Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-07 / 235. szám
i 1975. október 7. • PETŐFI NEPE • 3 Éliiiiili Hétvége a művészetek jegyében Szombat délután kezdte sugározni A televízió új, ötrészes sorozatát, amelyben az ország fel- szabadulása óta eltelt három évtizedének köztéri alkotásaival,, festményeivel ismerteti meg a nézőket. A páratlan méretekben kibontakozott alkotói kedv közösségi ihletésű művek sokaságát eredményezte. A Felszabadult művészet szerkesztői az első adásban a 60-as évek elejéig mutattak be számos köztéri alkotást, és beható módon elemezték a művek íormanyeHvének, mondanivalójának és környezetének kapcsolatát. A vasárnap délutáni Magyar- ország 1849-ben című dokumentumműsor az aradi vértanúk kivégzésének évfordulójára készült. A film bevezetője szerint az alkotók nem a megtorlás komor perceit, hanem a szabadságharc epizódjait kívánták feleleveníteni.! 1 szándékkal ellentétben azppban a műsor kevés tanulság, gall szolgált. Az előrevetített bukás, Temesvár és Világos nyomasztó hangulata vonult végig a jelenetek mindegyikén, és ezt a hatást csak fokozta az iskolás egyszerűségű, irodalmi színpadi előadásmód, amelyben a szereplők csupán dramaturgiai szerepet töltöttek be. A Hét. jóvoltából — a nők nemzetközi éve alkalmából — megismerkedhettünk egy éppen olyan szép, mint amilyen intelligens színésznővel, Monica Vitti- vél, majd az érdeklődők a cigányzene birodalmába kirándulhattak. Sárosi Bálint könyvének tizenhárom részes televízós feldolgozása azt a célt tűzte ki, hogy eloszlasson számos félreértést a magyar nóta, cigányzene, eredeti népdal és a hazai, nemzeti zenekultúra számos más kérdésében. Az első részben a rendező és a műsorvezető hatásos módon keltették fel a nézők érdeklődését, de legjobban talán mégis a cigányzene szerelmesei szórakozhattak, hiszen az adás nagyobb részében csak zene — igaz, hogy igényes előadók áltál megszólaltatott cigányzene — szólt. A műsor rendezőjét egyébként szemmelláthatóan zavarta, hogy ez a téma lényegénél fogva inkább a rádióba, mintsem a kamerák elé való, és ezért szakmai tudásának minden fogását alkalmazva egy kissé show-szerű előadásmódot teremtett. Csehov elbeszéléseinek egyszemélyes megjelenítője, Igor lljin- szkij viszont tartózkodott minden hatásvadászattól. Hatalmas színészi eszköztárat vonultatott fel a csehovi figurák megjelenítésében Azok a különböző arcok ... című filmben. A kitűnő alkotást Latinovits Zoltán ugyancsak egyszemélyes szinkronművészete tette még érdekesebbé. Végezetül néhány szót a Bar- tók-sorozatról. A Mikrokozmosz ezúttal a barátokat: Serly Tibort, Sándor Györgyöt, Ormándi Jenőt szólaltatta meg, akik egyben a mester tanítványai is voltak. Az Antal Imre által vezetett beszélgetés az előzőeknél nem kevésbé keltette fel az érdeklődést Bartók Béla élete és művészete iránt. P. M. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének kongresszusa Hétfőn a Koltói Anna utcai Vasaá-székház színháztermében megkezdődött a szervezett film-, zene-, képző- és iparművészek, színházi és artistaművészek, rádiósok és televíziósok 33 000-es taglétszámú szakszervezetei szövetségének VIII. kongresszusa. Az eseményen megjelent Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Orbán László kulturális miniszter, Földvári Aladár, a SZOT elnöke és Viirizlay Gyula, a SZOT titkára. Vass Imre, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetségének főtitkára ismertette a központi vezetőség : beszámolóját, amely ,le- szögezi:1 a párt kulturális poli- tikájának eredményeként az utóbbi négy esztendő a művészetek gazdagodásának időszaka volt. Olyan alkotások születtek, amelyek segítettek népünk kulturális színvonalának felemelésében. Művészeink hozzájárultak társadalmunk jó közérzetének kialakításához, részt vállaltak a közművelődés feladataiból, az igazi értékek felhasználásából és és népszerűsítéséből. A művészeti nevelőmunkában továbbra - is előtérben áll új rétegek, elsősorban nagyüzemi munkások, a szocialista brigádok és szakmunkástanulók közelítése a művészetekhez. A kétnapos kongresszus 267 küldötte megvizsgálja és segíti kialakítani azokat a munkaformákat, amelyek a művészet és a társadalom, a művészek és a közösség kapcsolatát, az alkotás- közvetítés-befogadás egész folyamatát a legjobban fejlesztik-gaz- dagítják. (MTI) Naponta hatvan hektár magágy FELMÉRÉS A KÖNYVEK VÁSÁRLÓIRÓL Növekszik a munkásolvasók tábora 9A kiskunfélegyházi Egyesfiit Lenin Termelőszövetkezet földjein a vetés előkészületeiben nagy segítséget nyújt a nyáron vásárolt 245 lóerős Rába—Steiger traktor, amellyel Szalai János dolgozik. Ez a hatalmas erőgép műszakonként hatvan hektáron végzi el a vetés előtti talajelőkészítést. (Opauszky László felvétele.) A könyvek vásárlóinak társadalmi összetétele változóban van; az utóbbi években jelentősen megnövekedett a fizikai dolgozók érdeklődése, aránya — állapította meg a legújabb reprezentatív felmérés, amely több ezer megkérdezett olvasó véleménye. illetve kérdőíves felmérés alapján ad képet a könyvvásárlók közötti arányváltozá- sokróL Eszerint a könyvesboltok látogatóinak csaknem háromnegyede 40 évesnél fiatalabb, ami igen jelentős adat, ha figyelembe vesszük, hogy országosan a 15— 39 éves korú lakosság aránya 47,3 százalék. Közülük is kiváltképp a 20—29 évesek szeretik az irodalmat, ők a vásárlóközönség több mint egyharmadát képviselik. Tavaly a vevők 26,1 százaléka volt szak-, betanított és segédmunkás, 26,4 százaléka pedig értelmiségi. A főváros kerületeiben, valamint a nagyobb és kisebb városokban, levő könyvesboltok vásárlóközönségének rétegek szerinti összetétele igen eltérő. Budapest belvárosában például a könyvvásárlók körében az értelmiségiek és alkalmazottak száma jóval meghaladja a munkásokét, viszont a munkáskerületekben fordított ez az arány. A leglényegesebb megállapítás, hogy évről évre nő az irodalmat megkedvelő dolgozók tábora. A könyvesboltok munkáslátogatóinak kétharmada szakmunkás, a többi fele-fele arányban betanított és segédmnkások. A reprezentatív felmérés kiterjedt a könyvtári tagság vizsgálatára is. Eszerint tavaly a könyvesboltok látogatóinak több mint 46 százaléka a közművelődési könyvtárak nyújtotta lehetőségeket is igénybe vette. A legtöbb könyvtári tag egyébként az érettségizettek közül kerül ki. (MTI) VIZSGÁK, SZAKTANFOLYAMOK - UTÁNPÓTLÁS Fiatalok szerepe az államigazgatás fejlesztésében A párt legutóbbi kongresszusán részt vevő kommunisták tényként állapították meg. hogy a tanácsokról alkotott törvény alapján kibontakozott a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és állam- igazgatási szerepe, növekedett önállósága, felelőssége. Javítanunk kell azonban tevékenységüket a hatáskörükbe tartozó gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális intézmények irányításában. ellenőrzésében. Ugyanakkor egyszerűsíteni és gyorsítani szükséges az ügyintézést, növelni a közszolgálat kulturáltságát. Államigazgatási szerveink szüntessék meg. hogy munkájuk helyenként tapasztalható bürokratizmusa, nehézkessége rontsa az állampolgárokkal való kapcsolatukat. A programnyilatkozat pedig a társadalom hatásosabb központi irányításában és a helyi, szervek önállóságának és felelősségének növelésében jelölte meg a továbbhaladás útját, természetesen a demokratikus centralizmus elve alapján. A feladatok jellegéből kiderül, hogy a megvalósításhoz hosszabb idő szükséges« Ez a lény pedig újabb' tennivalót ^ad." konkrétan azt hogy a tanácsi apparátusban dolgozók szakmailag és politikailag úgy foglalkozzanak a fiatalabb, kezdő kollégáikkal. hogy azok majd megfelelően tudják folytatni az idősebbek munkáját Az országos törekvés Bács- Kiskun megyét is jelentősen érinti. A megyei tanács mellett működő ifjúsági bizottság nemrég megvizsgálta a tanácsoknál dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeit. A bizottság tagjai elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az államigazgatási szervek vezetőinek mi a véleménye a náluk dolgozó fiatalokról, hogyan, milyen módszerekkel foglalkoznak a kezdőkkel, s milyen intézkedésekkel segítik, ösztönzik őket. A fiatalokat is megkérdezték, hogyan érzik magukat a tanácsi apparátusban, milyen gondjaik problémáik vannak. Bács-Kiskun megye tanácsainál csaknem hétszáz 30 éven aluli fiatal dolgozik. Az államigazgatási szervek vezetőinek véleményét akképp lehetne summázni, hogy a fiatalok igyekeznek becsületesen. lelkiismeretesen ellátni a rájuk bízott feladatokat, noha a statisztika szerint 280 fiatal olyan munkakört lát el. amely szakképesítésének, szakképzettségének nem felel meg. Ennek ellenére örvendetes az. hogy a fiatalok túlnyomó többsége sikeresen vizsgázott államigazgatási ismeretekből, s egyre többen jelentkeznek a. különböző szaktanfolyamokra. Az idén eddig .112 fiatal tette le a kötelező, úgynevezett egységes községi szakvizsgát, illetve az államigazgatási ismeretekből a vizsgát. Mint az az ifjúsági bizottság által tapasztaltakból kiderült, az államigazgatási apparátus káder- átunpótlásának nem éppen kedvező vonása az. hogy amikor például megüresedik egy főelőadói, csoportvezetői munkakör, ezeknek betöltésekor a vezetők gyakran az apparátuson kívül keresnek megfelelőt. Pedig főként a nagyközségekben, városokban, járási hivatalokban, vagyis ott, ahol több a szakképzett fiatal, sok esetben megtalálnák az arra alkalmas fiatal tanácsi dolgozót. A káderutánpótlás szempontjából az sem biztató jelenség, hogy még mindig kevés fiatal dolgozik vezetői munkakörben. Különösen feltűnő ez a Kecskeméti Városi Tanácsnál, ahol hatvanegy fiatal közül mindössze egy 30 éven aluli tisztviselő tölt be vezető munkakört. Pedig éppen a vezetők által adott az ifjú munkaerők rátermettségét igazoló, tájékoztatás kérdőjelezi meg a fenti tényt, mert az államigazgatásban dolgozó fiatalok többsége szakmailag képzett, s a követelményeknek megfelelően bánnak az ügyfelekkel. Kezdeményezőkészségük ugyan visszafogottabb a kelleténél. ez azonban a szükséges gyakorlat hiányával, bizonyos fokú járatlansátó^Tinig^^áz^íÚ^. .: " A felmérés érdekes része az is, amely azt vizsgálja, hogy anyagi és egyéb szempontból mennyire vonzó az államigazgatási munka. Az 1974. július 1-én bevezetett ösztönző bérezési rendszer kedvezően érintette a fiatalokat, elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket. A fiatalok jó fizetését bizonyítja, hogy a tanácsi apparátusban dolgozó 30 éven aluliak több mint felét a vonatkozó bértétel 50 százaléka felett sorolták be. Meglehetősen sokan soron kívüli előléptetésben részesültek. Az anyagi elismerés mellett fontos az erkölcsi megbecsülés. A fiatalok igénylik, hogy időszakonként reális értékelést kapjanak munkájukról. Kérik a bírálatot, de az elismerő szót is. A tapasztalatok szerint kevés fiatal részesül kitüntetésbeik jutalomban, pedig ez is a jobb. színvonalasabb munkára ösztönözné őket. örvendetes viszont, hogy 1971— 75 között sokkal több államigazgatásban dolgozó fiatal kapott lakást, mint a korábbi években. A megyei felmérés tapasztalatai alapján az ifjúsági bizottság egyebek között azt ajánlotta, hogy a jövőben fejleszteni kell az államigazgatási pályát népszerűsítő agitációt, propagandát. Sokat segítenének a szakmai pályázatok, versenyek is. A fiatalok pedig a jövőben még igényesebbek legyenek munkájukra. törekedjenek a bürokrácia csökkentésére, a lakosság ügyeinek gyors, pontos elintézésére. Az államigazgatás továbbfejlesztése céljából kidolgozott elvi módszerek így. a fiatalok tudatos nevelésével. az ő segítségükkel, becsületes munkájukkal nyerik el igazi tartalmukat. Tárnái László m. A falu orvosa Ez év júliusában, amikor a szokáshoz híven a Semmelweis-emlékünnepség keretében az egészségügy legjobbjait honorálták, elhangzott dr. Rig- ler Kálmán rémi körzeti orvos neve is. A kitüntetett azonban nem jelentkezett. Nem jelentkezhetett, ugyanis katonai szolgálatra kellett bevonulnia. Így történt azután, hogy az ő esetében kétszeres ünneplésre került sor. Leszerelését követően, pár ■héttel később munkája színterén otthon, a rémi Dózsa Tsz agrárszakember-klubjában vette át a kitüntetést, oklevelet és pénzjutalmat Búza Dezsőnek, a járási hivatal elnökének kezéből. Éberségből jeles Dr. Rigler Kálmán egészen fiatalon, diplomája megszerzése után alig egy évvel került az akkor 1800 lelkes kis községbe. — Nem éppen eszményi körülmények közé — sorolja emlékezve—. hiszen az elődeim itt szinte egymásnak adták a kilincset, oly sűrűn váltogatták egymást Jómagam is sok elrettentő figyelmeztetést kaptam, amelyek lényege az v6Lt: a világ minden kincséért el ne vállaljam az állást; orvos itt „megmelegedni” úgysem tud! Szerencse, hogy eleresztettem a fülem mellett a '„jótanácsokat”. S ma elmondhatom, hogy a Rémen töltött idestova másfél évtizedet nem bántam meg. A kezdeti évek erősen próbára tevők voltak. Nem volt helyettes, így az orvosnak egyetlen szabadnap nélkül kellett helytállnia egész éven át. Azután 1965-ben már akadt „partner” a szomszéd községbeli kolléga személyében. Ma pedig négy község orvosa segíti egymást, s ennek jóvoltából már szabad vasárnapokra is alkalom nyílik. — Korábban a papot hívták először a beteghez, és csak azután a doktort... Eleinte 20—30 'volt az átlagos beteglétszám, ma énnek a két-háromszorosa. De ' volt már olyan influenzás időszak Is, amikor 168 betegem volt egy nap. Nőtt az igény az egészségügyi ellátás iránt, de ezzel együtt a bizalom is. — Milyen egyéb tényezők jelzik az egészségügyi kultúra fejlődését? — Igen eredményes a házi gondozási munka. Harmadéve az ebben közreműködők tekintélyes összegű pénzjutalmat kaptak. A Dózsa Tsz vezetőinek javaslatára és anyagi támogatásukkal sikerült házi beteglátogatót is alkalmazni. Rigler doktor pontos felmérést készített a krónikus betegségcsoportokról, s ennek alapján gondozásba vehette a szív-, ér-, vérnyomás-, mozgásszervi ártalmakban szenvedőket, akiknek a száma azóta jelentősen csökkent. Csinosodott az évek során a rendelő, bővítették és korszerűsítették a betegváró helyiséget. Az egészségre nevelést már az óvodásoknál elkezdik. Az iskolában pedig bevezették az előírásszerű — több oldalú — évenkénti szűrővizsgálatokat. Javult a munka. helyi higiénia. Előrelépés tapasztalható az alkoholizmus „frontján” is: az utóbbi 4—5 évben egyetlen beteget sem kellett kényszer-elvonókúrára irányi ta_ ni. Ugyanakkor megháromszorozódott a rendszeres véradók száma. — Hajdanában ha házhoz hívtak, gyakorta fogadott elmaradottság, egészségtelen környezet. Napjainkban öröm látni a rendes, tiszta otthonokat, azt, hogy a higiénia mindinkább megszokásé válik. A sok fáradozás, az egészségre nevelés szemmel látható eredménye, „a vetés beéré- se”: mindez nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a kezdeti évek olykori elkeseredéseit, menekülési szándékait Butba vághattam. Ügy érzem, meggyökeresedtem Rémen, s itt szeretném leélni az életemet. A nyugodt, jó közérzetről tanúskodó, a sikeres munkának örvendő szavak: egy derék, és joggal megbecsült ember vallomásai. Jóim Tibor BANNER ZOLTÁN ESTJE Lakoma a pódiumon Sok fogásos, tápláló és egészséges szellemi lakomát tálalt fel Banner Zoltán szombat este, a megyei művelődési központban. A Kolozsvárott élő magyar író és előadóművészt három helyre is meghívták hazánkban, hogy lépjen közönség elé. Jó hírét művészeti tárgyú könyveivel, az Utunk című hetilapban közzétett cikkeivel és nem utolsó korban előadóesjeivel alapozta meg. A Petőfi a hídon című összeállítását nemrég hangleme- ezen adták ki Romániában. Eddigi hét különböző műsorából 'most hármat mutatott be. Pécsett a Bartókról szóló, Lajos,- mizsén Petőfi-emlékösszeállítá- sával szerepelt, Kecskeméten pedig Lakoma címmel adott válogatást a magyar és világirodalomból. Csaknem két órán át uralta egymaga mindenütt a pódiumot. Banner Zoltán estjeinek legnagyobb erőssége a szerkesztési fegyelem. Díszletek nélkül, valamilyen egyszerű tárggyal a kezében — például faragott fakanállal, amely egyaránt szolgálhat furulyául és mikrofonként — bontja ki a különböző műfajú írások hatását. Vers, novella és tárca; húsz fogásos főúri étlap és a szegények puliszkája; a gyereknek félretett kalács és a miértéktelen fogyasztás — mindez gyors ritmusban, átélt előadásban gondolkodásra készteti a nézőt. S a romániai magyar író-előadóművész végig azoknak a nézőpontjából láttat, akiknek a történelem • során hosszú évszázadon keresztül főképp az volt a dolguk, hogy másoknak teremtsék meg a lakomákat. Banner Zoltán nemcsak erdélyi fellépésein, hanem nálunk is megérdemelt sikert aratott. H. P. Beiner Klaus Peter, az NSZK- ból, foglalkozása szerint: kereskedelmi ügynök, indulás előtt szakszerűen ellenőrizte gépkocsiját. A Mercedes motorja kifogástalanul működött. A gépkocsihoz kapcsolt utánfutós hálókocsi ágyneműtartőjáoa két gyapjútakarót, lepedőket, vánkosokat rakott, majd szólt a feleségének, hogy mindent előkészített a túrához. A nyugat-német házaspár hosszú és izgalmas útja a nyár végén megkezdődött. . Hasonló időpontban W. P. Kari és felesége az NDK-ból Budapestre érkezett. A pályaudvarról taxival mentek a Szabadság Szállóba. A negyedik emeleti, kétágyas szobában elrendezték a holmijukat, majd városnézésre indultak. Jártak a Gellért-hegyen, a Váci utcai kirakatokat is nézték, metróztak, majd a Soroksári úti putballpá- lya környékét keresték fel. Másnap 17—18 óra között ugyanis ott volt találkozójuk Beierék- kel. — Milyen érzéseid vannak Karin? Eljönnek majd értünk Peterék? — kérdezte a szállodai szobába lépve, a férj a feleségétől. — Persze, hogy jönnek — válaszolta magabiztosan az asz- szony. — Peterék komoly emberek, s végeredményben kérésünk nélkül,'önként ajánlkoztak arra, hogy segítik a szökésünket. • A határállomáson a váltásra érkező útlevélkezelőket igazította el az ügyeletes tiszt. — Minden járművet megbízhatóan ellen- őrizni! Különösen a nyugat-német rendszámú gépkocsikat, mivel a nyár folyamán többször előfordult, hogy NSZK-állampol- gár a gépkocsijában elrejtve idegen személyek Nyugatra csempészését kísérelte meg. Minden útlevélkezelő fokozza az éberségét! — szólt az ügyeletes tiszt parancsa a szolgálatra jelentkezőknek. Azon a napon Beier Klaus Peterék 20—30 kilométeres sebességgel haladtak a Mere ed essél Budapest forgalmában. A nyugatnémet házaspár pontosan hatvan perccel később érkezett a futballpályához, amiért a várakozók érthetően idegesek voltak. A közös ismerősök üdvözölték egymást, majd gépkocsiba ültek; s elindultak a határállomásra. Az El—5-ös út mentén, az egyik autós pihenőhelyál megálltak és a nyugatnémet a határsértőket az ágyneműtartóba bújtatták. A vánkosokat, lepedőket, plédeket rájuk pakolták és gondosan el is igazították, ami a felületes szemlélőt csupán arra figyelmeztette, hogy Beierék rendkívül pedáns emberek. Szarvas László őrmester és Pelestyák Sándor határőrt azonban Beieréknek sem sikerült becsapni. Ellenkezőleg. A határőrök a nyugatnémet házaspár útlevelének ellenőrzése után '' a gépkocsiba elhelyezett csomagokat és a hálókocsi ágyneműtartóját is alaposan szemügyre vették, s néhány másodperc alatt leleplezték a rejtőzködőket. A bűncselekményt elkövető két házaspárt az illetékes igazságügyi szerveknek adták át a határőrök. Gazsó Béla MAGYAR TEXTILCIKKEK A SZOVJETUNIÓBA A RAZNOEXPORT-tal kötött szerződés szerint 1976-ban mintegy 42 millió rubelért szállít majd a HUNGAROTEX a Szovjetunióba női és férfi konfekcióárut, sport- munka- és szabadidős ruházati cikkeket, valamint csaknem 19 millió rubel értékben gyermek- és felnőtti kötöttárut. t