Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

4 • PETŐFI NEPE 9 1978. február 4. Az anyagszerűségről AHOL NEM TELJESÍTETTÉK A TERVET Oknyomozás két ipari üzemben Az alkuit* eleve figyelembe le­ni müve anyagút, s eszerint ter­vezi meg, építi fel a kompozíciót. Ha kőfaragásra szánt szobor anyagmintáját bronzba öntik, vagy egy nyugtalan körvonalú, mozgalmas bronzszoborról — nagy vigyázattal — márvánvmásol'atot készítenek, akkor az ilyen alko­tást anyagszerütlennek mondjuk. A művészet története so|k pél­dát nyújt az anyagszerűség tör­vénye alóli kivételre. Az ókori görögök jórészt elveszett bronz­szobrait, például, többnyire római márványmásolatokból ismerjük. A késői ókor vagy a barokk emlé­kei között viszont találunk olyan eredeti alkotásokat is. amelyek mai felfogásunk szerint vétenek a „szabály” ellen. Az újkor nagy mesterei min­dig figyelembe vették az anyag esztétikai kötöttségeit. Ez annyi­ra beivódott a köztudatba, hogy korunk ízlése már alapvető köve­telménynek érzi az anyagszerű­séget. De nincs jogunk elmarasz­talni az elődöket sem színezett­festett, sem „anyagszerütle i’ szobraikért, mert koruk ízlése azt elfogadta, s minden műalkotást keletkezése koránok felfogása sze­rint kell megítélnünk, A szobrászat ősi, nemes techni­kája n fafaragás, A fa a kőnél jóval könnyebben megmunkálha­tó viszont határt szab a mű mé­retének, A fuszobor nem bírja az Idő­járás viszontagságait, ezért első­sorban a belső terek — templo­mok, palotatermek, lakás — dí­sze, Rendeltetése megszabja stílu­sát. A kis méretű szobor, falat díszítő dombormű, vagy oltárfa- t íigás közeli nézésre készül, ezért fnrmunyelve — ellentétben a kő­szobor összefoglaló stílusúval — részletező, Az euró mii fus/.obrászat virág­kora a gótika, A csúcsíves dómok gazdagon faragott, elrádás, ara­nyozott oltápszekrényeit áhitutos szentek alakja díszíti (a legna­gyobbak elérik a húrom méter • Kerényi Jenő: Felvonulók. A fémszobor mozgalmas körvonalai, kifejező sziluettje önmagában is elárulja a mű mon­danivalóját. • A lőcsei szárnyasoltár részlete, gótikus festett faszobor. magasságot.) A gyakran több da­rabból összeállított faszobrokat enyves-gipszes vászonnal borítót, ták be. gazdagon befestették, és bőséges aranyozással ékesítették. A karcsú, kecses tartású alakok ruházata szeszélyesen gyúródik, hajuk fürtjeit szinte szálanként véste meg a művész, A fa anya­ga megengedi a merész áttörése­ket, amit aláírásokkal oldottak meg a mesterek, Templomaink jó része a barokk Idején épült. Az oltáraikat díszítő faszobrok a mesterség magas technikájáról tanúskodnak, de a Tejhozamtól - a pezsgőig Csanádi Ferenc, a Hosszúhegy! Allamt Gazdaság szakszervezeti titkára az SZMT január 20-1 ülé­sén előadta, hogy az üzemekre lebontott tervek részletes Ismer, telése „nagy alkotóerőit és cselek­vő energiákat szabadított fel a fi­zikai dolgozók körében Is”, Ezt mindjárt alá is támasztotta az állattenyésztési, illetve borászati üzem dolgozóinak példájával, A gazdaság Hlld pusztai tehe­nészeti 'telepén vagyunk. Gondo- suri kezet mostunk, cipőtalpunkat is ledörzsöltük a szivacsos láb­törlőn. Am az istállók ajtajai csak akkor nyílnak meg előttünk, mi­után fehér köpenybe öltöztünk. Ez — higiéniai előírás, de talán a bársony fekete-fehér tarka tehe­nei: és hasonszőrű kisborjaik is zokon vennének holmi civil sze­relést. Az elegáns küllemű, tejelő mar­hák fajtája is előkelő: USA— Kanadai Holstein Friz „márká- júak”. — Te jóisten, hogy képesek négy lábon megállni ekkora tő­gyekkel?! — Fakad ki belőlem a tisztelet-teljes elképedés a szinte félborjúnyi emlők láttán. — Stílszerűen célozta meg pont ezt a jószágot — Jegyzi meg Tu­na« Béla kerületvezető az éppen fényképmodellnek kiszemelt, „tal­pon" töprengő tehénről. — „Cé­gér” a neve, Csakugyan jó cégére a 4900 literes tejtermelésnek. Igaz — fiúk? A „fiúk" — Kuhmann Gábor szb-tttkár, Dostica József müszak- vvzető, Szauter Ferenc ellető te­henész — nevetve helyeselnek. ötvennyolcán dolgoznak a tele­pen. Az állomány: 620 fejőstehén és 100 növendékmarha. Tavaly 3900 Uteres tejtermelés volt az előirányzat; 4600 literre teljesí­tették. Idén ennyi a terv. — Az állattenyésztők garantál­ják, hogy év végére elérik a 4900 litert... Ezt a tervismertetéskor vállalták. — Ekkora ugrások hogy sike­rülhetnek? Nem a korábbi tervek voltak túl lazák? — Sokat jelent a fajtaváltás, amihez a szocialista brigádok lel­kiismeretessége járul., Tapaszta­lat és tanulás útján vált vérükké, milyen eredményeket hoz a tech­nológia pontos betartása, s a szak­szerű takarmányozás. A 'kiváló állattenyésztők közt B-oekenstein János és Forgács Sándor nevét említik. S azt, hogy jutalmazásokra 70 ezer forintot osztottak ki tavaly az állatte­nyésztőknek. Nevelődnek már az 1972. októ­ber elsejével beindított fajtaát­alakító keresztezés első termékei. — Ilyen egy korszerű borjúne­velő — mutatják be a 160 férő­helyes ..tehénóvodát”. — Nyolc- tíz napos korukban kerülnek ide. Egyedileg, szopúsmentesen neve­lődnek és 75—80 nap után vá­lasztjuk le őket... Mármint a „helyről”. Laikus szívünk már-már meg. esik az aranyos fekete-fehér tarka bocikon, hogy ilyen „rekeszesen" egyedi módon, s anya nélkül kénytelenek felcseperedni. Hogy nem Ismerik meg a selymes te­hénhas „lélegző" melegét, anyjuk érdes, de mégis szülői nyalogató« „puszijait". De meggyőződünk ró­la, hogy bőven pótol ebből a gon­dozói cirógató paskolás. becéző vakarás a simabundás homlokon. Egy-egy megszólítás: „Mutasd csak a fogad!" Érzelmi oldalról tehát megvan az egyensúly. S ml. emberek va­gyunk már annyira edzettek, jó­zanok, hogy az egyedi borjúneve­lés igen komoly előnyeit tartsuk fontosabbnak. Elannyira, hogy például az ellető istálló végében infraégők alatt gyámoltalankodó „újszülöttet” már mi vigasztal­juk: „Na látod. Nem jobb így, hogy villany alatt száradsz meg a magzat víztől? Azelőtt anyád­nak kellett lenyalnia.” A borászati üzemben ezüst — vagy arany? — sisakos pezsgős­üvegek vonulnak véget nem érő sói ban az automataszalag hullám- vnsútján. Halk koccanásaik: meg­annyi finom sarkantyúpengés. A palackozó részleg erősen nőies üzem. Sok, kisgyermekes anya dolgozik itt. Erre való te­kintettel javasolta a vállalati szakszervezeti bizottság a — kü­lönösen csúcsidőkben szokásos 3. műszak üzemeltetésének felül­vizsgálatát. Illetve ennek meg­szüntetését. A borászati üzem ve­zetői — új technológia alkalma­zásával megoldották a 2 müsza. kos foglalkoztatásit. Mindemel­lett. vugy ennek ellenére a tava­9 Borsos Miklós: Torzó. A már­ványszobor tömbszerű, elsősorban érzékletes felületi mintával hat. kor mesterei a mozgást és a fes­tést gyakran túlzásba viszik. Meg­hökkentő valósághűségre törek­szenek. „igazi” szenteket, „való­ban” szenvedő, „vérző” mártíro­kat varázsolnak az oltárokra. A modern faszobrászat ritkán él a festés lehetőségeivel. Meste- , red inkább a különféle fák anya­gának szépségét emelik, ki, s az erezet, a görcsök, dudorodások formált ..belekomponálják” alko­tásaikba. A faragás technikája a sima felületkezeléstől az elna­gyolt. a véső nyomát kimutató megmunkálásig, Igen változatos. Korunk technikai vívmányai kiszélesítették a szobrászat lehe­tőségeit, A vasbeton, a krómacél, a különféle műanyagok a zománc, festés, valamint a hegesztőpisz­toly használata révén sok új anyaggal és technikával gazdago­dott a művészetnek ez az ága, (Folytatjuk.) 9 Portré a „Cégér"-röl. lyi — tehát még 3 műszakos munkával produkált. — 9 millió palack helyett 1978-ban 11,5 mil­liót fognak megtölteni. Hangsú- lyc»zzUk: most már csak 2 műszak alatt. — Itt Is ekkora ugrás. Erre hogy és miért képesek? Csanádi Ferenc és Lavati Mik­ló: palackozóüzemrész-vezető a korszerű gépsor bevezetésén túl a szellemes technológiai változta­tásokat hangsúlyozza. Az ügyes újítókat — Gyarmati Istvánt, Szalmái Lászlónét, Frick Tamást, Schauer Istvánt, Papp Kálmánt, Bergmann Istvánt, s a szocialista brigádvezetőket — Geiger And- rásnét, H. Varga Ferencnét, Schauer Istvánnét — említik, akik példás „ősszjátékúból” kor­szerűsödött a technológia, és szü­léiéit a múlt esztendőben is 13 újítás. Ez utóbbiakért a honorá­riumot se sajnálták. Az iparvállalatoknál, az üze­mekben most készítik az elmúlt évi termelés, gazdálkodás mérle­gét. Az előzetes adatokból kitű­nik, hogy Bács-Kiskun megyeipa­ri termelése a múlt esztendőben is ütemesen, a tervnek megfele­lően fejlődött. Lapunkban számos vállalat, üzem tervteljesítéséről számoltunk már be. Sajnos, azon­ban találhatók olyan ipari egysé­gek Is a megyében, amelyek nem érték el a kitűzött célt. Az ott dolgozó kollektívákra nem kisebb feladat vár a tervciklus harmadik évében, minthogy az ez évi terv teljesítése mellett pótolják a ta­valyi lemaradást az V. ötéves terv megvalósítása érdekében. Kedvezőtlen belföldi piac A tervüket nem teljesítő válla­latok egyike a bajai Bácska Bú­toripari Vállalat, amely mintegy tíz százalékkal maradt el a ter­melési és az értékesítési tervétől. Vezetői a bajok fő forrását az első félévi kedvezőtlen belföldi piaci helyzetben jelölik meg. Az a bi­zonyos tíz százalék javarészt az első hat hónapban „keletkezett”. A második félévben különféle in­tézkedéseket tettek a hátrány megszüntetésére, de azok nem jár­tak eredménnyel. A helyzeten már az sem segí­tett. hogy az év második felében terven felül 3,2 millió forint érté­kű .tőkés export árut gyártott és értékesített a vallalat, komoly erőfeszítések árán, Ugyanebben az Időszakban a munkaerő haté­konyságúnak növelésére ösztön­zőbb bérezési rendszert vezetlek be. a hiányzó munkáskezek pót­lására. Ezzel azonban elkéstek, a munkaerőhiányon nem tudtak enyhíteni, A tervezettet el nem érő nyereség csuk 3 százalékos bérfejlesztést tett lehetővé, s ez kevés volt uhhoz. hogy a megle­vő létszámot megtartsa a Bácska. A kilépők száma elérte az éves átlaglétszám 27 százalékát a fi­zikai dolgozóknál, ezzel szemben a vállalathoz belépők uránya csak fi százalék volt. A Bácska Bútoripari Vállalat vezetői 1978-ra egyelőre csak a 9 Csanádi Ferenc VSZB-tltkór, Geiger Andrásné szocialista brigád- vezet« és Lavati Mikiéi, a palackozó üzemrész vezetője az OlyMpla pezsgősor mögött. Melyik Izük jobban? (Méhoal Éva felvételei.) Ha már az új módszerek, eljá­rások kutatásáról esett szó. mint­egy „pihentető” és közbülső prog­ramként bejelentik. — Most pedig mutatunk vala­mit ... Hamarosan Lavati Miklós la­boratóriumi hangulatú szobájában éljük át az előkészületek kíván­csisággal vegyes „izgalmát”. Boroskancsó, darázsderekú tal­pas poharak. Rubintvörös itóka az egyikbe, zöldesfehér a másik­ba. Egészségünkre. — Nos. melyik hogy ízlik? így kezdődött ismerkedésünk a gazdaság újdonságaival. Tavaly — első meglepetésként — almapezs­gővel Jelentek meg a piacon. Idén a Csabagyöngye a következő, majd a szamóca- és meggypezsgővel bővítik u választékot. Ez utóbbiak még a végkifejlet stúdiumában járnak. — Gyümölcspezsgővel elsőként foglalkozunk az országban. — Micsoda karakteres ez a Csa­bagyöngye! — Sima. — Tükrös. — Nagy habtartóság. — Ftnom, hosszú gyöngyözőké­pesség. — Azért ez a meggypezsgő 1« csodajó. — Én már elfogadnám késznek ezt a szamócapezsgőt Is. — Nem tart még ott. Kísérletek után kerül majd tökéletes össz­hangba a szín — color, az Illat — odor és a zamat — sapor, — Mindenesetre kellemes be­osztás lehet Itt a „meó"-sé. —• Ne gondolja, hogy a ptneé- szek csak úgy Isszák a bort, pezs­gőt. Inkább a sört szeretik. Mint ahogy a sörgyáriak egy pohár borért vannak inkább oda... Tóth István termelés szinten tartását tervezik, mivel a létszám további csökke­nésével kell számolni. A tavalyi első félévi értékesítési nehézsé­gekből okulva az eddigieknél kor­szerűbb és gazdaságosabb termé­keket gyártunak az idén a belföl­di kereslet kielégítésére. Ügy lát. jak, hogy az export gazdaságo­sabbá tételével Is léphetnek egyet előre. Az önköltséget legfőképpen az anyagilakartAossággal akarják csökkenteni. A belső tartalékok közül a munka- és üzemszervezés korszerűsítésében rejlő lehetősé­geket szintén ki akarják használ, ni. Az idei feladatok közt igen fontos a tervezett rekonstrukciós beruházás előkészítése, illetőleg a hitelkérelmük elfogadása esetén a beruházás megkezdése. Végül rcm feledkeznek meg a Bácska Bútoripari Vállalatnál a szocia­lista munkaverseny erejéről sem,' azonban a brigádok újjászervezé­sével új alapokra kell helyezni itt a versenyt. Gyenge minőségű alapanyag A Magyar Pamutipar Üjpesti Gyárának kiskunhalasi gyáregy­sége 6 százalékkal maradt el a tervétől. Az okokról beszélve Ván József gyáregységvezető első he­lyen azt a tűzkárt említette, amely egy évre tönkretette a vállalat újpesti fonodáját. A halasi gyár­egységet külső forrásból kellett alapanyaggal ellátni. A más cé­gektől vásárolt fonál azonban gyengébb minőségű volt a saját­nál. s ez megnehezítette a mun­kát, rontotta a flanelltermékek minőségét. A gyáregység Létszám­gonddal Is küzdött az első három negyedévben, minek következté­ben képek álltak ebben az Idő­szakban, Egyébként a halasi üzemben három műszakban ter­melnek, « a tízéves fennállás alatt első Ízben nem teljesítették az előirányzatot, A múlt év krónikájához tarto­zik. hogy megkezdődött a szövő- géppark rekonstrukciója. Decem­ber végiéig 32 mechanikai szövő­gépet váltottak fel automatával. F.zek jóvoltából az utolsó negyed, éviben már ivem érzékelték annyi­ul a létszámhiányt, ugyanis a ré­gi 6—8 géppel szemben az nuto- mutikából tizenhatot 'képes kezel­ni egy-egy szövőnő, A vállalat a halast gyáregység múlt évi teljesítményének elbf-, rálásakor mérlegelte a körűimé-: nyékét, ezért a dolgozókat semmi­lyen anyagi veszteség nem érte. Kifizették a hagyományos kará­csonyi jutalmakat, s két ütemben 11 százalékkal emelték a bérszín­vonalat, Ezáltal a vidéki egység szövőnőinek keresete elérte a fő­városi gyúr szövömunkúsalnak bérét. A halasi jövedelmek Jelen, leg már megfelelnek az Országos Szakmai Bértáblázat előírásainak. A PANYOVA halasi üzemében javult tavaly a dolgozók szociá­lis helyzete, létesítettek egy szép KISZ-klubot, üdülőt és bölcsődét építenek. Az 1978-as évet Jól kezdték a gyáregységben, s a hárommüsza- kos termeléssel naponta 16 ezer folyóméter szövetei állítanak elő. Ván József szerint az idén pó­tolják a tavalyi lemaradást. Eh­hez azért is jók a kilátások, mert az automata szövőgépek számat az év végéig 80-ra növelik. A. T. S. Iskola feltalálóknak Az ostravai VLtkovlce Vasmű­vekben és Klement Gottwald Gépgyárban olyan Iskola műkő. dlk, amelyet munka után a vál­lalat legjobb feltalálói és újítói látogatnak. A (tanulmányi Idő két év. A be­vezető elméleti előadások mellett a találmányok kidolgozásának Jo­gi és tormai vonatkozásairól la felvilágosítják a hallgatókat. A feltalálók a tanulmányi Időben megismerkedhetnek az elektro­technika. az automatizálás, az atomkutatás legújauo eredmé. nyelvel. Az első évfolyam végén tartott előadások a vállalat aktuá­lis problémáinak Ismertetésével foglalkoznak. A második évfolya­mon a szabadalmi osztály szak­értőinek vezetésével saját tervei­ket dolgozzák ki a hallgatók, konkrét üzemelési problémák megoldásúra, az élő munkaencr. gin és anyagmegtakarltáira vo­natkozóan. Javaslataikat vállalat a gyakorlatban Is alkalmazhatja. 1876-ban például a hallgatók 12 találmányt, s 40 újítás* jelentet­tek be. (BUDAPRESS- ORBIS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom