Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-19 / 117. szám

V 1976. május 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Szovjet vendég a megyében * Magyar Rádió t ' ° dalversenye Kedden délelőtt Jurij Mihajlo- vics Buzsulkov,' az SZKP Köz­ponti Bizottsága propagandaosz- tályának előadója Kecskemétre érkezett. A szovjet vendéget az MSZMP székházában Gera Sán­dor, a megyei pártbizottság imc/ tályvezetője fogadta. , " Buzsulkov elvtárs a délelőtt folyamán Kiskunfélegyházára utazott,, ahol a városi tanács vb-termében a pártbizottság és a tanács munkatársai, illetve akti­visták részére tartott előadást az SZKP XXV. kongresszusáról, válaszolt az elhangzott kérdések­re, majd megtekintette a város nevezetességeit. Ugyancsak a szovjet kommu­nisták legutóbbi tanácskozásáról, illetve az SZKP külpolitikai te­vékenységének egyes kérdéseiről beszél Kecskeméten a megyei párt- bizottság munkatársai számára ma délelőtt megtartott előadáson. A szovjet vendég a déli órákban városnézésen vesz részt, majd délután az Oktatási Igazgatósá­gon tart ismertetőt a kongresszus munkájáról és megismerkedik az intézmény tevékenységével. Folytatta munkáját az írószövetség közgyűlése A Fővárosi Tanács dísztermé­ben tegnap folytatta munkáját az Írószövetség közgyűlése. Első hoz­zászólóként Fábián Zoltánnak, az Írószövetség titkárának! korrefe­rátumát Bényei József ismertette. Elemezte a vidéki írócsoportok helyzetét, s áttekintést nyújtott a szövetség közművelő tevékenysé­géről. Egyebek között elmondta, hogy a vidéki csoportoknál mind­inkább olyan belső műhelymunka bontakozik ki, amely jótékonyan befolyásolja vonzáskörzetük köz- művelődését is. A debreceni iro­dalmi napok, a tokaji írótábor és a kecskeméti szociográfiai tanács­kozás — a területi csoportok kö­zelmúltban meghonosított vállal­kozásainak — vitái a szakma szű- kebb körén túl is hatottak. Az utóbbi öt év tapasztalatai világossá tették, hogy. csak ott tudtak igazán jelentékeny mun­kát végezni, ahol a műhelyjelle­gű tevékenységet, a közönség, a közösség megnyerését egyként fontosnak tekintették. Általános­ságban elmondható, hogy az „Ol­vasó népért” mozgalom meghir­detése óta eltelt hét esztendő alatt az Írószövetség egyre több kezdeményezéssel, szervező köz­reműködéssel kapcsolódik' a köz- művelődés egyéniség- és közös­ségformáló, művelődési igényeket serkentő és szolgáló tevékenysé­géhez. (MTI) A Magyar Rádió Zenei Főosz­tálya dalversenyt rendez 1977. április 24. és május 8. között. A versenyre 1943. január 1-e után született énekesek jelentkezhet­nek. ■ A verseny .három forduló­ból áll: válogatóból, elődöntőből és döntőből. Az elődöntőbe 12, a döntőbe 6 versenyző jut. Az ünnepélyes. díjkiosztást és a győztesek hangversenyét a Ze­neakadémia nagytermében tart­ják. A döntőbe jutott valamennyi versenyző oklevelet kap. A dön­tőbe jutott és dijat nem nyert versenyzőket a zsűri jutalomban részesítheti. Az 1. díj 25 ezer forint, a II. díj 20 ezer, a III. dij pedig 15 ezer forint. Ezenkívül a Kulturális Minisztérium 25 ezer forintos különdíjat ajánlott fel, a Zeneművészeti Főiskola 10 ezer forintos különdíját a legjobb fő­iskolás kaphatja. A jelentkezési határidő: 1976. november 15. Jelentkezni a Ma­gyar Rádió zenei főosztályán (1800, Budapest) írásban lehet. A jelentkezésen fel kell tüntetni a versenyző nevét, lakcímét, szüle­tési idejét,. a verseny fordulójára választott anyagát, valamint zongorakísérőjének nevét. Azok­nak a versenyzőknek, akik az 1976 77. tanévben még állami ze­nei oktatásban részesülnek, a ne­vezéshez mellékelni kell az ille­tékes tanintézet hozzájárulását is. Akik oktatásban már nem részesülnek, azoknak a nevezésen fel kell tüntetni Zenei végzettsé­güket és munkahelyüket. (MTI) Súlyos szabálytalanság TANÁCSOK ÉS NÉPFRONT- BIZOTTSÁGOK Szükséges és hasznos együttműködés Négyévi népfrontmozgalmi mun­ka sokrétű számadásán dolgoznak -eSekben a hetekben — a közelgő népfrontkongresszusra készülődve — a HNF Országos Tanácsánál. Itt tájékozódott az MTI munka­társa a népfront közjogi tevé­kenységének rendkívül sokakat érintő munkaterületéről: a taná­csok és a népfrontbizottságok együttműködésének az utóbbi években elért eredményeiről. Szemlátomást fejlődött a nép­fronttanács együttműködés — mondták —, annak alapján is, hogy a tanácstörvény rögzítette: a népfrontmozgalom legyen a taná­csok legszélesebb tömegpolitikai bázisa. Az együttműködést segí­tették a HNF Országos Titkársá­gának és a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának közösen kibo­csátott „irányelvei”, amelynek alapján 1973 nyaráig a területi és a helyi tanácsok, illetve népfront- bizottságok konkrét megállapodá­sokat kötöttek az együttműködés­re, munkájuk egybehangolására. A közös tevékenység jól szol­gálja azt a fontos politikai fel­adatot, vállalkozást is, hogy a lakosság minél szélesebb körét vonják, be a tanácsi döntések elő­készítésébe, az ötéves és az éves költségvetési és fejlesztési tervek előzetes megbízatásába. Az érem másik oldala, hogy a lakosság közérthető és konkrét tájékozta­tást kap — sokféle népfrontren­dezvény keretében — a helyi ter­vek végrehajtásáról, a társadalmi közreműködés lehetőségeiről. A lakossági észrevételeket és jávas­1.ltokat mind a tervekkel, mind a megvalósításukkal kapcsolatban a népfront közvetíti a tanácsi szer­vekhez. A lakosság segítŐkészsé- gét nagyban serkenti a döntések meghozatalába való ilyen bevo­nás. Ez a segítőkészség főként a társadalmi munkában kamatozik: az elmúlt években többszörösére emelkedett a társadalmi munka értéke, esztendőnként elérte a kétmilliárd forintot. A városokban, a nagyközségek­ben az elmúlt években — a Ha­zafias Népfront legutóbbi V. kongresszusa óta — számos kör­zeti népfrontbizottság alakult, s ezek a tanács és a lakosság kap­csolatainak fontos helyi fórumai­vá váltak. A városokban például kialakulóban van az a rendszer, hogy a körzeti pártszervezetek mellett körzeti népfrontbizottsá­gok működnek, amelyek 3—5 ta­nácstagi körzetet, és 10—30 lakó­bizottságot ölelnek, fel. Hasznos munkát végéznek a körzeti nép­frontbizottságok a tanácstagok és a választópolgárok kapcsolatainak szervezésében és képviseletében, valamint a lákosság közérdekű feladatokra mozgósításában, az emberek szocialista tudatformá­lásában. A tanyákon és a pusztai településeken is alakultak szerte az országban körzeti népfrontbi­zottságok, amelyek más körül­mények között ugyan, de hasonló tartalommal működnek. (MTI) A közelmúlt­ban történt Kiskőrös és Soítvadkert kö­zötti úton. A rendőrségi gép­kocsi használ­va megkülön­böztető jelzé­seit* balesethez sietett. A sziré­na hangosan vijjogott, a kék lámpa pedig már messziről felismerhető volt. A rendőrségi gépkocsi nagy sebességgel haladt célja felé, ami­kor szemben az út bal oldalán feltűnt egy Skoda személygép­kocsi. Vezetője nyilván messziről észrevette a megkülönböztető jel­zést, ám vezetője, Fekete Károly, Kecskemét, Semmelweis utca 18. szám alatti lakos mit sem törődve ezzel, hirtelen balra kanyarodott, egyenesen a megkülönböztetett jelzéseit használó gépkocsi elé. Fékcsikorgás, s a rendőrségi ko­csiban ülők egymásra zuhantak. Decimétereken múlott, hogy a két gépkocsi össze nem ütközött, (Ké­pünkön.) Fekete Károlyt termé­szetesen feljelentették. Nem az első eset, hogy a meg­Egy mindenre kiterjedő ellen­őrzés részfeladataként látogatták meg a rendőrség ifjúságvédelem­mel foglalkozó szakemberei Ba­ján a szórakozóhelyeket. Rendje­letek, utasítások szabályozzák a vendéglátóhelyeken és az ital­boltokban a fiatalok tartózkodá­sát, s egyértelműen megtiltják a 18 éves aluliaknak a szeszesital kiszolgálását. Ezeknek az utasí­tásoknak, rendelkezéseknek — mint ahogy később látni fogjuk — nem mindenütt tesznek eleget, de jónéhány szülő sem sokat tö­rődik azzal, hogy tizenéves gyer­meke hol, milyen társaságban, kikkel tölti szabadidejét. A sza­bályszegő felszolgálókat termé­szetesen feljelentik, a fiatalokat — ha erre szükség van — előál­lítják, de legtöbbször eltanácsol­ják az ilyen szórakozóhelyekről. Néhány perc múlva lett volna 8 óra, amikor betértünk a Bel­városi Eszpresszóba. A helyiség zsúfolva volt, ám az asztalok mellett akadt néhány fiatalkorú is. Két meglehetősen illuminált fiatalember társaságában igazol­tatták S. Erzsébet 16 éves és K. Edit 15 éves bajai lányokat. A két kislánynál nem volt ott a személyi igazolványa, s ezért előállították őket. A rendőrkapi­tányságon derült ki, hogy mind­ketten a kisegítő iskola 8. osz­tályába járnak, szüleik elváltak, s bár ismerik az iskolai rendtar­tást — aszerint 8 óra után nyil­vános helyen nem tartózkodhat­nak —, mégis férfiakkal szóra­koztak. Hogy mi történt volna, ha nem jön közbe a rendőri el­lenőrzés, azt szükségtelen ecse­telni. A két kislány még a szülői különböztető jelzést használó jár­müveknek nem adnak elsőbbséget a teher-, vagy személygépkocsi­vezetők, . holott erre az új KRESZ előírásai nyomatékosan felhívják a figyelmet. Az IC—87—96 for­galmi rendszámú személygépkocsi vezetője kétszeresen is vétett a közlekedési szabályok ellen, ugyanis hirtelen balra kanyaro­dásával veszélyeztette a szembe­jövő forgalmát. Másrészt pedig akadályozta a megkülönböztető jelzését használó járművet. Feke­te Károly nyilván megkapja mél­tó büntetését, de esetéből, nem árt, ha tanulnak a többi jármű­vezetők is. G. G. felelősségrevonástól sem félt, ugyanis amikor erről érdeklődött a rendőr, csak a vállukat vono- gatták... Aranyponty Kisvendéglő. Az asztaloknál főleg idősebb férfiak, katonák ülnek jaffát, vagy sört fogyasztanak. Egy férfi és egy nő társaságában ült és sört ivott V. István szakközépiskolás, aki csak jövőre tölti be a 18. élet­évét. A fiú először nagy hangon próbálta kikérni magának a „molesztálást”, de a rendőrtiszt határozott fellépésére kissé alább­hagyott a gőgje. A pohárban ott maradt a sör, I a társaság távo­zott. Ám ezzel a rendőri intéz­kedés még nem fejeződött be. Páncsics János felszolgáló — aki­nek lehetősége van meggyőződni a vendég életkoráról, — feljelen­tették, mert nem tartotta be a törvényes előírásokat. Fél tíz felé járt az idő, amikor az utcán régi ismerősébe „bot­lott” az ellenőrzés. Kapitány László, a bajai kórház dolgozója alaposan elázott, s a részegség­nek olyan állapotába került, ami­kor már* beszélni is alig tudott. Nem renitenskedett, ám a társa­ságában levő E. József még nem töltötte be a 14. életévét. Hogy hol fogyasztott szeszes italt a patrónus, azt nehéz volna megál­lapítani, de szerencsére a fiú jó­zan volt. Áz állami gazdaság borozójá­ban az egyik fülkében fiatal fi­úkból álló társaság a második, vagy ki tudja hányadik üveg bort fogyasztotta. Á személyi igazol­ványok arról tanúskodtak, vala­mennyien elmúltak már 18 éve­sek, ám T. Zoltán .ipari tanuló 0 ELLENŐRZÉS BAJA SZÓRAKOZÓ HELYEIN Fiatalkorúak védelmében Harmadik évébe lépett az új kőbányai vásárközpont. Terü­letén eddig összesen 32 ország kiállítója mutatkozott be, nemzetközi szakkiállításait és vásárait 2 millió 600 ezer láto­gató tekintette meg. Fejlődésének most újabb fordulójához érkezett: ez év végén fejeződik be a 270 millió forint értékű beruházás második szakasza. A fejlesztéssel a HUNGEXPO- nak az a célja, hogy a kiállítás területe legalább 5>—10 éves távlatban megfeleljen a korszerű követelményeknek. Ilyen kívánalmaknak tesz ele­get a K-épület. Ebben helyezik el az információs központot, a szolgáltatási részleget,, a kong­resszusi termet és az elnöki tár­gyalót, mindkettőt tolmácsberen­dezéssel, mikrofonokkal felsze­relve. Ugyanitt később egy ezer­személyes nagy kongresszusi ter­met is kialakítanak, de ezt csak a harmadik fejlesztési ütemben. A tavaszi BNV vendégei vi­szont már használhatják az új, III. sz. bejáratot, ahol pénzérmes jegyautomaták működnek. Egy új, úgynevezett József-vonal ki­építésével javítják a rádió, a té­vé, a telex és a számítástechni­kai távösszeköttetést,. zavartala­nabbá teszik a telefonszolgálta­tást. Ősszel pedig talán már te­tő alá kerül az E-épület is, a vásárközpont konyhai és éttermi bázisa. Kétezer adagos konyhája, földszinti gyorsbüféje, második emeleti reprezentatív étterme gondoskodik a jóétvágyú vásár­látogatók választékosabb ellátá­sáról. . A tervek szerint egy év múlva teljesül egy régi kívánság is: a csarnokok fűtése, illetve hűtése. Több mint 50 millió forintot szántak a városközpont korszerű hőközpontjának megépítésére. A berendezés segítségével szabá­lyozzák majd a pavilonok hőmér­sékletét. Az új Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban harmadszor ke­rül sor a beruházási javak szakvá­sárára. A tavaszi BNV-re a korábbi tapasztalatoknak megfelelően ez­úttal is csak egy hétvégét illesz­tettek a 9 napos nyitvatartásba. A vásár rendezői ezzel lehetősé­get adtak arra, hogy zavartala­nabbal bonyolíthassák le szakmai programjukat a kiállítók és a vá­sárlók, szakemberek. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a szokások­nak megfelelően 5 alkalommal rendeznek szakmai napot, ami­kor délelőtt 10 órától 'délután 2 óráig csak szakközönség látogat­hatja a vásárt. A szakmai szekciók beosztás­ban is követték az immár be­vált gyakorlatot. Ismét nyolcféle csoportosításban: műszeripar, hír­adástechnika: irodagép- és szá­mítástechnika ; energiatermelés, villamosgépgyártás; fémmegmun­kálás, kohászat; építőipar; közle­kedés, szállítás; könnyűipari alapanyag- és gépgyártás; vegy­ipar, bányászat szekciójában vo­nultatják fel a kiállítók termé­keit. A nemzetközi vásárok, a világ­kereskedelem e nagyfontosságú találkozóinak, jelentősége nap­jainkban egyre fokozódik. A BNV ősének az első magyar iparműkiállítást tekintjük, ame­lyet 1842-ben Kossuth Lajos, a magyar szabadságharc vezéralak­ja rendezett meg a Duna-parti Redoutban. Célja az volt, hogy az ország iparának keresztmetsze­tét mutassa be és ezzel előmoz­dítsa a magyar ipar felvirágozta­tását. A kiállítók közül díjazás­ban részesültek: a hamarosan vi­lághírűvé vált Herendi porcelán- gyár, amely ekkor mutatkozott be először a nyilvánosságnak; az óbudai Goldberger kékfestőgyár, később textilgyár, amely ugyan­csak tekintélyes nevet szerzett a világpiacon-, Irinyi János ve­gyész, a foszforos gyufa tökéle- tesítője; Kölber kocsigyáros, aki­dnek hintóin királyok, fejedelmek kocsikáztak. 1885-ben rendezték meg az első magyar egyesített iparkiál­lítást. Szenzációja a Ganz-gyár által kiállított transzformátor és új elosztórendszer volt, amely 1067 izzólámpával fényárba bo­rította a kiállítás egész területét. 1896-ban, a Városligetben tar­tották a Millenniumi Kiállítást. Ekkor adták át a forgalomnak a kontinens első föld alatti villa- mosvasútját, amely Budapest központját a kiállítás területével kötötte össze. Az ország iparát bemutató ki­állítások sorozata 1925-ben for­dulóponthoz érkezett: ekkor kap­ta először a Budapesti Nemzet­közi Vásár nevet. Nevezetessége a Vajdahunyad várában létesített rádióbemutató volt, amelynek sikere nyomán. — az év végére 15 ezer előfizetővel — megindult a hivatalos magyar rádió műsor­adása. 1948-ban került megrendezésre a centenáris Budapesti Nemzet­közi Vásár, amely hűen. tükrözte a háború utáni újjáéledést, a ma­gyar ipar rohamosan meginduló fejlődését. A vásár néhány éven keresztül a hazai ipar termékeit mutatta be, 1958-tól kezdve azon­ban kiépült, megerősödött nem­zetközi jellege. 1962 ősze óta hi­vatalosan is Budapesti Nemzet­közi Vásár néven szerepel. Je­lentősége népgazdaságunk dina­mikus fejlődésével párhuzamosan évről évre növekszik és mind fontosabb szerepet tölt be a ke­let—nyugati kereskedelem előse­gítésében. V. Zs.' Évadzáró zenekari orgonaest Kecskeméten Az Országos Filharmónia kecs­keméti bérleti sorozatának ''évad­záró hangversenyén hétfőn Bará­ti István orgonaművész és a vá­rosi zenekar szerepelt Hevesi András vezényletével. A műsort Händel Agrippina-nyitánya ve­zette be Lukács János jól sike­rült oboaszólójával, önálló zene­kari számként még Corelli hires és népszerű g-moll (Karácsonyi) concerto grossoja hangzott el. Hevesi András lendületesen ve­zényelt, muzikális, a zenekarhoz jól illeszkedő szólókkal működött közre Palotás József, Róbert Gá­bor (hegedű) és Benséné Koncz Márta (gordonka). Baráti István kiváló }elk,é&iítí- ségű művésze' harigszerehék. Tó tempóvétel, kidolgozott, gördü­lékeny technika, biztos zenei íz­lés jellemzi játékát. A hangszínek megválasztásában az adott darab stílusából, karakteréből indul ki. Bach: F-dur Toccata és fugájá­nak, valamint Liszt Weinen, Klager variációinak előadása a nagyvonalúságot sem nélkülözte. Regisztrálás szempontjából a ro­mantikus darab tűnt kidolgozot- tabbnak, de ez részben az orgo­na adottságaival is magyarázha­tó. A műsor középső részében Händel két orgonakoncertjét ■Hallottuk az opusz 4-es sorozat­ból. A B-dúr és a G-moll ver­senymű kiegyenlített, bár a záró­tételekben talán kevéssé hatásos előadásban hangzott el. A zene­kar a G-moll koncert első téte­lében nyújtotta azt est legszebb pillanatait. Az együttest irányító karmesternek és az orgonamű­vésznek itt sikerült a legjobban együttműködnie. A sokféle meg­szólalásra képes hangszer, illetve a zenekar tempóbeli és ritmikai kiegyensúlyozottságának megte­remtése egyáltalán nem könnyű feladat. Hogy ez jobbára sike­rült, az előadók •gondosságát, jó együttműködését dicséri. I. M. majd csak két hónap múlva töl­ti be a 15. életévét, s szeren­csétlenségére nála nem volt ott •a személyi igazolványa, ö is ész­revehetően részeg volt. A fiú az­zal a „mesével” próbálta ártat­lanságát bizonyítani, hogy otthon ivott barátaival, s a borozóban már csak szódavízzel hígította a bort, a sört, a pálinkát. A rendőrkapitányságon várt ránk T. Teréz, akinek mint meg­tudtuk, már múltja van, bár még nem töltötte be a 17. élet­évét. Márciusban húsz napi elzá­rásra büntették, mert sehol sem dolgozott, csavargóit. A büntetés letöltése közben megbetegedett, kórházba került, de nem jelent­kezett szabdulása után, s most az ellenőrzés hozta be. Immár két hete nem volt otthon. A szülei elzavarták, mert férfiakkal is­merkedett meg, s együtt élt ve­lük. Baja szórakozóhelyein szerzett tapasztalatok arról győztek meg bennünket, hogy a fiatalok ki­sebb része nem él azokkal a le­hetőségekkel, amelyet a város, az ifjúsági szervezet, az üzemek, vállalatok klubjai nyújtanak szá­mukra. A szülők is felelősek ter­mészetesen, mert nem sokat tö­rődnek gyermekeik nevelésével, vagy egyszerűen nem bírnak ve­lük, s ehhez nem kérik az ifjú-» ságvédelmi szervezetek segítség gét. A meglevő bajokat — mert ha kis mértékben is, de akadnak — orvosolni kell! Ez nemcsak az ellenőrzést végzőknek, hanem £ pedagógusoknak a munkahelyek, az italboltok vezetőinek és ki­szolgálóinak is feladata. A fiatalság egészsége, fejlődése, er-, kölcsi magatartása mindannyiunk közös ügye, vigyáznunk kell rá! Gém« Gábor 9 T. Teréz, akinek már múltja van. 9 V. István egy üveg sör társaságában. ■K' 1 * , ... . ^ 4. Egy kis vasartortenet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom