések, a hír­adástechnika. a műszeripar és a műanyaggyártás fémjelzi. Az el­múlt évtizedekben rohamosan változott meg iparunk belső szerkezete, és megnövekedett az egész népgazdaságra kiterjedő hatása. A szocialista nagyüzemek lét­rehozása után a mezőgazdaság is a gyors fejlődés útjára lépett. Bács-Kiskun megyében az el­múlt években a parasztság szor­galma. hozzáértése nyomán or­szágosan is kiemelkedő eredmé­nyek születtek. Mezőgazdaságunk népgazdaságilag is számottevő szerepét nemcsak megtartottól, de tovább erősítette a szőlő- és bor­gazdaság, a gyümölcstermelés fejlesztésében, korszerűsítésében, s növelte szerepét a búza, a ku­korica, a fűszerpaprika. vala­mint a sertés- és baromfihús termelésében is. Jó fejlesztési program Kiskunfél Hfyházán ma már az ipar 8500 embernek ad biztos megélhetést, és ennek a népgaz­dasági ágnak termelési értékét ebben a városban is milliárdok- ban lehet kifejezni. A Villamos- szigetelő és Műanyaggyár elődje 1980-ban jött létre akkor. mint tanácsi vállalat, és 1965 óta mű­ködik jelenlegi szervezeti keretei között Eredményesen gazdálko­(Foly tatás a 2. oldalon.) Koszorúzási ünnepségek országszerte • Aczél György köszönti az Állami- és a Kossuth-díjjal kitüntetet­teket. (MTI-fotő, Fényes Tamás felvétele — Telefoto — KS.) Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkal­mából szombaton megkoszorúzták azoknak' a katona­hősöknek a sírjait, emlékműveit akik a II. világhá­borúban életüket áldozták a magyar nép szabadsá­gáért. A koszorúzási ünnepségek katonai díszpompá­val zajlottak le, a kegyeletes megemlékezések szín­helyén katonai díszegységek sorakoztak fel, csapat- zászlóval. A rákosligeti temetőben a román hősök síremléké­nél helyezték él a hála és a megemlékezés virágait A solymári angol katonai temetőben a felszabadító harcok során az elesett ausztrál, kómadóii, lengyel, an­gol és új-zélandi katonák, a Budaörsi úton a hősi ha­lált hóilt amerikai katonák emlékművét koszorúzták meg. Kegyeletes megemlékezések voltek Beremenden és Harkányban is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom