Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-11 / 35. szám

1976. február 11. • PETŐFI NEPE • 8

KEDVEZMÉNYES HITELEK AZ EXPORT NÖVELÉSÉRE

Két mezőgazdasági nagyüzem hasznos kezdeményezése

A mezőgazdaság számos terméke — a hazai igények kielégítése mellett — a külföldi piacon is jól értékesíthető. Hosz- szú lenne felsorolni, hogy mi mindent exportálunk a megyéből. Elég, ha megemlítjük a szarvasmarhát, a sertést, a juhot, a zöldséget és a gyümölcsöt. Ezenkívül számos élelmi- szeripari termék kerül tőlünk szinte a világ minden tájára. Az V. ötéves terv időszakában egyik fontos cél az export- árualapok bővítése. Az ehhez kívánatos fejlesztések céljaira a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes feltételekkel beruházási hitelt engedélyez.

Az erre vonatkozó rendelkezések értelmében ezek a hitelek rendelkezésére állnak a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek,

amennyiben olyan beruházásokat akarnak megvalósítani, amellyel növélhető az exportlehetőség. Ez év januárjában már kapcsolatokat teremtettek a bankfiókok a mezőgazdasági üzemekkel az igények megismerése érdekében. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a gazdaságok jelentős részében nem ismerik eléggé az exportfejlesztésre szolgáló beruházásokhoz szükséges hitel nyújtásának feltételeit. A lehetőségek sokkal nagyobbak, mint azt az igények jelzik. Bankhitellel lehet elősegíteni a vágómarha-, a hízottsertés-, a vágójuh-, a nyúltenyész- téssel kapcsolatos fejlesztéseket.

A juh és a nyúl esetében a feldolgozáshoz is kaphatnak pénzbenl segítséget az üzemek. A növény- termesztésben a búza, a kukorica, az olajos növények, valamint a zöldség és gyümölcs' jöhet számításba.

A szarväsmarha-, sertés-, juh- és nyúltenyésztés fejlesztését szolgáló beruházások közül azokra nyújtható hitel, amelyek a mező- gazdasági nagyüzem hústermelő- - sét és annak a felvásárló szervek részére történő értékesítését — a hitelengedélyezést megelőző három év átlagához mérten — a tartozás fennállása alatt megfelelően növelik vágóállat-istállók építésére és az ehhez kapcsolódó beruházásokra is nyújtható* hitel. Ide értik a telepek építését, bővítést, rekonstrukciót ■ is,, amennyiben ez utóbbi termelésbővülést eredményez. Feldolgozó üzem beruházásaira hitel csak abban az esetben vehető igénybe, ha ‘az nagyobbrészt exportot szolgál.

A növénytermesztésnél gépek.- berendezések beszerzésére, esetleg az ehhez kapcsolódó tárolóhelyek létesítésére kerülhet sor a fejlesztésnél. Hitelt kaphat az üzem egy- egy komplett gépsor vásárlására.

A fejlesztésekhez 30 százalék saját erő hozzájárulást kell ad- niok a mezőgazdasági üzemeknek, ami kivételes esetben mérsékelhető, ha számottevő exportáru- alap termelése válik lehetővé.

Már hallottunk kezdeményezésekről. Expportárualap növelését segítő hitelt folyósít a Magyar Nemzeti Bank a bajai kukoricatermesztési rendszer fejlesztésére.

Borsódy Miklós, a Bajai Állami Gazdaság igazgatója elmondja:

— Mint rendszergazdák, igyekszünk évről évre fejleszteni a kapcsolatainkat partnereinkkel, és újabb üzemeket bevonni az iparszerű termelésbe. Tekintettel arra, hogy a búza és a kukorica jó ex- porcikk. 18 partnergazdaságunkkal megbeszélve, elhatároztuk, hogy az idén 18 200 hektáron termelésfejlesztést valósítunk meg, ebből 12 700 hektár a búza és 5500 hektár a kukorica. A fejlesztés összes költsége 55 millió forint, melyből 16,5 millió forint a saját forrás, a beruházási hitel pedig 38,5 millió forint.

A gazdaságok a hiteitörlesztés időtartama alatt — ez öt esztendő -—száznyolcvanhétmillió forint értékű többlettermést érnek el. Már fa beruházás első.esztejidmében a. várható deviza-árbevétel megközelíti az egymillió-négyszázezer dollárt. i

Figyelemre méltó kezdeményezéssel találkoztunk a vaskúti Bácska Termelőszövetkezetben, ahol égy régi épület átalakításával nyúlvágóhidat létesítenek. Naponta nyolcezer házinyulat tisztítanak meg. A „nyersanyagot” a • Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat naponta szállítja. Az épület átalakításához, a gépek beszerzéséhez nyolcmillió forintra van szüksége a termelőszövetkezetnek.

Vámos Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke .erről így tájékoztat:

— Gazdaságunk 1974-ben egyesült a bajai Duna Termelőszövetkezettel, ez utóbbi mezőgazdasági üzem az előző években létesített egy gombaházat, amelyet nem tudott gázdaságosan üzemeltetni. Az egyesülés óta sokat törtük a fejünket, miképp lehetne hasznosítani a 10 millió forint értékű beruházást. Végül a sokféle elgondolás közül a nyúlvágóhíd létesítését találtuk a legjobbnak, ismeretes, hogy a tisztított házinyúl keresett exportcikk a nyugati piacon.

, Az üzem létesítésével 80—100 embernek tudnak állandó keresetet nyújtani. A nyúlbőrt szárítva értékesítik. A tervek szerint a vágóhídi. hulladékot, a belsőrészeket a következő években megfelelő eljárással feldolgozzák, értékes, fehérjedús takarmányt készítenek belőle.

A szövetkezet vezetői arról is tárgyalnak a bankfiókkal, hogy a hízómarhaexport fejlesztése érdekében is vesznek fel hitelt.

A két mezőgazdasági nagyüzem kezdeményezése figyelemreméltó. Az V. ötéves terv irányelvei hangsúlyozzák az exportlehetőségek növelésének fontosságát. Máris vannak jó példák arra, hogy némi leleményességgel ki lehet aknázni a tartalékokat. Az ilyen fejlesztések nemcsak üzemi, hanem nép- gazdasági érdekeket is szolgálnák.

Érdemes követni a jó példákat. A mezőgazdasági üzemek és a bankszervek jó együttműködéssel elősegíthetik, hogy megyénkből még több értékes áru kerüljön külföldre a következő esztendőket ben. .

___ _ ...

K

. S.

T

* .

ELŐTÉRBEN AZ ALFÖLDI GYÁRAK ÉS A KISÜZEMEK FEJLESZTÉSE

Bútorgyártás a következő öt évben

A TÉL VIRÁGA (Pásztor Zoltán felv.)

Paleolit „szextett”

Az ukrajnai Csernigov város közelében, egy történelem előtti emberi településen folytatott ásatások során húszezer éves zeneszerszámokat találtak az archeológusok.

Az ősemberekből álló együttes hattagú volt. A történelem előtti zenészek mammutcson- tokat használtak a zeneszerszámok készítésére.

Mintegy 50 milliárd forint értékű bútort gyárt az V. ötéves tervidőszakban a bútoripar, 25— .28 százalékkal növelve a termelést, s bővítve a választékot.

Az elmúlt tervidőszakban a nagyarányú rekonstrukció nyomán csaknem 50 százalékkal növekedett a termelés a bútoriparban — majdnem kétszer olyan gyorsan, mint a népgazdaság iparágainak átlagában. A lakosság igényeinek fokozott kielégítésére most a további kapacitásbővítés, a minőségjavítás, a gyártmány- fejlesztés és a választék növelése a legfontosabb feladat. Az eddigi fejlesztések során bizonyos aránytalanságok keletkeztek, így például a Dunántúlon nagyobb ütemben fejlődött az iparág, mint az ország más részeiben és a kisüzemek műszaki fejlődése nem követte a nagyobb bútorgyárakét. Ezért a jelenlegi tervidőszakban a bútoripar továbbfejlesztésére fordítandó mintegy 1,2 milliárd forint nagy részét az alföldi gyárak és a kisebb üzemek fejlesztésére fordítják, annál is inkább, mert ezekben a ‘ kisüzemekben készülnek a külföldi piacon legkelendőbb stílbútorok.

Továbbra is élénk lesz a bútorok iránti hazai kereslet, hiszen amíg a lakosság fogyasztása ösz- szesen 22, addig ezen belül a bútorvásárlás — számítások" szerint — 37 százalékkal növekszik. Ezért, s a választék bővítésére, az eddigieknél 50 százalékkal

több lesz a szocialista import.. Különösen az NDK-ból, Romániából és a Szovjetunióból érkezik sok bútor: komplett lakószobák, gyermekbútorok és más berendezések. Emellett Csehszlovákiától és Lengyelországtól is vásárol a kereskedelem ízléses, az igényeknek leginkább megfelelő bútorféléket, cserébe ezek az országok ugyanolyan értékben a~ magyar bútoripar termékeiből rendelnek, főleg konyhai felszerelést, heverőket és foteleket.

Szó van róla, hogy a KGST-or- szágok szakosítják egymás között a közületi bútorgyártást. Az első. ilyen jellegű megállapodás aláírása most van előkészületben Magyarország és a Szovjetunió között. A megállapodás szerint a magyar ipar óvodai, bölcsődei berendezéseket szállít, a szovjetipar pedig irodabútort ad cseré-; be.

A szocialista országok közötti, bútorforgalom növelése mellett a bútoripar fontos feladata a tőkés export fokozása is. A stílbútorok, mellett néhány új gyártmány

iránt is nagy a külföldi érdeklődés, ilyen például a műanyag fóliával bevont szobabútor. Kibontakozóban vannak kedvező kooperációk is, a győri Cardo és a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat például az NSZK-ból vásárolt korszerű gépekért késztermékei fizet. Hasonló kooperációsmegállapodás kötéséről tárgyalnak most külkereskedőink egy svéd bútorgyártó céggel is. (MTI)

j AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA ELŐTT

A scsokinói kísérlet

(5.) Az egészséges szociális, ta fogyasztói szemlélet kialakítása, amelynek jegyében a szovjet sajtó és persze a politika is harcot hirdet az emberek munkáját és pihenését zavaró apróbb-nagyobb bosszúságok okai és okozói ellen, szerves, de nem egyetlen és nem is a legfontosabb vonása annak a szemléleti átalakulásnak, amely a gazdasági alapok kiszélesedésé- -nek, a nagyobb társadalmi érettségnek a szükségszerű velejárója. E szemléleti-erkölcsi változás tükörképei meglepő gyorsasággal jelentkeznek a kortársi irodalomban és művészetben is, s ami már kevésbé meglepő, széles visszhangot keltenek a közvéleményben.

A Prémium című szovjet film amélyet néhány Hónappal ezelőtt mutattak be, aligha tartozik a szórakoztató látnivalók közé, hiszen formailag mindössze egy kétórás vitát regisztrál, mégis tömegeket vonz a filmszínházakba. Tartalma egy mondatban annyi, hogy egy építőipari brigád elutasítja a határidő előtti tervteljesítéséért kiutalt prémium felvételét, mert tudja, hogy a formális eredmény kimutatása céljából csaprtivalóan rossz munkát végzett. Hasonló közönségsikert aratott az Olvasztárok című színmű, amelynek hőse megtagadja, hogy szánt-szándékkal több ezer tonna rossz minőségű acélt készítsen, jóllehet csak ezzel bizto- . sftható a terület termelési tervének teljesítése. Ráadásul további „önkényeskedésre” is ra- gadtatjá magát, amikor a munkafegyelem javítása érdekében négy bulldózer segítségével egyszerűen eltörli a föld színéről a gyárkerítés közelében álló vodkaárusító bódét.

Az új szemlélet

Amit ez a két mű mondani akar, alighanem a legszorosabban összefügg a fejlett szocialista társadalomban végbemenő tudatváltozással, hiszen a termelés, a munka, a köztulajdon új, éretten szocialista szemléletéről van szó.

A példák a művészet területéről valók, de a szovjet hétköznapok éppen- elég bizonyítékot nyújtanak arra, hogy egy már megkezdődött társadalmi-gazdasági vonulat tükröződése áll előttünk. A IX. ötéves terv két, legtöbbet emlegetett gazdasági kezdeményezése a scsokinói vegyikombinátból, illetve a Zlobin vezette építőbrigádtól indult. A scsokinóiak példát adtak az egyéni és a társadalmi - érdek ésszerű összehangolására, s ezt a példát már az üzemek százai vették át. „A scsokinói kísérlet” lényege, hogy a termelés hatékonyságának növelésével, az új technika beállításával párhuzamosan csökkentik a munkaerőlétszámot és az így felszabaduló béralapot a megmaradt munkások között osztják fel. Nem problémamentes megoldás, hiszen a felszabaduló munkaerőt el kell helyezni, s néha arról is dönteni kell, hogy ki menjen és ki maradjon. De az ottmaradók közvetlenül értékelik munkájuk eredményét, a távozók következő munkahelyükön, esetleg ugyanazon gyár újonnan létesülő üzemében, talán jobban igyekeznek majd megfelelni a korszerű követelményeknek.

A Zlobin brigád „önállósította magát”, önelszámolási rendszerre tért át. Minden brigádtag egyéni jövedelme közvetlenül attól függ, hogy átadják-e ’megfelelő időben és minőségben az objektumot, amelynek építését elvállalták, i Ezt a módszert az utóbbi két évben több ezer építőbrigád vette át.

Bátor vezetők

Az, új gazdasági helyzet új követelmények elé állítja a munkást, a kolhozparasztot, de a minőségi munka országos feladatai, amelyeket a XXV. pártkongresszuson pontosan és szakszerűen körvonalaznak majd, a legnagyobb felelősséget a szakemberekre, a „vezető káderekre”

róják. A tehetség, szakértelem, bátor kezdeményezés talán soha nem állt még olyan becsben, mint manapság. Újságcikkekből, párthatározatokból, felelős vezetők kijelentéseiből határozottan kivehető a vezetés színvonalának emelése, • stílusának korszerűsítése iránti erős igény.

„Az ember, aki a helyén van” című darab, amely előbb a szovjet színházakat, majd a mozikat járta be, ennek az igénynek a hétköznapi jelentkezéséről adott hírt. A kolhoz vezetősége elnök- választásra készül. Az agronó- mus, egy harminc év körüli fiatalember az utolsó pillanatban érkezik. Örökké robog, örökké elfoglalt, s örökké ötleteivel „bosszantja” feljebbvalóit. Ez alkalommal is megbotránkoztatja a vezetőségi' tagokat. Az új- jáválasztásra váró, s magát teljes biztonságban érző kolhozelnök jelenlétében kijelenti, hogy egye- len embert tart alkalmasnak erre a tisztségre — saját magát. A darab további része arról az ádáz küzdelemről szól, amelyet ennek az energikus szakembernek és a hasonló gondol- kodásúaknak kell megvívniuk a kolhozban a formalizmus, az avult munkamódszerek, a terméketlen önelégültség ellen. A darab — vígjátékról lévén szó — szabályos háppy enddel fejeződik be. A hősnek sikerül saját képére formálnia a gazdaságot.

*

Február 24-én az SZKP XXV. kongresszusának ötezer küldötte elfoglalja helyét a Kreml Kongresszusi Palotájának széksoraiban. A kongresszuson ismét grandiózus országos tervekről, a szovjet politika és a gazdaság stratégiai célkitűzéseiről lesz szó. Bizonyos azonban, hogy e felelősségteljes munka közben a szovjet társadalom Iegiobbiaiból kiválasztott kongresszusi delegátusokat ugyanazok az indulatok és ugyanaz az akarat fűti majd történelmet formáló határozataik meghozatalánál, mint a hétköznapok névtelen bajnokait: a haladás indulata és akarata.

Moszkva, 1976. február

Bokor Pál

(Vége)

A vendéglátás tervei

Cukrászüzem épül Kalocsán 15 millió forint beruházásokra

A vendéglátó üzlethálózat fejlesztése, korszerűsítése nemcsak a közellátás színvonalát emeli, hanem sajátos módon járul hozzá a szabad idő kulturált, hasznos eltöltéséhez, a szórakozáshoz és a társasélethez is. Nem véletlen tehát, hogy a vendéglátás új létesítményeinek épülését az átlagosnál nagyobb figyelem kíséri. Minket is ez a kíváncsiság vezetett, amikor az idei tervek iránt érdeklődtünk.

Widder Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója elmondta, hogy az idén 15 " millió forintot ' költéhék Beruházásra, ebből 12,5 millió a vállalati' 2,"5 ‘ tanácsi hozzájárulás.

■— Az idén hol avatnak új egységeket? — kérdeztük.

— Az elmúlt esztendőben kezdődött Kalocsán a cukrászüzem építése, az idén befejeződik. Alap- területe 241 négyzetméter, s mintegy 2,4 millió forintba kerül. A költségeket saját erőből fedeztük. Előreláthatóan még az első félévben megkezdődhet benne a termelés, ha a vízbekötés és a csatornázás idejében elkészül — válaszolta az igazgató.

Megtudtuk, hogy Kiskunfélegyházán, a Kossuth Lajos és a Zrínyi utca sarkán nyílik majd új eszpresszó, amelynek alapterülete 310 négyzetméter lesz. A 2,8 milliós beruházási költséghez 1 millió forinttal járult hozzá a városi tanács. Baján január 20-án kezdték meg a 670 négyzetméter alap- területű cukrászüzem építését, amely 7,4 millió forintba kerül majd, s 1977-ben kezdi meg a termelését.

Ismeretes olvasóink előtt, hogy korszerűsítik a kecskeméti piacot. Itt egy 220 négyzetméter területű üzletet nyit majd a vendéglátó.

— A múlt esztendőben már 500 ezer forintot átutaltunk a városi tanácsnak erre a célra, összesen 2,3 millió forintba kerül majd ez a piaci egységünk, amelynek gépesítéséhez 400 ezer forint állami támogatást is kaptunk. A tervek szerint jövőre lesz kész — tájékoztatott az igazgató, s elmondta még azt is. hogy azokban az üzletekben, éttermekben, ahol arra lehetőség van, folytatják a technikai korszerűsítést. Jelenleg már 9 helyen van mosogatógép, s 50 százalékos állami támogatással újakat is vásárolunk.

— Nyáron sokat panaszkodnak a vendégek és az üzletvezetők is a hűtőkapacitásra.

— Igen. az idén is fontos feladatnak tartjuk, s anyagi lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk. hogy -megfelelő hűtőberendezésekkel szereljük fel üzleteinket. Hogy mélyhűtőpultok vásárlására mennyit költhetünk, az ezekben a hetekben dől el, amikor elkészül az elmúlt évi mérlegünk — fejezte be tájékoztatását Widder Ferenc. Cs. K.

Egyharmadával több gyümölcs exportra és hazai piacra

A gyümölcstermesztés fellendítésére hozott 1973- évi kormányhatározat az ötödik ötéves terv időszakában— is alapvetően meghatározza ennek a mezőgazdasági ágazatnak a fejlesztését, összefüggésben a lakosság növekvő igényeivel és a bővülő ex— portmegrendelésekkeL

1976—80 között a termelésfejlesztés alapvető „színtere” a nagyüzem lesz, de fontos szerepet kapnak — különösen a kézimunka-igényes nyári csonthéjas és bogyós gyümölcsök termelésében — a kisüzemi gazdaságok is. Ehhez a mezőgazdasági nagyüzemektől segítséget kapnak; a tsz-ek és az állami gazdaságok támogatják a szakcsoportok ültetvénytelepítéseit és felkarolják a kertbarátmozgalmat.

A gyümölcsös ültetvények területe 5 év alatt 6 százalékkal növekedik és 1980-ra eléri a 170 ezer hektárt. A tervidőszakban mintegy 35 000 hektárra — részben a régi, elavult ültetvények helyére — kerül korszerű nagyüzemi gyümölcstelep. A szükségleteknek megfelelően ösztönzik a termelőket a különféle gyümölcsök termesztésére, differenciálják a támogatást, hogy az új üzemi ültetvények egynegyede almástermésű, több mint egyharmada csonthéjas és hozzávetőleg ilyen arányban« bogyós gyümölcsöt adó nagyüzemi terület legyen.

A termelői tevékenységet a telepítésnél messzemenően támogatják. A jogszabályokban meghatározott szakmai feltételek teljesítése esetén a nagyüzemek 20 százalékos támogatást vehetnek igénybe az alma-, körte-, és szilvaültetvények telepítésére, illetve korszerűsítésére, a birs és a mandula telepítésére, valamint egyes gyümölcstermesztési létesítmények építésére. Negyvenszázalékos támogatás folyósítható a cseresznye, a meggy, a kajszi, a pöszméte, a ribizke, a málna és a szamóca, valamint — a korábban érvényben levő 30 százalékos támogatással szemben — 1976-tól kezdődően az

őszibarack-ületvények telepítésére. Pályázat alapján ítélik oda a 40 százalékos állami támogatást egyes törzsültetvények telepítésére korszerűsítésére, a gyümölcsszaporítóanyag-készítés- és tárolás létesítményeire. Az állam segíti a telepítést megelőző, úgynevezett meliorizációs munkákat — 50, illetve 70 százalékos mértékben — és 70 százalékos- támogatással szerezhetnek be a termelők egyes cél-, gépeket.

1980-ban az összes gyümölcstermés mintegy 33 százalékkal lesz nagyobb az 1975. évinél. A terv azzal számol, hogy az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás — a szőlővel, a dinnyével, a déligyü—N mölcsökkel és a gyümölcskészítményekkel együtt — a tervidőszak utolsó évére eléri a 93 kilogrammot.

Vadak a kirakatban

A MEZÖTERMÉK Vállalat öt kecskeméti és két félegyházi üzletében eddig 130 vadnyúl és 190 fácán talált vevőre. A MA- VAD-tól kapott jószágokból egész februárban Tté- szülhetnek a paprikások és sültek. így kirakatban, vagy a rácsokra akasztva ugyan nem a legvonzóbbak, de hát... bele kell képzelni őket a fazékba... Képünk a kecskeméti szalagházi boltban készült.

(Pásztor Zoltán felvétele.)

2