Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-16 / 243. szám

1975. október 16. • PETŐFI NEPE • 6 • Menyhárt András lakatos, gépbeállító munka kSsben. A vállalati verseny 2. helyezettje már kétszer kapta meg a Szakma ifjú mes­tere cimet. Versenyző fiatal szakmunkások A Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárának mintegy hatszáz dolgozója ' közül több mint négyszázan harminc éven aluliak. Ennek is de a jó szer­vezésnek, felvilágosító munkának is 4 köszönhető, hogy igen élénk á versenymozgalom. Nemcsak a 27 szocialista, illetve a címért küzdő brigád 274 tagja vesz részt a vetélkedőben, a különböző ki­sebb mozgalmaknak is számos résztvevője van. ' Ku ti Györgyné, a gyár ver­senyfelelőse az ide versenyekről a következőket j mondta: . — Fiatal szakmunkásaink örömmel vesznek részt a külön­böző vetélkedőkben, ahol be tudják bizonyítani tudásukat. A vállalat által rendezett Alkotó ifjúság pályázatra négy pálya­művet juttattunk el, s közülük Kánya Béla technikus próbapad. tervével harmadik helyet szer­zett. Ha azt vesszük, hogy válla­latunknak kilenc gyára van, s erre a pályázatra is harminchat mű érkezett, nem lebecsülendő a harmadik helyezés. Augusztusban az esztergályo­sok részére volt vállalati vetél­kedő. Gyárunk 5 tagú csapata igen jó helyezést ért el, 5 napos lengyel turistaútra mehetnek ju­talmul. | Nemrég volt a lakatosok ré­szére a Ki minek a mestere ve­télkedő vállalati döntője. Gyá­runkat Menyhárt István képvi­selte és a 26 résztvevő között megszerezte a 2. helyet. Hozzá kell tennem, hogy tulajdonkép­pen első lett holtversnyben egy ' más gyárból való résztvevővel és sorsolással döntötték el. ki légyen az első. Így került Meny­hárt István az első helyezettel azonos eredménnyel a második helyre. — Ezzel vége az idei, ver- 6eny időszaknak ? — Még csak most jön a java Október 22—25. között a jármű­programban részt vevő gyárak, üzemek szakmunkásai részére tartanak szakmai versenyeket. Ennek a versenynek a jelentősé­gét növeli, hogy résztvevői kö­zött szovjet fiatalok is lesznek, a többi között a Togliatti autó­gyárból, de ott találjuk majd a német, lengyel, csehszlovák fia­tal szakmunkásokat it.. Vállala­tunkat Nagy István, a lengyel turistautat nyert csapat egyik tagja 'képviseli. Már hetekkel ezelőtt megkezdte a felkészülést, a műszaki osztály szakemberei is sok segítséget nyújtanak neki. Bízunk abban, hogy a háromna­pos versenyen eddigi eredmé­nyeihez méltóan képviseli nem­csak gyárunkat, hanem az egész vállalatot, sőt, az egész magyar járműipart. Október 25-én gyárunkban tar. I Nagy István esztergályos néhány hete meés beosztásban dolgozik. Szabad idejében nagy gonddal készfii a nemzetközi vetélkedőre, amely remélhetően újabb sikereket hoz neki. Már megkapta a Kiváló dolgozó jelvényt, s háromszoros tulajdonosa a Szakma ifjú mestere címnek. Felvételünkön Lakatos Tamás szerszámkészítő — a Szakma ifjú mestere — által készített munkát ellenőrzi. (Opauszky László felvételei) tunk nagy vetélkedőt, az eszter­gályos,' marós,'■lakatos, szerszám- készítő és villanyszerelő fiatalok részére Harmincketten szeret­nék megszerezni ezen a napon a Szakma ifjú mestere címet, re­mélhetőleg minél többnek sike­rül. Terveinkben különben egy ér­dekes politikai vetélkedő szerve­zése is szerepel. A gyári KISZ. bizottsággal együtt 3 tagú csa­patokat szervezünk 30 éven alu­li fiatalokból, s ezeknek majd politikai tudásukról kell számot adniok. A kérdéseket az ifjúsági mozgalom történetéből, a ma­gyar munkásmozgalom történe­téből, valamint napjaink bel- és külpolitikai eseményeiből állít­juk ősze. Hamarosan felhívással fordulunk a kecskeméti üzemek­hez, szervezzenek ők is ilyen vetélkedőt,s majd városi szin­ten is tartsunk $öntöt. Remél­jük, hogy sikerül a művelődési központ szocialistabrigád-klub- ját megkapni majd erre az alka­lomra. Brigádgyűléseken már szó volt ezekről a vetélkedőkről, s hamarosan KlSZ-taggyűlése- ken is megtárgyalják a fiatalok. Január végén szeretnénk meg­tartani a gyári selejtezőket, s április 4. táján a városi döntőt O. L. A gép az ember barátja, - de csak addig... Újsághír a szerdai Magyar Nemzetben: — A kukoricavágó gépbe esett — munka közben — JakabszálLás. határában, a szán­tóföldön Gyánti Mihály 30 éves jakabszállási lakos, s a helyszí­nen meghalt. A halálos baleset ügyében megkezdték a vizsgála­tot Ekker Lajos, az SZMT mun­kavédelmi felügyelője vizsgálta az ügyet a felügyelet részéről. Tőle kérünk részletesebb infor­mációt. — Ismét egy halálos üzemi baleset, s megint a mezőgazda­ságban. Hogy történt? — Mindjárt szögezzük le: nem üzemi baleset volt. A Városföl­di Állami Gazdaság segítette ki egyik, dolgozóját, Gyánti Sán­dort, hogy a gazdaság erő- és munkagépével — traktorával és Orkán típusú járva-silózójával — édesanyja Jakabszálláson le­vő földjén a kukoricát lesilózza. Ötödikén — vasárnap — körül­belül délután öt órakor történt a baj. A traktoros öccse, Gyánti Mihály a működésben levő gép elé került, mgbotolhatott — az eset pontos lefolyását most vizs­gálják —, a vágóhenger behúzta és... gondolhatja, mivé tette. — Ki lehet csak úgy i adni .Ilyen gépeket? — A gazdaság, mint mondot­tam, saját dolgozóját segítette ki — annak kérésére. Mind a személyi, mind a technikai-mű­szaki feltételek megvoltak ah­hoz, hogy rendben menjen min­den. A traktoros jól felkészült, szakképzett ember, gyakorlata Is szépen megvan ilyen gép ke­zeléséből. Az óvórendszabályi előírásokat is betartotta. Felhív­ta testvérének figyelmét, hogy a járva-silózó közelébe ne men­jen/ ne tartózkodjon... Az erő­gép és munkagép ugyancsak megfelelt a követelményeknek műszaki s biztonságtechnikai szempontból egyaránt. Rendel­keztek áz előírt biztonsági be­rendezésekkel. A gazdaság tehát megbízható szakembernek dta oda a gépet, és a többi feltételt is előre mér­legelve segített. — "Tehát csak a ... — Igen, a szerencsétlenül járt ember tehetett olyasmit, ami a halálos veszéyhelyzetet előidéz­te. Majd a vizsgálat, befejeztével vonhatunk le tényszerű követ­keztetést ... De attól függetle­nül is, maga a haláleset tény. Az is, hogy azért következett be, mert a működésben levő géphez került Gyánti Mihály... Újra és újra arra figyelmez­tetnek hasonló tragédiák, hogy az óvórendszabályokat büntetle­nül, sajnálatos, végzetes követ­kezmények nélkül — nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nincs talán olyan fejezete az előírá­sok, szabályok gyűjteményének, ahol ne ismétlődnének a felkiál­tójeles figyelmeztetések. Meg­közelíteni tilos! Már akkor sem szabad a gép vagy gépcsoport elé, mögé menni, alá bújni, amikor még csak a traktor mo­torja működik. Elég egy pará­nyi műszaki hiba, s nekiindul a gépkomplexum, és aki előtte, mögötte (hátrafelé is megugor­hat) vagy pláne alatta van, — de el tudjuk képzelni, mi kö­vetkezik. Hát még teljes üzem­ben, munkában levő gépeknél. A járva-silózónál, láthatjuk, mi történt azzal, aki elé ment. A traktoros előre és jobbra elő­re figyelt. Nem is gondolta, hogy az indulás előtt figyelmeztetett testvér mégis oda-, utána megy a gépnek. De még az úgyneve­zett kidobókörzetbe se 'mehet senki veszély nélkül. Ahogy ku­koricaszárat, úgy faágat, követ is felszedhet menet közben a gép. S miként nagy erővel „ki­fújja" magából a felaprózott szá­rat, úgy az idegen anyagokat, netán még saját, letörött alkat­részvasat is. Es ezek találjanak el valakit! Az SZMT munkavédelmi fel­ügyelősége éppen ilyen szeren­csétlenségre is utalva, nyoma­tékkai hív fel mindenkit az óvó­rendszabályok fegyelmezett be­tartására. Sajnos, újabban ' elég gyakran előfordul, hogy akár szántáskor, akár betakarításkor meggondolatlanul mozognak, tar­tózkodnak a működő gépek kö­rül. Holott még ezek környeze­tében sem lehet figyelmetlenül járni-kelni, kiváltképpen pihen­ni. Hányán megjárták, hogy ki­fáradva egyenest a szántóföldön, veteményben, termények között dőltek le, — és sose ébredtek fel többé. Átment rajtuk az erő­gép, mert a traktoros nem vette őket észre a takaró, árnyékoló növényzettől, gaztól, fűtől. Te­hát — csak az érre kijelölt he- lyen pihenjünk! Egymás után két csonkulásos baleset is fokozottan inti az érin­tetteket, hogy a mostani szüretkor is alkalmazott modern szőlőfel­dolgozó gépekkel is vigyázzanak. Mindkét esetben egymásra indí­tották rá a gépet az emberek. Nem vették figyelembe, hogy az általános óvórendszabály szerint is, miként .szabad indítani eze­ket a gépeket. Ügyködtek, javí­tottak rajtuk, s nem gondos­kodtak annak bebiztosításáról, hogy közben a gépek semmikép­pen el ne • indulhassanak... A gépek nem tréfálnak. Barátai az embernek, de csak addig, míg „tiszteletben tartja” gépi tulaj­donságait. Tóth István Pályaválasztási beszélgetések Tegnap pályaválasztási beszél, getések kezdődtek Kecskeméten, a megyei művelődési központban. A Pályaválasztási Tanácsadó In­tézet nyolc hónapra tervezett • rendezvénysorozata nagy lehető­séget kínál az általános iskolák felsőtagozatos tanulóinak a szak­mák, foglalkozások időben törté­nő, alapos megismerésére. Az első alkalommal négy álta­lános iskolából mintegy száz 6—7. osztályos kisdiák jelent meg. Kis­filmeket mutattak be nekik, majd Csókás Balázstól, 'a megyei ta­nácsadó intézet pedagógiai cso­portvezetőjétől kaptak tájékozta­tást. A gyerekek ezután kisebb csoportokban' folytathattak be­szélgetéseket a különböző mun­kahelyek szakembereivel, így a Bács megyei Építőipari Vállalat, a Szerszámgépipari Művek, a Kecskeméti Konzervgyár és a Sütőipari Vállalat szakmunkásai­val, szocialistabrigád-vezetőivél, illetve technikusaival Havonként sor kerül majd ilyen rendezvényre, számos más válla­lat közreműködésével, s a többi általános iskola bevonásával. A program szerint februárban, majd júniusban a munkahelyekre is el­viszik a tanulókat, hogy a hely-; színen még alaposabban tájéko­zódjanak mindarról, amit a pá­lyaválasztási foglalkozásokon megtudnak R- M. Mióta növekszik az autósok tá­bora, kevesebben ülnek a tévé előtt. Sokan, már szeretnék is valahogy összekötni a kétfajta élvezetet, s bizonyára tetszéssel fogadják az idei őszi BNV szovjet gyártmányú újdonságait, a 31, il­letve 16 cm-es képernyőjű Ju- noszty—401 D, valamint a Silia- lis—401* D hordozható tv-készülé- keket. Mindkettő hálózatról, vagy akkumulátorról — egyebek kö­zött gépkocsiakkumulátorról is — működtethető. És ami a legfon­tosabb, nemcsak a vásáron, ha­nem a hazai szaküzletekben is találkozhatunk velük. Mint minden évben, most is elküldték legújabb típusaikat a szovjet autógyárak. Az érdeklő­dés középpontjában feltehetően a Zsigúli áll majd. hiszen ebből a népszerű kocsiból, Magyaror­szágon ma, több mint 100 ezer közlekedik. A Volgái Autógyár futószalagjáról nemrég gördült le a kétmilliomodik Zsiguli és máris elkészült a legfrissebb változatuk, a VÁZ—21011, amely megtartot­ta a modell minden jó tulajdon­ságát, csak még erősebb motort kapott és kívül-belül korszerűsí­tették. Erről egyébként a vásár látogatói személyesen is meg­győződhettek A gorkiji autógyár, a Volga te­her- és személykocsi új változa­tával jelentkezik. Ez utóbbi utas. terében háromsoros ! ülés van, amelyen a vezetővel együtt 7 személy fér el. Az utolsó és .a középső sor összecsukható, vagyis átalakítható csomagtérnek. Be­mutatják a Zaporozsec kényel- mesített változatát, továbbá többféle motorkerékpárt és ke­rékpárt is küldtek a BNV-re. Többen érdeklődtek a Moszk­vics új modellje iránt is; miért nem látható a vásáron és mikor jelenik meg a magyar piacon? A szovjet kiállítás kereskedelmi szakértői szerint egyelőre még nagyon kevés példány készült be­lőle, ezért nem kerülhetett sor a budapesti bemutatkozásra. Jövő­re — ígérték —, ezt a hiányt is pótolni fogják! Részükről annak sincs akadálya, hogy eladásra is küldjenek, egyelőre nem kap­tak tőlünk megrendelést. A magyar látogatók már meg­szokták, hogy a szovjet kiállítási csarnokban láthatók a legszebb prémek, népművészeti tárgyak, művészien megmunkált vadász- fegyverek. Most sem csalódnak, a szőrmék gyönyörűek, a szőnye­gek, és a különböző porcelán- kerámia, valamint ötvösmunkák és kézműipari alkotások úgyszin­tén. A tulai és izsevszki fegyver, mesterek alkotásainál pedig ne­héz meghúzni a határvonalat, hogy hol végződik a közönséges vadász-sportfegyver és hdl kez­dődik a műalkotás? Kedves ha­gyományt folytatnak egy, a vá­sárra meghívott népművész nyil­vános „vendégszerepeltetésével”. Az idén, a Balti Köztársaság egyik neves faragóművészének „tudományát” csodálhatják meg a pavilon látogatói. Hogy érdekes látnivalókban nem lesz hiány, afelől nyugodt lehet mindenki. A szovjet részleg, összesen több mint három­ezer kiállítási tárgyának hárömnegyed része úidonság. első ízben szerepel a budapesti BNV-n. V. Za. (Kotroczó István felvételei) AUTÓBAN IS ELFÉR! JÖN AZ ÚJ TÖRPE TÉVÉ — A JUNOSZTY A BNV szovjet újdonságai Fodor László: Homoki herkulesek A homoki küzdelmeknek any- nyi temérdek aprószentje, kis­mestere, magányos gürcölője volt, hogy egy-kettőt érdemes — amennyire lehet — személyi arc­éllel ellátva kiemelni. Csókás Jó­zsef is megérdemli a megemlé­kezést. Mit is tett ő? Visszagondolt arra, hogy a tö­rökvilágban a szőlőpincék ásói milyen okosan biztosítottak ol­dalágakat és rejtekhelyeket. Csó­kás József a XIX. század mo­dernebb világában amolyan tö­rök-kori kétszeres vagy három­szoros pince-oldalágakat már nem épített Sem fagerenellyel meg nem támasztotta, belső ív. vei díszessé nem tette, mint a végvári vitézek idején csinálták, amikor e pogonyos pincékben még lantosok, vitézek a tárogatók muzsikás-pihenő perceiben itták itt a bort! Csókás C6ak veremszerűen mélyre ásott homoktalajt dúcolt alá. Jól megbélelte azt égetett téglákkal. Az asszonyoknak még külön hagyott eegy kis zugolyt veteménytárolóul. Méheit sem feledte: nekik meg méhtartó pa- dócskát biztosított: ez volt far­kasordító hidegben a méhek te- leltetésére a legalkalmatosabb. A mennyezetre néhány lélegző ab­lakot vágott: nos, jól elállt, be is érett a bor mindenkor! A test­ben, sűrűségben nem vaskos, de zamatban gazdag, illatos, köny. 'nyed homoki borát szívesen it­ták a pincében a cimborák meg a kerskedők. Ahányszor csak Csókás kiöntötte a vendégek po­harába borát — az töretlenül csillogott, mert kristálytiszta volt. Homoki borában maradt valami a nehézborokból, — miként a hajnalban még rejtezik valami az éjszaka sötétjéből —, de de- rengő-vidámító könnyedsége olyan rangot biztosított a Csó­kás-féle homoki bőr számára, hogy azt a külföldi kereskedők is megszerették és szívesen ad­ták tovább- Századunk embere már nemcsak a nehéz óborokra áhítozik. Az európai közízlés az üde boritalokra, asztali és pe­csenyeborokra tért át. Ezt is­merte fel és használta ki a praktikus szerkezetű pincében tisztán tartott borával Csókás József. Ez az a bor, melyet mér­tékkel érdemes szeretni. Nem részeltet fokozott idegességben, ha isszuk — érverésünk nyugodt magad. Azért, persze, kedélyes állapotot arányosan előidéz élve­zőjében. • De ha az ember kezében efir- egy nagy szélviharos éjszakán újra megvonaglott a futóhomok? — Kutyaharapást szőrivel! — kiáltottak fel ilyenkor Csókás Józsefék. A homok elfutása ellen azzal találtak védelmet, hogy szalmával borították. A talaj fö­lött egyenletesen elterített szal­maréteget naprafargó-kóróval tűzték a földhöz. íme: bekötötték a szél száját — egyszerűen és nagyszerűen. A mozdulatlanság­ra kényszerített talajban nyu­godtan kikelt a mag, kicsírázott — az ember újra legyőzte a hpr mokot. Kereken negyedszázada an­nak, hogy az Amerikai Magyar Hírlap megemlékezett Csókás Józsefről, akit a levert negyven-, nyolc után. Ferenc József'hiába akarta kitüntetéssel lekötelezni — a gőgös homoki Herkules a fé­nyes érmét eldobta! Mihtha Arany János sugallta volna a tettét. Tegyük hozzá: Csókás József visszautasításában nem holmi passzív fájdalom rejtezett. Mint annyi más homoki Herku­les, a meghiúsult társadalmi-for­radalmi törekvésekhez a maga lángoló szorgalmát adta hozzá. A nemzeti csüggedés felhangjai náluk elfinomodtak, más síkon vezetődtek le — a szükség kor­bácsa a homoki aprómunkába terelte őket. Így a sors jobbágy­ságában és a jobbágyi sorban mindnyájan a metszőkés fegy­verével végbe vitt „homoki for­radalom” személyes hősei let­tek... • Ha e történelmi távlatból szemléljük őket, megértjük, miért alkalmazta rájuk az említett, Amerikába kivándorolt hazánk­fia az „On Heroes” klasszikus sorait, melyeknek belső igazsá­ga e sorok logikus befejezésére is alkalmas: „Minden hős jelentősége, min. den időben, minden helyzetben annyi, hogy a dolgokhoz tér vissza, támasztékát a dolgokban és nem azok látszatában kere­si!” ... /

Next

/
Oldalképek
Tartalom