Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-28 / 23. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás estig: időnként fel­szakadozó felhőzet, elszórtan záporral. Napközben többfelé megélénkülő nyu­gati szél. Főleg éjszaka és reggel helyenként köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1, plusz 4, a legmagasabb nappali hő­mérséklet plusz 3, plusz 8 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AT MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 23. szám Ára: 90 fillér 1977. január 28. péntek Munkásgyűlésen adták át Leonyid Iljics Brezsnyev levelét a Csepel Művek dolgozóinak Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtitkára levelet intézett a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóihoz, üdvözölve őket abból az alkalomból, hogy munkafelajánlásokat tettek, szocialista munkaversenyt kezdeményeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére. A levelet csütörtökön, a Csepel Művek pártbizottságának nagytermében rendezett munkásgyűlésen Vlagyimir Jakov- levics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete olvasta fel és adta át a csepeli dolgozók képviselőinek. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Havasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese jelentést tett Z. N. Nurijevnek, a szovjet kor­mány elnökhelyettesének január 10—15. között hazánkban tett lá­togatásáról. A kormány a jelen­tést elfogadta. A külügyminiszter beszámolt január 10—14-én a Török Köz­társaságban tett hivatalos látoga­tásáról. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. A Fővárosi Tanács elnöke, vala­mint a közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett a Dél- Buda—Rákospalota metróvonal építésének, továbbá a csepeli gyorsvasút Kálvin térre történő bevezetésének eddigi előkészüle­teiről. A Minisztertanács a tájé­koztató jelentést tudomásul vette, és meghatározta a beruházások előkészítésének további feladata­it. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt .(MTI) Leonyid Brezsnyev üdvözlő so­rait nagy tapssal fogadták a mun­kásgyűlés résztvevői. A levélben írt elismerő szavakért és jókí­vánságokért a Csepel Művek kol­lektívája nevében Ernszt Antal, a pártbizottság első titkára mon­dott köszönetét. A pártbizottság első titkára megkérte a Szovjetunió nagykö­vetét, hogy tolmácsolja Leonyid Iljics Brezsnyevnek a Csepel Mű­vek dolgozóinak üdvözletét, s azt az őszinte kívánságát, hogy to­vábbra is jó erőben, egészségben végezze nagy felelősséggel járó, az emberiség boldogulását szol­gáló munkáját. Műszakváltáskor a Csepel Mű­vek mintegy 250 részlegében ugyancsak munkásgyűléseket tar­tottak, valamennyi dolgozóval is­mertették Leonyid Iljics Brezs­nyev levelét. A levél a következőket tartal­mazza: Szőlőtelepítés, tárolótér-bővítés a szakszövetkezetekben • Télen is folytatja a borászati üzem tárolóterének bővítését a keceli szövetkezet. Kecelen, Kis- kunmajsán, La- josmizsén a megyei átlagnál magasabb ter­mést szüretel­nek már évek óta a nagyüze­mi ültetvénye­ken. A hektá­ronként 95—100 —120 mázsa szőlő, ősziba­rack, 200 má­zsa alma és 60 —70 mázsa kaj­szitermés a Szőlőfürt, a Jó- náthán és a Kossuth Szak­szövetkezet korszerű ültet­vényművelésé­nek, tápanyag- gazdálkodásá­nak eredménye. Ilyen körül­mények között a szőlő- és a gyümölcster­mesztés jöve­delmező és a két kertészeti ágazat fejlesz­tésének alapját teremti meg. Ennek bizonysága, hogy mindhá­rom nagyközség szakszövetkeze­tei folytatják a szőlő és gyümölcs­ültetvény-telepítés előkészítését, a növekvő termés fogadására a feldolgozó- és tárolótér bővítését. Az ültetvénytelepítés állami támogatási rendszerének módosí­tása óta nemcsak a legjobb, ha­nem az átlagos színvonalon gaz­dálkodó szövetkezetek is kedve­zőbb feltételekkel tudják korsze­rűsíteni a kertészeti ágazatokat. Bács-Kiskun megyében ezért ta­lált visszhangra a társadalmi és a mezőgazdasági szakigazgatási szervek kezdeményezése, a nagy­üzemek szőlő-, gxűtnölcstermesz- tési fejlesztési/ tervének kidolgo­zására. Ezek a múlt esztendőben elkészültek, s egyeztetésük a kö­zelmúltba!}/ megtörtént. BácS'ftTskun 38 mezőgazdasági szakszövetkezete az 1980-as évek közepéig — a kisebb ültetvény-ki­egészítést nem számítva — több mint 3 ezer hektár üzemi szőlőt telepít és 3300 hektár hagyomá­nyos művelésű ültetvényt kor­szerűsít. Ezenkívül a szakszövet- tet el úgy, hogy az gépesített mű- kezeti tagság anyagi hozzájárulá­sával külön 646 hektár szőlőt ül- velésre. a termés gépi szüretelé­sére alkalmas legyen. Száz hektár vagy annál nagyobb üzemi ültet­vény telepítésére vállalkozott a kerekegyházi, a lajosmizsei Kos­suth, az orgoványi és a hetény- egyházi Egyetértés, az akasztói Béke, a csengődi Aranyhomok, a kaskantyúi Homokgyöngye, a ke­celi Szőlőfürt, a tázlári Béke, a soltvadkerti Jóreménység és a Szőlőskert Szakszövetkezet, vala­mint Kiskőrös egyesült szakszö­vetkezetei. Szőlőfürt Szak­A keceli Szőlőfürt Szakszövet­kezet még ősszel megkezdte bo­rászati üzemének korszerűsítését, a pincetér bővítését, hogy az ed­diginél több szőlőtermést és bort tudjon feldolgozni, szakszerűen kezelni. Soltvadkerten közös erő­ből fejlesztik a borászati üzemet a szakszövetkezetek. Nemcsak a tárolóteret és a fogadóállomást bővítik, hanem közös beruházás­sal nagy teljesítményű palackozót is létesítenek, örvendetes, hogy a szőlő-, gyümölcstermesztés fej­lesztését nemcsak saját erejükre, szellemi és anyagi tartalékaikra alapozva valósítják meg, hanem más mezőgazdasági nagyüzemek­hez társulva. A szövetkezetek 70 százaléka ugyanis az állami gaz­daságok iparszerű szőiőtermelési rendszeréhez csatlakozva, alkal­mazza a legújabb módszereket a nagyüzemi ültetvényeken. Kedves Csepeli Elvtársak! Tisztelt Magyar Barátaink! Nagy örömmel és nagy meghatottsággal olvastam a hírt az Önök nemes kezdeményezéséről, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére szocialista munkaversenyt indí­tottak. A munkásosztályhoz, a kommunistákhoz, a leninistákhoz méltó módon a forradalmi évfordulók­ról a szocialista építésben elért konkrét eredmé­nyekkel, munkasikerekkel emlékeznek meg. Vörös Csepel munkáskollektívája nemcsak szak­májának mestere, de régóta ismert magas fokú osz­tályöntudatáról is. Igen naevra becsülöm azt a meg­tiszteltetést, hogy Önök Csepel tiszteletbeli törzsgár­da tagjává választottak. És különösen örvendetes számomra új kezdeményezésük mélységes hazafi- sága és internacionalizmusa. A csepeliek felhívása máris lelkes visszhangra talált a magyar dolgozók körében. A magyar munkások, parasztok, értelmi­ségiek, kommunisták és pártonkívüliek ehhez a nagyszerű mozgalomhoz csatlakozva hirdetik a fel­szabadult munka magasztosságát, megsokszorozzák a szocialista Magyarország erejét és közös, kommu­nista ügyünk újabb sikereihez járulnak hozzá. Az Önök kezdeményezése, kedves elvtársak, vissz­hangra lel a szovjet emberek lelkes tevékenységé­ben, akik eredményesen váltják valóra a kommunis­ta építésnek az SZKP XXV. kongresszusán elfoga­dott nagyszabású terveit. Kezdeményezésük szerve­sen olvad egybe a többi szocialista ország dolgozói­nak erőfeszítéseivel, akik munkájukkal ugyancsak a Nagy Október ügyét, a népek békéje, szabadsága, egyenlősége, testvérisége és boldogsága megszilár­dításának magasztos eszméit viszik tovább. Külön szeretnék rármitatni: önök gondját viselik annak, hogy a szovjet megrendeléseket határidőre és kiváló minőségben teljesítsék. Ez. teljes össz­hangban van a mi munkáskollektíváink céljaival, hogy a testvéri Magyarországnak és a többi szocia­lista országnak minőségi árut és idejében szállítsa­nak. Ezt igényli a munkásbecsület. S nagymérték­ben függ ettől a szocializmus és a kommunizmus útján való közös előbbrejutásunk ügye. Sok sikert Önöknek, kedves barátaim, sok sikert dicső kezdeményezésükhöz, amely a szocialista in­ternacionalizmus legszebb -hagyományait tükrözi és a szocialista országok népei közötti testvéri barát­ság gyümölcseit sokszorozza meg. Elvtársi üdvözlettel: Leonyid Brezsnyev Társadalmi javaslatok a tsz-törvény módosításához A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál csütörtökön — dr. Molnár Frigyes elnökletével — ülést tartott a település- és szö­vetkezetpolitikai munkabizott­ság. Összesítette azokat az ész­revételeket és javaslatokat, ame­lyek a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló törvény és a vele kapcsolatos jogszabályok módosítása, illetőleg kiegészítése kapcsán hangzottak el az elmúlt hetekben tartott népfront-vitá­kon. E jogszabályok újjáformá- lása ez év tavaszára várható, ezért időzítették mostanra a jog­alkotást mindig eredményesen elősegítő társadalmi véleményez­tetését. A Népfront illetékes munkabi­zottsága a vitában megformált véleményeket rövidesen eljuttat­ja a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, illetőleg az Igazságügyi Minisztérium jogsza­bályelőkészítő szerveihez. A je­lenleg hatályos tsz-törvény — az 1967. évi IÍI-as törvény — megalkotása óta — jelentős vál­tozások történtek a gazdálkodás körülményeiben. A gyakorlat és a mostani jogszabály-előkészítő vi­ta is azt igazolta, hogy a törvény egészében jól szolgálja a szövet­kezetpolitika érvényesítését, te­hát nem teljesen új, hanem kor­szerűbb — a mai igényekhez igazított — törvényre van szük­ség. Ilyen értelemben foglaltak állást a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek legutóbbi kongresz- szusán is. A küszöbönálló tör­vénymódosítással egyidejűleg a végrehajtásról rendelkező mi­nisztertanácsi és szakminisztert rendelet helyett viszont várható­an új rendeleteket adnak ki, mi­vel a jelenlegiek áttekinthető­sége és kezelése — a többszöri módosítás és kiegészítés követ­keztében — nehézkessé vált. A vitákon hozzászólók a tsz-demok- rácia jogilag is alátámasztott szé­lesítését szorgalmazták. (MTI) Jelentős beruházásokkal fejlesztik Bács-Kiskun megye sütőiparát l ' Lassan feledésbe merülnek azok az esztendők, amikor a megye lakossága még sokat panaszkodott a pékáruellátásra. Helyenként a mennyiséggel, még több helyütt a minőséggel voltak bajok. A IV. ötéves terv időszakában már jelentős előrelépés történt a gondok megoldásában, s a tervidőszak végére sikerült egy úgynevezett kritikus egyensúlyt meg­teremteni. Ez annyit jelent, hogy mennyiségileg már elegendő pékárut és kenyeret termeltek a sütödék, miközben a minőség is javult. Az ellátás tehát nem rossz, ám tovább kell javítani. Ez a feladat az V. ötéves tervre maradt. A tanácsi szervek — figye­lembe véve, hogy a mindennapi zavartalan kenyér- és pékáru­ellátás a lakosság közérzetét is nagymértékben befolyásoló té­nyező — nagy gonddal készítették elő a sütőipar további fejleszté­sét. Számításba vették ugyanak­kor azt is, hogy ez a nehéz, de szép szakma munkaerőgondokkal küzd. Ezért a tanácsi élelmiszer- ipar, vagyis a sütőipar főként mű­szaki fejlesztésére az V. ötéves tervben 164,4 millió forintot irá­nyoztak elő. Az előkészítés során a megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a sütőipar bővíté­sét, korszerűsítését a városokban kell megkezdeni. Az igények ki­elégítése ezekben égetőbb, és még azért is, mert a városok lakos­sága gyorsan növekszik. Emellett természetesen 1980-ig a községi sütőüzemek rekonstrukcióját is végrehajtják. Azt máris megállapíthatjuk, hogy a sütőipar fejlesztése jó ütemben halad, s megszülettek az első eredmények. Az V. öt­éves terv első esztendejében — 1976-ban — két jól gépesített kor­szerű sütőüzemet adtak át ren­deltetésének. A Kecskeméten üzembe helyezett sütöde 32, a Kalocsán átadott 22 tonna ke­nyeret gyárt naponta. Mindkettő előnye, hogy intenzív dagasztó­géppel, folyamatosan üzemelő kemencékkel van felszerelve, ily- módon a fizikai munka legna­gyobb részét kiküszöbölték. Má­sik előnye elsősorban a lakossá­got érinti, ugyanis az átadott és a .lövőben átadásra kerülő új sü­tőüzemekben a nagyon kedvelt és keresett — Kecskeméten jól is­mert — Csorba-kenyér technoló­giáját alkalmazzák. Az idén újabb sütőüzemek épí­tése fejeződik be. Kecskeméten elkészül a második üzemrész, na­pi 16 tonna kapacitással. Baján is hasonló teljesítőképességű, kor­szerű — Csorba-technológiájú — sütőüzemet helyeznek üzembe. Kiskunfélegyházán 40 millió fo­rintos beruházással az idén meg­kezdik és 1980-ban be is fejezik a napi 24 tonna kenyér sütésére al^a*mas’ m°dern, gépesített sü­tőüzem építését. Ez nemcsak a várost, h'anem a környező közsé­geket is ellátja majd pékáruval. Kiskőrösön a tervidőszak végéig rekonstrukció keretében újítják fel, korszerűsítik és 13 tonnás teljesítményűre bővítik a sütödét. Ily módon — a már 1974-ben át­adott napi^ 16 tonnás új kiskun- halasi sütőüzemet is beleszámit- va— a megye városaiban hosszú időre megoldódik a lakosság jó minőségű kenyérrel és friss pék­áruval való zavartalan ellátása. 1980-ig a jelentősebb körzeteket ellátó nagyközségekben is sor kerül a sütőipari üzenjek re­konstrukciójára. Bővítik, felújít­ják, korszerű gépekkel szerelik fel a tiszakécskei 7,2, a jános­halmi 10, a bácsalmási 8, a dus- noki öt tonnás sütőüzemet. Ke­mencecserét hajtanak végre az izsáki 7,2, a solti öt, a hajósi öt, a kunszentmiklósi 13, és a sza­badszállási 10 tonnás sütödében. Az eddig felsorolt fejlesztések­re 127 millió forintot irányoztak elő. Emellett az alaptevékenysé­gen kívüli édesipari termék él száraztészta-gyártás bővítésére is csaknem 32 millió forintot költe­nek. A cél e téren is a lakosság ellátásának javítása, ezért a me­gyei tanács tízmillió forinttal tá­mogatja az ilyen jellegű beruhá­zásokat, míg a többi pénzt a vállalatok saját erőből teremtik elő. Megéri számukra, mert az édesipari termékek, valamint a száraztészta-gyártás kedvezően befolyásolja a vállalati eredmény- növekedést, ami további alapul szolgál a későbbi önerős fejlesz­tések végrehajtására. A száraz­tészta-gyártás bővítése egyébként azért is előnyös, mert külföldön is nagy érdeklődés mutatkozik e termékek iránt. Az alaptevékenységen kívüli termékek gyártásának fejlesztését három vállalat határozta el. A Bajai Sütőipari Vállalat oslyasütő, csokoládés termékek stb. terme­lésének bővítésére 3 és félmillió forintot költ oly módon, hogy kor­szerű berendezéseket vásárol. A kecskeméti vállalat babapiskóta, teasütemények és száraztészta­gyártó részlegét bővíti. Építésre mintegy kétmillió, gépek, beren­dezések vásárlására 8 millió fo­rintot költ. A Kalocsai Sütőipari Vállalat 18 millió forintot fordít gépi beruházásokra. Többek kö­zött új, korszerű ropigyártó gép­sort állít be, s magasabb szinten gépesíti a kalocsai ropogós, a zseléscukorka és a száraztészta­gyártást. A megye sütőipara az V. öté­ves terv időszakában az eddigie­ken túl csaknem 7 millió forin­tot költ a higiéniai követelmé­nyeknek megfelelő szállítóeszkö­zök vásárlására és szociális léte­sítményeinek fejlesztésére. Az említett valamennyi beruházás előmozdítja az üzemekben az élet- és munkakörülmények ja­vítását, a túlóráztatások minimá­lisra csökkentését, s azt, hogy létszámbővítés nélkül növelhes­se a sütőipar a tervidőszak alatt termelését. N. O. Magyar-mali külügyminiszteri tárgyalások Charles Samba Cissokho, a Mali Köztársaság külügyminisz­tere és kísérete csütörtök dél­előtt a Hősök terén megkoszorúz­ta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Ga- rai Róbert külügyminiszter-he­lyettes, Kovács János alezredes, a budapesti helyőrség parancs­nokhelyettese, s a Külügyminisz­térium több vezető munkatársa. A koszorúzást követően a kül­ügyminiszter Budapest nevezetes­ségeivel ismerkedett. Megtekin­tette a kelenföldi lakótelepet, a Mátyás-templomot, a Halászbás­tyáról a főváros panorámáját, majd a Magyar Nemzeti Galériá­ba látogatott el. Itt dr. Pogány ö. Gábor főigazgató kalauzolá­sával magyar festészeti és szob­rászati kiállításokat tekintett meg. Débitán a külügyminisztérium­tan befejeződtek Púja Frigyes és Charles Samba Cissokho hivata­los tárgyalásai. A külügyminiszterek eszmecse­rét folytattak a két ország kap­csolatainak alakulásáról, vala­mint időszerű európai és afrikai kérdésekről. Dr. Trautmann Rezső, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom