Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-09 / 7. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 7. szám. Ára: 90 fillér 1977. január 9. vasárnap MAGÁNLAKÁS ÉPÍTÉS Évente ezer otthon OTP beruházásban A megyei pártbizottság január í-i ülésén a megye 1976. évi gazdasági fejlődésének számbavételekor egyebek között megállapította: a tervidőszak első évében 4930 lakás — közülük 2750 családiház — valósult meg. Az idei főbb feladatokról, így a lakosság életkörülményei javításáról szóló határozatában pedig a többi között kimondta: „Megfelelő szervező munkával biztosítani kell, hogy az 1977. évre tervezett ötezer lakás felépüljön”. Ismeretes, hogy a megye V. ötéves lakásépítő terve 25 ezer lakás felépítésével számol. Az is köztudott, hogy e mennyiségből mintegy 19 ezer lakás magánerő bevonásával, a magánlakás-építés valamely szervezési formájában történik meg. Változatlanul nagy a jelentősége tehát a magánlakás-építés szervezett támogatásának, az építési feltételek javításának, amihez jó irányelvként szolgál a megyei tanács magánlakás-építési akcióprogramja. E program az építés szervezési (Folytatás a 2. oldalon) SZÍNVONALASABB TENYÉSZTÉS Növekedett a tejtermelés Azonos tehénlétszám mellett tavaly több mint egymillió háromszázezer liter tejjel termeltek többet a megye állami gazdaságaiban, mint egy évvel korábban. Ez a fajtaátalakító keresztezésele, a jobb tartáskörülmények következménye. A gazdaságok többségében megteremtették az olcsó tömegtakarmá- nyozás lehetőségét. Gyepeket telepítettek. régieket újítottak fel és sikerült jó minőségben betakarítani a szénát. Gondot okoz viszont, hogy a!z istállók egy része még ma is korszerűtlen, az állatoknak kézben kell behordani az eleséget. Ezen változtatnak a rekonstrukciókkal, amit a Bácsalmási Állami Gazdaság tehenészeti telepén már befejeztek, a bájai is rövidesen elkészül, a Hosszúhegyi és a Kalocsai Állami Gazdaságban pedig az idén kezdik meg az istállók átalakítását. Tovább folytatják a fajtaátalakító keresztezéseket is az üzemek, mivel bebizonyosodott, hogy megéri, jelenleg a tehén- állomány ötven százaléka keresztezett, ezért emelkedett csaknem 350 literrel a tehenenként! tejátlag az elmúlt esztendőben. így a tervezett 3600 liter helyett csaknem 3850 literre nőtt az egy tehénre jutó hozam. Kiemelkedő eredményeket értek el a kalocsai a bácsalmási, a kiskunhalasi gazdaságokban, ahol jóval négyezer liter fölött van az egy tehénre jutó évi tejtermelés. A központi intézkedések hatására az üzemek tovább növelik tehénállományukat, főként saját szaporulatból. Igaz, tavaly még a bajaiak és a hosszúhegyiek vásároltak importból szármázó európai lapály marhát. Erre alapozva, tovább folytatják a fajtaáíalakító keresztezéseket, minek nyomán az év végére már az állományok 90 százaléka1 úgynevezett Fi-es tehén lesz. A távlati célkitűzés ugyanis, hogy 1980-ra már-már 4500 liter tejet fejjenek tehenenként. A jó állategészségügyi viszonyokat tükrözi az a tény is, hogy az elmúlt esztendőben született nyolcezer kisborjúnak csak alig több mint 3,7 százaléka hullott el, ami lényegesen kevesebb az országos átlagnál, s amihez hozzájárult a tehenészek jó munkája is. A telepek többségén szocialista brigádok .dolgoznak, közöttük sok a betanított és jól képzett szakmunkás. V. Z. Metszik a szőlőt a Bajai Állami Gazdaságban ■ Gyorsfénykép munka közben Jelentős bel- és külföldi megrendelések a megye ipari üzemeinek A Pamutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi gyára tavaly _ 110, százalékra teljesítette tervét. A jó munka elismeréseként 700 ezer forint jutalmat fizettek ki az elmúlt évben. 1977-ben is tovább fejlődik az üzem. 138 szövőgépet cserélnek ki modern szovjet automata gépek« re. A vállalat nemcsak a múlt évhez hasonló jó munkát vár, dolgozóitól, hanem igyekszik megkönnyíteni a 300 jórészt fia• tál nő életét. Még az idén 40—40 személyes saját bölcsőde és óvó da létesítését tervezik és meg- kezdik Kunfehértón egy 8 szobát üdülő építését. A sok jó dolgozó, közül nehéz választani, de Csorba Mária szövőnő, Kiss Lászióné csévélő és Faddi József né meós a legjobbak közül való. (Pásztor Zoltán felvételelj • A Bácska Bútoripari Vállalatnál készülő szekrények lemezeit ilyen gépeken csiszoljak. A vállalat ez évben törekszik termékeinek exportálására is. Erre elsősorban az a 12 milliós szovjet megrendelés nyújt lehetőséget az idén, amelyet szállodai szobaberendezések gyártására kötnek rövidesen. Ebben az évben nyugati cégek is vásárolnak tőlük bútort, egymillió forint értékben. A Bácska Bútoripari Vállalat 1976-ban a tervezettnél 1,7 százalékkal kevesebbet termelt. A létszámhiány jóval nagyobb mértékű volt ennél az elmaradásnál. mintegy 8 százalékos. Ez évi tervük teljesítése nagymértékben függ attól, hogyan tudják gépesítéssel pótolni a hiányzó munkaerőt. A hónap végére várják azt a magas termelékenységű bolgár élfurnirozó gépet, amely meghatározója lesz idei tervük teljesítésének. Alkatrészek a KGST országoknak A Kismotor- és Gépgyár hajad üzemében az idén 463 millió forintos termelési tervet tűztek ki célul. Az eredeti elképzelést lényegesen módosította a Szovjetunióból kapott 50 millió forintos megrendelés, amely újabb alkatrészek gyártásával bízta meg a bajaiakat. Tavaly csaknem 15 ezer darab — az MTZ—80-as traktorok egyes légfék-szerelvényeit és alkatrészeit tartalmazó — egység- csomagot szállítottak a Szovjetunióba, 3 ezret pedig Bulgáriába. Ennél lényegesen többet készítenek 1977-ben. Idei export- tervük teljesítését egyébként már tavaly az év utolsó hetében megkezdték, elkészítettek háromezer garnitúrát az MTZ-alkat- részekből. A fékalkatrészeken kívül jelentős mennyiségű alumínium veretet — vasúti kocsikba beépítendő különböző alumíniumtartozékokat — szállítanak az NDK-ba. Pótalkatrészek formájában szintén jelentős exportot bonyolít le a bajai gyár. Ezeket a szállítmányokat a Magyarországon készült járművek üzembentartói körében értékesítik. Termelésüknek legnagyobb részét ugyanis azok a szűrő- és hűtőberendezések, tömlők, csatlakozók teszik ki. amelyeket a hazai járműgyárak számára állítanak elő. Megrendelőik közé tartozik többek között a győri Rába gyár és az Ikarusz. N. O. — Zs. A. Bács-Kiskun megyei ipari üzemei bőven el vannak látva megrendelésekkel erre az esztendőre. A bel- és külkereskedelem már jóelőre jelezte az igényeket, ily módon a termelés előkészítésére is meg tudták tenni a kellő intézkedéseket. Mindemellett sok erőfeszítésre, helytállásra, a közben felmerülő nehézségek leküzdésére van szükség ahhoz, hogy a tervek megvalósuljanak. Cél: a 2,5 milliárd A megye legnagyobb ipari szervezete, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 2,3 milliárd forint árbevétellel zárta az elmúlt évet. Felvásárlási tervét 4,5 százalékkal teljesítette túl, Jól alakultak a termelés hatékonyságának mutatói is, ily módon 15 százalékkal nagyobb nyereséget ért el a tervezettnél. A válMat idejében befejezte felkészülését az 1977-es észtén1 dőre. ötezer vagon baromfi, 300 vagon nyúl. 300 vagon toll, 20 vagon galamb, 160 millió tojás felvásárlására kötött szerződést a mezőgazdasági üzemekkel. Az előzetes számítások szerint az idén már 2,5 milliárd forint árbevételt érnek el. Ennek realitását alátámasztja, hogy a vállalat mezőgazdasági partnerei tavaly elégedettek voltak az üzemmel való együttműködéssel, a termelési kedv tovább fokozódott, s a kapcsolatok mind szorosabbá váltak. Tavaly például a székesfehérvári Kossuth Tsz-el közös tojásfeldolgozó üzemet létesítettek. Ezáltal! nemcsak a szövetkezet érdekeltségét növelték, hanem fehérvári üzemük munkaerőgondjait is enyhítették. Hasonló vállalkozás volt a vaskúti Bácska Tsz-ben épített nyúl-vágóhíd, ahol az idén már 200 ezer nyu- lat dolgoznak fel. Jelenleg az ér- sekcsanádi tsz-el karöltve hoznak létre tojásfeldolgozó üzemet, amely még az év első felében megkezdi működését. A vállalattól kapott információ szerint még néhány újabb közös vállalkozás előkészítése ván folyamatban. Munkaerőpótlás gépesítéssel A Bajai Bácska Bútoripari Vállalat erre az évre mintegy 100 millió forint értékű termelést tervez. Kétezer garnitúrát készítenek évek óta kedvelt, olcsó lakószobáikból, de külön- külön, is értékesítik ennek a szekrénysorát éd kárpitozott részét. A tavalyi Otthon kiállításon bemutatott cipőszekrényeknek és sarokpados étkezőgarnitúrájuknak sikere volt, ezekből ezerezer darabra kaptak megrendelést. • A Kismotor- és Gépgyárban készítik az MTZ—80-as traktor alkatrészeket. Képünkön a nyomásszabályozó szerelése látható, a háttérben az ellenőrzőpad. (Méhesi Éva felvételei.) A vidékről városba bejáró ipari munkások szociális és kulturális helyzete huszonöt éve szerepel a napirenden. Élet- és munkakörülményeik vizsgálata szigorú szociológiai felmérések, nekikeseredett újságriportok témája volt, és művelődési, szórakozási lehetőségeik megteremtésére, politikai aktivitásuk növelésére számos jószándékú, de gyakran nem elég realista terv született. Ma már — elsősorban a munkásosztály helyzetével foglalkozó, párthatározat végrehajtásának tapasztalatai alapján — túl vagyunk a lemondás és a túlzott lelkesedés szélsőségein. És most már tudjuk, lehetőségeink nem korlátlanok a bejáró munkások élet- és munkakörülményeinek megváltoztatásában, ezért kell a lehetőségeket minden módon kihasználnunk, hogy eredményt érhessünk el. Elsősorban az objektív körülményekre kell tekintettel lennünk. A reggeli műszakot hat órakor valamelyik 30—40 ' kilométerre levő város üzemében kezdő munkás hajnali 4—5 órakor kel és délután 4 —5 órára ér haza — falura. És ez a „falu” a legtöbb családban azt jelenti: a nyolc órát ledolgozó, 3—4 órát ^utazó asszonyra, férfira még az állatok, a kert gondozása, a ház körüli apró munkák serege vár. Így aztán a fejcsóvá- lás, hogy tudniillik miért nem olvas még az ember egy-két órát — mondjuk klasszikus szépirodalmat, vagy műszaki szakkönyveket —, gyakran indokolatlan. Hiszen alig marad erő a vacsorára, televízióra, mert aludni kell. Ez az időbeosztás, ez az életmód — tény. És mindaddig, míg a munkaidő mellett az utazásra, háztartási munkára fordított idő nem csökken, addig a tanulásra, művelődésre a mostaninál több energiát fordító munkások számának csak lassú emelkedésére számíthatunk. Ezeken az időkön belül kell tehát gondolkodnunk, amikor a bejáró munkások helyzetén javítani akarunk. A közlekedés gyorsabbá, kényelmesebbé, pontosabbá tétele alighanem kulcskérdés. Jelenleg a munkásvonatok kevés kivétellel legfeljebb alvásra, vagy kártyázásra alkalmasak, olvasásra aligha, zsúfoltak, ridegek, zajosak, sötétek. A gyárak közelében levő italboltok nyitvatartási ideje minden rendelkezés ellenére még mindig rugalmasabban alkalmazkodik a munkaidő kezdetéhez és végéhez, mint az élelmiszerboltoké, ahol egyébként is annyit kell sorba állni, hogy gyakran lekésik miatta a vonatot, autóbuszt az asszonyok. Olcsón dolgozó és kevés sorban állást, várakozást igénylő szolgáltató iparra lenne szükség falun is, városon is. Mert csak az így felszabaduló pénzről és időről remélhetjük, hogy majd művelődésre fordítódik. Persze nem magától: a kultúrált szórakozási lehetőségek megteremtésétől a könyvtárakban, mozikban, művelődési házakban. De ez már a második lépés és mi sok helyen még az elsőnél, vagy még ott sem tartunk. Abban már többé-kevésbé egyetértünk, hogy a tanulást a munkahelynek, a szórakozást a lakóhelynek kell megszerveznie: a bejáró munkás ne vesszen el a falu és a város között a tudományok és a művészetek, a közművelődés számára. Hivatásos népművelők, szakszervezeti és pártmunkások egész serege, a Hazafias Népfront aktívái dolgoznak ezen. És erőfeszítéseik nyomán, ha lassan is, de növekszik a napi vonatozás, kerékpározás fárasztó egyhangúságából kilépő, a tanulás, vagy éppen a közéleti szereplés fáradságát vállaló falun élő, de városi munkások száma. O. B. ■m í Bejárók művelődése ______._______________________________________________________________________________________________________________