Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-06 / 209. szám
« • PETŐFI NÉPE • 1911. szeptember 6. Sikeres első félév után kedvező kilátások Baja ipari üzemeiben A termelés 10,9 százalékos növelését tűzték célul Baja ipara elé erre az esztendőre, a városi pártbizottság január 12-i ülésén elfogadott cselekvési program alapján. A termelésnövekedést 80—85 százalékban a termelékenység emelésével kell elérniük az üzeminek. Az exportnak a termelésnövekedés átlagos üteménél is gyorsabban kell emelkedni 1977-ben. Az elképzelések megvalósítása lehetővé teszi a Duna-parti városban, hogy az iparban foglalkoztatott dolgozók reálkeresetének ez évi emelkedése elérje a népgazdasági tervben előirányzott 2,5—3 százalékot. Az első félév egyik pozitív tapasztalata volt, hogy az 1977-es évet a korábbiaknál jobban előkészítették a bajai ipari üzemek. Ennek hatására ütemesebb, tervszerűbb volt a termelés. Szűkült azoknak az egységeknek a köre, amelyek negyedévi, félévi hajrával teljesítették az előirányzatukat. A jobb előkészítést, és a munka tervszerűségét Igazolja, hogy az éves termelési tervet június végéig 50,5 százalékban megvalósították az üzemek. Az előző év azonos időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt a város iparának termelési értéke. A Finomposztó Vállalat például 23,2, a Férfi Fehérneműgyár gyáregysége 20,2, a Ganz Villamossági Művek készülékgyára 23,1, a Kismotor és Gépgyár egysége 25,8, a Lakberendező, Építő- és Vasipari Szövetkezet pedig 40,9 százalékkal növelte termelési értékét. (A múlt év első feléhez mérten csak a Bácska Bútoripari Vállalatnál csökkent a teljesítmény értéke.) A termelés- cmelkelés forrása csaknem teljes egészében a termelékenység növekedése volt. Az első félévben összesen 1,8 milliárd forintos termelési értéket produkáltak Baja üzemei. Ennek 84,9 százalékát a tárcaipari egységekben állították elő. (Az iparban foglalkoztatott létszámnak 74 százaléka dolgozott ebben az időszakban a tárcaipari gyárakban.) A termelésből a Finom- posztó 26,4, a Ganz-készülékgyár 15, a Fékon és a Kismotor gyáregység pedig egyaránt 13,6 százalékkal vette ki részét. Baján tíz üzem termel exportra: a Finomposztó, a Ganz-gyár, a Fékon-egység, a Kismotorgyár, az Egyesült Villamosgépgyár egysége, a Magyar Hűtőipar gyára, a Bácska Bútoripari Vállalat, valamint a Vas- és Fémipari, a Lak- berendező és a Háziipari Szövetkezet. Az idén az előző évhez képest együttesen 50,9 százalékkal növelik az export termelési értékét. Az első hat hónapban az éves export-előirányzatnak 47,1 százalékát teljesítették. Az elmaradás a harmadik negyedévben pótolható. Az ipari üzemek nyeresége 42,2 százalékkal nőtt Baján az előző év azonos időszakához képest. A jelentős emelkedés a gazdaságosabb termékek arányának kedvező változásaiból, az üzemek belső gazdálkodásának javításából, s kis részben pedig egyes cikkek termelői árának rendezéséből származott. . Pozitívan értékelhető, hogy az idén a vállalatok „bátrabban” és idejében végrehajtották a bérfejlesztéseket. A Baján ténykedő építőipari vállalatok az ipari üzemekhez hasonlóan, növelték a termelésüket. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetősége 90 millió forintos termelést végzett az első félévben, a húskombinátnál, az újvárosi lakótelepen és más építkezéseken. A Bajai Építő- és Építőanyag-ipari Vállalat többek közt átadta a kórház sebészeti pavilonját és a kenyér- nyárat. A tervezett ütemben haladnak dolgozói a 184 személyes diákotthon és egy 8 tantermes iskola építésével is. A vállalat 21,5 millió forint értékű munkát végzett el az első hat hónapban. A fentiek ellenére továbbra Is tetemes , kapacitáshiány gátolja Baján a tervezett beruházások kivitelezését. A folyamatban levő jelentősebb ipari beruházások közt a Finomposztó befejezte a 2. számú rekonstrukciós programját. A húskombinát építése megközelítően a tervek szerint haladt az első félévben. Az év végéig a Fékon, a Ganz és az ÉVIG gyárában kezdődik beruházás. Az esztendő első felében elért eredmények alapján megállapítható, hogy a bajai ipari üzemekben kedvezőek a kilátások az éves terv teljesítéséhez. A sikeres évzáráshoz tovább kell javítani az eszköz- és készletgazdálkodást, s fontos feladat marad a termelés és az értékesítés összhangjának javítása is egyes üzemekben. A. T. S. LAKÁSOK, ÓVODÁK, ÜZLETEK, SZOLGÁLTATÓ HÁZAK SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Háromszázezren dolgoznak a KGST-országok Egységes Számítógép Rendszerében A számítógépek alkalmazása a gazdasági életben világszerte rohamléptekben fejlődik, s terjedőben van a fejlett szocialista országokban is. Ez a folyamat minőségi változásokat hoz magával. Ipari és tudományos hátterének megteremtése óriási anyagi és szellemi befektetéseket tesz szükségessé. Megnyitja az utat egy új iparág kibontakozására, s országok között újfajta együttműködésit körvonalaz. A hatvanas évek végén az európai szocialista országokban még nem szervezték meg az elektronikus adatfeldolgozó berendezések sorozatgyártását. A szovjet ipar is csak keveset állított elő, és amiit gyártott, az is igen sokféle volt: huszonnégy különböző típusú berendezés. A számítógépeket nehezen lehetett összekapcsolni egymással, mert működésük különböző matematikai elveken, konstrukciós és technológiai paramétereken alapul. Működtetésükhöz összesen mintegy négyszáz számítógép- perifériára volt szükség. A KGST-országok ezért elhatározták, hogy egységes elektronikus adatfeldolgozó rendszert hoznak létre. 1969-ben a Szovjetunió, az NDK, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország megállapodást írt alá, amelyhez később Kuba és Románia is csatlakozott. Létrehoztak a feladat megoldására egy többoldalú kormánybizottságot. Az azóta kidolgozott új modellekből gépcsalád alakult ki. Az Egységes Számítógép Rendszer valamennyi gépe azonos technológiai elven működik, és köny- nyen összekapcsolható. Napjainkban az ESZR-ben több. mint húszezer tudós, mérnök és technikus, valamint 300 ezer munkás tevékenykedik a KGST-országokban. A számítás- technikai eszközök fejlesztésébe és gyártásába százötven szervezetet és üzemet vontak be. Az egyezmény aláírása óta a tagországokban kiterjedt termelő háttér jött létre. A számítógéprendszer új egységeit kölcsönös szállításokkal hozták létre. Kidolgoztak 33 periféria egységet. Lezárult a kipróbálása a korszerűsített adatfeldolgozó berendezéseknek. Ezek paramétereiket tekintve nagyobb teljesítményűek mint elődeik. Például a Szovjetunióba készülő ESZ—1022-es számítógép 6—7-szer akkora termelékenységgel dolgozik, mint a korábban alkalmazott ESZ—1020- as számítógép. A számítógép-gyártásban meghonosodott szakosodást jól mutatja, hogy a nemrégiben Budapesten üzembe helyezett új számítóközpont felszerelései különböző szocialista országokban készültek. Az ESZ—1040-es elektronikus adatfeldolgozót, a mágnesszalagos adatrögzítőt és a nyomtatószerkezetet az NDK, a lemezes rögzítőt Bulgária, a szalag- lyukasztót és lyukszalag-leolvasót Lengyelország, az írógépeket Csehszlovákia, a lyukkártya-le- olvasót a Szovjetunió, a géptermi felszereléseket pedig Magyarország szállította. A munkamegosztás alapja természetesen az egyes országokban rendelkezésre álló tapasztalatok, az élért technikai vívmányok minél jobb hasznosítása. A számítástechnika fejlesztésével foglalkozó KGST-bizottság tovább tanulmányozza a testvéri országok együttműködésének, munkájuk koordinálásának lehetőségeit. Közös terv alapján dolgozzák ki és vezetik be a különAz év utolsó hónapjaiban szerelik fel egy prágai nagyáruházban az 50. R—10-es számítógépet, amelyet a Videoton szállított. A vállalat 1973-ban még 500 ezer, az idén pedig már 8 millió rubel értékű számítástechnikai berendezés és felszerelés szállítására kötött szerződést csehszlovák megrendelőkkel, A KGST Egységes Számítástechnikai Rendszeréhez illeszkedő számítógépen böző automata irányítórendszerek típuselemeit, komplex alkalmazási programokat. Ezeket egyébként valamennyi partnerállamnak átadják, hozzáférhetőségüket külön tájékoztató és archí- vumszólgálat segíti. További cél az automata irányítórendszerek és számítóközpontok hatékonyságának . növelése, olyan módon; hogy ezeket egységes számítási, tervezési és irányítási információs rendszerbe foglalják. Köziben új, még nagyobb teljesítményű modellek létrehozásán dolgoznak. Két éve határozták el az ESZR három új gépének kifejlesztését. Még ebben az ötéves tervben megkezdődik egy olyan komputer gyártása, amely másodpercenként több millió számítási műveletet képes elvégezni. Fejlesztés alatt áll már az a modell is, mely másodpercenként három-ötmillió művelettel birkózik meg. A számítástechnikai egyezmény résztvevői erőfeszítéseiket a tudományos kutatási tervek teljesítésében is egyesítik. Azon munkálkodnak, hogy még hatékonyabbá tegyék az elektronikus adatfeldolgozó berendezések munkáját, valamint hogy megfelelő kis komputereket szerkesszenek a technológiai folyamatirányítás automata vezérlőrendszerei számára. A fejlesztő munkában pedig már az univerzális adatfeldolgozó berendezések negyedik generációján munkálkodnak. (APN—ADN—MTI) kívül sokféle kiegészítő-adatgyűjtő berendezést is exportálnak Csehszlováklába. A szállításokat most újabb termékkel, a BRG kazettás adatgyűjtővel is bővítik, amelyből ez évben mintegy 200 ezer rubel értékűt szállítanak. Ugyanakkor növekszik a magyar számítógéprendszerhez kapcsolható csehszlovák gyártmányú készülékek, perifériák importja. Magyar számítógépek Csehszlovákiának Üjraszülető élményekkel A lakótelepi beruházások alakulása A megye beruházási feladatai között jelentős helyet foglal el a lakás- és közműellátás fejlesztése. Ezt a fejlesztést csak úgy tudjuk megvalósítani, ha korszerű módon, előregyártott elemekből, egy helyen tömegesen, telepszerűen építünk lakásokat. Egy-egy lakótelepen a lakások felépítésével egyidejűleg célszerű kialakítani a lakosság közvetlen ellátását szolgáló egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és egyéb kapcsolódó beruházások megfelelő hálózatát is. Sem a lakosság, sem a népgazdaság szempontjából nem közömbös, hogy ezek a kommunális létesítmények milyen ütemben valósulnak meg. ötmilliárd forint A megyében 1976. évben 14 lakótelepi beruházást néztünk meg. A lakótelepeken együttesen 9292 lakás felépítését tervezték, melynek teljes költségelőirányzata, a kapcsolódó és járulékos beruházásokkal együtt megközelítőleg 5 milliárd forint. Az épülő lakótelepek költségelőirányzatának átlagosan kétharmadát fordítják lakóházak építésére, és egyhar- madát a különböző kapcsolódó létesítmények megvalósítására és az egyéb költségek fedezésére. A megfigyelt 14 lakótelepen az építkezés megkezdésétől 1976. év végéig a teljes költségelőirányzatból közel 1,4 milliárd forintot használtak fel, beleértve a kapcsolódó létesítményeket és az egyéb költségeket is. A lakás- építkezések készültségi foka általában magasabb, mint a kapcsolódó létesítményeké. A lakótelepi beruházásoknál is tapasztalható, hogy a ráfordítások növekvő összegét nem követi a lakóházak és kapcsolódó létesítmények naturális adatainak azonos mértékű növekedése. A lakótelepek teljes költségelőirányzatát az eredetihez képest összességében 12 százalékkal (több mint 507 millió forinttal) növelték, ami csak részben adódott programmódosításból és részben az árváltozásokkal van összefüggésben. Az átlagos növekedésen belül például a lakás-költségelőirányzat 17, a lakások száma és alapterülete viszont csak 12 százalékkal magasabb az eredeti előirányzatnál. A normákat nem érik el A. folyamatban levő lakótelepi beruházások létesítményenkénti adata az eredeti programhoz képest — a közösségi létesítmények kivételével — 6—33 százalékkal emelkedett. A lakótelepek kapcsolódó beruházásainak növekvő aaturális előirányzatai kedvezőek a lakosság kereskedelmi, szociális, kulturális ellátásának javítására. Ennek ellenére a lakótelepeken az 1000 lakásra jut0 kapcsolódó beruházások átlaga esetenként az ÉVM által előírt normákat nem éri el. Előfordul az is, hogy a tanácsok a célcsoportos beruházások adta lehetőségek révén igyekeznek enyhíteni az egész település ellátottságának hiányosságait, és így egy- egy lakótelephez a normákat meghaladó kapacitású intézmény- hálózat épül. A lakótelepek együttes átlagos pénzügyi készültségi foka 28 százalékos, értékük pedig a költség- előirányzatnak csak 16 százalékát érte el. Bár az átadások nagy vonzásokban követik a pénzügyi ráfordításokat, a megvalósítási ütemek között lényeges eltérések tapasztalhatók a létesítmények jellege szerint. A lakásépítkezések 27 százalékos megvalósításával szemben a magasépítés jellegű kapcsolódó beruházások átadása nagy szóródást mutat. A megfigyelt lakótelepeken 1976. végéig orvosi rendelőt egyáltalán nem, szolgáltató és közösségi létesítményeket is csak minimális mennyiségben adtak át rendeltetésének. A gyógyszertárak és az általános iskolák megnyitásának üteme átlagosan meghaladja a lakásokét. óvodák: 60 százalék Ezzel szemben az óvodáknak csak 16 , a bölcsődéknek pedig 9 százaléka épült meg a vizsgált időszakban. Kecskeméten a széc- henyivárosi I—II. ütem lakásberuházása mind pénzügyi teljesítés, mind átadás szempontjából 98—99 százalékos. Ugyanakkor a magasépítés jellegű kapcsolódó beruházásoknál létesítményenként — az iskolai tantermek kivételével — jelentős lemaradás tapasztalható. Orvosi rendelőt, gyógyszertárat és közösségi létesítményeket még egyáltalán nem építettek. A szolgáltató létesítmények, a bölcsődei, óvodai helyek 50—60 százalékban, és a kereskedelmi létesítmények is csak mintegy fele arányban készültek el. Figyelembe véve, hogy a lakótelepi lakások zömét elsősorban fiatalok foglalják el, a bölcsődei és az óvodai létesítmények kedvezőtlen készültségi foka komoly gondokat okoz. Ezt bizonyítja, hogy az iskolai tantermek, bár program szerint felépültek a széchenyivárosi lakótelepen, mégis kevésnek bizonyultak. Ma még nem kielégítő A lakótelepi beruházások ma- masépítés jellegű kapcsolódó létesítményeinek késedelmes átadása, a szűkös építőipari kapacitáson és a különféle anyaghiányokon túl általánosságban az alábbi főbb okokra ^vezethető vissza: A magasépítés jellegű kapcsolódó létesítmények. — a lakás- építkezésekkel ellentétben — nem tipizálhatók, mindenütt más és más az építtetői igény, ami a kivitelezést lassítja; A lakótelep főbb létesítményeit illetően a beruházások az Országos Tervhivatal normatíváinál magasabb Igényre törekednek. Például Kecskeméten az induló árpádvárosi lakótelepen: a kapcsolódó beruházások — az általános iskola, az óvoda, az orvosi rendelő és a kereskedelmi létesítmények — tekintetében a tervezett igény jelentősen meghaladja a lakótelepre előírt OT normatívákat. Az építtető tanácsok a kapcsolódó létesítmények tervezési programját általában késve adják meg. A kapcsolódó létesítményekre a pénzeszközök általában az ötéves terv második felében állnak csak rendelkezésre. összefoglalásul megállapítható, hogy a lakótelepi beruházások komplex megvalósításának üteme ma még nem kielégítő. A lakók ellátását szolgáló létesítmények . jelentős része a lakások felépítése után készül el. Az ebből származó közismert gondokat fokozza, hogy a gyors ütemben épülő nem állami (OTP, KISZ stb.) lakások lakóinak is az állami lakótelepek kapcsolódó létesítményei nyújtanának megfelelő ellátást. Kristóf Arpádné a KSH közgazdásza** Lukácsi Imre, a szabadszállási Aranyhomok Termelőszövetkezet állattenyésztő brigádvezetője; alapszervezeti KISZ-titkár. A második Szovjet—Magyar Ifjúsági Barátságfesztlválon a tizenhat fős Bács-Kiskun megyei delegáció tagja volt. A következőket ő mesélte el. — Ha azt mondanák: tarts élménybeszámolót az útról, nem jönnék zavarba, de azt hiszem, szakítanék a hagyományos szerkezetű előadásokkal, s másképp eleveníteném fel az utat. Elsőbben is arról beszélnék, hogy mi foglalkoztatja napjaink szovjet ifjúságát. S könnyű lenne a helyzetem, mert kintlétünk alatt nap mint nap találkoztunk seregnyi komszomolistával. Az októberi forradalom hatvanadik évfordulója, az új alkotmány és az SZKP XXV. kongresszusán megszabott feladatok végrehajtása az, ami minden fiatalnak személyes ügye, úgy és annyira, ahogy és ameny- nyire csak lehetséges. — Másodjára magáról a fesztiválról beszélnék, de attól tartok, nem követném szorosan az időrendet. Túl sok élményem van még ahhoz, hogy néhány nappal a hazaérkezés után sorrendben jutnának eszembe. Az első élmény a moszkvai Vörös tér volt, ott lenni, amit már filmen, képen ezerszer látott az ember — felejthetetlen. A Kreml falában táblák: emberek nevei, rajtuk, olyanoké, akik már történelemkönyvekben, szerepelnek. És Moszkva maga: tizennégysávos; sugárutak, gépkocsifolyam. A Kremlnél érzelmek hatottak rám, a városnézés közben a nagyság nyűgözött le. Aztán következett Leningrád. Ha a fővárosnak a hatalmassága nyűgözött lé, akkor Leningrádnak a szépsége; a házak között áradó forradalmi hangulat. — Mindenütt: a szovjet emberek — idősek és fiatalok — szinte elképzelhetetlen szívélyessége. A határnál kenyérrel és sóval vártak bennünket; Kijevbe éjfélkor értünk, de fiatalok ezrei várták, hogy a negyedóra alatt, amit ott töltöttünk, elmondhassák: ugyanúgy gondolkoznak, mint mi, közösek feladataink, együtt meg- valósítandók. — S csak fokozódott a baráti hangulat, Leningrádban megnéztük a Szmolnijt, Lenin dolgozó- szobáját, majd a Lenin Múzeumba mentünk, onnan a Mars mezőre, ahol a fesztivál lángját vittük a örökmécsesről. Színpompás, összefogásunkat, együttgondolkodásunkat bizonyító felvonulás: tízezrek a sorokban, öt kilométert tettünk meg, s eközben nem volt pillanat, hogy ne üdvözöltek volna bennünket kedves vendégként a leningrádiak. Találkoztunk egy nénivel, nem volt más nála, mint egy dinnye, mosolygott, nekünk adta. A delegáció egyik tagja megismerkedett jelvénycserélés közben egy szovjet kislánnyal; aki végül is mindennap velünk volt: egy cetlire volt felírva a név, véglg- kérdezett mindenkit, hogy megtaláljon bennünket. Az ő példája mindegyik komoszomollstára Jellemző. Amikor az utolsó' napon feljött a buszra, mosolyogva mondta: nem tudja szavakkal kifejezni, mennyire boldog, hogy velünk lehetett, s ez idő alatt jobban is dolgozott... S a temető, ahol ötszázezer hős nyugszik. Este volt, húszezer fős tömeg, tízezer fáklya imbolygott a sötétben. A koszorút tartó anya emlékműve előtt a csendben felhangzott egy vers, azokról, akik elestek: férjekről, feleségekről, hős férfiakról és hős anyákról; Ekkor érti meg az ember valójában — a félmillió halottra gondolva —, hogy mi is igazán a háború, ekkor iszonyodik egy újabbtól, s ekkor határozza el; hogy mindent megtesz, ami rajta áll. hogy ne ismétlődhessen meg, hogy ne legyen több, hogy más legyen: béke. Mentünk, buszon a szállodába; s nem jött szó a szánkra, sőt, var csora közben is csendesek voltunk, azt hiszem, mindenki ugyanerre gondolt. — A fesztivál számomra élményeket jelentett, felejthetetleneket. Amelyek nem múlnak el; sőt, mindennap újra születnek*, mindenkiben. B. J. i a*:*:*:*:*:*: i Zsákba zárt fehérje Városföldön A megyei átlagnál nagyobb a városföldi Dózsa Tsz pillangós- területe. A fehérjében gazdag lucernát zölden, valamint granulátummá és lisztté feldolgozva hasznosítja a közös gazdaság. A legnagyobb fogyasztó a szövetkezet állattenyésztő telepe. A fölösleget értékesíti a Dózsa Tsz. Képünkön: zsákolják a lucerna- lisztet a szövetkezet szárítóüzemében. (Méhes! Éva felvétele) • A Klsmotor- és Gépgyár bajai gyárában Németh Sándor és Apró Ilona NDK-exportra gyártott alumíniumvereteket — vasúti kocsikba szerelendő hamutartókat — készít eló szállításra.
