Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Időnként kissé megnövekvő felhőzet, legfeljebb néhány helyen záport zivatar. Mérsé­kelt, napközben megélénkülő, egy-két helyen megerősödő déli, dél­nyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—14, legmaga­sabb nappali hőmérséklet 24—99 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 103. szám Ára: 90 fillér 1977. május 4. szerda Lázár György Norvégiában OSLÓ Izsák Erika, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A magyar kormányfő hivata­los norvégiai programja kedden délelőtt a parlament elnökénél, Guttorm Hansennél tett rövid látogatással kezdődött. Az udva­riassági látogatásra Lázár Györ­gyöt elkísérte ár. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, Nagy Já­nos külügyminiszter-helyettes és Kárpáti József, az oslói magyar nagykövet. Ezután került sor a miniszterelnöki hivatalban a hi­vatalos kormányfői tárgyalások­ra. Ezeken Lázár György és Odvar Nordli mellett részt vett a két tárgyaló delegáció valamennyi tagja, magyar részről dr. Bíró József külkereskedelmi minisz­ter, Nagy János külügyminiszter­helyettes, Lakatos Ernő, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnökhelyettese és Kár­páti József, hazánk oslói nagykö­vete, norvég részről pedig Knut Frydenlund külügyminiszter, Es­küd Jensen, a miniszterelnöki hivatal államtitkára és Rolf Jer- ving, a Norvég Királyság buda­pesti nagykövete. A több órás szívélyes, tárgyila­gos légkörben lezajlott tárgyalá­sokon a kormányfők tájékoztat­ták egymást országaik belső helyzetéről és kifejtették állás­pontjukat a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A napirenden szerepelt nem­zetközi kérdések középpontjában az enyhülés, a leszerelés, az európai biztonság és együttmű­ködés, a helsinki záróokmány végrehajtása szerepelt, s mindkét részről hangsúlyozták: a belgrá­di értekezletnek tovább kell erő­sítenie az enyhülés folyamatát és azt leszerelési intézkedésekkel kell kiegészíteni. Egyetértettek abban is, hogy a helsinki aján­lásokat komplexen, összefüggé­sükben kell értelmezni és meg­valósítani,. és hogy ezen belül igen jelentős a különböző tár­sadalmi rendszerű országok gaz­dasági együttműködésének erősí­tése. Ennek reális lehetőségét jelzi — amint erre a tárgyalófelek rá­mutattak — a magyar—norvég kétoldalú kapcsolatok alakulása is. Megállapították, hogy noha Magyarország és Norvégia társa­dalmi berendezkedése különböző, s más-más szövetségi rendszerhez tartoznak, a két ország között nincsenek megoldätlan problé­mák, és adottak a lehetőségek a kétoldalú kapcsolatok számotte­(Folytatás a 2. oldalon.) KEVESEBBEN NAGYOBB FELADATOK ELŐTT • Iparszerűen termesztik a kuko­ricát a tompái Szabadság Tsz-benj A szántóföldi kertészetben szüksé­ges a kézi munkaerő. (Méhesi Éva felvételei) Hatezer-hatszáz szakmunkás , * C.V í. * iL' ■ k; C a bácskai és a Duna melléki termelőszövetkezetekben Néhány évvel ezelőtt huszonki­lenc ezer téesz-tag dolgozott a Bácska és a Duna mellék 60 ter­melőszövetkezetében, 1976-ban már csak huszonháromezer. A legutóbbi zárszámadáskor 21 kö­zös gazdaságban a tagságnak több mint a fele nyugdíjas, járadékos volt. A szövetkezetek jó része a kö­zéptávú tervének készítése idején még nem gondolt a munkaképes korúak számának ilyen gyors csökkenésére. Ez a körülmény né­hány nagyüzemben nehezíti az ésszerű munkamegosztást, a meg­felelő munkaszervezést. Más lehe­tősége van e tekintetben a hartai Erdei Ferenc Tsz-nek, vagy a szeremlei Dunagyöngye Termelő- szövetkezetnek. Hartán 30,9 száza­lék, Szeremlén pedig 63,5 száza­lék a nyugdíjasok, járadékosok aránya a téeszben. A mezőgazdasági szövetkezet­ben dolgozók létszámának alaku­lásában a jövedelmen kívül az élet- és munkakörülmények javí­tásának van nagy szerepe. Ebből a bácskai és a Duna melléki közös gazdaságok jelentős részt vállal­tak. A szociális, kulturális és ok­tatási célú kiadásaik az utóbbi években megnőttek, bár nem mindenütt érték el a kívánt szín­vonalat. A körzet szövetkezeteinek szociális kiadásai 1976-ban szemé­lyenként ezer forint fölé emel­kedtek. Ennek 37 százaléka volt a nyugdíjasok, járadékosok jöve­delmének kiegészítésére fordított összeg, amelyet a termelőszövet­kezetben rendszeresen dolgozó ta­gok létszámának figyelembe vé­telével, a költségek terhére ké­peztek. A következő években minden­képpen meg kellene oldani azt is, hogy a mezőgazdasági szövetke­zzetek a nyugdíjas, járadékos tag­ság után ugyancsak teremthesse­nek megfelelő szociális alapot a költségek terhére, hiszen a nyug­díjasok aránya tovább nő a ter­melőszövetkezetekben. Részvéte­lük az életkori sajátosságaik fi­gyelembe vételével teremtett munkakörökben nemcsak indőj költ, hanem szükséges is. A mezőgazdasági termelés adottságai miatt jelentős az alkal­milag foglalkoztatottak aránya, különösen a sok kézi munkával járó kertészeti termék betakarí­tásban. A tompái Kossuth Tsz- ben, a dusnoki Munkás—Paraszt Termelőszövetkezetben a közvet­len fogyasztásra termesztett zöld­ségfélék szedésére nincs is más lehetőség, mint a kézi munka­erő. A mezőgazdaságban jelenleg használt kertészeti betakarító gé­pek ipari feldolgozásra termesz­tett zöldségfélék szedésére alkal­masak. A mezőgazdaság egyre kevésbé tölti be a munkaerő-tartalék sze­repét. Még) inkább úgy van ez a bácskai és a Duna melléki kör­zetben, ahol sokezer hektáron termesztenek fűszerpaprikát, gyógy- és fűszernövényt, zöldség­félét. A kézi munkafolyamatok aránya emiatt továbbra is magas marad. Jó néhány közös gazda­ságban a munkaerőhelyzet alaku­lása ezért nincs összhangban azokkal a szükségletekkel, ame­lyeket a szövetkezet termelési szerkezete, anyagi, műszaki ellá­tottsága, munkaszervezési színvo­nala meghatároz. A körzet 60 mezőgazdasági szö­vetkezetében hatezer-hatszáz szakmunkást tartanak nyilván. Betanított munkakörben pedig ti­zenkét és fél ezer személyt fog­lalkoztatnak. A szövetkezetek kö­zéptávú üzemi tervei szerint a szakmunkáslétszámot 1980-ig 5,6, a betanított munkásokét pedig 9,7 százalékkal szándékoznak • A Kiváló szövetkezet címmel kitüntetett érsekcsanádi Búzakalász Tsz-ben a legtöbb fiatal a korszerű baromfi­telepen dolgozik. • Az elnép­telenedett kiserdei tanyai iskolát a jánoshalmi Haladás Tss tagsága művelődési házzá alakította.* KONFERENCIA KEZDŐDÖTT KECSKEMÉTEN emelni. Ez elmarad a szükségle­tek mögött, hiszen az iparszerű termelés, a mezőgazdaság növek­vő feladatainak teljesítése miatt a korszerű technológiát ismerő, szakmailag jól felkészült dolgozók tízezreire van szükség a Bácskai és a Duna melléki termelőszövet4 kezetekben is. az autoniatizálás és szakemberképzés kapcsolatáról • Dr. Varga József üdvözli a kon­ferenciát. • A résztvevők egy csoportja a Tudomány és Technika Háza kong rcsszusi termében. (Tóth Sándor felvételei) Második alkalommal rendezték meg Bács-Kiskun megyeszékhe­lyén az országos automatizálási­oktatási konferenciát, a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetsége Központi Oktatá­si Bizottságának védnöksége alatt, a legnagyobb gépipari és villa-' mosipari egyesületek, több kecs­keméti szervezet, valamint a Gép­ipari és Automatizálási Műszaki Főiskola közreműködésével. Az eseményeknek ez alkalommal a Tudomány és Technika Háza adott otthont. A mostani, nagy­szabású tanácskozásokon azt sze­retnék elérni a résztvevők, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz az automatizálási műveleteket al­kalmazó népgazdasági ágak szak­ember-igényei és a képzésért fe­lelős intézmények képviselőinek elképzelései. A kongresszusi teremben dr. Túri Istvánná az MTESZ főtit­kár-helyettese és Kelle György, a megyei pártbizottság propagan­da és művelődési osztályának munkatársa jelenlétében kedden délelőtt dr. Molnár Benedek, a kecskeméti műszaki főiskola igaz­gatója üdvözölte a mintegy száz résztvevőt, hazánk minden részé­ből: a tudományos egyesületek tagjait, vállalati vezetőket és pe­dagógusokat. Majd dr. Varga Jó­zsef egyetemi tanár, az MTESZ alelnöke, a Központi Oktatási Bi­zottság elnöke vette át a szót, aki hangsúlyozta: hazánk jövőjének alakulásában az egyik legfonto­sabb dolog, hogy miként készítjük fel az újabb és újabb nemzedéke­ket a fejlődő ipar és tudomány részére. Elnöki megnyitót dr. Csáki Fri­gyes, a Magyar Tudományos Aka­démia alelnöke mondott. Mint említette, növekvő gazdasági fel­adatainkat változatlan termelő létszámmal számolva kell megol­dani. Ilyen helyzetben különösen nagy szerepet kap az automatizá­lás a gépesítés és a munkaszer­vezés további javítása mellett. A mostani tanácskozáson teljes ke­resztmetszetében tekintik át az oktatási kérdéseket a szakmun­kásképzéstől kezdve a különböző tanfolyamokon át az egyetemekig. Nagy Imre munkaügyi minisz­terhelyettes tartotta a háromna­posra tervezett rendezvény egyik bevezető előadását a szakmunkás- és a munkástovábbképzés auto­matizálási-oktatási célkitűzéseiről, a feljesztés irányáról. Kiemelte, hogy a végbemenő tudományos­technikai forradalom előtérbe he­lyezte a szellemi felkészülést. Az általános és szakmai képzettség növelése széles körben meghatá­rozóvá válik a közvetlen termelő tevékenységet végző dolgozóknál is. Ezt követően Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium főosz­tályvezetője beszélt a műszaki főiskolák és egyetemek automa­tizálási oktatásának helyzetéről, korszerűsödéséről, illetve a jövő­beni feladatokról. Az eredmények között említette, hogy az 1969 őszén ugyancsak Kecskeméten megrendezett első konferencia óta eltelt időben létrejött hét jól fel­szerelt műszaki főiskola és há­rom főiskolai kar az országban. Délután szekcióülésen folytató­dott az országos véleménycsere az automatizálásnak a szakképzett­ségi követelményrendszerre ki­fejtett hatásáról, dr. Kovács Ist­vánnak, a Gépipari Technológiai Intézet tudományos igazgatójának elnökletével. Szabó Lajos főmér­nök vitaindító előadását követően az automatizálás oktatásának sok­féle vonatkozásáról volt szó. A hatékonyságra törekvő vállalati gazdálkodás mind fontosabbá te­szi az egybehangolt gépesített műveletekre való felkészülést a termelés legkülönbözőbb terüle­tein. Erről fejtette ki a vélemé­nyét több mint tíz szakember. Az eszmecsere kerekasztal-beszél- getéssel végződött. Ma az automatizálási képzés szakmunkás szintű, közép- és fel­sőfokú vetületeiről folytatódik a konferencia. H. F. Szakszervezeti tisztségvise­lőkkel beszélgetve, néhány munkahelyen szót ejtettünk a szociális tervfeladatok idő­arányos teljesítéséről is. Mi­ként sikerült ez tavaly, illet­ve milyen területen lesz jelen­tős előrelépés az idén? — hangzott az egyik kérdés. A válasz, hogy úgy mondjam, „vegyes” volt. Egyik munka­helyen menten nyúltak a „do­kumentációért", a másikon viszont jócskán felkurkászta iratcsomóját beszélgető part­nerem, amíg a múlt évi ered­ményeket összefoglaló jelen­tést megtalálta. Az idei elha­tározások „papírja" azonban másnál volt éppen akkor. „Fejből" meg jobbára ilyen konkrétságokra tellett: „ebből igyekszünk tartani a szintet", „amabból mindent megte­szünk". Ha nem is szisztematikus tapasztalatgyűjtés volt még ez — és az általános következte­tések levonására sem jogosít­hat fel néhány megfigyelés, annyit mégis megsejtett, hogy a szociális tervek megvalósí­tásának ügyét céltudatosabban kell szőnyegen tartani, mint eddig. Sok más, kézzelfogható ered­ményeket felmutató tapaszta­lat mellett, hasonló konklú­zióra jutott az Építők Szak- szervezete megyei bizottsága mellett működő kulturális és munkásellátási bizottság is, melynek tagjai vizsgálódást folytattak a vállalatok és gyáregységek által 1976—80-ra készített közművelődési és szo­ciális tervek időarányos vég­rehajtásáról. Az eddigiektől eltérően nem írásos anyagok bekérésével végezték a felmé­rést, hanem az illetékes vál­lalatok képviselőinek szóbeli — s részben maguktól össze­állított írásos — információi alapján. Így az érdekeltek tá­jékoztatása nemcsak a megyei bizottságnak szólt, hanem az érintett vállalatok, gyáregysé­gek egymás eredményeiről, gondjairól is tudomást szerez­hettek a személyes találkozá­son. A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat, Közúti Építő Válla­lat, Bajai Bácska Bútoripari Vállalat, valamint a kecske­méti, kiskunhalasi Fémmun­kás Gyár, az ÉPFA kecske­méti, kiskunhalasi és a Szék és Kárpitosipari V. kecskemé­ti gyára képviselőinek infor­mációjára, továbbá a BÁCS- ÉP és az ÉPSZER vállalat külön írásban adott részletes tájékoztatására alapozhatta összegezését a megyei mun­kabizottság. A szociális kérdésekről szól­va sommásan megállapította, hogy a gyárak, vállalatok megtették az első lépése­ket. Szociális terveiket az V. ötéves terv időszakára elké­szítették, a végrehajtásról fo­lyamatosan gondoskodnak. , Részleteiben pedig: Az üzemi étkeztetéshez ter­veztek ugyan magasabb vál­lalati hozzájárulást, de még nem minden területen valósí­tották meg ebből elgondolá­saikat. Az étkeztetés már kul­turáltabb körülmények között folyik, és több helyütt büfé­szolgáltatással bővült: Az ed­digi fejlesztésekkel még az indulás stádiumában vannak. A munkásszállások bővítése, korszerűsítse folyik. Cél: az ideiglenes szállások felszámo­lása, illeve a szálláshelyek más vállalatok részére való átenge­dése. További tennivalók van­nak a munkásszállítás kor­szerűsítéséért; persze, szállí­tóeszközök beszerzésére nem egyformák a feltételek. To­vábbra is nagy probléma a vállalatoknál a bölcsődei, óvodai elhelyezés, elsősorban a nagyobb városokban. Álta­lában a tanácsokkal kötött szociális egyezményekbe fog­lalt anyagi hozzájárulásokkal igyekeznek javítani az ellátást. Az üdültetési igényeket, a SZOT-akción kívül saját, il­letve bérelt üdülőkkel szán­dékoznak kielégíteni a gyá­rak, vállalatok. A szabadban dolgozóknál a melegvizes be­utalójegyek nem fedezik az igényeket. Kezdeti lépéseknél tartanak a családos üdültetés jobb megoldására. A fizikai dolgozók és a fiatal házasok lakáskörülményeinek javítá­sát minden vállalat a leg­messzebbmenőkig segíteni kí­vánja. A rendelkezésre álló alapok összege általában ke­vés az igényekhez viszonyít­va. Ezért a vállalatok bontási anyagokkal, munkaeszközökkel segítik a saját erőből építő­ket. A segélyezési összegeket a legrászorultabbak kapják. Ez a kép alakult ki a szó­beli s részben írásos informá­ciók alapján. A munkabizott­ság célja e beszámoltatással most még főleg annak megál­lapítása volt, hogy megvan-e minden anyagi, műszaki, szer­vezési, társadalmi feltétele a szociális tervek végrehajtásá­nak. Ha nem is a beszámolók belső tartalmi elemzését tar­totta szem előtt a megyei kulturális és munkásellátási munkabizottság, — annyit akari'a-akaratlanul leszűrhe­tett, hogy amiként elhangzott jól felépített, tartalmas be­számoló, ugyanúgy érezhető volt némelyiken a felkészület­lenségből eredő rögtönzés. Mind e tapasztalatok rávilá­gítottak, milyen feladatai van­nak a szakszervezeti bizottsá­goknak a szociális tervek vég­rehajtásának segítésében, irá­nyításában, a munka rendsze­res ellenőrzésével, időszakon­kénti elemzésével. S nem utolsósorban a szociális ter­vek eredményeinek propagá­lásával. (T. I.) ■XWi Kísérjük figyelemmel ’ “t ' " , K • /Vf .• Y'U ■■ ' . •’ ' * •»>• .a V *» •. *' v^VVaír.CknjcA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom