Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-16 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX évf. 217. szám Ára: 90 fillér 1975. szeptember 16. kedd Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Üj vezetőség a KIOSZ-ban Tegnap Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában tar­totta vezetőségválasztó küldött- gyűlését a Kisiparosok Országos Szövetségének Bács-Kiskun me­gyei szervezete. A tanácskozáson részt vett Neményi Endre, a KI- OSZ elnökhelyettese, Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője, valamint több tár­sadalmi és tömegszervezet kép­viselője. A tanácskozást Gácsi János, a KIOSZ megyei szervezetének el­nökei nyitotta meg, majd Rehák László, megyei titkár számolt be Bács-Kiskun kisiparosainak el­múlt négy évi tevékenységéről. (Lapunk 4. oldalán külön cikk fog­lalkozik ezzel a témával.) A tit­kár beszámolóját élénk vita kö­vette, majd a tisztújítás követ­kezett. Megválasztották a KIOSZ megyei szervezetének 19 tagú választmányát, 16 küldöttet a KI­OSZ országos küldöttértekezleté­re, a három tagú fegyelmi bi­zottságot és a héttagú megyei vezetőséget. A KIOSZ megyei szervezetének elnöke ismét Gá­csi János, titkára Rehák László, titkárhelyettese pedig Darabos Bálint lett. A vezetőség tagjai még: Zsibrita Ágoston, Mada­rász András, Gál Ferenc és Szij- jártó Ferenc. Palkó Sándor elnökletével hét­főn a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bi­zottsága. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett Vincze Imre pénz­ügyminiszter-helyettes is — a képviselők az államháztartás el­múlt évi zárszámadását, ezen be­lül is a kereskedelem bevételei­nek, kiadásainak egyenlegét ele­mezték. Dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter számolt be nemzet­közi kereskedelmi forgalmunk alakulásáról, s megállapította! külkereskedelmünk a szocialista országokkal alapvetően az állam­közi egyezményeknek megfelelően alakult, a tőkés világpiacon azon­ban — az infláció és az árarány­módosulás következtében — az általunk importált cikkek 1 árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. A statisztika szerint a külkeres­kedelmi forgalmon belül — ösz- szehasonlító árszinten — a kivi­tel négy százalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan. 18 száza­lékkal emelkedett. A kivitelen belül a gépek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ex­portja jelentősebben, a fogyasz­tási cikkeké mérsékeltebben emel- kedettj A behozatalon belül a leg­nagyobb mértékben a gépek im­portja nőtt. főleg a szocialista or­szágokból. Külkereskedelmi for­galmunk értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, ezen belül 30 százalékát a Szovjetunió­val bonyolítottuk le. a fejlett tő­kés országok 31 százalékkal, a fejlődő országok 7 százalékkal ré- (Folytatás a 2. oldalon.) Űtlevélkezelők 3. oldal Magánautó: pro és kontra 3. oldal Magánkisipari szolgáltatás 4. oldal Tanácselnök a turizmusról 4. oldal A homokvilág grafikusa 5. oldal Első tanévnyitó a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben Évnyitóra gyűltek össze a megye legújabb oktatási intézményének hallgatói. Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között kezdetét vette a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet első tanéve. • Pillanatkép a tanévnyitóról Tizennyolc külföldi zenepeda­gógus alkotja az intézet első év­folyamának hallgatóságát, a dán, norvég, francia, svájci, kanadai, améri kai és japán állampolgáro­kat a közös zenepedagógiai ér­deklődés vezette Kecskemétre, ahol szeptembertől május végéig ismerkednek a magyar énektaní­tás elméletével és gyakorlatával. Erdei Péter igazgató az intéz­mény dísztermében üdvözölte a hallgatóságot és Gera Sándort, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetőjét. Ünnepi beszédé­ben Kodály Zoltán életművét ele­mezve a zeneszerző, a tudós és a tanár emberi-alkotói egységéről szólt. Elmondotta, hogy az intézet munkatársai a mester pedagógiai tanításait követik. A kecskeméti zenei élet eddigi hagyományait is vállalva terjesztik az énektanítás legkorszerűbb elméletét és gya­korlatát. Kutatják és továbbfej­lesztik mindazt, ami ma a vilá­gon Kodály-módszer néven isme­retes. A diákok heti huszonnégy órás főiskolai órarend szerint tanul­nak. Szolfézs, módszertan, kama- - razenélés, karvezetés, zene- és népzeneelmélet, valamint ma­gyar nyelv szerepel a „kötelező tárgyak” között. Számos gyakor­lati foglalkozást is terveztek. A hallgatók elsősorban a Kodály Zoltánról elnevezett iskola ének­óráit keresik fel gyakorta. A kül­földi énektanárok előadásokon, kiscsoportos foglalkozásokon és egyéni órákon sajátítják el a tan­anyagot, és a tanév végén diplo­makiegészítő bizonyítványt kap­nak. A magyar felsőoktatási intéz­mények többi hallgatóihoz ha­sonlóan a Kodály Zoltán Zenepe­dagógiai Intézet elsőévesei is le­tették a főiskolások fogadalmát. P. M. Több vágómarha, kevesebb tej a homokhátsági szövetkezetben Az e.lőzetes szerződésben rögzí­tett mennyiségnél 55 százalékkal több tejet szállít Kecskemétre a tiszaalpári Tiszatáj Tsz. Csupán egy hónapja helyezték üzembe a homokhátsági szövetkezetek leg­nagyobb tehenészetét, de máris csaknerh teljes kapacitással mű­ködik a szakosított telep. A Ti­szatáj Termelőszövetkezetben ugyanis^ gondos tenyésztő munká­val, előrelátóan készültek az új tehenészet felavatására, betelepí­tésére. Ennek eredménye az, hogy a tiszaalpári közös gazdaság a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti feldolgozó tizemének körzetében havonta a legtöbb tejet termeli és küldi közfogyasztásra. Valamivel kevesebb, de még mindig igen jelentős mennyiséget szállít a Városföldi Állami Gaz­daság. a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság és a kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Tsz szako­sított telepe is. A kecskeméti tej­üzem ily módon az elmúlt két hó­napban 101 százalékra teljesíthet­te felvásárlási tervét, annak eile, nére, hogy a Homokhátságon a te­jelő tehénállomány csökkent. Mind több szövetkezet tér át a húsjellegű szarvasmarha tartásá­ra, mert az adottságai erre kény­szerítik. A Homokhátsági TE- SZÖV körzetének ötvenöt közös gazdaságából harmincötben tar­tanak szarvasmarhát, Kilenc szö­vetkezet hús- és tejtermelést, yagyis kétirányú hasznosítást vál. Iáit az 1972-ben megjelent kor­mányhatározat után. Tizenöt szö­vetkezet tejtermelésre szakoso­dott. A többi elsősorban hizlal. 1972-ben évente 4322 vagon vágó­marhát küldtek a homokhátsági szövetkezetek a húsipari vállalat átvevőhelyeire. Tavaly félévkor 7230 vágómarhát, ez év első felé­ben pedig 8632 vágómarhát tar­tottak a közös hizlaldákban] 1972-ben június 30-ig ötven­ezer hektoliter tejet adtak át a szövetkezeti tehenészetek a tej­ipari vállalatnak; Tavaly az első félévben 61 800 hektolitert, ez év első felében pedig 51,5 ezer hek­tolitert. K. A. SZÁZ KÉRDÉS A NAPIRENDEN Ma kezdődik az ENSZ-közgyűlés harmincadik, jubileumi ülésszaka New Yorkban, az ENSZ szék­helyén várhatóan ma délelőtt fe­jeződik be a hetedek, rendkívüli ülésszak, s délután már sor kerül a jubileumi. 3Q. ülésszak megnyi­tására is.- A rendkívüli ülésszaknak, mint ismeretes, már tegnap határoza­tot kellett volna hoznia. A prob­léma azonban, amellyel az ülés­szak foglalkozott, rendkívül bo­nyolult, így nehéz kompromisszu. mos megoldást találni a fejlődő országok által előterjesztett javas­latokra. A probléma megoldódása döntő jelentőségű lenne a fejlődő országok számára, hiszen a hatá­rozat kimondaná: az államközi gazdasági kapcsolatoknak azon kell alapulniuk, hogy elismerik valamennyi országnak a saját ter­mészeti kincseik fölötti rendelke­zésre való jogát. A dokumentum jóváhagyásához azonban teljes egyetértés szükséges, ami a fej­lett tőkésországok ellenállása miatt nehezen jön létre. A záródokumentum kidolgozá­sával foglálkozó különbizottság vasárnap éjjel is folytatta munká­ját. hogy még hétfőn a plenáris ülés elé terjeszthessék a határo­zati javaslatot. Diplomata körök, ben nem tartják kizártnak azt sem. hogy a rendkívüli ülésszak záróülését ma reggel tartják. Ha még itt sem sikerül közös állás­pontot kidolgozni, a rendkívüli ülésszaknak el kell napolnia a dokumentum jóváhagyását, mi­vel délután már a hagyományos ülésszak veszi kezdetét. A jubileumi, 30. ülésszakának megkezdésére tegnap az utolsó előkészületeket is megtették. A népek fóruma talán még sohasem gyűlt össze olyan kedvező nem­zetközi légkörben, mint az idén. Az utóbbi ülésszak óta eltelt évet az enyhülés tendenciájának to­vábbi megszilárdulása jellemezte, és ez az irányzat egyre inkább meghatározója bolygónk politikai légkörének. Az európai biztonsági és együttműködési csúcsértekez­let sikeres befejezése minden bi­zonnyal pozitív hatással lesz az ENSZ-közgyűlés jelenlegi üléssza­kára. ENSZ-kprökben úgy vélik, hogy az egyik legfontosabb fel­adat most a leszerelési világérte­kezlet gyakorlati előkészítését cél­zó intézkedések meghozatala. A Szovjetunió immár hagyomá­nyosan mindig új kezdeménye­zést tesz a napirenden levő nem­zetközi problémák egyikének vagy másikának megoldására. Most, a jubileumi ülésszak előtt, azt a ja­vaslatot hozták nyilvánosságra, amely a nukleáris kísérletek tel­jes és általános betiltását kimon­dó szerződés megkötését célozza. S mivel ez a javaslat a világ ösz­szes népeinek érdekeivel találko­zik. a nemzetközi közvélemény rendkívül pozitívan reagált rá. Az ülésszak egyik feladata lesz, hogy folytassa a gyarmati orszá­gok és népek függetlenségének megadását kimondó ENSZ-nyilat- kozat gyakorlati megvalósítását. A jelenlegi ülésszakon, éppen en­nek a gyakorlatnak megfelelően, várhatóan három új tagot vesz­nek fel a világszervezetbe — Mo- zambikot, a Zöldfoki-szigeteket, valamint Sao 'Törne és Principe Köztársaságot. Várható az is, hogy az időszak befejezése előtt még újabb, nemrégen felszaba­dult gyarmatok kerülnek az ENSZ tagjai közé. A nemzetközi közvélemény azt várja, hogy az ENSZ-közgyűlés- a világszervezet teljes súlyát és tekintélyét latba veti a közel-ke­leti tartós és igazságos béke el­érése érdekében. Joggal várják azt is. hogy a közgyűlés felemeli hangját a chilei fasiszta junta önkénye ellen. A jubileumi ülésszak napirend, jén több mint száz kérdés szerepel. Az alapvető tendencia az enyhü­lés légkörének további megszilár­dítása. Az ENSZ kötelessége és feladata, hogy sokoldalúan hoz­zájáruljon ennek a tendenciának az elmélyítéséhez. Csőszállító teherkocsik Kuvaitba A BUDAMOBIL Budapesti Járműszövetkezet 5. számú, kalocsai telepén készülő vontatott járművek külföldre is eljutnak. Az év második felében eddig kielégített megrendelések között szerepelt például húsz darab, Rába teherautóba épülő csőszállító utánfutó, amit Kuvaitba kértek. Ä határidőre el­készített vontatott járművek értéke megközelíti a 9 millió forintot. A tizenkét méter hosszú, 25 tonna teherbírású utánfutó — amelyet a BUDAMOBIL szakemberei terveztek — hat darab, 1400 milliméter átmérőjű olajvezetékcső, vagy egy 20 tonnás konténer szál* lítására alkalmas. A csőszállító teherautókat köz­úton kamionos gépkocsivezetők juttatták el Ku­vaitba. A járművek előírt szervizmunkáit útköz­ben á Rába Művek kihelyezett szervizeiben végez­ték el. A csőszállító teherautók még el sem hagyták a kalocsai telepet, már megkezdték egy másik ex­porttétel, 100 darab termoszkocsi gyártását. Az egyenként 151 ezer forintot érő termoszkocsikat a Csepel Autógyárral kooperálva állítják elő. A Budapesti Járműszövetkezet kalocsai telepén a hagyományos lakókocsik előállítása mellett még ebben az évben megkezdik 70 darab, Robur te­herautóra szerelhető termoszkocsi gyártását is. Ezek szérkezetében újdonság lesz, hogy műanyag ajtókkal látják el őket. A. T. S. • Indulásra készen a csőszállító teherautók. Üticélí Kuvait. (Szilágyi Mihály felvétele) o •11* r tonna Nagy feladat vár az idei őszön a mezőgazdasági üze­mekre. Mintegy kétmillió tonna terményt kell betaka­rítani. Ez a mennyiség csak­nem 60 százalékkal több, mint a 10 évvel ezelőtti összes termés. Másszóval ugyanak­kora területen ennyivel töb­bet termelnek ma már. Kor­szerűbbé vált az agrotechni­ka, megjelentek az iparszerű termelési rendszerek, fejlő­dött a technológia, bővült a géppark, nőtt az anyagi, mű­szaki bázis. Ma már a nagy- üzemileg termesztett kukorica 90 százalékát géppel takarít­ják be, a cukorrépatermés 75 százalékát szintén. Huszon­két burgonyabetakarító gép­sor segíti a munkát. Ha azt számítjuk, hogy egy évtized­del ezelőtt az említett növé­nyek betakarítása még kéz­zel történt, akkor jól érzékel­hetjük a fejlődést. Több mint negyedmillió hektárnyi területről kell a nagy gonddal megtermesztett értékeket biztonságba helyez­ni. Az idén az időjárás ismét sok kárt okozott, a jégverés, a sok eső pusztította a szőlőt, a gyümölcsöt, zöldségféléket. Ezért is kellett előbb hozzá­kezdeni a kertészetekben a munkához. A szőlőszüret ko­rábban indult, mert az esőzé­sek és a jégverés következté­ben megrepedtek a szemek. Az őszi munkákat az idő­járáson kívül befolyásolja a gépesítés színvonala, a ren­delkezésre álló munkaerő, a szervezettség, a feldolgozó­kapacitás. A cukorrépát pél­dául kénytelenek előbb szed­ni a gazdaságok — még éret­lenül is —, hogy ezzel az ipar folyamatos munkáját segítsék. Sajnos, a kezdeti tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy en­nek ellenére vannak zökke­nők az átvételnél. Az elmúlt őszön, amikor a sok eső miatt rendkívül ne­héz volt a betakarítás, bebi­zonyosodott, hogy mit jelent az összefogás. Az üzemek gépekkel segítették egymást, a nyugdíjasok, a családtagok is bekapcsolódtak a munkába. Ezenkívül segítettek az ipari üzemek dolgozói, a diákok és a honvédek is. Nem tudjuk, hogy az idei őszön milyen lesz az időjárás, de helyes, ha a mezőgazdasági üzemek ide­jében számbavesznek minden akadályozó tényezőt. Ezért célszerű, ha minden rendel­kezésre álló munkáskezet mozgósítanak a gépek mellett. Jól szervezett munkával meg lehet gyorsítani a betakarí­tást. Több mezőgazdasági nagy­üzem megállapodást kötött társgazdaságokkal a gépek közös kihasználására. Meg­történt a kertészetek munkg- erő-igényeinek számbavétele. Az idén is több ezer diák és honvéd segít a gyümölcs- és szőlőszedésben, valamint más termények betakarításában. A megyei mezőgazdasági opera­tív bizottság minden támoga­tást megad a mezőgazdasági üzemeknek a munkák jobb megszervezéséhez. Hasonló­képpen a megyei szállítási és hírközlési bizottság is. Nem közömbös ugyanis, hogy mi­ként szervezik meg a szállí­tást. A termés betakarítása csak az első lépés, éhhez tar­tozik az értékek biztonságba helyezése. A szállítás jó meg­szervezésén legalább annyi múlik, mint a szüreten. Jelentősebb tárolótérgondok általában nincsenek. A ten­geri elhelyezése okoz néhány üzemben problémát. Emiatt új módszereket vezetnek be, mely szerint nem a teljes érésben takarítják be a ter­ményt, hanem különbözőképp tartósítják. Többek között fó­liával kibélelt veremben. Ezek a technológiák egyre jobban terjednek. Ilyenkor ősszel van a leg­több feladat a mezőgazdasági üzemekben, hiszen nemcsak a betakarítást kell megszervez­ni, hanem arról is szükséges gondoskodni, hogy a jövő évi kenyérnek való időben kerül­jön a jól előkészített magágy­ba. összefoglalva: az őszi mun­ka megszervezésétől függ a lakosság ellátása, de a me­zőgazdasági exporttervek tel­jesítése is. I K. S. I l

Next

/
Oldalképek
Tartalom