Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 11. szám Ára: 90 fillér 1975. január 14. kedd Korszerű víztorony épül Kunszentmiklóson Januári napsütés, szélcsend. Amint a felvonóval elindulunk, összébb kell húzni magunkon a viharkabátot. A Kunszentmikló­son most épülő 44 méter magas víztorony tetején pedig szinte a korláthoz préselnek az erős szél­lökések. Az Alföldi Közmű- és Mély­építő Vállalat szegedi szakmun­kásai akrobatikus ügyességgel dolgoznak a tetőn. Mint azt Dö- mösi János művezető mondta, tavaly májusban kezdték az épít­kezést. Az 500 köbméteres víz­tornyot a Csongrád megyei Ter­vező Vállalat tervei alapján új, eddig egy helyen, a mindszenti toronyépítésnél alkalmazott mód­szerrel alakították ki. Az úgynevezett csúszózsaluzá- sos eljárás sokkal olcsóbb, mint a régi építési módszer A 6 mil­lió forintos beruházással készülő kunszentmiklósi víztorony szer­kezetének építését február végé­re befejezik Ezután az Országos Szakipari Vállalat dolgozói csö­veket szerelnek, a torony belsejét és a tetejét szigetelik. A tervek szerint nyár elején adják át ren­deltetésének a víztornyot, amely­nek üzembe helyezésével megol­dódik a kunszentmiklósiak vízel­látási problémája. T. L. • Új módszerrel, úgynevezett csúszós zsaluzással építik a kunszent­miklósi víztornyot. • Ország Imre lakatos és Oláh Lajos vasbeton- szerelő 44 méter magasban dolgozik. (Pásztor Zoltán felvételei.) Egymilliárd forint értékű beruházás valósul meg a megye könnyűiparában A könnyűipar igen jelentős helyet foglal el Bács-Kiskun megye gazdasági életében, éppen ezért nem lényegtelen, hogyan fejlődött a IV. ötéves terv időszakában. A napokban a megyei tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott ezzel a témával. Az erről szóló beszámoló szerint 1973-ban a szocialista iparban (tárca, tanácsi és szövetkezeti szektorban együttesen) foglalkoztatottak 42 százaléka a könnyűipari ágazatban dolgozott. A hagyományos könnyűiparban három megyei székhelyű tárcavállalat, (a Bajai Finomposztó, az Alföldi Cipőgyár, a Konfekcióipari Vállalat), valamint négy tanácsi vállalat, húsz ipari szövetkezet és mintegy 25 megyén kívüli vállalat gyáregysége, telephelye működik. A megye IV. ötéves tervében a könnyűipar jelentős fejlesztését irányozták elő. A célkitűzések között az intenzív fejlesztés ki­sebb mértékben szerepel, mint a többi ágazatban, ugyanis a még meglevő foglalkoztatottsági gon­dok enyhítésére 3 ezer új mun­kahely létesítését tervezték. A műszaki fejlesztést célzó rekonst­rukciókat a papír-, a nyomda-, a textil-, a cipő-, valamint a fafel­dolgozó iparban és a könnyűipari lakossági szolgáltatások területén kezdeményezték. A IV. ötéves terv eddigi eltelt időszakában az említett célkitű­zések nagyobb része megvalósult. Az új ipari foglalkoztatottak 34 százaléka a könnyűiparban he­lyezkedett el. Mégsem mondhat­juk el, hogy a könnyűipar e vo­natkozásban időarányosan telje­sítette tervét, mert a Pamutnyo­mó Ipari Vállalat 1973 végére tervezett — 750 dolgozónak mun­kát adó — szövödéje nem készült el. Ehelyett egy jóval kisebb üzem kezdte meg működését. Ugyanakkor helyette 780 millió forintos beruházással — a kor­mány döntése értelmében — kö­töttárugyár épül, amely 1500 munkást — elsősorban nőket — foglalkoztat majd. Építése azon­ban jelentős mértékben áthúzó­dik az ötödik ötéves tervidőszak­ra. A tervidőszakban megvalósuló könnyűipari beruházások értéke meghaladja az egymilliárd forin­tot. Eddig elkészült Kecskeméten a Petőfi Nyomda, a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárának rekonstrukciója, a TEMAFORG kunszentmiklósi új telepe, a Bács­ka Bútoripari Vállalat bajai és a Gázkitörés Kiskunhalason Szombaton délután négy óra tájban Kiskunhalason, az új ipar­telepi részen, a Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaság szántóterületén a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáz­kutató Vállalat 7-es számú — fú­rás alatt levő — kútiánál gázki­törés történt. A gáz 1270 méter mélységből egy 114 milliméter átmérőjű csövön, 120 atmoszféra nyomással tört fel. A helyszínen a mentési munkálatok azonnal megkezdődtek és az elfojtásra Al- győről odavezénvelt két záróbe­rendezéssel vasárnap délután kí­sérletet. tettek. A gázkitörés alkalmával Szűcs Gyula 45 éves fúrómunkás meg­sérült, amikor egy vaslemez rá­zuhant. A kútból tiszta gáz tört fel, hordalékanyaggal nem szeny- nyezett. ezért robbanásveszély nincs. A szél iránya is kedvező, a gáz nem terjed a város felé. A tűzoltóság 12 szerkocsival, s hetven tűzoltóval fekészült a se­gítségnyújtásra. A kitörés oka — előzetes szakértői vélemény sze­rint —, hogy a vártnál előbb ér­ték el a földgázt tartalmazó ré­teget. A vasárnapi elfojtási kísér­let eredménytelen volt. Hétfőn délelőtt 11 órakor újabb záró; szerkezet érkezett. A lapzártakor érkezett jelentés szerint a kitörést tegnap délután 15 órakor elfojtották. G G. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a HNF OT elnökének vezetésével hétfőn a Parlament Vadász ter­mében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A testület a párt XI. kongresszu­sának irányelveit elemezte. Sar­lós István, az országos tanács főtitkára mondott vitaindítót. A népfront feladatairól szólva egye­bek között rámutatott: a szocia­lista nemzeti egység arra is kö­telez, hogy az együtt dolgozó, együtt élő a különböző adott­ságok miatt más és más érdek­lődésű és érdekeltségű emberek gondjaival, sorsával is foglalkoz­zunk. Az egységben természete­sen mindenki érdekelt, fő bázisa a munkásosztály vezette mun­kás—paraszt szövetség. A Haza­fias Népfrontnak arra kell töre­kednie, hogy a szövetségi poli­tika helyes értelmezése révén elősegítse az osztályok és a ré­tegek harmonikus együttműkö­désének fejlődését. A nyilvános­ságra hozott kongresszusi irány­elveket — hangsúlyozta á főtit­kár — nagy figyelemmel olvas­ták a közügyek iránt érdeklődő állampolgárok. Saját munkájuk elismerését látják abban, amit a Központi Bizottság így fogalma­zott meg: a párt politikája kiáll­ta a gyakorlat próbáját, cselek­vő támogatásra talált a munkás- osztályban, a termelőszövetkezeti parasztságban, az értelmiségben az egész népben. A vitaindítót követően sokrétű véleménycsere bontakozott ki. (MTI) Gyapjúmosó Vállalat kiskunfél­egyházi üzemének építése. Rész­legesen üzemel már az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi és a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti új üzeme. Baján, a Finomposztó Vállalatnál 190 mil­lió forintos — zömmel gépi — beruházás van folyamatban, kor­szerűsítik a Férfifehérnemű Gyá­rat, Kiskunfélegyházán a Kiskun­sági Ruhaipari Vállalatot, s jó ütemben halad a kecskeméti par­kettagyár építése. A beruházások nyomán javul­nak a termelés műszaki feltételei. A fejlődés ellenére azonban a Szerelik a harmadik gyártó gépsort az Alföldi Cipőgyár kiskun­félegyházi gyárában. megye könnyűiparának állóesz­köz-állománya még mindig kor­szerűtlennek mondható. Gyakori, hogy korszerű épületekben is — mint például a Papíripari Vál­# Ez a gép bizony a legkorszerűbbek közé tartozik a Papíripari Vállalat kiskunhalasi üzemében!? (Opauszky László felvételei.) lalat kiskunhalasi üzemében — elavult berendezések, gépek ke­rülnek a beruházási eszközök hi­ánya miatt. Néhány nagyobb üzemtől eltekintve az ipartelepek elaprózódtak. szakemberlétszá­muk alacsony, s ebből eredően az üzem- és munkaszervezés sem kielégítő. A könnyűipari ágazatban a leg­nagyobb arányú a nők foglalkoz­tatása. A megye szocialista ipa­rában foglalkoztatott nők 50 szá­zaléka ebben az ágazatban dolgo­zik. Az üzemek lehetőségeikhez mérten megfelelő súlyt helyez- neK a nők helyzetének javításá­ra, azonban nem kielégítő még a bölcsődei és óvodai ellátás, va­lamint a bejáró dolgozók utazta­tása. A szolgáltatások területén a mosás, vegy tisztításban tapasz­talható a legnagyobb előrehala­dás, erre 43 millió forintot ru­háznak be a vállalatok, szövet­kezetek a IV. ötéves tervidőszak végéig. A többi könnyűipari szol­gáltatási ágazatban viszont a fejlődés üteme lassult — sőt a javításban és a ruha- és cipőké­szítés stb-nél visszafejlődés ta­pasztalható, — ezért a szolgálta­tások' fejlesztési alappal való tá­mogatása továbbra is indokolt. N. O. Huszonötezer vagon keveréktakarmány A Bács-Kiskun megyei mező- gazdasági üzemekben az ősszel mintegy 59 ezer vagon kukoricát takarítottak be. A termés nagy része az állami gazdaságokban, szövetkezetekben, háztáji gazda­ságokban maradt, ily módon te­remtették meg saját állatállomá­nyuk számára a takarmányala­pot. A Bács-Kiskun megyei Ga­bonafelvásárló Vállalattal' több mint 14 ezer vagon kukorica át­adására kötöttek szerződést. A vállalathoz az év végéig 13 200 vagon szemes kukorica ér­kezett és még mintegy ezer va­gonnyit várnak belőle. A gazda­ságoktól megvett szemestermény­ből készítik a takarmánykeveré­keket. Az állatállomány ellátása évről évre nagyobb gondol jelent számukra. 1973-ban több mint 19 ezer vagon keveréket értékesített a vállalat. Tavaly ennél már 4 ezer vagonnal többet adott, de ez a mennyiség is kevésnek bizo­nyult. Az idén mintegy 25 ezer vagon keveréktakarmány értéke­sítésével számolnak. A GABO - NATRÖSZT-höz tartozó vállala­toktól is szereznek be mintegy másfél ezer vagonnal és igyekez­nek újabb kooperációkat létre­hozni a megyében levő, keverő- berendezéssel rendelkező gazda­ságokkal. A Bács-Kiskun megyei Tanács 1973-ban hozott határozatának megfelelően a vállalat együttmű­ködési szerződéseket kötött az ál­lami gazdaságokkal, termelőszö­vetkezetekkel. 1973-ban több, mint 4200 vagon takarmány ké­szült ily módon, tavaly pedig ennek csaknem kétszerese. Bács- Kiskunban a háztáji állatállo­mány más megyékhez viszonyít­va nagy. Az adatok szerint ezek­ben a kis üzemekben van a szarvasmarha-állomány harmad­része, a sertés 65, a juh 35, és a baromfi 69 százaléka. A gabona­felvásárló az elmúlt évben 7100 vagon takarmánykeveréket ké­szített számukra, az ellátás azon­ban még így sem volt zökkenő- mentes. A kooperáció létrehozásán kí­vül a vállalat saját üzemeit is bővítik. Kunszentmiklóson — át­alakítással — koncentrátumot előállító üzemet létesítettek. Solt- vad kerten folyik a rekonstrukció, s még az idén megkezdik Kecs­keméten a 24 óra alatt 180 tonna takarmányt gyártó üzem építé­sét. Ügy tervezik, hogy 1980-ig Kiskunhalas térségében is kiala­kítanak egy nagy kapacitású ke­verőüzemet. A mennyiség növelése mellett arról is gondoskodnak, hogy egyenletesen jó minőségű árut adjanak a vevőknek. Ezért az idén a kecskemétin kívül már működik a kalocsai és a bácsbo- kodi laboratórium, amelyekben folyamatosan vizsgálják a takar­mánykeverékeket. D. É. A Szaljut-4 űrállomáson dolgoznak a kozmonauták MOSZKVA Horváth Béla, az MTI tudósí­tója jelenti: Vasárnap összekapcsolták a Szojuz—17 szovjet szállító űrha­jót a Szaljut—4 űrállomással. Miután Alekszej Gubarev űrhajó­parancsnok és Georgij Grecsko fedélzeti mérnök átszállt a Föld körüli pályán keringő Szaljut—4 kabinjába, emberi irányítással kezdett működni a tudományos űrállomás. A hétfőn délben kiadott köz­lemény szerint hétfőn magyar idő szerint 10 órára az űrállo­más 288 fordulatot tett a Föld körül, ezek között az utolsó 18-at kozmonautákkal a fedélzetén. Az űrállomás pályaadatai jelenleg a következők: a Föld felszínétől mért legnagyobb távolság 355 kilométer; a legkisebb távolság 342 kilométer; a keringési idő: 91,3 perc; a pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 51,6 fok. Az űrhajósok jól érzik magu­kat, valamennyi fedélzeti rend­szer kifogástalanul működik. A kozmonauták második munkanapjuk folyamán folytat­va a kijelölt program végrehaj­tását, az űrállomás újabb mű­szereit és berendezéseit helyez­ték üzembe, illetve csomagolták ki és helyezték üzembe. Továb­bá újból megvizsgálták a fedél­zeti rendszereket és a tudományos berendezések működését. A Szaljut—4 űrállomáson ma­gyar idő szerint hétfőn reggel 8 órakor ért véget a második mun­kanap. Délután fél háromig a • Szaljut olyan űrpályán haladt, amely kívül esik a szovjet rádió- figyelő állomások hatósugarán. Ez idő alatt az Atlanti-óceánon cirkáló „Szergej Koroljov aka­démikus” elnevezésű szovjet ku­tatóhajó követi az űrhajó moz­gását, és fogadja az űrállomásról érkező telemetrikus információ­kat. Az űrmegíigyelő hajóról a Mol- nyija távközlési műhold közbe­iktatásával továbbítják az infor­mációkat a földi irányító köz­pontba. Az új szovjet űrkísérlet szak­értők véleménye szerint félreért­hetetlenül tükrözi, hogy a szov­jet űrkutatás, az amerikaiakkal való együttműködés mellett, foly­tatja saját, önálló útját. Az em­ber részvételével végzett szovjet kozmikus kutatások fő iránya pedig — mint ezt a közelmúlt­ban adott sajtónyilatkozatában Vlagyimir Satalov űrhajós ve­zérőrnagy, a szovjet űrhajósok kiképzési főnöke kifejtette —, „a tartósan működő orbitális ál­lomásokon folytatott munka volt és marad”. Idézett nyilatkozatá­ban Satalov nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy a jövő nyárra tervezett szovjet—ameri­kai közös űrrepülésig esetleg több önálló szovjet űrkísérletet (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom