Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 7. szám. Ára: 90 fillér 1977. január 9. vasárnap MAGÁNLAKÁS ÉPÍTÉS Évente ezer otthon OTP beruházásban A megyei pártbizottság január í-i ülésén a megye 1976. évi gaz­dasági fejlődésének számbavéte­lekor egyebek között megállapí­totta: a tervidőszak első évében 4930 lakás — közülük 2750 csa­ládiház — valósult meg. Az idei főbb feladatokról, így a lakosság életkörülményei javításáról szóló határozatában pedig a többi kö­zött kimondta: „Megfelelő szer­vező munkával biztosítani kell, hogy az 1977. évre tervezett öt­ezer lakás felépüljön”. Ismeretes, hogy a megye V. öt­éves lakásépítő terve 25 ezer la­kás felépítésével számol. Az is köztudott, hogy e mennyiségből mintegy 19 ezer lakás magánerő bevonásával, a magánlakás-építés valamely szervezési formájában történik meg. Változatlanul nagy a jelentősége tehát a magánla­kás-építés szervezett támogatásá­nak, az építési feltételek javítá­sának, amihez jó irányelvként szolgál a megyei tanács magán­lakás-építési akcióprogramja. E program az építés szervezési (Folytatás a 2. oldalon) SZÍNVONALASABB TENYÉSZTÉS Növekedett a tejtermelés Azonos tehénlétszám mellett tavaly több mint egymillió há­romszázezer liter tejjel termel­tek többet a megye állami gaz­daságaiban, mint egy évvel ko­rábban. Ez a fajtaátalakító ke­resztezésele, a jobb tartáskörül­mények következménye. A gaz­daságok többségében megterem­tették az olcsó tömegtakarmá- nyozás lehetőségét. Gyepeket te­lepítettek. régieket újítottak fel és sikerült jó minőségben be­takarítani a szénát. Gondot okoz viszont, hogy a!z istállók egy ré­sze még ma is korszerűtlen, az állatoknak kézben kell behorda­ni az eleséget. Ezen változtat­nak a rekonstrukciókkal, amit a Bácsalmási Állami Gazdaság tehenészeti telepén már befejez­tek, a bájai is rövidesen elké­szül, a Hosszúhegyi és a Kalo­csai Állami Gazdaságban pedig az idén kezdik meg az istállók átalakítását. Tovább folytatják a fajtaát­alakító keresztezéseket is az üzemek, mivel bebizonyosodott, hogy megéri, jelenleg a tehén- állomány ötven százaléka ke­resztezett, ezért emelkedett csaknem 350 literrel a tehenen­ként! tejátlag az elmúlt eszten­dőben. így a tervezett 3600 liter helyett csaknem 3850 literre nőtt az egy tehénre jutó hozam. Ki­emelkedő eredményeket értek el a kalocsai a bácsalmási, a kis­kunhalasi gazdaságokban, ahol jóval négyezer liter fölött van az egy tehénre jutó évi tejter­melés. A központi intézkedések hatá­sára az üzemek tovább növelik tehénállományukat, főként sa­ját szaporulatból. Igaz, tavaly még a bajaiak és a hosszúhe­gyiek vásároltak importból szár­mázó európai lapály marhát. Er­re alapozva, tovább folytatják a fajtaáíalakító keresztezéseket, minek nyomán az év végére már az állományok 90 százaléka1 úgy­nevezett Fi-es tehén lesz. A táv­lati célkitűzés ugyanis, hogy 1980-ra már-már 4500 liter te­jet fejjenek tehenenként. A jó állategészségügyi viszo­nyokat tükrözi az a tény is, hogy az elmúlt esztendőben született nyolcezer kisborjúnak csak alig több mint 3,7 százaléka hullott el, ami lényegesen kevesebb az országos átlagnál, s amihez hoz­zájárult a tehenészek jó mun­kája is. A telepek többségén szocialista brigádok .dolgoznak, közöttük sok a betanított és jól képzett szakmunkás. V. Z. Metszik a szőlőt a Bajai Állami Gazdaságban ■ Gyorsfénykép munka közben Jelentős bel- és külföldi megrendelések a megye ipari üzemeinek A Pamutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi gyára tavaly _ 110, százalékra teljesítette tervét. A jó munka elismeréseként 700 ezer forint jutalmat fizettek ki az elmúlt évben. 1977-ben is tovább fejlődik az üzem. 138 szövőgépet cserélnek ki modern szovjet automata gépek« re. A vállalat nemcsak a múlt évhez hasonló jó munkát vár, dolgozóitól, hanem igyekszik megkönnyíteni a 300 jórészt fia• tál nő életét. Még az idén 40—40 személyes saját bölcsőde és óvó da létesítését tervezik és meg- kezdik Kunfehértón egy 8 szobát üdülő építését. A sok jó dolgozó, közül nehéz választani, de Csor­ba Mária szövőnő, Kiss Lászióné csévélő és Faddi József né meós a legjobbak közül való. (Pásztor Zoltán felvételelj • A Bácska Bútoripari Vállalatnál készülő szekrények lemezeit ilyen gépeken csiszoljak. A vállalat ez évben törekszik termékeinek exportálására is. Erre elsősorban az a 12 milliós szovjet megrendelés nyújt lehe­tőséget az idén, amelyet szállo­dai szobaberendezések gyártásá­ra kötnek rövidesen. Ebben az évben nyugati cégek is vásá­rolnak tőlük bútort, egymillió forint értékben. A Bácska Bútoripari Vállalat 1976-ban a tervezettnél 1,7 szá­zalékkal kevesebbet termelt. A létszámhiány jóval nagyobb mértékű volt ennél az elmara­dásnál. mintegy 8 százalékos. Ez évi tervük teljesítése nagymér­tékben függ attól, hogyan tud­ják gépesítéssel pótolni a hiány­zó munkaerőt. A hónap végé­re várják azt a magas termelé­kenységű bolgár élfurnirozó gé­pet, amely meghatározója lesz idei tervük teljesítésének. Alkatrészek a KGST országoknak A Kismotor- és Gépgyár ha­jad üzemében az idén 463 mil­lió forintos termelési tervet tűztek ki célul. Az eredeti el­képzelést lényegesen módosítot­ta a Szovjetunióból kapott 50 millió forintos megrendelés, amely újabb alkatrészek gyár­tásával bízta meg a bajaiakat. Tavaly csaknem 15 ezer darab — az MTZ—80-as traktorok egyes légfék-szerelvényeit és al­katrészeit tartalmazó — egység- csomagot szállítottak a Szovjet­unióba, 3 ezret pedig Bulgáriá­ba. Ennél lényegesen többet ké­szítenek 1977-ben. Idei export- tervük teljesítését egyébként már tavaly az év utolsó hetében megkezdték, elkészítettek három­ezer garnitúrát az MTZ-alkat- részekből. A fékalkatrészeken kívül je­lentős mennyiségű alumínium veretet — vasúti kocsikba be­építendő különböző alumínium­tartozékokat — szállítanak az NDK-ba. Pótalkatrészek formá­jában szintén jelentős exportot bonyolít le a bajai gyár. Ezeket a szállítmányokat a Magyaror­szágon készült járművek üzem­bentartói körében értékesítik. Termelésüknek legnagyobb ré­szét ugyanis azok a szűrő- és hűtőberendezések, tömlők, csat­lakozók teszik ki. amelyeket a hazai járműgyárak számára ál­lítanak elő. Megrendelőik közé tartozik többek között a győri Rába gyár és az Ikarusz. N. O. — Zs. A. Bács-Kiskun megyei ipari üze­mei bőven el vannak látva meg­rendelésekkel erre az esztendőre. A bel- és külkereskedelem már jóelőre jelezte az igényeket, ily módon a termelés előkészítésére is meg tudták tenni a kellő in­tézkedéseket. Mindemellett sok erőfeszítésre, helytállásra, a köz­ben felmerülő nehézségek leküz­désére van szükség ahhoz, hogy a tervek megvalósuljanak. Cél: a 2,5 milliárd A megye legnagyobb ipari szervezete, a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat 2,3 mil­liárd forint árbevétellel zárta az elmúlt évet. Felvásárlási tervét 4,5 százalékkal teljesítette túl, Jól alakultak a termelés haté­konyságának mutatói is, ily mó­don 15 százalékkal nagyobb nye­reséget ért el a tervezettnél. A válMat idejében befejezte felkészülését az 1977-es észtén1 dőre. ötezer vagon baromfi, 300 vagon nyúl. 300 vagon toll, 20 vagon galamb, 160 millió tojás felvásárlására kötött szerződést a mezőgazdasági üzemekkel. Az előzetes számítások szerint az idén már 2,5 milliárd forint ár­bevételt érnek el. Ennek reali­tását alátámasztja, hogy a vál­lalat mezőgazdasági partnerei tavaly elégedettek voltak az üzemmel való együttműködéssel, a termelési kedv tovább fokozó­dott, s a kapcsolatok mind szo­rosabbá váltak. Tavaly például a székesfehér­vári Kossuth Tsz-el közös tojás­feldolgozó üzemet létesítettek. Ezáltal! nemcsak a szövetkezet érdekeltségét növelték, hanem fehérvári üzemük munkaerő­gondjait is enyhítették. Hasonló vállalkozás volt a vaskúti Bács­ka Tsz-ben épített nyúl-vágóhíd, ahol az idén már 200 ezer nyu- lat dolgoznak fel. Jelenleg az ér- sekcsanádi tsz-el karöltve hoz­nak létre tojásfeldolgozó üzemet, amely még az év első felében megkezdi működését. A vállalat­tól kapott információ szerint még néhány újabb közös vállal­kozás előkészítése ván folya­matban. Munkaerőpótlás gépesítéssel A Bajai Bácska Bútoripari Vállalat erre az évre mintegy 100 millió forint értékű terme­lést tervez. Kétezer garnitúrát készítenek évek óta kedvelt, ol­csó lakószobáikból, de külön- külön, is értékesítik ennek a szekrénysorát éd kárpitozott ré­szét. A tavalyi Otthon kiállításon bemutatott cipőszekrényeknek és sarokpados étkezőgarnitúrájuk­nak sikere volt, ezekből ezer­ezer darabra kaptak megrende­lést. • A Kismotor- és Gépgyárban készítik az MTZ—80-as traktor alkat­részeket. Képünkön a nyomásszabályozó szerelése látható, a háttér­ben az ellenőrzőpad. (Méhesi Éva felvételei.) A vidékről városba bejáró ipari munkások szociális és kulturális helyzete huszonöt éve szerepel a napirenden. Élet- és munkakörülményeik vizsgálata szigorú szociológiai felmérések, nekikeseredett új­ságriportok témája volt, és művelődési, szórakozási lehe­tőségeik megteremtésére, poli­tikai aktivitásuk növelésére számos jószándékú, de gyak­ran nem elég realista terv született. Ma már — elsősorban a munkásosztály helyzetével foglalkozó, párthatározat vég­rehajtásának tapasztalatai alapján — túl vagyunk a le­mondás és a túlzott lelkese­dés szélsőségein. És most már tudjuk, lehetőségeink nem korlátlanok a bejáró munká­sok élet- és munkakörülmé­nyeinek megváltoztatásában, ezért kell a lehetőségeket min­den módon kihasználnunk, hogy eredményt érhessünk el. Elsősorban az objektív kö­rülményekre kell tekintettel lennünk. A reggeli műszakot hat órakor valamelyik 30—40 ' kilométerre levő város üze­mében kezdő munkás hajnali 4—5 órakor kel és délután 4 —5 órára ér haza — falura. És ez a „falu” a legtöbb csa­ládban azt jelenti: a nyolc órát ledolgozó, 3—4 órát ^uta­zó asszonyra, férfira még az állatok, a kert gondozása, a ház körüli apró munkák sere­ge vár. Így aztán a fejcsóvá- lás, hogy tudniillik miért nem olvas még az ember egy-két órát — mondjuk klasszikus szépirodalmat, vagy műszaki szakkönyveket —, gyakran in­dokolatlan. Hiszen alig ma­rad erő a vacsorára, televí­zióra, mert aludni kell. Ez az időbeosztás, ez az életmód — tény. És mindad­dig, míg a munkaidő mellett az utazásra, háztartási mun­kára fordított idő nem csök­ken, addig a tanulásra, mű­velődésre a mostaninál több energiát fordító munkások számának csak lassú emelke­désére számíthatunk. Ezeken az időkön belül kell tehát gondolkodnunk, amikor a bejáró munkások helyzetén javítani akarunk. A közleke­dés gyorsabbá, kényelmeseb­bé, pontosabbá tétele aligha­nem kulcskérdés. Jelenleg a munkásvonatok kevés kivétel­lel legfeljebb alvásra, vagy kártyázásra alkalmasak, olva­sásra aligha, zsúfoltak, ride­gek, zajosak, sötétek. A gyá­rak közelében levő italboltok nyitvatartási ideje minden rendelkezés ellenére még min­dig rugalmasabban alkalmaz­kodik a munkaidő kezdetéhez és végéhez, mint az élelmi­szerboltoké, ahol egyébként is annyit kell sorba állni, hogy gyakran lekésik miatta a vo­natot, autóbuszt az asszonyok. Olcsón dolgozó és kevés sor­ban állást, várakozást igénylő szolgáltató iparra lenne szük­ség falun is, városon is. Mert csak az így felszabaduló pénz­ről és időről remélhetjük, hogy majd művelődésre fordí­tódik. Persze nem magától: a kultúrált szórakozási lehe­tőségek megteremtésétől a könyvtárakban, mozikban, művelődési házakban. De ez már a második lépés és mi sok helyen még az elsőnél, vagy még ott sem tartunk. Abban már többé-kevésbé egyetértünk, hogy a tanulást a munkahelynek, a szórako­zást a lakóhelynek kell meg­szerveznie: a bejáró munkás ne vesszen el a falu és a vá­ros között a tudományok és a művészetek, a közművelő­dés számára. Hivatásos nép­művelők, szakszervezeti és pártmunkások egész serege, a Hazafias Népfront aktívái dol­goznak ezen. És erőfeszítéseik nyomán, ha lassan is, de nö­vekszik a napi vonatozás, ke­rékpározás fárasztó egyhan­gúságából kilépő, a tanulás, vagy éppen a közéleti szerep­lés fáradságát vállaló falun élő, de városi munkások szá­ma. O. B. ■m í Bejárók művelődése ______._______________________________________________________________________________________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom