Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-11 / 215. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! PETŐFI AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 215. szám Ára: 90 fillér 1976. szeptember 11. szombat NÉPE Kádár János fogadta Pieter Keunemant Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken jogadta Pieter Keunemant, a Sri Lanka-i Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleménycserét folytattak pártjaik tevékenységéről, a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Gye- nes András, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Őszi szolidaritási akció Aktívaértekezlet a népfrontnál Dr. Dobos László, a Hazafias Népfront megyei Bizottsága mellett működő béke és barátság munkabizottság elnöke köszöntötte tegnap a népfront megyei aktívaértekezletén megjelenteket, köztük Farkas Józsefet, az Országos Béketanács Elnökségének tagját, a HNF megyei titkárát, Strasszereiter Józsefet, a HNF Országos Elnökségének munkatársát. Bejelentette, hogy megalakult a munkabizottság, miután a megyei népfrontértekezleten megválasztották elnökét, s ezt követően írásban felkérték az arra érdemes személyeket a bizottság munkájában való részvételre. A húsztagú testület alelnökei: F. Tóth Pál, a Petőfi Népe főszerkesztőhelyettese, Szabó Lajos, az MSZMP Oktatási igazgatóságának vezetője. A titkári teendőket Polgár István látja el. A megjelentek ezt követően Strasszereiter Józsefnek a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztatóját hallgatták meg, majd Polgár István ismertette az őszi szolidaritási akció rendezvényeit. Szeptemberben chilei megemlékezések lesznek, s megyénkbe látogat egy portugál delegáció is. A Hazafias Népfront VI. kongresszusának tiszteletére a bajai Fékon fehérneműgyár dolgozói által kezdeményezett kongresszusi hét, illetve nap akcióhoz csütörtök estig 300 szocialista brigád mintegy 3050 tagja csatlakozott. Az őszi szolidaritási akció keretében csehszlovák, bolgár, NDK, szovjet és lengyel barátsági napokat rendeznek. Az aktívaértekezlet záróaktusaként a résztvevők táviratot küldtek a Magyar Szolidaritási Bizottságnak, amelyben elífélik a chilei fasiszta juntát, követelik Luis Corvalán és a többi bebörtönzött chiliéi hazafi haladéktalan szabadon bocsátását. Fejlesztési tervek a Bácska Bútoripari Vállalatnál A bajai Bácska Bútoripari Vállalat az előző években számottevően fejlődött, középüzemmé válásának azonban még további feltételei vannak. Elsősorban a műszaki színvonal emelése, a termelékenység növelése az a feladat, amelyet a vállalat vezetői szeretnének a következő években megoldani. Az üzem fejlesztési terveiről kérdeztük meg a vállalat igazgatóját, Bácskai Istvánt. — Az V. ötéves tervünk két legfontosabb adata, hogy a tervidőszak végére 50 százalékkal nő a vállalat termelése — változatlan létszám mellett —, és 35 millió forintot fordítunk gépesítésre. Ezzel a fejlesztéssel együtt megkezdjük a tőkés -exportra való termelést, és korszerűsítjük a gyártmányszerkezetet. Az előző öt évben 26 milliós fejlesztés volt az üzemben, felépült a csarnok és a kazánház. Ezzel létrejöttek a korszerű technológia kialakításának, a modern géppark idetelepítésének feltételei. A következő években valamennyi munkafolyamat műszaki színvonalát emeljük, egyszóval az egész üzemben átfogó gépesítést hajtunk végre. Elsőként egy bolgár élfurnírozó gépet vásárolunk. Ez alapvető beruházás. A gép csaknem kétmillió forintba kerül, de a jövő év első felétől, amikor megkezdjük rajta a termelést, tíz dolgozó munkaidejét takarítjuk meg vele. A nagyarányú gépesítés azonban nemcsak a termelés és a termelékenység 50 százalékos (Folytatás a 2. oldalon.) A szőlőtermesztés gépeinek bemutatója a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban A társadalombiztosítás megyei mérlege A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium három évvel ezelőtt engedélyezte a Kiskunhalasi Állami Gazdaság szőlőtermesztési rendszerének megalakítását, amelyhez eddig két gazdaság csatlakozott. így csaknem kétezer hektáron termelik korszerűen a szőlőt. A tervidőszak végére pedig elérik a háromezer hektárt, amiből csaknem ötszázat a halasi gazdaságban telepítenek. Megműveléséhez azonban még a jelenleginél is több és korszerűbb gépre lesz szükség. Ezért az állami gazdaság az idén együttműködési szerződést kötött a MEZŐGÉP Tröszttel és közösen kísérletezik ki a szőlőművelés gépeit. A Gépipari Tudományos Egyesület, a Magyar Agrártudományi Egyesület, valamint a MEZŐGÉP Tröszt e kísérletek nyomán határozta el, hogy az ötödik országos gépesítési kongresszus záróakkordjaként a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban rendezik meg a szőlőművelés gépeinek bemutatóját. Az eseményre tegnap a gazdaság tajói kerületében került sor. A résztvevőket Csányi Sándor, a MEZŐGÉP Tröszt igazgatója köszöntötte, majd Cseh Marcell, az állami gazdaság termelési igazgatóhelyettese tartott rövid beszámolót. Többek között elmondta, hogy a fokozott gépesítéssel egyre több munkaerő szabadul fel a szőlőtermesztésből, ugyanakkor a terv• A gépbemutató résztvevői a nagy teljesítményű Kertitox permetező- géppel ismerkednek. (Szilágyi Mihály felvétele) időszak végéig mintegy 30 százalékkal növelik a termésátlagokat. A beszámoló után a gépesítési kongresszus résztvevői határszemlén vettek részt, ahol munka közben ismerkedhettek a sző^ lőművelés gépeivel. Ezután megtekintették a gazdaság borkombinátját. B. Z. A Bács-Kiskun megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság évkönyvei immár tíz éve jelennek meg folyamatosan. Nemrégiben készült el a tavalyi évet summázó kiadvány. Az 1975-ös esztendő — egyben a IV. ötéves tervidőszak záró éve — különös jelentőségű a társadalombiztosítás fejlődésében is. A tárjsa,dalombiztosítási törvény hatályba lépése alapvetően egységesítette a jogszabályokat, lényeges fejlesztési intézkedéseket hozott, s az egészségügyi ellátás állampolgári joggá vált. Nem lesz érdektelen elöljáróban az országos társadalombiztosítási statisztika néhány adatáról szólni. A kiadások az 1970. évi 30,5 milliárdról a tervszakasz befejező évére 58,7 milliárd forintra — vagyis 92 százalékkal — emelkedtek. Ebből 6 milliárd jutott a nyugellátások rendszeres évenkénti emelésére, valamint a havi 50 forintos pótlékra, míg 3.5 milliárd forint növelte az ánvasá- gi, a. gyermekgondozási segélyek és a családi pótlékok összegét. Az egy dolgozóra a családtagi szolgáltatásokkal együtt átlagosan jutó kiadás forintértéke ugyanezen idő alatt 6180-ról 11 240 forintra emelkedett, tehát szintén csaknem megkétszereződött. A legszámottevőbb a,z anyasági ellátásra, családi pótlékra fordított kiadások növekedése: 1975-ben 1974-hez viszonyítva 24 százalékos, 1970-hez képest pedig 132 százalékos. A megyében tavaly a,z egészségügyi ellátásra állampolgári jogon jogosultak száma 556 700 volt, ami gyakorlatilag a népesség egészével azonos. A rájuk fordított társadalombiztosítási kiadások összeee 2 7 milliard forint, az előző évinél félmilliárd forinttal több. Nyugdíjra, csaknem 1,3 milliárd, orvosi, kórházi, rendelőintézeti költségekre kis híján félmilliárd, családi pótlékra több mint negyedmilliárd, táppénzre 190 millió, gyermekgondozási segélyekre 136 millió forint jutott ebből. A táppénzre jogosult biztosítottak 1975. évi átlagos létszáma 174 ezer, az előző évinél 1,8 százalékkal magasabb, összesen 2 millió 842 ezer napra fizettek ki táppénzt, s ez 7 százalékos növekedést jelent. Ezzel együtt a napi átlagos beteglétszám egy év alatt 8600-ról 9100-ra, az egy biztosítottra jutó évi táppénzes napok száma pedig 15,5-ről 16,3 napra emelkedett. A legtöbben a bőr-, az élelmiszer- és a ruházati ipar dolgozói közül részesültek táppénz-juttatásban. Anyasági segély címén csaknem 20 millió forintot, terhességi és gyermekágyi segélyt pedig 54 millió forint összegben folyósítottak. A gyermekgondozási segélyek tavalyi végösszege megyénkben — mint már er, ’ttük 136 millió forintot tett civ ládi pótlék előbb már picsák közölt negyedmilliárd orintja 34 400 család közt oszlott meg. Tovább emelkedett a kiadott gyógyszervények darabszáma is' — a korábbi 7,5 millióról 7 millió 958 ezerre. Ezzel párhuzamosan 25 millió forinttal volt magasabb a gyógyszerköltség, s 1975- ben jócskán meghaladta a 200 millió forintot. A társadalombiztosítási igazgatóság az arra rászorulóknak csaknem 5 millió forint értékű gyógyászati segédeszközt juttatott,' míg fogpótlások — az 1974. évivel azonos — 1 millió 200 ezer forint értékben készültek. J. T. Kecskeméti üzembe látogattak a szovjet vendégek A mozgalom és az iskola A kétnapos megyei körút után Kecskeméttel ismerkedett a szimferopoli pártküldöttség. A vendégek pénteken reggel dr. To- hai László megyei tanácselnökhelyettes és dr. Molnár István, a megyei pártbizottság munkatársa kíséretében a város nevezetességeit tekintették meg. Délelőtt a Kecskeméti Városi Tanácsot keresték fel. Gádor József városi tanácselnök és Mészáros János, a kecskeméti városi pártbizottság titkára a megyeszékhely iparának, mezőgazdaságának fejlődéséről, kulturális életéről tájékoztatta a testvérmegye képviselőit. A vendégek számos kérdést tettek fel a város vezetőinek a lakásépítés, a kommunális fejlesztés terveivel kapcsolatban. Déltájban a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalathoz érkeztek a krími vendégek. Csizmadia István igazgató és Kállai Arpádné üzemi párttitkár fogadta Vaszilij Leontyevics Szemencsu- kot, a Krími Területi Tanács elnökhelyettesét — aki tíz évvel ezelőtt már járt a gyárban — Marija Iljiriicsna Sahovát, Viktor Ivanovics Iljint és Alekszej lva- novics Burjeket, a küldöttség tagjait. Hazánk legnagyobb baromfifeldolgozó üzemében több órát töltöttek a vendégek. Különösen érdekelte a testvérmegye képviselőit a gyár kommunistáinak, az üzemben dolgozó nőknek és a fiataloknak a munkája, a gyár sokrétű termelési kapcsolata. A szimferopoli pártküldöttség tagjai Csizmadia István igazgató társaságában megtekintik a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatot. (Tóth Sándor felvétele) A kecskeméti üzemlátogatás után a megyei pártbizottság vezetőivel tanácskoztak a szimferopoli pártdelegáció tagjai. Összegezték egyhetes Bács-Kiskun megyei útjuk tapasztalatait, eredményeit. K. A. A tanintézetek nemcsak az ismeretek elsajátításának otthonai, hanem a nevelésé is. A gyermekek hatéves korukban ismerkednek meg először az iskolapadokkal és tanulmányaik nyolv éve alatt kamaszokká serdülnek. A középfokú oktatási intézményeket 17—18 éves korukig látogatják a fiatalok. Életüknek abban a korszakában, amikor személyiségük kialakul, gondolkodásmódjuk, szemléletük megszilárdul és világnézetük alapja körvonalazódik tudatukban, egymás, illetve a pedagógusok között töltik el napjaik jelentős részét. Az iskolákban érvényesülő céltudatos nevelői hatások döntő mértékben befolyásolják a fiatalok egyéniségének fejlődését, és e tervszerű hatásrendszer — erre utal a XI. pártkongresz- szus határozata is — az oktatási tevékenységgel egyenrangú fontosságú. A tanintézetekben nem csupán a pedagógusok foglalkoznak a neveléssel. Hatást, befolyást gyakorolnak egymásra a fiatalok, a padtársak és a barátok', egészségesen alakítja tagjait maga a tanulói osztályközösség, és még ennél is lényegesebb nevelési hatású a mozgalmi élet, az úttörő, illetve a KISZ- szervezetek tevékenysége. Az oktatási év őszi megtervezésekor ezért a nevelőtestületek vezetőinek minden esetben ki kell dolgozniuk az intézmények mozgalmi programját is. Ebben meghatározzák a legfontosabb nevelési célkitűzéseket és végiggondolják a fiatalság önálló, illetve irányított cselekvési formáit, amelyek ezek megvalósulását segíthetik elő. Sok helyen a pedagógus párt- alapszervezetek is megvitatják a mozgalmi évre készült tervezetet. Az 1976/77-es Janévben a középiskolai ifjúsági szervezetek legfontosabb feladata a KISZ IX. kongresszusán hozott határozatoknak a diáksággal való megismertetése. Az őszi nevelőtestületi értekezleten a tanárok is feldolgozzák a kongresszus dokumentumait, és az azokban megfogalmazott feladatokat beépítik az iskolai nevelőmunka teljes rendszerébe. Október végéig az iskolai alapszervezetek taggyűlésein is elsőrendű fontosságot kapnak a határozatok és az irányelvek gyakorlattá változtatásának teendői. A gimnáziumok, szakközépiskolák és a szakmunkás- képző intézetek mozgalmi életének legjelentősebb eseménye az új tanévben összehívandó ifjúsági parlamentek előkészítése és megszervezése lesz. Az Oktatásügyi Minisztérium és a KISZ KB módszertani útmutatója szerint a diákparlamenteken az ifjúsági törvény végrehajtásának értékelése mellett a fiatalok megvitatják majd az önkormányzati rendszer hatásosságát a közéleti tevékenységre való felkészítésben. A diákok lehetőséget kapnak, hogy jogaikkal élve, felelősségteljesen elmondják az intézmények oktató-nevelő munkájával kapcsolatos észrevételeiket és javaslataikat. A tanintézeti parlamentek előkészítésében az osztálygyűlések kapnak jelentős szerepet. Az osztályfőnökön múlik elsősorban az ezeken kibontakozó egészséges, nyílt légkör, az őszinte demokratizmus megteremtése, ök tehetik a legtöbbet azért, hogy valódi közösségi szemlélet és egészséges szellem hassa át a diákság szűkebb körű vitáit, eszmecseréjét és ez érződjön majd a magasabb szintű parlamentek felszólalásaiban is. A KISZ-kongresszus felhívta a tanintézet ifjúsági szervezeteket újabb, minél nagyobb tömeget mozgósító tanulmányi akciók szervezésére, az általános tanulmányi fegyelem erősítésére. A KISZ- tagok alapvető kötelességei között szerepel a legjobb képességek szerint végzett munka, a tanulás. Ez természetes követelmény az iskolákban. És így válik teljessé az oktatás és nevelés összhangja a tanintézetekben, így egészíti ki egymást a pedagógiai munka két nagy területe a fiatalok sokrétű, szocialista elkötelezettségű személyiségének formálásában. P. M.
