Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-28 / 254. szám

1977. október 28. • PETŐFI NÉPE • 3 KIÁLLÍTÁS A HADTÖRTÉNETI MÚZEUMBAN Forradalmi idők emlékei „Magyar internacionalisták a szovjet hatalomért — bolsevikok a Magyar Tanácsköztársaságért” — ez a címe a Hadtörténeti Mú­zeum nemrég nyílt állandó kiállí­tásának. A látogatókat áttekint­hetően csoportosított, beszédes tár­gyak vezetik végig az 1917—1922. közötti idők forradalmi esemé­nyein. Fényképek, plakátok, fegy­verek, egyenruhák, karikatúrák, faragások. Viselőik és készítőik közül már csak kevesen élnek. Az utókorra hagyott dokumentu­mok azanlban rájuk emlékeztet­nek, tanúsítva, hogy akik már nincsenek közöttünk, nem éltek és harcoltak hiába. Mit üzennek nekünk az első vi­lágháborús magyar hadifoglyok kezenyomát őriző tárgyak? Pré­seit virág Szibériából. Faragott címerpajzs, Március 15-ét éltető felirattal. Fából faragott dohány­szelencék, kanalak, késék, villák, a fogolytáborok életét megörökítő rajzok? Az átalakulás kezdetét. 1914—17. között félmillió magyar katona esett orosz hadifogságba. Kapcsolatuk az oroszországi mun­kásokkal, parasztokkal sorsdön­tőnek bizonyult. „Mi láng és vértengeren át ke­rültünk ide — olvashatunk idé­zetet, a 'kiskőrösi származású Li­geti Károly, 1917. május elsejei beszédéből, amely Ivanov-Voz- nyeszenszkben hangzott el. — Azért jöttünk, hogy elmondjuk önöknek, hogy együtt érzünk az­zal a néppel, amely megmutatta az emberiségnek, milyen úton le­het eljutni abba a ragyogó jövő­be, amelyben nem lesznek hábo­rúk. Testvéri jobbunkat nyújtjuk a forradalmi orosz népnek.” Ligeti Károly, a magyar hadi­foglyok internacionalista mozgal­mának egyik kommunista veze­tőjeként^ tanította, vezette, buzdí­totta honfitársait. A forradalmi eszme befogadását tükrözik az ekkor készített tárgyak is. Kézzel rajzolt hadifogOlykártyák, mely­nek jelképes figurái — militariz- mus, klerikalizmus, kapitalizmus, forradalom — kifejezésre juttat­ják az új eszmék iránti fogé­konyságot. A hazatérő hadifoglyoknak je­lentős szerepük volt a kommu­nista tanok terjesztésében és nép­szerűsítésében. 1919. március 21-én, az Októberi Forradalom példáját követve, a magyar mun­kásosztály is győzelemre vitte a szocialista forradalmat. Szovjet- Oroszország első szövetségese volt a Magyar Tanácsköztársaság. Egy fénykép ebből az időből: május elsejét ünnepik Kecskeméten, Háttérben jól látszik a Cifrapa­lota, előtte a felvonulók, a ma­gasba emelt transzparenseken az ismert felirat: „Be o vörös had­seregbe!” Aztán újabb tárgyak következ­nek, drámai tömörséggel érzékel­tetve, hogy mékkora erőfeszítés­sel sikerült csak szétzúzni a for­radalmat. Román Mannlicher ka­rabély, francia sisak és egy régi felvételen: angol monitor a Du­nán. Aki csak tehette, menekült, többségük Szovjet-Oroszország- ba, hogy ott harcoljon tovább az imperialisták intervenciója ellen. Mintegy 30 ezer magyar inter­nacionalista áldozta életét a szov­jethatalom megvédéséért. Em­lékműveik, síremlékeik megtalál­hatóak mindenütt, Szibériától Túr. kesztánig. Róluk mesélnek a ke­gyelettel megőrzött tárgyak: Zal­• Korabeli szovjet plakát: „Ütött az ellen- forradalom utolsó órája.” • Két egyenruha a Tanács- köztársaság idejéből. ka Máté kardja, üzbég sapkája, Ágoston Ignác díszes buharai ki­tüntetése, fényképek, fegyverek, számunkra rendkívül értékes do­kumentumok. Jó, hogy mindaz, ami elszakít­hatatlan része, úgy is mondható, nyitánya, kezdete újkori történel­münknek, most együtt látható, párosítva a magyarországi szov­jet hadifoglyok emlékanyagával. A fogságban készített tárgyak egyformák. Felirat nélkül nehéz lenne megkülönböztetni a Don mellől elszakított katona, vagy a Szibériába szakadt alföldi pa­rasztlegény bicskával kifaragott dohányosdobozát. Az egyik képen lenszőke orosz katonák; a mási­kon á mieink aratnak, a hazájuk­tól távol, de az ismerős munka, a megszokott mozdulatok azonos örömével. A háború szembefordította őket egymással, de a forradalom meg­mutatta, hogy akik a földeken és a gyárakban ugyanazt a munkát végzik, azoknak az érdekeik kö­zösek. Ezt a szoros érdekazonos­ságot szemlélteti meggyőzően a kiállítás, amelynek anyaga 1917- tcl kezdődik és napjainkkal foly­tatódik. Vadas Zsuzsa Novemberi kulturális programok Érdekesnek ígérkező programok közül válogathatnak november­ben a kecskeméti Megyei Műve­lődési Központ látogatód. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából szá­mos vetélkedő, ismeretterjesztő előadás, kiállítás megrendezésére kerül sor az elkövetkezendő he­tekben. Az ezekre való felkészü­lést kívánja segíteni a Szovjet­unióval foglalkozó szakirodalom összegyűjtése, amelyet minden érdeklődő a művelődési központ folyóirat olvasójában tetszése sze­rint tanulmányozhat. A novemberi rendezvények so­ra a magyar dzsessz-élet élvona­lába tartozó Interbrass együttes koncertjével indul, november 2- án. A Megyei Művelődési Köz­pont sikeres dzsessz sorozatának ez lesz a második előadása. Ugyancsak ezen a napon, a peda­gógus klub színész-közönség ta­lálkozóján Jósé Triana spanyol szerző Gyilkosok éjszakája című kamaradarabját az Universitas együttes adja elő. November 11- én a Katona József irodalmi na­pok keretében Gion Nándor vaj­dasági magyar írót látják vendé­gül az intézmény ifjúsági klub­jában. November 14-én hallhat­juk a kitűnő latin-amerikai zenét játszó, chilei emigráns fiatalok­ból alakult Victor Jara együttes koncertjét, 18-án a Thália Szín­ház H. Bartha Lajos: Nemzetkö­zi gyors című lírai játékát mu­tatja be a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Ady Endre születésének száza­dik évfordulójára emlékeznek Vándorfi László önálló Ady-est- jével (november 22-én), és egy kamarahangversennyel (november 30-án). Novemberben két könnyűzenei koncertre kerül sor: 21-én lesz Konicz Zsuzsa és Zorán Sztevano- vdty hangversenye, a Beton együt­tes közreműködésével, 28-án a Ki mit tud győztes magyar Color, valamint, a svéd Rapszódia együt­tes közös koncertje. A komolyzene iránt érdeklődő­ket két jelentős program várja novemberben, 24-én a Szegedi Nemzeti Színház Verdi: Álarcos­bál című operáját mutatja be és sor kerül Perényi Miklós és Szűcs Lóránt közös gordonka-zongora estjére, az Országos Filharmónia rendezésében, A bérleti előadáso­kon kívül Dohnányi-emlékhang- versttnyt rendeznek november 14- én. i .Ml. min ii ■ um m.1... i.n'l...I...'I.|i. M!i.!'.J!!![;i!l.jl.!!..!!!H. PANORÁMA Viharkollekció a sivatagban Különös „kollekciót” állítottak össze a Karakum-sivatagban dúló viharokról egy türkméniai siva­tagkutató intézet munkatársai. A meteorológiai állomások és spe­ciális megfigyelő pontok által gyűjtött adatok szerint a közel félmillió négyzetkilométer terüle-"' tű Türkméniának évente átlago­san 360 homokvihar keletkezik. A legszelesebb helyek a köztár­A múlt század kilencvenes éveiben a szentpétervári akadé­mia tudósai foglalkozni kezdtek azzal az érdekes jelenséggel, hogy a Kurszk és Belgorod környékén — közel két magyarországnyi tér­ségben — a mágnestű sokszor ti­zenöt-húsz fokkal is eltér az észak-dél iránytól. Kiderült, hogy ez az úgynevezett mágnes ano­mália (rendellenesség) arra utal, hogy gazdag vasérckészletet kell rejtenie a föld mélyének. Bár a próbafúrások több helyen jó mi­nőségű vasércet hoztak a felszín­re, az eredmények kezdetben el­maradtak a várakozástól. Csak a második világháborút követően, 1949-ben bukkantak először va­lóban nagy mennyiségű, gazdag vastartalmú és a földfelszínhez közel fekvő — tehát külszíni ki­termelésre alkalmas — ércre a jelzett térségben. Majd ezután 1953-ban Jakovlevo község mel­lett egy 146 méter vastagságú vasércrétegre találtak. Ma már pontosan tudják, hogy a kurszki mágneses anomália zó­nája 160 ezer négyzetkilométer­saság nyugati vidékein vannak. A karakumi viharok átlagsebes­sége meghaladja az óránkénti 60 kilométert. Kiszámították, hogy még a legkisebb vihar is több mint kétmilió tonna port és apró homokszemcsét emel a magasba,' de orkán esetén eléri a 15 millió tonnát. Az erős szélviharok a ho­mokot egészen a Kaukázusig, sőt Ukrajnáig elhordják. nyi területre terjed ki. Délkelet­ről északnyugati irányban 850 kilométer hosszúságiban húzódnak a föld alatti „érchegységek”, szé­lességük 40—250 kilométer. Te­rületét és készleteit tekintve egyaránt ez a világ legnagyobb vasérclelőhelye. Az 50—60 száza­léknál magasabb vastartalmú ér­cek mennyiségét az eddigi fel­mérések alapján 40 milliárd ton­nára becsülik. De ugyanott a SO- Sö százalékos vastartalmú kvar- cit kőzetekből is található vagy 10 billió tonnányi. Mindez azt jelenti, hogy csupán ez az egyet­len lelőhely néhány száz évig el­látja a szovjet népgazdaságot vas­érccel. A kiváló minőségű, csaknem teljesen kén- és foszformentes vasárcet a legkorszerűbb módsze­rekkel termeik ki. A nagy ki­terjedésű, 120 méter mély lebe- gyinszki kürtőben például — a képen látható módon — robban­tással lazítják fel az ércrétege- 'kot (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) mmmmmmmmmmmmmmrn TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN Fiatalok az építőiparban BÁCS MEGYEI ÉPÍTŐK A jól képzett szakmunkás irán­ti igény a népgazdaság fejlődésé­vel állandóan növekszik. Az 1969. évi VI. törvény korszerűsítette a szakmunkásképzést, megerősítet­te az iskolák kapcsolatait a mun­kahelyekkel, az elvégzett tanul­mányok beszámításával lehetővé tette a középiskolai végzettség megszerzését. A szakmunkásképző iskolák középfokú oktatási intéz­mények, amelyek szakmunkáské­pesítést és nem befejezett közép­iskolai képzést nyújtanak, így a végzett szakmunkások részére többféle módon is lehetséges a továbbtanulás. Segítség az első lépéstől így kezdődik A szakmunkás- képzésről című cikk a Bács me­gyei Építők újabb számában, amely ezután ismerteti, mi mó­don lehet jelentkezni szakmun­kástanulónak. Közérthetően táb­lázattal szemlélteti, hogy a szak­munkásképzésben résztvevő fia­talok a szakmai nehézség foká­tól, a tanulmányi előmeneteltől és az évfolyamtól függően milyen differenciált tanulmányi ösztön­díjban részesülnek. Ismerteti az ösztöndíj-kiegészítés, valamint a társadalmi ösztöndíj lehetőségeit, feltételeit, továbbá azokat a ked­vezményeket, amelyek a szak­munkástanulókat megilletik. (Kedvezményes ebéd, munka- és védőruha-juttatás, ingyenes or­vosi és gyógyszerellátás, különbö­ző társadalombiztosítási szolgál­tatások.) Harminc nap nyári szün­idő. Minden tanuló 10 forint használati díjért megkapja a szük­séges tankönyveket. Kedvezmé­nyes tanuló utazási bérletet kap­nak. A vidékieket és a rászorul­takat havi 70 forint térítésért kol­légiumban helyezik el. Jutalom­ként kedvezményes üdülésben is <részesítjhetők. A közepes, vagy annál jobb előmenetelő tanulók az intézet és a vállalat igazgatójának közös ha­tározata alapján a képzési idő utolsó félévében (az egyéves kép­zési idejű szakmákban az utolsó negyedévben) ösztöndíj helyett a kezdő szakmunkásokra vonatkozó bértételek szerint 90 százalékos időbérben is foglalkoztathatók. Ezek a — jóllehet tényékhez kötött, de csupán tárgyilagos fel­sorolást tartalmazó — mondatok felhívják a figyelmet arra, mi­ként léhet a fiatal szakmunkás- tanuló, milyen segítséget nyújt a vállalat ahhoz, hogy eredménye­sen végezze el az iskolát. A tá­mogatás mértéke és az eredmény a jelentkező igyekezetétől, szor­galmától függ. A munka öröme, becsülete A vállalat azonban, mint szo­cialista termelő közösség, nem elégedhet meg ennyivel. Nemcsak engedi, hanem segíti is a fiatal ember kibontakozását, képessé­ge, tehetsége kiteljesedését. És mindjárt a kezdettől. Az ifjúsági törvény az üzemek, vállalatok, intézmények nevelési feladatairól szólva előírja: „A munkahelyek vezetőinek arra kell nevelnünk a fiatalokat, hogy be­csüljék a munkát és a dolgozó embert, felismerjék a munka örömét és alkotó szépségét, tuda­tában legyenek társadalmi hasz­nosságának és érezzék felelőssé­güket a rájuk bízott feladatok teljesítéséért.” Nagy Endréné írja ezt a követ­kező cikkben, amely ezután rész­letesen taglalja a pályakezdő fia­talok életkori sajátosságait. A serdülőkor velejárója — írja —, hogy a mozgás ügyetlenebb, ke­vésbé plasztikus és rendezett, mint előtte, vagy utána. Az arány­talan növekedés a vérkeringés és a légzőszervek fejlődésében bizo­nyos kését mutat. Az alapvető idegrendszeri folyamatok egyen­súlya megbomlik. Viselkedésük Is tükrözi ezt. Beszédjük zajosabb, kedvelik a lármás 'kikapcsolódást, ingerületi állapotuk heves és csa­pongó. ‘ Ezek a sajátosságok meghatá­rozzák az egyén személyiségét és a közösségben mutatott magatar­tását, ezért a gyakorlati oktatás­ban, a műhelymunkában figye­lembe kell venni. Fontos, hogy testi fejlődésüket természetes állapotnak tartsák és ne keressék türelmetlenül a „fel­nőtt élményeket”. A figyelem he­lyes útra terelése lényeges fel­adat. Ezt a családi nevelés sok esetben nem oldja meg problé­mamentesen, így a munkahelyi nevelésnek is számos tennivalója van. A serdülőkori fiatal kínosan érzékeny arra, hogy ne tartsák, ne kezeljék gyermekként, hogy önálló véleményét figyelembe ve­gyék. A személyét ért vélt, vagy valós sérelmet ingerülten, izgá­ga magatartással fogadja. Türelem, példamutatás A felnőttek a vezetésben, a ne­velésben akkor érnek el megfe­lelő eredményt, ha a tekintélyel­vi, megfellebbezhetetlen kinyllat- kozások, közlések. Indokolatlan utasítások helyett meggyőzéssel, szükséges határozottsággal, kellő türelemmel partnerként kezelik a serdülő fiatalt. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy a mun­ka elvégzésével kapcsolatos uta­sítások betartását meg ne köve­teljék tőlük. A szakmai csoportból kiemelke. dő, a dolgokat megbeszélő, a vi­selkedésben dinamikus, fiatalos, jókedélyű és feltétlen igazságos­nak tartott vezető ér el náluk sikereket. Az ő magatartását fo­gadják el és másolják. Ezért mindenképpen nagy jelentőségű az oktatók, az idősebb munkatár­sak személyes példamutatása. Goethe örökérvényű szavai A cikk rámutat, hogy a Bács megyei Építőipari Vállalat, ki­emelt feladatnak tekinti a fiata­lok problémáinak figyelemmel kí­sérését, munkahelyi beilleszkedé­sük elősegítését. Ebben nagy sze­rep jut a KISZ-szervezetnek, amelynek egyik fő célkitűzése, hogy felkészítse a fiatalokat a közösségi életre, a közösségben végzendő munkára. A jól szer­vezett szabadidő-töltés szintén döntő tényező a vállalathoz fű­ződő érzelmi szálak 'kialakításá­ban. A fiatalok is részt vehetnek a különböző rendezvényeken, (klubdélután. TIT-előadás. film­vetítés, stb.); könyvet kölcsönöz- h< tmek a vállalati könyvtárból, ti kjai lehetnek a 'különböző sport- szakosztályoknak. Á cikk végül Goethe klasszikus szavaival összegzi a fiatalokkal kapcsolatos nevelési elvet: „Ha az embereket úgy kezeljük, mint amilyenek, akkor rosszabbá tesz- szük őket, ha azonban úgy bá­nunk velük, mintha olyanok vol­nának, mint amilyeneknek lenni­ük kellene, akikor olyanná vál­nak, amilyennek lenniük kell.” A cikk nemcsak azt bizonyítja, hogy a vállalat vezetői ismerik a pályakezdők életkori sajátossá­gait. Erre az ismeretre könnyen azért tehetnek szert, ha jószán- dékkal közelítenek a kérdéshez és ha meghallgatják a pszicholó­gus véleményét, tanácsait. (Bár mindenütt alkalmaznának, ahol erre szükség van, üzemi pszicho­lógust). Az is kiviláglik a cikk­ből, tesznek Is azért, hogy a fia­talok. az új belépők végleges munkavállalókká nevelődjenek, hogy a szakmunkások táborát, a törzsgárdát erősítsék. Erről szól a 2. oldalon „A törzs­gárda gyarapításáért, a fiatalok boldogulásáért” című cik'k Is. A személyes boldogulásért Fején találta a szöget Csorba István munkaügyi csoportvezető, amikor a következőket mondta: — Az a célunk, hogy a válla­latnál nevelt ifjúmunkásokat megtartsuk, s gyarapítsák velük a törzsgárdát. Ezt úgy igyekszünk elérni, hogy egyúttal elősegítjük a fiatalok személyes boldogulá­sát is. A megye vállalatai közül éven­te a legtöbb szakmunkást a BÁCSÉP neveli és állítja mun­kába. A vállalat iránt támasztott megrendelőd igények rohamosan növekszenek, érdekük, hogy év­ről évre jól képzett fiatal szak­munkásokkal erősítsük a kollek­tívát. Az elmúlt tanéviben 16 szak­mában 800 szakmunkástanulója volt a BÁCSÉP-nek. Az idén jú­niusban kétszáznegyvenen tettek sikeres szakmunkásvizsgát. Kö­rülbelül hetven százalékuk lépett be — immár új „státuszban” — a vállalathoz. — Harmadéves 'korukban már 'kinn dolgoznak a fiatalok, fel­nőtt szocialista brigádokban — mondta el Csorba István. — Al­kalmuk van megismerni a vál­lalat viszonyait, szokhatjá'k a munkafegyelmet, s példaképet is találhatnak a brigádvezetők, ko­moly és ügyes szakemberek kö­zött. A vizsga után a fiatalok ál­talában felnőtt brigádokba kérik magúikat, s természetesen telje­sítjük kívánságukat. Amikor döntöttek a gyerekek a maradást illetően, akkor tanuló- csoportonként összejövünk velük és elbeszélgetünk. Meghallgatjuk véleményüket tanulóidejük ta­pasztalatairól, elmondják tervei­ket, mi pedig tájékoztatjuk őket szóban is a vállalati lehetőségek­ről. A fiatalok érvényesülésének, terveik megvalósításának egyik forrása a munkabér. Az új szakmunkások általában 3 ezer forint körül keresnek már a kezdő hónapban, ami nem ke­vés. Ám néhány hónap elteltével felülvizsgáljuk a kereseteket, s akiknél indokolt, korrigáljuk a besorolást. — Az idén a szokásosnál is többet teszünk avégett, hogy az új szakmunkásak idekötődjenek a BÁCSÉP-hez — tájékoztatott Csorba István. — A kereseteket havonta figyelemmel kísérjük, ne. hogy valakit igazságtalanság ér­jen, s még az év végéig összehív­juk az ifjúmunkásokat, hogy el­mondhassák tapasztalataikat, problémáikat. A fizetésen fölül Bármennyire is fontos, de egye­dül a keresettel nem lehet meg­tartani a fiatalokat. Rendkívül fontos a jó munkahelyi légkör, a biztató perspektíva, az előrehala­dást lehetővé tevő továbbképzés, az alkotó közösségi szellem. A vállalat etekintetben is so-' kát tesz. Éppen ebben a szám­ban tették közzé az Alkotó Ifjú­ság ez évi pályázati felhívását. A pályázat a BÁCSÉP dolgozó ifjúságának a versenyszellemét szítja. Lehetőséget ad a 30 évet be nem töltött dolgozók és a fia­talokból álló munkáskollektívák számára, hogy tudásukat, felké­szültségüket a vállalat gazdasági feladatainak, a népgazdasági cé- lak megvalósításának a szolgála­tába állítsák. Egy másik cikk a műszaki tá­jékoztatási és szakoktatási hónap­ról tájékoztat, amely a hatvanas éveik elejétől a vállalat évenként lezajló fontos eseménysorozatai. De olvassuk a lap bármelyik cikkét, mind azt mutatja, hogy a fiatalok tevékeny részesei elő­re lendítő! a vállalat eredményei­nek, a jubileumi munkaverseny nagyszerű produktumainak. Mini ahogy az is kitűnik az írásokból* hogy rendelkezésre állnak az egyémiségformáló, a politikai; a szakmai, a kulturális, a sporto­lási lehetőségek. Mindazok, ame­lyek a fiatalok érdeklődésére szá­mot tartanak, és szervezett for­mában, megfelelő színvonalon elősegítik fejlődésüket további céljaik elérését, boldogulásukat. B. A. VII. ÉVFOI.YAM 197«. ÉVI 2. SZÁM Vasérc-kitermelés robbantással

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom