Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-08 / 235. szám
1974. október 8. • PETŐFI NÉPE • 5 Könyvek - 186 millióért Hogyan tudja kielégíteni a vidéken, elsősorban kisebb településeken élő emberek olvasói igényét a könyvkereskedelem? — erről adott rövid tájékoztatót Hajós Tibor, . a Könyvértékesítési Vállalat igazgatóhelyettese: — Hazánkban jelenleg több mint négy és 'fél millió lakos él olyan településen — községekben, falvakban —, ahol az állami könyvesboltok hiányában, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek végzik á könyvterjesztést. A falusi üzlethálózat fejlesztésének eredményeként ma már 160 ÁFÉSZ-könyvesbolt gondoskodik a~ klasszikusok, a kortárs írók műveinek, valamint a tudományos és kulturális ismeretterjesztés kiadványainak ajánlásáról. A könyvesboltok mellett csakném ötszáz könyvárusítóhely működik és több ezer könyvbizományos szerez mind-több új olvasót, tanyán és falvakban élő könyvbarátot. Az új olvasók számának növelésében jelentős szerepet vállalnak a könyvbizományosi teendőket is ellátó pedagógusok. — A szövetkezeti könyvkereskedelem fejlődését tanúsítja néhány adat: Az ÁFÉSZ-könyvesboltok 1973- ban 186,4 millió forintért adtak el könyvet, ami 19 százalékos növekedést jelent az előző évvel szemben. Egyes megyékben a könyvvásárlás átlagon felül emelkedett. Ezek közé tartozik' Bács- Kiskun, Csongrád, Szabolcs-Szat- már és Tolna megye. Kisebb mértékben, de emelkedett a forgalom Baranya, Borsod, Fejér, Somogy és Zala megyében. A ^szövetkezeti könyvkereskedelem dinamikus fejlődését bizonyítja az is, hogy 1973-ban már 51 bolt forgalma haladta meg az évi 1 millió forintot. — A bolti forgalom növekedése mellett emelkedett a bizományosok forgalma is. örvendetes, hogy ez nem számuk növekedésével, hanem az egyes bizományosoknak a forgalomban elért nagyobb eredményével magyarázható. A könyvvásárlás adatai — az olvasási kedv élénkülése mellett —r a lakosság vásárlóképességének növekedésére mutatnak. — Eredményeink elsősorban annak . köszönhetők, hogy mind nagyobb és választékosabb készlet áll az ÁFÉSZ-boltok rendelkezésére. A Könyvértékesítő Vállalat szövetkezeti osztályai 1973-ban csak könyvújdonságot 154 millió forint értékben kínáltak fel megrendelésre az AFÉSZ-boltoknak. A boltok éltek a lehetőséggel amit az is bizonyít, hogy — a tankönyveket nem számítva — a Könyvértékesítő Vállalat 146 millió forint értékű megrendelést teljesített. — Az elmúlt év sikerei, eredményei biztatóak. Úgy gondoljuk, hogy a párt közművelődési határozatának végrehajtása során a falusi1 könyvforgalom további fellendülésével lehet számolni. L. I. VENDÉGÜNK VOLT Albert Bogdanov A Szovremennyik (kortárs) című szovjet szépirodalmi folyóiratot kevesen ismerik Bács-Kiskun megyében, ezért rövid történeti visszatekintést kértem először a lap Kecskeméten tartózkodó főszerkesztő-helyettesétől. — Fiatal a mi folyóiratunk, alig több mint egy évtizedes. Az orosz írószövetség a Szovremennyik gazdája, Moszkvában van a szerkesztősége. Az első szám 40 ezer példányban került az olvasókhoz, most 110 ezerben jelenünk meg. Viszonylag nem nagyr'^ám ez a Szovjetunióbari! árntjAZ ilyen gyors példányszám növekedés itt is szokatlan. Kialakult egy állandó olvasótábor. Kiadóhivatalunk jelenleg 95 ezer előfizetőt tart nyilván. Sokat köszönhetünk Tvardovsz- kijnak, a lap első főszerkesztőjének. .— Van-e a folyóiratnak állandó szerzői gárdája? — Természetesen senki sem tiltja, hogy bárki több helyen, fórumon is publikáljon. Mégis mind több kitűnő alkotó kizárólag, vagy elsősorban nálunk publikálja írásait. Hadd hivatkozzak a Magyarországon is jól ismert Nagibinra. Elbeszéléseiben a sajátos körülmények közé került emberek magatartásáról ad maradandó képet. Nagy örömmel közöljük Kazakov Írásait, ö az orosz klasszikus próza legjobb hagyományainak egyik kiváló képviselője. Folytatásokban éppen most jelentetjük meg Za- gilinnak Dél-Amerikában játszódó regényét. Turgenyevéhez hasonlíthatom a nagy tehetségű Lihonoszov stílusát. A sort sóskáig folytathatnám, mert a fiatalabb nemzedék számára is nyitott folyóiratunk, és hűségesek maradnak a már elismert, sokkötetes írók. — A szerkesztőség mit tesz a mai szovjet valóság minél pontosabb, művészibb tükrözése érdekébén? — Ha ismeri a Szovremennyi- ket, bizonyára tapasztalta, hogy sok „ocserket” közlünk. Ez egy nagyon érdekes műfajú írás, kicsit esszé, kicsit riport; alkalmas a jelenségek gyors megragadására, a lényeg felmutatására, a fő tendenciák érzékeltetésére. A Magyarországon kedvelt szociográfia elemeit is tartqfmazza. Elsősorban természetesen minél színvonalasabb szépirodai-! rtji alkotásokkal kívánjuk megörökíteni, segíteni a társadalmi változásokat. Különösen fontos ma a falu. Ez a legnagyobb téma, az átalakuló falu. A mai változások megértéséhez vissza kell nyúlni a harminc-negyven év előtti eseményekhez, a kollektivizálás és a második világháború sorsfordító napjaihoz. • Újból arra biztatjuk az írókat, "hogy költözzenek néhány hétre-hónapra falura, így r „a dolgok sűrűjében” tapasztalhatják az élet gyors ütemét, a bonyolult változások dinamikáját. — Kedves Albert Bogdanov, szíveskedjék utazása, látogatása céljáról tájékoztatni olvasóinkat. — A két ország írószövetségének a közvetítésével jutottam el Kecskemétre. A csereegyezmény értelmében mi az itteni Forrással építünk ki kapcsolatokat. A Katona József városában kiadott folyóirat főszerkesztője és annak helyettese a tavaszon már járt Moszkvában. Most tulajdonképpen azt a látogatást viszonzom, és az akkor megbeszélt kezdeményezéseket realizáljuk. Magammal viszem a Forrástól kapott összeállítást. Magyarország fel- szabadulásának harmincadik évfordulója * tiszteletére közöljük ezeket az írásokat: Mi is küldünk verseket, elbeszéléseket a Forrás számára. Bízom abban, hogy ez a kapcsolat tartós lesz, s mind tartalmasabb. Remélem, hogy Hatvani Dániel és Szekér Endre hasznosan töltötték az időt szerkesztőségünkben. Én itt sok újat, érdekedet láttam, érdeklődéssel figyelem a Forrás törekvéseit. Köszönet a szíves vendéglátásért, az őszinte tájékoztatásokért. Külön öröm, hogy láthattam Petőfi Sándor szülőházát és elátogathattunk néhány gazdaságba is. H. N. (Pásztor Zoltán felvétele) >* W; v. i «MjteZájgagHB* . gigjgí;; v ■ \ Uj tények a kimmerekről és szkítákról A legendás boszporuszi császárságot az időszámításunk előtti első évezred középén Kelet-Euró- pa egyik ősi népe, a kimmerek alapították és nem a görög gyarmatosítók, ahogyan azt eddig hitték. Mihail Artamonov szovjet tudós ősrégi krónikák és újabb régészeti leletek elmélyült elemzése alapján módosította az ókori történelemnek ezt a részét. Koncepcióját a leningrádi egyetem által kiadott „Kimmerek és szkíták” című monográfiájában fejtette ki. Artamonov professzor, az úgynevezett „szkíta probléma” egyik világtekintélye • könyvében több mint 30 év kutatásának eredményeit közli egyes hatalmas, de régen eltűnt törzsekről. A mű különös érdeme a megbízható tudományos tényeknek a történelmi folyamat belső logikájával való szerves kapcsolata, ami. lehetővé tette a szerkő számára, hogy új megvilágításba helyezze a régi népek (‘letét és kultúráját, rekonstruálja a Fekete-tenger vidéke, a Balkán és Kis- Azsia sok államának történetében betöltött szerepüket. AZ ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYE Változatos program a jánoshalmi művelődési házban Jánoshalmára menet eszembe jut Erdei Ferenc gyönyörű könyve, a Futóhomok. Visszacsengenek bennem azok az elismerő, szép szavak, ahogyan az itt élő embereket jellemezte az Alföld kitűnő ismerője. S aztán a jánoshalmi emberekkel ismerkedve, gazdag életüket közelebbről is látva azt gondolom: Erdei bizonyára ma is ugyanolyan dicsérő hangon szólna a nagyközségről, mint csaknem négy évtizeddel ezelőtt tette. Az „albérlet” után Ebben a helyiségben évtizedek cta mindig kitűntek a közművelődési munka valamelyik ágában. Vagy az énekkaruk volt messzeföldön ismert — többször szerepeltek külföldön is — vagy a versmondóikra figyeltek fel a versenyeken; s néptáncosaik eredményeire is jogosan büszkék lehettek. A tizenkétezer lakosú nagyközségben sokáig úgy voltak kénytelenek végezni a sokoldalú kulturális munkát, hogy nélkülözték a művelődési otthont. „Albérletben” szűkösködtek: hol a tanácsházán, hol az ÁFÉSZ-nél, hol pedig a Helyőrségi Klubban húzták meg magukat. Míg aztán végre 1973-ban megkapták ezt a mostani épületet — azelőtt üzem volt — s másfél milliós költséggel a közművelődési igényeknek megfelelően átalakították. Készáznegyven személyes nagyterem; színpad, öltözővel; három klubterem; pinceklub, presszó, szép udvar: ezek állnak a rendelkezésükre. A költségvetésük a munkáslakta helységek részére adott megyei támogatással együtt csaknem négyszázezer forint. Saját bevételi tervük száztizenhatezer; s ebből máris teljesítettek kilencvenezret. Örömmel mondják: jó, hogy nem kényszerülnek olyan mértékben az „üzleti bevételre” törekedni, mint egyes helyeken. Többet törődhetnek a színvonallal, jobban gondoskodhatnak az igényesebb, tartalmilag értékesebb műsorokról. Van gondjuk is: szeretnének egy művelődési autót; a kiterjedt tanyavilág ezt követelné. Akik életet visznek a falak közé Sóti Éva igazgató huszonhárom éves. Népművelő-könyvtár szakon végzett. Helybeli származású. Ide kötik az emlékek, a rokonság, a ragaszkodás, minden. Különösen a zene és a képzőművészet érdekli. S ez a meleg éideklődés kihat az intézmény tartalmi munkájára is. Agócs János művészeti előadó is bennszülött jánoshalmi. Tizenöt éves korától, negyedszázad óta egyfolytában népművelő. Volt mozigépész, könyvtáros, TIT- csoportvezető, moziüzem-vezető. Fő érdeklődési területe a klubélet, a fotózás és a film. Farkas Imréné gazdaság vezető aránylag rövid ideje dolgozik az intézményben, de máris megszokta, megszerette ezt a számára szép munkát; örül neki. Az ötvenegy éves Komáromi Pálné kezenyoma ott van mindenütt e teremben, az épület minden zugában. Olyan tisztán tartja a művelődési házat, mintha a sajátja lenne. Volt alkalmam megfigyelni, milyen szép összhang van köztük, mennyire képesek egymás munkáját segítve együtt dolgozni. Csoportok .szakkörpk, klubélet A hafirr)íhcpí,'fagú“éi^etóart jelenleg Gerhát László karnagy vezeti. Ritkaság számba megy — a tapasztalatok mutatják —, hogy a nyári hónapokban is folytak a próbák. Náluk mindvégig. Hetenként kétszer vannak együtt, most épp a minősítő versenyre készülnek. Kodály- és Bárdos- mpveket mutatnak be majd, és egy jánoshalmi népdalcsokrot. A helyi hagyományok ápolásának jó példája ez. A tánccsoportot most szervezik újjá. Tizennyolc tagú lesz az együttes; így tervezik. Karsai Ferenc — a helytörténeti kutató fia — irányításával hamarosan hallatnak magukról. Az irodalmi színpad — Borbély Gyuláné vezetésével — szerepelt már Baján, Kiskunmajsán, Kecskeméten és Budapesten. S a nagyközségi ünnepségekén is. Évente két műsorral lépnek közönség elé. Most egy egyfelvonásös bemutatására készülnek. Hat év óta működik az úttörők fúvószenekara. Harminc tagja van a gyermek-tánccsoport- nak, s ugyanannyi a gyermekénekkarnak is. Törődnek a szakkörökkel is. Elmondták, hogy kedveltek a fiatalok körében az ügyességet, s a különböző készségeket, meg az ízlést fejlesztő kis „műhelyek”. A fotószakkör készíti a községfejlesztési híradót. A képzőművészeti és a gyermekbalett-szak- kört ezekben a napokban szervezik. A -‘rfég^Hen tagte ifjúsági klu-1^ bot tavaly hozták létre. Agócs János vezeti, akinek — az ő szavával — ez a hobbyja. A tagok közt megtalálható az adminisztrátor épp úgy. mint a diák, a szakmunkás vagy a bolti eladó. Szép közösségben ismerkednek többek között a komolyzenével, s a képzőművészettel. Megidézzük a pinceklubot. Radarfotelek, kovácsoltvas lámpák, lakkozott forgácslemez burkolatú fal. Magnó, lemezjátszó, a falakon szép képek. Ez a látvány tárul elénk. Könnyű elképzelni, hogy milyen jól érzik magukat e remek környezetben a fiatalok. A Déryné Színház tavaly öt elő- adást tartott náluk. Az Országos Filharmónia négy előadásból álló bérletsorozatára már sokan jelentkeztek. Több mint kétszáz érdeklődőre számítanak. Ellátogat hozzájuk a tévéből jól ismert Antal Imre és több kamaraegyüttes. Szombatonként bált rendeznek; kell a szórakozás is. Ilyenkor két-háromszázan eljönnek. Mindent beleszámítva: a legutóbbi négy nap alatt a változatos programokon — ötezer ember megfordult náluk. Ez nem kis örömre ad okot. Egy év alatt ötvenhárom ismeretterjesztő előadást rendeztek, háromezer látogatóval. A mostani „évadban” nyolcvan előadást akarnak tartani. Szerencsére, van érdeklődés az új ismeretanyag iránt. Társastánc-tanfolyam, társadalmi esküvő, szabadtéri vetítés színesítette még a programúkat. A kiskunhalasi zeneiskola kihelyezett tagozata is itt működik. A tavalyi húsz növendékkel szemben az idén harmincán tanulnak hegedülni és zongorázni. Együttműködve másokkal A pedagógusok Jánoshalmán érzik, mennyire kell a közreműködésük a közművelődési munkában. Csoportokat vezetnek, s egyénileg is, családosán is el-el- látogatnak az intézménybe. Az orvos TIT-előadást tart, közelednek a mezőgazdasági értelmiségiek is. A téesszel, ÁFÉSZ-szel éppen olyan jó a kapcsolatuk, mint az üzemekkel. Mert Jánoshalma fejlődéséhez az iparosodása is hozzátartozik; s ezt figyelembe veszik a tervezésnél. Elmondták a művelődési ház dolgozói, hogy a képzőművészeti kiállítás megnyitásán legutóbb a nagyközség valamennyi vezetője megjelent. László József, a nagyközségi pártbizottság titkára hetenként többször is ellátogat hozzájuk; érdekli, ami á falak között történik. Többek között ennek a gyümölcsöző <v:szefogásnak köszönhetik, hogy megnőtt a közművelődés tekintélye a lakosság előtt. Mi lesz a következő hetekben ? Megrendezik a bajai Wein- tráger Adolf festőművész tárlatát. Sor kerül egy fotókiállításra is. Szerveznek egy magyar—szovjet baráti ifjúsági találkozót. A nagyközség fejlődését bemutató kiállítás előkészületeit is megtették már. A felszabadulási évfordulóra rendeznek egy „Ki fűd többet a Szovjetunióról?” című vetélkedőt. Készülnek az icjps párttagok és a fiatalok találkozójára. Varga Mihály ® Aki 15 éves kora óta népművelő: Agócs János. A Jobboldali képen: próbái a gyermek tánccsoport. (Tóth Sándor felvételei.) 0 Gyakorolnak a kis hegedűsök. • Farkas Imréné és a legújabb bérletes.
