Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-16 / 243. szám
1975. október 16. • PETŐFI NEPE • 6 • Menyhárt András lakatos, gépbeállító munka kSsben. A vállalati verseny 2. helyezettje már kétszer kapta meg a Szakma ifjú mestere cimet. Versenyző fiatal szakmunkások A Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárának mintegy hatszáz dolgozója ' közül több mint négyszázan harminc éven aluliak. Ennek is de a jó szervezésnek, felvilágosító munkának is 4 köszönhető, hogy igen élénk á versenymozgalom. Nemcsak a 27 szocialista, illetve a címért küzdő brigád 274 tagja vesz részt a vetélkedőben, a különböző kisebb mozgalmaknak is számos résztvevője van. ' Ku ti Györgyné, a gyár versenyfelelőse az ide versenyekről a következőket j mondta: . — Fiatal szakmunkásaink örömmel vesznek részt a különböző vetélkedőkben, ahol be tudják bizonyítani tudásukat. A vállalat által rendezett Alkotó ifjúság pályázatra négy pályaművet juttattunk el, s közülük Kánya Béla technikus próbapad. tervével harmadik helyet szerzett. Ha azt vesszük, hogy vállalatunknak kilenc gyára van, s erre a pályázatra is harminchat mű érkezett, nem lebecsülendő a harmadik helyezés. Augusztusban az esztergályosok részére volt vállalati vetélkedő. Gyárunk 5 tagú csapata igen jó helyezést ért el, 5 napos lengyel turistaútra mehetnek jutalmul. | Nemrég volt a lakatosok részére a Ki minek a mestere vetélkedő vállalati döntője. Gyárunkat Menyhárt István képviselte és a 26 résztvevő között megszerezte a 2. helyet. Hozzá kell tennem, hogy tulajdonképpen első lett holtversnyben egy ' más gyárból való résztvevővel és sorsolással döntötték el. ki légyen az első. Így került Menyhárt István az első helyezettel azonos eredménnyel a második helyre. — Ezzel vége az idei, ver- 6eny időszaknak ? — Még csak most jön a java Október 22—25. között a járműprogramban részt vevő gyárak, üzemek szakmunkásai részére tartanak szakmai versenyeket. Ennek a versenynek a jelentőségét növeli, hogy résztvevői között szovjet fiatalok is lesznek, a többi között a Togliatti autógyárból, de ott találjuk majd a német, lengyel, csehszlovák fiatal szakmunkásokat it.. Vállalatunkat Nagy István, a lengyel turistautat nyert csapat egyik tagja 'képviseli. Már hetekkel ezelőtt megkezdte a felkészülést, a műszaki osztály szakemberei is sok segítséget nyújtanak neki. Bízunk abban, hogy a háromnapos versenyen eddigi eredményeihez méltóan képviseli nemcsak gyárunkat, hanem az egész vállalatot, sőt, az egész magyar járműipart. Október 25-én gyárunkban tar. I Nagy István esztergályos néhány hete meés beosztásban dolgozik. Szabad idejében nagy gonddal készfii a nemzetközi vetélkedőre, amely remélhetően újabb sikereket hoz neki. Már megkapta a Kiváló dolgozó jelvényt, s háromszoros tulajdonosa a Szakma ifjú mestere címnek. Felvételünkön Lakatos Tamás szerszámkészítő — a Szakma ifjú mestere — által készített munkát ellenőrzi. (Opauszky László felvételei) tunk nagy vetélkedőt, az esztergályos,' marós,'■lakatos, szerszám- készítő és villanyszerelő fiatalok részére Harmincketten szeretnék megszerezni ezen a napon a Szakma ifjú mestere címet, remélhetőleg minél többnek sikerül. Terveinkben különben egy érdekes politikai vetélkedő szervezése is szerepel. A gyári KISZ. bizottsággal együtt 3 tagú csapatokat szervezünk 30 éven aluli fiatalokból, s ezeknek majd politikai tudásukról kell számot adniok. A kérdéseket az ifjúsági mozgalom történetéből, a magyar munkásmozgalom történetéből, valamint napjaink bel- és külpolitikai eseményeiből állítjuk ősze. Hamarosan felhívással fordulunk a kecskeméti üzemekhez, szervezzenek ők is ilyen vetélkedőt,s majd városi szinten is tartsunk $öntöt. Reméljük, hogy sikerül a művelődési központ szocialistabrigád-klub- ját megkapni majd erre az alkalomra. Brigádgyűléseken már szó volt ezekről a vetélkedőkről, s hamarosan KlSZ-taggyűlése- ken is megtárgyalják a fiatalok. Január végén szeretnénk megtartani a gyári selejtezőket, s április 4. táján a városi döntőt O. L. A gép az ember barátja, - de csak addig... Újsághír a szerdai Magyar Nemzetben: — A kukoricavágó gépbe esett — munka közben — JakabszálLás. határában, a szántóföldön Gyánti Mihály 30 éves jakabszállási lakos, s a helyszínen meghalt. A halálos baleset ügyében megkezdték a vizsgálatot Ekker Lajos, az SZMT munkavédelmi felügyelője vizsgálta az ügyet a felügyelet részéről. Tőle kérünk részletesebb információt. — Ismét egy halálos üzemi baleset, s megint a mezőgazdaságban. Hogy történt? — Mindjárt szögezzük le: nem üzemi baleset volt. A Városföldi Állami Gazdaság segítette ki egyik, dolgozóját, Gyánti Sándort, hogy a gazdaság erő- és munkagépével — traktorával és Orkán típusú járva-silózójával — édesanyja Jakabszálláson levő földjén a kukoricát lesilózza. Ötödikén — vasárnap — körülbelül délután öt órakor történt a baj. A traktoros öccse, Gyánti Mihály a működésben levő gép elé került, mgbotolhatott — az eset pontos lefolyását most vizsgálják —, a vágóhenger behúzta és... gondolhatja, mivé tette. — Ki lehet csak úgy i adni .Ilyen gépeket? — A gazdaság, mint mondottam, saját dolgozóját segítette ki — annak kérésére. Mind a személyi, mind a technikai-műszaki feltételek megvoltak ahhoz, hogy rendben menjen minden. A traktoros jól felkészült, szakképzett ember, gyakorlata Is szépen megvan ilyen gép kezeléséből. Az óvórendszabályi előírásokat is betartotta. Felhívta testvérének figyelmét, hogy a járva-silózó közelébe ne menjen/ ne tartózkodjon... Az erőgép és munkagép ugyancsak megfelelt a követelményeknek műszaki s biztonságtechnikai szempontból egyaránt. Rendelkeztek áz előírt biztonsági berendezésekkel. A gazdaság tehát megbízható szakembernek dta oda a gépet, és a többi feltételt is előre mérlegelve segített. — "Tehát csak a ... — Igen, a szerencsétlenül járt ember tehetett olyasmit, ami a halálos veszéyhelyzetet előidézte. Majd a vizsgálat, befejeztével vonhatunk le tényszerű következtetést ... De attól függetlenül is, maga a haláleset tény. Az is, hogy azért következett be, mert a működésben levő géphez került Gyánti Mihály... Újra és újra arra figyelmeztetnek hasonló tragédiák, hogy az óvórendszabályokat büntetlenül, sajnálatos, végzetes következmények nélkül — nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nincs talán olyan fejezete az előírások, szabályok gyűjteményének, ahol ne ismétlődnének a felkiáltójeles figyelmeztetések. Megközelíteni tilos! Már akkor sem szabad a gép vagy gépcsoport elé, mögé menni, alá bújni, amikor még csak a traktor motorja működik. Elég egy parányi műszaki hiba, s nekiindul a gépkomplexum, és aki előtte, mögötte (hátrafelé is megugorhat) vagy pláne alatta van, — de el tudjuk képzelni, mi következik. Hát még teljes üzemben, munkában levő gépeknél. A járva-silózónál, láthatjuk, mi történt azzal, aki elé ment. A traktoros előre és jobbra előre figyelt. Nem is gondolta, hogy az indulás előtt figyelmeztetett testvér mégis oda-, utána megy a gépnek. De még az úgynevezett kidobókörzetbe se 'mehet senki veszély nélkül. Ahogy kukoricaszárat, úgy faágat, követ is felszedhet menet közben a gép. S miként nagy erővel „kifújja" magából a felaprózott szárat, úgy az idegen anyagokat, netán még saját, letörött alkatrészvasat is. Es ezek találjanak el valakit! Az SZMT munkavédelmi felügyelősége éppen ilyen szerencsétlenségre is utalva, nyomatékkai hív fel mindenkit az óvórendszabályok fegyelmezett betartására. Sajnos, újabban ' elég gyakran előfordul, hogy akár szántáskor, akár betakarításkor meggondolatlanul mozognak, tartózkodnak a működő gépek körül. Holott még ezek környezetében sem lehet figyelmetlenül járni-kelni, kiváltképpen pihenni. Hányán megjárták, hogy kifáradva egyenest a szántóföldön, veteményben, termények között dőltek le, — és sose ébredtek fel többé. Átment rajtuk az erőgép, mert a traktoros nem vette őket észre a takaró, árnyékoló növényzettől, gaztól, fűtől. Tehát — csak az érre kijelölt he- lyen pihenjünk! Egymás után két csonkulásos baleset is fokozottan inti az érintetteket, hogy a mostani szüretkor is alkalmazott modern szőlőfeldolgozó gépekkel is vigyázzanak. Mindkét esetben egymásra indították rá a gépet az emberek. Nem vették figyelembe, hogy az általános óvórendszabály szerint is, miként .szabad indítani ezeket a gépeket. Ügyködtek, javítottak rajtuk, s nem gondoskodtak annak bebiztosításáról, hogy közben a gépek semmiképpen el ne • indulhassanak... A gépek nem tréfálnak. Barátai az embernek, de csak addig, míg „tiszteletben tartja” gépi tulajdonságait. Tóth István Pályaválasztási beszélgetések Tegnap pályaválasztási beszél, getések kezdődtek Kecskeméten, a megyei művelődési központban. A Pályaválasztási Tanácsadó Intézet nyolc hónapra tervezett • rendezvénysorozata nagy lehetőséget kínál az általános iskolák felsőtagozatos tanulóinak a szakmák, foglalkozások időben történő, alapos megismerésére. Az első alkalommal négy általános iskolából mintegy száz 6—7. osztályos kisdiák jelent meg. Kisfilmeket mutattak be nekik, majd Csókás Balázstól, 'a megyei tanácsadó intézet pedagógiai csoportvezetőjétől kaptak tájékoztatást. A gyerekek ezután kisebb csoportokban' folytathattak beszélgetéseket a különböző munkahelyek szakembereivel, így a Bács megyei Építőipari Vállalat, a Szerszámgépipari Művek, a Kecskeméti Konzervgyár és a Sütőipari Vállalat szakmunkásaival, szocialistabrigád-vezetőivél, illetve technikusaival Havonként sor kerül majd ilyen rendezvényre, számos más vállalat közreműködésével, s a többi általános iskola bevonásával. A program szerint februárban, majd júniusban a munkahelyekre is elviszik a tanulókat, hogy a hely-; színen még alaposabban tájékozódjanak mindarról, amit a pályaválasztási foglalkozásokon megtudnak R- M. Mióta növekszik az autósok tábora, kevesebben ülnek a tévé előtt. Sokan, már szeretnék is valahogy összekötni a kétfajta élvezetet, s bizonyára tetszéssel fogadják az idei őszi BNV szovjet gyártmányú újdonságait, a 31, illetve 16 cm-es képernyőjű Ju- noszty—401 D, valamint a Silia- lis—401* D hordozható tv-készülé- keket. Mindkettő hálózatról, vagy akkumulátorról — egyebek között gépkocsiakkumulátorról is — működtethető. És ami a legfontosabb, nemcsak a vásáron, hanem a hazai szaküzletekben is találkozhatunk velük. Mint minden évben, most is elküldték legújabb típusaikat a szovjet autógyárak. Az érdeklődés középpontjában feltehetően a Zsigúli áll majd. hiszen ebből a népszerű kocsiból, Magyarországon ma, több mint 100 ezer közlekedik. A Volgái Autógyár futószalagjáról nemrég gördült le a kétmilliomodik Zsiguli és máris elkészült a legfrissebb változatuk, a VÁZ—21011, amely megtartotta a modell minden jó tulajdonságát, csak még erősebb motort kapott és kívül-belül korszerűsítették. Erről egyébként a vásár látogatói személyesen is meggyőződhettek A gorkiji autógyár, a Volga teher- és személykocsi új változatával jelentkezik. Ez utóbbi utas. terében háromsoros ! ülés van, amelyen a vezetővel együtt 7 személy fér el. Az utolsó és .a középső sor összecsukható, vagyis átalakítható csomagtérnek. Bemutatják a Zaporozsec kényel- mesített változatát, továbbá többféle motorkerékpárt és kerékpárt is küldtek a BNV-re. Többen érdeklődtek a Moszkvics új modellje iránt is; miért nem látható a vásáron és mikor jelenik meg a magyar piacon? A szovjet kiállítás kereskedelmi szakértői szerint egyelőre még nagyon kevés példány készült belőle, ezért nem kerülhetett sor a budapesti bemutatkozásra. Jövőre — ígérték —, ezt a hiányt is pótolni fogják! Részükről annak sincs akadálya, hogy eladásra is küldjenek, egyelőre nem kaptak tőlünk megrendelést. A magyar látogatók már megszokták, hogy a szovjet kiállítási csarnokban láthatók a legszebb prémek, népművészeti tárgyak, művészien megmunkált vadász- fegyverek. Most sem csalódnak, a szőrmék gyönyörűek, a szőnyegek, és a különböző porcelán- kerámia, valamint ötvösmunkák és kézműipari alkotások úgyszintén. A tulai és izsevszki fegyver, mesterek alkotásainál pedig nehéz meghúzni a határvonalat, hogy hol végződik a közönséges vadász-sportfegyver és hdl kezdődik a műalkotás? Kedves hagyományt folytatnak egy, a vásárra meghívott népművész nyilvános „vendégszerepeltetésével”. Az idén, a Balti Köztársaság egyik neves faragóművészének „tudományát” csodálhatják meg a pavilon látogatói. Hogy érdekes látnivalókban nem lesz hiány, afelől nyugodt lehet mindenki. A szovjet részleg, összesen több mint háromezer kiállítási tárgyának hárömnegyed része úidonság. első ízben szerepel a budapesti BNV-n. V. Za. (Kotroczó István felvételei) AUTÓBAN IS ELFÉR! JÖN AZ ÚJ TÖRPE TÉVÉ — A JUNOSZTY A BNV szovjet újdonságai Fodor László: Homoki herkulesek A homoki küzdelmeknek any- nyi temérdek aprószentje, kismestere, magányos gürcölője volt, hogy egy-kettőt érdemes — amennyire lehet — személyi arcéllel ellátva kiemelni. Csókás József is megérdemli a megemlékezést. Mit is tett ő? Visszagondolt arra, hogy a törökvilágban a szőlőpincék ásói milyen okosan biztosítottak oldalágakat és rejtekhelyeket. Csókás József a XIX. század modernebb világában amolyan török-kori kétszeres vagy háromszoros pince-oldalágakat már nem épített Sem fagerenellyel meg nem támasztotta, belső ív. vei díszessé nem tette, mint a végvári vitézek idején csinálták, amikor e pogonyos pincékben még lantosok, vitézek a tárogatók muzsikás-pihenő perceiben itták itt a bort! Csókás C6ak veremszerűen mélyre ásott homoktalajt dúcolt alá. Jól megbélelte azt égetett téglákkal. Az asszonyoknak még külön hagyott eegy kis zugolyt veteménytárolóul. Méheit sem feledte: nekik meg méhtartó pa- dócskát biztosított: ez volt farkasordító hidegben a méhek te- leltetésére a legalkalmatosabb. A mennyezetre néhány lélegző ablakot vágott: nos, jól elállt, be is érett a bor mindenkor! A testben, sűrűségben nem vaskos, de zamatban gazdag, illatos, köny. 'nyed homoki borát szívesen itták a pincében a cimborák meg a kerskedők. Ahányszor csak Csókás kiöntötte a vendégek poharába borát — az töretlenül csillogott, mert kristálytiszta volt. Homoki borában maradt valami a nehézborokból, — miként a hajnalban még rejtezik valami az éjszaka sötétjéből —, de de- rengő-vidámító könnyedsége olyan rangot biztosított a Csókás-féle homoki bőr számára, hogy azt a külföldi kereskedők is megszerették és szívesen adták tovább- Századunk embere már nemcsak a nehéz óborokra áhítozik. Az európai közízlés az üde boritalokra, asztali és pecsenyeborokra tért át. Ezt ismerte fel és használta ki a praktikus szerkezetű pincében tisztán tartott borával Csókás József. Ez az a bor, melyet mértékkel érdemes szeretni. Nem részeltet fokozott idegességben, ha isszuk — érverésünk nyugodt magad. Azért, persze, kedélyes állapotot arányosan előidéz élvezőjében. • De ha az ember kezében efir- egy nagy szélviharos éjszakán újra megvonaglott a futóhomok? — Kutyaharapást szőrivel! — kiáltottak fel ilyenkor Csókás Józsefék. A homok elfutása ellen azzal találtak védelmet, hogy szalmával borították. A talaj fölött egyenletesen elterített szalmaréteget naprafargó-kóróval tűzték a földhöz. íme: bekötötték a szél száját — egyszerűen és nagyszerűen. A mozdulatlanságra kényszerített talajban nyugodtan kikelt a mag, kicsírázott — az ember újra legyőzte a hpr mokot. Kereken negyedszázada annak, hogy az Amerikai Magyar Hírlap megemlékezett Csókás Józsefről, akit a levert negyven-, nyolc után. Ferenc József'hiába akarta kitüntetéssel lekötelezni — a gőgös homoki Herkules a fényes érmét eldobta! Mihtha Arany János sugallta volna a tettét. Tegyük hozzá: Csókás József visszautasításában nem holmi passzív fájdalom rejtezett. Mint annyi más homoki Herkules, a meghiúsult társadalmi-forradalmi törekvésekhez a maga lángoló szorgalmát adta hozzá. A nemzeti csüggedés felhangjai náluk elfinomodtak, más síkon vezetődtek le — a szükség korbácsa a homoki aprómunkába terelte őket. Így a sors jobbágyságában és a jobbágyi sorban mindnyájan a metszőkés fegyverével végbe vitt „homoki forradalom” személyes hősei lettek... • Ha e történelmi távlatból szemléljük őket, megértjük, miért alkalmazta rájuk az említett, Amerikába kivándorolt hazánkfia az „On Heroes” klasszikus sorait, melyeknek belső igazsága e sorok logikus befejezésére is alkalmas: „Minden hős jelentősége, min. den időben, minden helyzetben annyi, hogy a dolgokhoz tér vissza, támasztékát a dolgokban és nem azok látszatában keresi!” ... /