Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

A mesében mindig úgy van, hogy a legkisebb ,fiú a legügyesebb, a legkedvesebb, a legtöbb örömet hozó. Az életben sokszor fordítva: mindenki kényezteti, mindenkitől kap és talán ettől van, hogy adni sokszor elfelejt. Ritka kivétel tehát Su- bicz Jóska,, aki sosem maradt adós a kapott örömért. Egyéves korában halt meg az édesapja. Hárman gyerekeskedtek akkor még otthon, Erzsi volt köztük a legnagyobb. Hamar megtanult főzni, takarítani, pénzzel bánni, a kisebbeket nevelni. Józsika sokszor lábatlankodott körülötte, segítgetett. Nagyon ragaszkodott a mamához, de testvéreihez is. Amikor Erzsi ösztöndíjjal« elkerült Kiskunfélegyházára közgazdasági technikumba, nagyon nehéz lett az otthon maradottaknak. Míg édesanyjuk dolgozott, a gyerekek szabadon csatangoltak. Így aztán Jóska sem tartozott a jótanulók közé. Elgondolása sem nagyon akadt, hogy mi legyen, ha kikerül az iskolából. Elég sokat betegeskedett is.

Nyolcadikos korában a fülöp- szállási szakmunkásképző tanárai, diákjai „toborzó” kőrútjukon Lakitelekre is eljutottak. Filmet vetítettek, beszélgettek a gyerekekkel. Jóska kedvet kapott a mezőgazdasági gépészethez olyannyira, hogy Fülöpszálláson már a legjobb tanulók közé tartozott. A lakiteleki Szikra Tsz- től kapott ösztöndíjat. Otthon megszokta, hogy mindenkinek el kell végezni a maga részét. Pontosan így tett a nagyobb közönségben is. Először a diáktanács tagja volt, utána pedig az elnöke, s így került 1972-ben a parlamenti küldöttek közé.

Szakmunkásképzőbeli első évében történt, amit ma is emleget családja, jópár társa, tanára. Sokan tudták, hogy Jóska gyűjtöget. Márminthogv összerakja, amit az ösztöndíjból nélkülözni tud. Az év végén édesanyját nemcsak jó bizonyítvánnyal ajándékozta meg, hanem mosógéppel is. Ezért takarékoskodott a havi 250 forinttal.

Úgy gondolta Jóska, ha végez

Fülöpszálláson, hazamegy Lakitelekre. Rövid ideig volt csak otthon, mert tanulni szeretett volna tovább, de ebben a tsZ nem tudta segíteni. Erzsi, a nővére akkor már a kunadacsi Barátság Termelőszövetkezetben volt a könyvelésen. Jóska ösztöndíját átvállalták a kunada- csiak, a fiú pedig bekerült a javítóműhelybe. Otthonra nővéré- éknél talált, külön szobát kapott, hogy nyugodtan tanulhasson Most gépipari szakközépiskolába és a marxista—leninista középiskolába jár egyszerre. Busszal utazik Kecskemétre. Sógora, Puskás György olyankor este 9 óratájt elindul Kunadacsról Kerekegyházára,. mert visszafelé csak odáig tud jönni Jóska. Amikor meg Erzsi a mérlegképes könyvelőire, Jóska ügyel unoka- öccsére, megfőz, kitakarít, ha kell. Kétezer forint körüli ősz- szeg van a borítékban fizetéskor. Mikor mennyi telik — küldi a pénzt az édesanyjának. Pótlékul a járadékhoz. Magának többért vesz könyvet, mint ruhát, mondván, ha később lesz ideje rá, legyen majd mit olvasni.

Dolgozni is, tanulni is egyszerre, elég nagy teher. De amint ezt tőle már megszokták, kicsit elmosolyodik, szőke fejét megbólintja, amikor hallja, hogy nővére Erzsi „eladta” a Családot a községnek. Férje kertész — így megtervezi az óvodánál á parkot, Jóska meg a hintákat, má- szókat, homokozót és megbeszéli a tsz brigádjával, hogy készítsék is el. Erzsi pedig majd a többi szülővel együtt a rendteremtésben segít.

Nehezen lehetne el nem ismerni Subicz Jóska 17 éves talpig emberségét. Az idén kapott nívódíjért már -ugyancsak megdolgozott', Gondolatban Jóska 1980-nál is előbbre jár. Akkorra teljesülhet talán vágya — tanítani szeretne majd.

Hatvan &ves a mama. Értelmes életet élt. öt gyermeket nevelt a közösségért, a csáládjáért és érte élő emberré.

Dénes Éva

0 Subicz Jóska és nővére, Erzsi a kunadacsi lakásban.

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. december 25.

— A gyár szakszervezeti bizottsága felmérte nagycsaládos dolgozóink szociális helyzetét — mesél az előzményekről Tóth József. — Úgy találtuk, hogy a legsürgősebb segítséget a iVá- góék körülményei indokolják. A családfő azt kérte tőlünk, hogy vezessük be hozzájuk a villanyt. A tmk-műhely Jedlik Ányos aranykoszorús szocialista villanyszerelő brigádjához fordultunk, hogy vállalnák-e társadalmi munkában Vágóék házának villamosítását.

— Mivel hallottunk a sokgyerekes család problémáiról, egyöntetű választ adott a brigád tagsága: vállaljuk — ismétli meg kollektívájának döntését Szabó Tibor. — Aztán egy szabad szombaton kijöttünk a brigádból kilencen: Kátai Imre, Kasza László, Rumpler István, Marton József, Rácz György. Barta József, D. Szabó József és jómagam. A kilencedik Tóth Józsi volt. őt. azért számolom hozzánk, mert részt vett a villanyszerelésben, és mert mielőtt, szb-titkárrá választották, ’velünk dolgozott a tmk-ban. Jöttek volna a többiek is, de az egész brigád, huszonegy ember sok lett volna ehhez a munkához. Akik kimaradtak az akcióból, azok kommunista szombatot tartottak benn a gyárban.

— Vágó István bizonyára régi munkás az üzemben, hogy kiérdemelte ezt a szép segítséget? — kérdezem.

— Mindössze egy éve van nálunk, nem is ismerjük jóformán, mert a szállítóknál dolgozik —! világosít fel Kátai Imre.-v Az ő esetében nem a vállalatnál eltöltött időt vettük figyelembe — veszi át a szót az szb-titkár —, hanem a tíz gyereket. Nyolcán iskolába járnak közülük, megpróbáljuk valamivel könnyebbé tenni számukra

Négy esztendeje, a Petőfi Népe karácsonyi számában, az Egyetlen megoldás című cikkben említettük meg ezt az áldatlan állapotot. Dávodon ugyanis hiába fúrtalk újabb és újabb kutakat a község belterületén, a vizét nem lehetett felhasználni csak öntözésre. A közelmúltban fúrt bővizű kút üzembe helyezéséig a vízmű szakemberei csökkentett vízkivétellel, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás folyamatos ellenőrzései, laboratóriumi vizsgálatai mellett tudták elhárítani a lakosság egészségét fenyegető veszélyt.

Dávodon olvan különleges a település földtani helyzete, amilyenre nem akad példa a Bácskában. Nincsen a talajnak a megfelelő mélységben olyan víz át nem eresztő rétege, amely megakadályozná a szennyeződés, a vegyszermaradvány vagy a bomlástermékek leszivárgását huszonöt, harminc méter mélységbe, ahonnan a vízművek szivaty- ityúi leggyakrabban az ivóvizet nyerik. Dávodon, ez okozta a legfőbb gondot.

Megfelelő rétegre és alatta a bőséges ivóvizet adó talajrá Csát- alja közelében akadtak. A Dél- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat szakemberei ott tárták fel a dávodi vízmüvet ezentúl biztonságosan ellátó, kifogástalan minőségű vizet adó kutat. A Bács-Kiskun megyei Tanács, valamint az Országos Vízügyi hivatal támogatásával a kivitelezéshez szükséges összeg is meglett. Felépült a több kilométer hosszú fővezeték a kúttól egészen a vízmű hálózatáig.

Ezzel lényegében be is lehetne fejezni a híradást, hiszen orvosolták a dávodi lakosság panaszát. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A nagyközségi tanács a vízszolgáltatás megjavu- lása után 3.5 kilométer hosszú belső vízhálózatépítést is megrendelt a kivitelezőnél. Fejlődik a község, szükség van újabb lakóházak vízellátására, a tizennyolc kilométeres vízvezetékrendszer bővítésére.

Az úgynevezett gerincvezetéket ebben az évben el is készítette a kiskunhalasi vízmű vállalat, j: A bekötés azonban nem történt meg, holott a KÖJÁL még augusztus 4-én engedélyezte ezt a munkát. A vállalat ugyanis eleinte arra hivatkozott, hogy a KÖJÁL nem adott engedélyt. Azóta több hónap telt el. December

Szívmelegítő

A dávodi víz

Az örömbe üröm is vegyült

Dávodon több esztendős nehéz időszak után megjavult az ivóvízellátás. Nem magától. A kútfúrók rábukkantak végre egy olyan talajrétegre, amely képes hatszáz liter vizet szolgáltatni percenként. Az egy évtizede felépült községi vízműnek eddig csupán százötven liter vízhozamú kútja volt. Nyáron még az is megcsappant. Fél napokat álltak sorba az emberek a közkutaknál, amíg a ceruzavékonyságú vízsugár megtöltötte a kannákat.

Az emberség oszlopai

mm

A csongrádi vízlépcső

A Tiszavölgy korszerű rendezése két évtizede, a tiszalöki vízlépcső építésével kezdődött. 1973- ban a kiskörei vízlépcső csatlakozott a 620 km-es rendszerhez. E vízrendszernek még egy pontja van, ahol duzzasztómű építése szükséges a végleges rendezéshez és ez Csongrád térségében van. A jugoszláv határon túl Novi Becsejnél van az a hatalmas vízlépcső, amelynek vízduzzasztó hatása Csongrádig érvényesül. Növi Becsejtől délre pedig már a Dunám épített Vaskapu-vízlépcső hatása érvényesül.

Azt a terve, amely a csongrádi vízlépcső megépülését 1980-ra irányozza elő, az alábbiak indokolják. Általános érvényű sürgető ok a vízgazdálkodás területéről jelentkezik és ez a növekvő ipari és mezőgazdasági ' vízhasználat, amelyet csak a rendelkezésre álló készletek kedvező területi és időbeli elosztásával ‘ elégíthetünk ki. Az egységes európai víziúthálózat kialakulásával (Dpna—rMaj- na—Rajna-csatorna) — amelynek elkészülése az 1980-as évekre várható — rendkívül fontos számunkra, hogy ebbe a víziúthálózatba bekapcsoljuk a Tiszát is. Ennék is egyik előfeltétele a Tisza teljes hosszában való hajózhatóvá tétele, (Másik feltétele a Duna—Tisza csatorna megépítése.) A két feltétel teljesítése esetén egymásra is kedvező hatással lesznek.

A csongrádi vízlépcső és a hozzátartozó víztározó (Alpár község térségében)' a vízduzzasztással a kiskörei víztárolás lehetőségét is egynegyedével emeli. Az Alföld déli részén jelenleg is virágzó mezőgazdaság további fejlesztése ön- tözőrenszerekkel és a nehézipar kifejlesztése az ipari víz biztosításával érinti elsősorban' a lakosságot. A tározóba kerülő 160 millió köbméter víz' lehetővé teszi, hogy a Dél-Alföld nagy kip- csét: a felszín alatti vizeket rendeltetésüknek megfelelően hasznosíthassák majd a jövőben.

Hatvan éves a mama. Nem volt könnyű élete. Galambősz hajjal keretezett, kedves kis arcán jócskán nyomot hagyott az otthoni küszködés. Birkózás a betegséggel, munkával. Gyak- rán'gyűrte le a szíve, nehezen viselte a megerőltetést. Nyugdíjra nem futják a mezőn töltött évek, csak a járadékit hozza a postás havonta.

az életre való készülést. A tanév indulásakor kétezer-négyszáz forintot juttattunk a családnak tanszerekre és egyebekre. A villany bevezetése tízezer' forintba került, ugyanis három oszlopot is kellett állítani, hogy a fővezetékről Vágóék házáig eljusson a villanyfény. Ézt az összeget a felosztható nyereségből ajánlotta fel a gyár kollektívája.

—■ Megérkeztünk — szól a sofőrnek Szabó Tibor.

Jöttünkre benépesül Vágóék udvara. Két kisebb épület áll rajta, az egyik mellett gémeskút. A kút előtt féltucatnyi szőke üstökű kisgyerek topog, szemükből öröm villan a vendégekre. Anyukájuktól megtudjuk, hogy a DÁV szerelői alig két-három perce mentek el. Elkéstünk a nagy pillanatról, de sebaj.

— Az egyik lámpa hem világít — mondja Kátai Imre, aki már kifelé jön a lakásból. Szerszámot vesz elő a táskájából, s indul, hogy kijavítsa a hibát. SzSbó Tibor segít neki.

Az szb-titkár körüljárja az épületeket, én pedig beszélgetek egy kicsit a család itthon levő tagjaival.

— A .tíz gyerekből öt lány, öt

meg fiú.V'A legöregebb Imre, tizenhat éves,; szakmát tánul a Fémmunkásban. A legkisebb Éviké,1 még csak tizenegy, hónapos —• mutatja be futtából a csemetéit Vágóné.'" :,l>

— A férje mennyit keres?

— Kétezret, amihez körülbelül háromezer forint családi pótlék jár még. Szép pénz ez, csak hát sokan vagyunk. Sajnos, jj ér egy fillért, sem kapok, mert amikor a szülések miatt kiestem a munkából, még nem volt érvényben a mostani törvény az anyák támogatására.

— örül a villanyfénynek?

— Nem is tudjuk, hogyan köszönjük’ meg a gyárnak és azoknak a munkásoknak külön is, akik itt I dolgoztak. Mikor az

■p uram azt mondta, hogy bevezetik hozzánk a villanyt, csak úgy ingyen, emberségből, el se hittem neki.. De. mégiscsak igazat mondott. Vehetek most már mosógépet, könnyebb lesz ezzel is a munkám.

— Hogy hívnak? — fordulok

az egyik kislányhoz. ,

— Ilonának.

— Hányadik osztályba jársz?

— Negyedikbe. Most írtam meg éppen a leckét,

— Jobb lesz most már, hogy nyugdíjba helyezitek a petróleumlámpát? — kérdezem agye- rektársáságot, s válaszukat mosolygó arcocskájuk hitelesíti.

— Bizony, lesz itt még miben segítenünk — állapítja meg Tóth József, visszatérve a terepszem0 Szükségszerű a vízhálózat bővítése Dávodon. Ű.i lakások épülnek faluszerte.

0 A mama — a lakiteleki ház előtt. Karácsonykor mindig összegyűlik itt a család.

(Tóth Sándor felvételei)

öt gyerek szaladgált a lakiteleki házban. Sorban jött: Ferenc, Mária, Erzsébet, János, József. Most már csendesek a napok, kettesben fia feleségével. János most katona, csak nagy- néha látogat háza. Be-betoppan Ferenc is, elvégzi a ház körüli munkát. Kéthetente autó áll meg I ház előtt. Erzsi jön férjével és négyéves kisfiával, no meg a mama legkisebb szülöttével, Jóskával.

Epizód

egy szocialista brigád életéből

Vendégmarasztaló, latyakos-kátyús dűlő- úton halad a Fémmunkás Vállalat kecske.- méti gyárának autóbusza. Felsocsalános 65. szám alá igyekszünk, Vágó Imrének, az üzem segédmunkásának lakására. Az erőlködő, imbolygó járműben útunk céljáról beszélgetünk Tóth József szb-titkárral, Szabó Tiborral, a Jedlik Ányos szocialista brigád vezetőjével és Kátai Imre brigádtaggal. Ünnepi eseményre érkező delegációnak lehetek részese: Vágó Imre tizenkét tagú családjának otthonában ezen a napon gyúl ki a villanyfény.

0 Vágóéknál kigyúlt a villanyfény

0 Szabó Tibor a villanyórát ellenőrzi. (Gulyás József felvételei.)

léről. — A jövő évben lebetonozzuk a földes helyiségeket. A gyerekeknek, ha minden jól megy, még az idén készítenek az asztalosaink egy fiókokkal ellátott asztalt, hogy kényelmesebben tanulhassanak.

— Brigádunk szintén keresi a módot a további támogatásra — is?ól Szabó Tibor, aki Kátar Im- <rével közben; elvégezte a szükséges ellenőrzést, javítást. ;

Elbúcsúzunk. A Vágó-gyerekek kórusban kiáltják utánunk: köszönjük szépen!

A távolodó autóbuszból visz- szapillantok. Látom a három, feketére í szurkozott villanyoszlopot, amelyek elvezették a sokgyerekes család hajlékáig a kényelmet, kultúrát jelentő villanyáramot. Látom az új emberség oszlopait.

A. Tóth Sándor

20-a táján- a dávodiak joggál kíváncsiak arra, hogy ä Dél-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalatnak milyen érdeke fűződik a munka’további halogatásához.

Nem ez az egyetlen csalódás, amelyet a kiskunhalasi vállalat az idén okozott. A nagyközségi tanács szeretné minél előbb megoldani a Mohács-szigeti Püspökpusztán élők biztonságos vízellátását. Ezért tavaszai a dávodi ta-. nács vezetői személyesen felkeresték a kiskunhalasi vállalat vezetőit. Akkor megállapodtak abban. hogy a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű elvállalja a három- száznyoltvan lelkes szigeti település vízszolgáltató berendezésének tervezését és kivitelezését. Nem ingyen. Különben erre a munkára a tanácsnak pénzügyi fedezete van.

Alig telt el a megállapodás után egy hónap, a vállalat máris lemondta a munkát. Máig sem jutott előbbre az ügy. Az örömbe üröm is vegyült.

K. A.

0 Az alsó képen: Püspökpusztán erre a kútra' járnak. Több is kellene a szigeten. (Pásztor Zoltán felvételei.)

t

i

Kátai Imre munkában.