Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-04 / 103. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Időnként kissé megnövekvő felhőzet, legfeljebb néhány helyen záport zivatar. Mérsékelt, napközben megélénkülő, egy-két helyen megerősödő déli, délnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—14, legmagasabb nappali hőmérséklet 24—99 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 103. szám Ára: 90 fillér 1977. május 4. szerda Lázár György Norvégiában OSLÓ Izsák Erika, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A magyar kormányfő hivatalos norvégiai programja kedden délelőtt a parlament elnökénél, Guttorm Hansennél tett rövid látogatással kezdődött. Az udvariassági látogatásra Lázár Györgyöt elkísérte ár. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Kárpáti József, az oslói magyar nagykövet. Ezután került sor a miniszterelnöki hivatalban a hivatalos kormányfői tárgyalásokra. Ezeken Lázár György és Odvar Nordli mellett részt vett a két tárgyaló delegáció valamennyi tagja, magyar részről dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminiszterhelyettes, Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese és Kárpáti József, hazánk oslói nagykövete, norvég részről pedig Knut Frydenlund külügyminiszter, Esküd Jensen, a miniszterelnöki hivatal államtitkára és Rolf Jer- ving, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. A több órás szívélyes, tárgyilagos légkörben lezajlott tárgyalásokon a kormányfők tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről és kifejtették álláspontjukat a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A napirenden szerepelt nemzetközi kérdések középpontjában az enyhülés, a leszerelés, az európai biztonság és együttműködés, a helsinki záróokmány végrehajtása szerepelt, s mindkét részről hangsúlyozták: a belgrádi értekezletnek tovább kell erősítenie az enyhülés folyamatát és azt leszerelési intézkedésekkel kell kiegészíteni. Egyetértettek abban is, hogy a helsinki ajánlásokat komplexen, összefüggésükben kell értelmezni és megvalósítani,. és hogy ezen belül igen jelentős a különböző társadalmi rendszerű országok gazdasági együttműködésének erősítése. Ennek reális lehetőségét jelzi — amint erre a tárgyalófelek rámutattak — a magyar—norvég kétoldalú kapcsolatok alakulása is. Megállapították, hogy noha Magyarország és Norvégia társadalmi berendezkedése különböző, s más-más szövetségi rendszerhez tartoznak, a két ország között nincsenek megoldätlan problémák, és adottak a lehetőségek a kétoldalú kapcsolatok számotte(Folytatás a 2. oldalon.) KEVESEBBEN NAGYOBB FELADATOK ELŐTT • Iparszerűen termesztik a kukoricát a tompái Szabadság Tsz-benj A szántóföldi kertészetben szükséges a kézi munkaerő. (Méhesi Éva felvételei) Hatezer-hatszáz szakmunkás , * C.V í. * iL' ■ k; C a bácskai és a Duna melléki termelőszövetkezetekben Néhány évvel ezelőtt huszonkilenc ezer téesz-tag dolgozott a Bácska és a Duna mellék 60 termelőszövetkezetében, 1976-ban már csak huszonháromezer. A legutóbbi zárszámadáskor 21 közös gazdaságban a tagságnak több mint a fele nyugdíjas, járadékos volt. A szövetkezetek jó része a középtávú tervének készítése idején még nem gondolt a munkaképes korúak számának ilyen gyors csökkenésére. Ez a körülmény néhány nagyüzemben nehezíti az ésszerű munkamegosztást, a megfelelő munkaszervezést. Más lehetősége van e tekintetben a hartai Erdei Ferenc Tsz-nek, vagy a szeremlei Dunagyöngye Termelő- szövetkezetnek. Hartán 30,9 százalék, Szeremlén pedig 63,5 százalék a nyugdíjasok, járadékosok aránya a téeszben. A mezőgazdasági szövetkezetben dolgozók létszámának alakulásában a jövedelmen kívül az élet- és munkakörülmények javításának van nagy szerepe. Ebből a bácskai és a Duna melléki közös gazdaságok jelentős részt vállaltak. A szociális, kulturális és oktatási célú kiadásaik az utóbbi években megnőttek, bár nem mindenütt érték el a kívánt színvonalat. A körzet szövetkezeteinek szociális kiadásai 1976-ban személyenként ezer forint fölé emelkedtek. Ennek 37 százaléka volt a nyugdíjasok, járadékosok jövedelmének kiegészítésére fordított összeg, amelyet a termelőszövetkezetben rendszeresen dolgozó tagok létszámának figyelembe vételével, a költségek terhére képeztek. A következő években mindenképpen meg kellene oldani azt is, hogy a mezőgazdasági szövetkezzetek a nyugdíjas, járadékos tagság után ugyancsak teremthessenek megfelelő szociális alapot a költségek terhére, hiszen a nyugdíjasok aránya tovább nő a termelőszövetkezetekben. Részvételük az életkori sajátosságaik figyelembe vételével teremtett munkakörökben nemcsak indőj költ, hanem szükséges is. A mezőgazdasági termelés adottságai miatt jelentős az alkalmilag foglalkoztatottak aránya, különösen a sok kézi munkával járó kertészeti termék betakarításban. A tompái Kossuth Tsz- ben, a dusnoki Munkás—Paraszt Termelőszövetkezetben a közvetlen fogyasztásra termesztett zöldségfélék szedésére nincs is más lehetőség, mint a kézi munkaerő. A mezőgazdaságban jelenleg használt kertészeti betakarító gépek ipari feldolgozásra termesztett zöldségfélék szedésére alkalmasak. A mezőgazdaság egyre kevésbé tölti be a munkaerő-tartalék szerepét. Még) inkább úgy van ez a bácskai és a Duna melléki körzetben, ahol sokezer hektáron termesztenek fűszerpaprikát, gyógy- és fűszernövényt, zöldségfélét. A kézi munkafolyamatok aránya emiatt továbbra is magas marad. Jó néhány közös gazdaságban a munkaerőhelyzet alakulása ezért nincs összhangban azokkal a szükségletekkel, amelyeket a szövetkezet termelési szerkezete, anyagi, műszaki ellátottsága, munkaszervezési színvonala meghatároz. A körzet 60 mezőgazdasági szövetkezetében hatezer-hatszáz szakmunkást tartanak nyilván. Betanított munkakörben pedig tizenkét és fél ezer személyt foglalkoztatnak. A szövetkezetek középtávú üzemi tervei szerint a szakmunkáslétszámot 1980-ig 5,6, a betanított munkásokét pedig 9,7 százalékkal szándékoznak • A Kiváló szövetkezet címmel kitüntetett érsekcsanádi Búzakalász Tsz-ben a legtöbb fiatal a korszerű baromfitelepen dolgozik. • Az elnéptelenedett kiserdei tanyai iskolát a jánoshalmi Haladás Tss tagsága művelődési házzá alakította.* KONFERENCIA KEZDŐDÖTT KECSKEMÉTEN emelni. Ez elmarad a szükségletek mögött, hiszen az iparszerű termelés, a mezőgazdaság növekvő feladatainak teljesítése miatt a korszerű technológiát ismerő, szakmailag jól felkészült dolgozók tízezreire van szükség a Bácskai és a Duna melléki termelőszövet4 kezetekben is. az autoniatizálás és szakemberképzés kapcsolatáról • Dr. Varga József üdvözli a konferenciát. • A résztvevők egy csoportja a Tudomány és Technika Háza kong rcsszusi termében. (Tóth Sándor felvételei) Második alkalommal rendezték meg Bács-Kiskun megyeszékhelyén az országos automatizálásioktatási konferenciát, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Oktatási Bizottságának védnöksége alatt, a legnagyobb gépipari és villa-' mosipari egyesületek, több kecskeméti szervezet, valamint a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola közreműködésével. Az eseményeknek ez alkalommal a Tudomány és Technika Háza adott otthont. A mostani, nagyszabású tanácskozásokon azt szeretnék elérni a résztvevők, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz az automatizálási műveleteket alkalmazó népgazdasági ágak szakember-igényei és a képzésért felelős intézmények képviselőinek elképzelései. A kongresszusi teremben dr. Túri Istvánná az MTESZ főtitkár-helyettese és Kelle György, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának munkatársa jelenlétében kedden délelőtt dr. Molnár Benedek, a kecskeméti műszaki főiskola igazgatója üdvözölte a mintegy száz résztvevőt, hazánk minden részéből: a tudományos egyesületek tagjait, vállalati vezetőket és pedagógusokat. Majd dr. Varga József egyetemi tanár, az MTESZ alelnöke, a Központi Oktatási Bizottság elnöke vette át a szót, aki hangsúlyozta: hazánk jövőjének alakulásában az egyik legfontosabb dolog, hogy miként készítjük fel az újabb és újabb nemzedékeket a fejlődő ipar és tudomány részére. Elnöki megnyitót dr. Csáki Frigyes, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke mondott. Mint említette, növekvő gazdasági feladatainkat változatlan termelő létszámmal számolva kell megoldani. Ilyen helyzetben különösen nagy szerepet kap az automatizálás a gépesítés és a munkaszervezés további javítása mellett. A mostani tanácskozáson teljes keresztmetszetében tekintik át az oktatási kérdéseket a szakmunkásképzéstől kezdve a különböző tanfolyamokon át az egyetemekig. Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes tartotta a háromnaposra tervezett rendezvény egyik bevezető előadását a szakmunkás- és a munkástovábbképzés automatizálási-oktatási célkitűzéseiről, a feljesztés irányáról. Kiemelte, hogy a végbemenő tudományostechnikai forradalom előtérbe helyezte a szellemi felkészülést. Az általános és szakmai képzettség növelése széles körben meghatározóvá válik a közvetlen termelő tevékenységet végző dolgozóknál is. Ezt követően Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője beszélt a műszaki főiskolák és egyetemek automatizálási oktatásának helyzetéről, korszerűsödéséről, illetve a jövőbeni feladatokról. Az eredmények között említette, hogy az 1969 őszén ugyancsak Kecskeméten megrendezett első konferencia óta eltelt időben létrejött hét jól felszerelt műszaki főiskola és három főiskolai kar az országban. Délután szekcióülésen folytatódott az országos véleménycsere az automatizálásnak a szakképzettségi követelményrendszerre kifejtett hatásáról, dr. Kovács Istvánnak, a Gépipari Technológiai Intézet tudományos igazgatójának elnökletével. Szabó Lajos főmérnök vitaindító előadását követően az automatizálás oktatásának sokféle vonatkozásáról volt szó. A hatékonyságra törekvő vállalati gazdálkodás mind fontosabbá teszi az egybehangolt gépesített műveletekre való felkészülést a termelés legkülönbözőbb területein. Erről fejtette ki a véleményét több mint tíz szakember. Az eszmecsere kerekasztal-beszél- getéssel végződött. Ma az automatizálási képzés szakmunkás szintű, közép- és felsőfokú vetületeiről folytatódik a konferencia. H. F. Szakszervezeti tisztségviselőkkel beszélgetve, néhány munkahelyen szót ejtettünk a szociális tervfeladatok időarányos teljesítéséről is. Miként sikerült ez tavaly, illetve milyen területen lesz jelentős előrelépés az idén? — hangzott az egyik kérdés. A válasz, hogy úgy mondjam, „vegyes” volt. Egyik munkahelyen menten nyúltak a „dokumentációért", a másikon viszont jócskán felkurkászta iratcsomóját beszélgető partnerem, amíg a múlt évi eredményeket összefoglaló jelentést megtalálta. Az idei elhatározások „papírja" azonban másnál volt éppen akkor. „Fejből" meg jobbára ilyen konkrétságokra tellett: „ebből igyekszünk tartani a szintet", „amabból mindent megteszünk". Ha nem is szisztematikus tapasztalatgyűjtés volt még ez — és az általános következtetések levonására sem jogosíthat fel néhány megfigyelés, annyit mégis megsejtett, hogy a szociális tervek megvalósításának ügyét céltudatosabban kell szőnyegen tartani, mint eddig. Sok más, kézzelfogható eredményeket felmutató tapasztalat mellett, hasonló konklúzióra jutott az Építők Szak- szervezete megyei bizottsága mellett működő kulturális és munkásellátási bizottság is, melynek tagjai vizsgálódást folytattak a vállalatok és gyáregységek által 1976—80-ra készített közművelődési és szociális tervek időarányos végrehajtásáról. Az eddigiektől eltérően nem írásos anyagok bekérésével végezték a felmérést, hanem az illetékes vállalatok képviselőinek szóbeli — s részben maguktól összeállított írásos — információi alapján. Így az érdekeltek tájékoztatása nemcsak a megyei bizottságnak szólt, hanem az érintett vállalatok, gyáregységek egymás eredményeiről, gondjairól is tudomást szerezhettek a személyes találkozáson. A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat, Közúti Építő Vállalat, Bajai Bácska Bútoripari Vállalat, valamint a kecskeméti, kiskunhalasi Fémmunkás Gyár, az ÉPFA kecskeméti, kiskunhalasi és a Szék és Kárpitosipari V. kecskeméti gyára képviselőinek információjára, továbbá a BÁCS- ÉP és az ÉPSZER vállalat külön írásban adott részletes tájékoztatására alapozhatta összegezését a megyei munkabizottság. A szociális kérdésekről szólva sommásan megállapította, hogy a gyárak, vállalatok megtették az első lépéseket. Szociális terveiket az V. ötéves terv időszakára elkészítették, a végrehajtásról folyamatosan gondoskodnak. , Részleteiben pedig: Az üzemi étkeztetéshez terveztek ugyan magasabb vállalati hozzájárulást, de még nem minden területen valósították meg ebből elgondolásaikat. Az étkeztetés már kulturáltabb körülmények között folyik, és több helyütt büfészolgáltatással bővült: Az eddigi fejlesztésekkel még az indulás stádiumában vannak. A munkásszállások bővítése, korszerűsítse folyik. Cél: az ideiglenes szállások felszámolása, illeve a szálláshelyek más vállalatok részére való átengedése. További tennivalók vannak a munkásszállítás korszerűsítéséért; persze, szállítóeszközök beszerzésére nem egyformák a feltételek. Továbbra is nagy probléma a vállalatoknál a bölcsődei, óvodai elhelyezés, elsősorban a nagyobb városokban. Általában a tanácsokkal kötött szociális egyezményekbe foglalt anyagi hozzájárulásokkal igyekeznek javítani az ellátást. Az üdültetési igényeket, a SZOT-akción kívül saját, illetve bérelt üdülőkkel szándékoznak kielégíteni a gyárak, vállalatok. A szabadban dolgozóknál a melegvizes beutalójegyek nem fedezik az igényeket. Kezdeti lépéseknél tartanak a családos üdültetés jobb megoldására. A fizikai dolgozók és a fiatal házasok lakáskörülményeinek javítását minden vállalat a legmesszebbmenőkig segíteni kívánja. A rendelkezésre álló alapok összege általában kevés az igényekhez viszonyítva. Ezért a vállalatok bontási anyagokkal, munkaeszközökkel segítik a saját erőből építőket. A segélyezési összegeket a legrászorultabbak kapják. Ez a kép alakult ki a szóbeli s részben írásos információk alapján. A munkabizottság célja e beszámoltatással most még főleg annak megállapítása volt, hogy megvan-e minden anyagi, műszaki, szervezési, társadalmi feltétele a szociális tervek végrehajtásának. Ha nem is a beszámolók belső tartalmi elemzését tartotta szem előtt a megyei kulturális és munkásellátási munkabizottság, — annyit akari'a-akaratlanul leszűrhetett, hogy amiként elhangzott jól felépített, tartalmas beszámoló, ugyanúgy érezhető volt némelyiken a felkészületlenségből eredő rögtönzés. Mind e tapasztalatok rávilágítottak, milyen feladatai vannak a szakszervezeti bizottságoknak a szociális tervek végrehajtásának segítésében, irányításában, a munka rendszeres ellenőrzésével, időszakonkénti elemzésével. S nem utolsósorban a szociális tervek eredményeinek propagálásával. (T. I.) ■XWi Kísérjük figyelemmel ’ “t ' " , K • /Vf .• Y'U ■■ ' . •’ ' * •»>• .a V *» •. *' v^VVaír.CknjcA