Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-08 / 235. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. október 8. Szüretelő szakmunkástanulók • A szakmunkástanuló lányok, fiúk gyorsan haladnak a szőlősorok között. 9 Gömöri Anna és Nagy Zsuzsa a vödrökből tartályokba önti a szőlőfürtöket. Ősz. Lornbhullás, langyos nap­fény, csillogó szőlőszemek, gya­logolás a homokban, vidám diák- zsivaly — minden évi szüreti ri­port elmaradhatatlan kelléke. Ismerkedés. A kérdésekre ezúttal a kecskeméti 623-as Szakmun­kásképző Intézet tanulói vála­szoltak. Hétfőtől a Helvéciái Állami Gazdaságban szüretelnek. A gaz­daság ágasegyházi és kunbaracsi kerületében csaknem ezer szak­munkástanuló szedi, puttonyoz- za a sárgászöld és lila szőlő­fürtöket. — Minden évben a helvéciai gazdaságban dolgozunk — ma­gyarázta Gőmöri Anna, az inté­zet másodikos női fodrász ta­nulója. — Sőt, az idén már má­sodszor vagyunk itt az ágasegy­házi kerületben, ugyanis tavasz- szal szőlőt kötöztünk néhány na­pig. — Szeretünk szünetelni — foly­tatta a beszélgetést Nagy Zsuzsa, aki szintén másodikos fodrász­tanuló. — Idei őszi munkánknak különösen nagy jelentősége van. Tavasszal a . KlSZ-akcióprogra- mok készítésekor elhatároztuk, hogy mi is bekapcsolódunk a 30 év — 30 óra Kecskemétért elne­vezésű mozgalomba. Itt az alka­lom, amit úgy használunk ki, hogy a szüretelésnél 30 óráért kapott pénzünket befizetjük a nagyszabású akció számlájára. A KISZ-esek felhívásához az isko­lából 948 szakmunkástanuló csat­lakozott, s volt olyan osztály is, amely ennek a dupláját, vagyis 60 munkaóra értékét ajánlotta fel. Gyorsan telnek a vödrök, put­tonyok, csillék. A diákok reggel 8 órától fél 5-ig 25 tagú brigá­dokban dolgoznak. A gazdaság autóbusza szállítja őket. — Elégedettek vagyunk a fia­talokkal, nagyon szorgalmason, becsületesen dolgoznak — jegyez­te meg Vezsenyt Gyula kerület­vezető, s megmutatta a főker­tésszel, Mészáros Istvánnal együtt készített teljesítménylapokat. — A szedésért és puttonyozásért mázsánként 32 forintot kapnak a tanulók. Eddig ezt minden nap túlteljesítették. Kedden például egy diák 180—200 kilónyi szőlőt szedett. Bitó Ferenc másodikos férfi-' szabó-tanuló a versenyfelelős. Pontosan feljegyzi, hogy ki hány vödörnyi szőlőt szedett. Egy vö­dör egy vonás a füzetben. Kajtári Lajos és Túri István férfiszabó- tanuló kedden, például 76 „stri­gulát” gyűjtött. Érdemes jól dol­gozni, ugyanis a gazdaság 5 ezer forintot adott az iskolának arra a célra, hogy ebből a legjobban dolgozó brigádokat jutalmazzák meg. Ma még pontosan nem tudni, hogy az ezer szakmunkástanuló az akció keretében mennyi pénz­zel járul^Kecskemét fejlesztésére,, hez. Bizonyára jelentős összeg­gel gyarapodik a számla. De ami ennél is fontosabb: a 623-as Szakmunkásképző Intézet ta­nulóinak elhatározása, ■ jó szán­déka és bizonyítása. Példamuta­tó aktvitásukkal máris jelentős eredményt értek el a KISZ Köz­ponti Bizottsága áprilisi határo­zatáéi vqgrgfjgj^gspJ?an.A -Sj Tárnái László 9 Kajtár Lajos és Túri István vezet a munka- versenyben. 9 Hány mázsa szőlőt szedtünk? — kérdezik a szüretelő fiatalok Bitó Ferenctől, aki pontosan feljegyzi a diákok teljesítményét. (Tóth Sándor felvételei.) Alacsonyabb létszámmal, jobb szervezéssel: több termelés 9 Ilyenek lesznek különböző színekben készült lányka- vállkendők. Nem nagy létszámú a Bajai Háziipari Szövetkezet,. termékeit azonban országszerte szívesen vásárolják. Egyrészt, mert tetsze­tőseit, másrészt, mert minőségi­leg is ' kifogástalanok. Az idén háromnegyed év alatt alacso­nyabb létszámmal, jobb munka- szervezéssel az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 17 szá­zalékkal emelték a termelést. Termékeik zöme kötöttáru. A gyermekruhavarrás és a nép- művészeti szőttesek készítése például az idén 15 százalékkal emelkedett. Mindez annak kö­szönhető, hogy a szövetkezet dol­gozói a kongresszusi és felszaba­dulási versenyhez csatlakozva igyekeznek túlteljesíteni válla­lásaikat. Ugyanakkor zavartalan volt az anyagellátás is. A sző­nyeggyártásuk megegyezik a ta­valyival, közel 2 millió fórint értékben szállítanak elsősorban exportra. Noyelte a termelés mennyisé­gi emelésének lehetőségét, hogy az idén 2 darab román automa­ta kötőgépet vásároltak, amelye­ket egy dolgozó kezel. Az idén mintegy 50 új modellt hoztak forgalomba. Legkereset­tebbek á bükié pulóverek, vala­mint a csíkos kötésű műszálas pulóverek. Már az üzletekben vannak a lánykastólák és váll- kendők. A szövetkezet elnöke elmon­dotta, hogy új motívumú toron­táli szőnyegek készítésével kí­sérleteznek, amelyekhez a kör­nyék népipüvészeti , motívum­kincsét használják fel. Ezeket előreláthatóan. 1975 első negyed­évében hozzák forgalomba. TÁVFŰTÉS 800 VÁROSBAN Sok millió tonna tüzelőanyag-megtakarítás A központi hőellátás, amelynek óriási jelentősége van a fűtőanyag gazdaságos felhasználása, a víz és a levegő szeny- nyeződésének csökkentése szempontjából, széles körűen el­terjedt a Szovjetunióban. Minden ötéves tervben komoly összegeket biztosítanak e* feladat megoldására. Napjainkban már 800 szovjet városban tértek át a távfűtésre. Az ország városi és lakott települései házainak több mint 50 százalékát távfűtéssel látták el, a központi hőforrásból biztosítva a me­legvíz-ellátást is. Értékes prémek A távfűtés fejlesztése lehetővé teszi, hogy felszámolják a kismé­retű kazánokat, amelyek a fűtő­anyagot alacsony hatásfokkal égetik el, és komoly mértékben szennyezik a légkört. Csak Moszkvában f a< központi hőellá-~ tás megvalósításával gz utóbbi évekbeh. "31 'ez'ér'1 'kis' 'kazánt és" több mint 40 ezer kályhát sike­rült felszámolni. Szerepüket ha­talmas kerületi gázfűtéses hőköz­pontok vették át. Ez jelentős fű­tőanyag-megtakarítást eredmé­nyezett. Szovjet szakemberek szá­mításai szerint a távfűtés fej­lesztésével 1970-ig 30 millió ton­na üzemanyagot takarítottak meg. A jelenlegi ötéves tervben az SZKP XXIV. kongresszusá­nak útmutatása alapján a hő­erőművekben újabb 15 millió kilowatt energiát termelnek, amivel 1975-ig 35—40 millió tonna fűtőanyagot takarítanak! meg. A hőenergia központi ter­melése az ötéves terv során 40 százalékkal emelkedik. A nagyvárosok távfűtésének bevezetése melleftt szovjet gazda­sági szakemberek megkezdték a kisebb városok és települések központi hőellátása problémáinak kidolgozását. Így például a Lit­ván,SZSZK kommunális ellátásá­nak távlati terveit készítő szak­emberek igen gazdaságos hőellá­tási megoldást dolgoztak ki a ki­csiny, kétezer lakosú Salcsinyin­ka j település részére. Jelenleg ijtf 23 kisebb kazán működik.-' Mű-riJjíVut _sza& és gazdaságig. ^TraSsjaii kiderült, hogy:“a*telepü- lést a leggazdaságosabban egyet­len hatalmas hőtermelő kazán- «*• ból láthatják el energiával. A ■ hőellátás önköltsége így csak­nem a felére csökken. Ennek megfelelően csökken a fűtő­anyag-felhasználás mértéke is. A Szovjetuniónak hatalmas energiakészletei vannak. Nem fe­nyeget az energiaéhség seih nap­jainkban, sem a jövőben. Az or­szág teljes mértékben biztosítani tudja olaj-, gáz- és szénszükség­letét. Ennek ellénére a természeti kincsek védelme, az energiahor­dozók gondos, gazdaságos fel- használása az ország gazdaságpo­litikájának alapját képezi. A nép­gazdaság távlati fejlesztési ter­veiben éppen ezért a jövőben is nagy figyelmet fordítanak a központi hőellátás fejlesztésére. A Szovjetunióban évente el­adásra kerülő sarkirókaprémek több mint negyedét, a hermelin szőrméknek több mint felét, a különböző nyúlprémeknek csak­nem felét, a mókus- és pézsma- pocokszőrmék ötödét a Jakut Köztársaság vadászai szállítják. Jakutföld 3 millió négyzetkilo­méteres területén több fajta ér­tékes prémet adó állatot tenyész­tenek. A prémek nemcsak a Szovjetunióban, de külföldön is nagyon keresettek. Jakutföldön 55 szovhoz és 14 kolhoz foglalkozik értékes pré­mesállat tenyésztésével, évi jö­vedelmük meghaladja a 9 millió rubelt. Gleb Szpiridonov (APN—KS) 9 A jakutföldi tavakban te­nyésztik az értékes prémű pézsmapockot. A halászok varsákkal fogják az értékes állatot. (Foto: APN — V. Jakovlev felv. KS.) A parasztfiatalok megbecsülése Az, amit a föld kétkezi munkásai évtizedek alatt elértek, a mai parasztfiataloknak történelem. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, a közösen végzett munka kialakítása, új technológiák hevezetese, a nagyarányú gépesítés, mintegy alapul szolgál a mezőgazdaság további fejlesztéséhez, amely elsősorban a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok fel­adata. A népgazdaságnak nem közömbös az, hogy a tsz- fiatalok az igényeknek megfelelően haladnak a megkezdett útón, vagy pedig a jövőben lelassul a dinamikus fejlődés. Ez természetesen jelenlegi helyzetünktől, ’ egyebek között jogaik érvényesülésétől is függ. I A parasztfiatalok körében az ifjúsági törvény végrehajtásának J nyoipon követése azért is fontos, mert mint azt a megyei pártbi­zottság mellett működő ifjúsági bizottság legutóbbi ülésén meg­állapította, e feladattal a terme­lőszövetkezetek általában nem' kellően foglalkoznak. A közös 1 gazdaságok vezetői közül sokan nem ismerik részletesen az ifjú­ságról szóló paragrafusokat, s végrehajtásukra nem készítettek intézkedési tervet. A Homokhátsági Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek 'Területi Szövet­ségének felmérése szerint á fenti probléma elsősorban a gyengéb­ben működő közös gazdaságokra jellemző. Ez arra késztette a szö­vetséget, hogy. a fiatalok helyze­tének további javításával, a szak­ember-utánpótlással kapcsolat­ban javaslatokat, tanácsokat ad­jon a gazdasági vezetőknek. Az elnökség létrehozta az ifjúsági tanácsadó bizottságot, amely ön­álló testületként működik. Mint az a területi szövetség jelentéséből kiderült, az ifjúsági törvény, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, valamint a szövetség ajánlásai jó irányú vál­tozásokat eredményeztek a veze­tők szemleletében. A- közös gaz­daságok 5 irányítói felismerték, hogy a gazdasági, műszaki és .technikai féjlődés szinte elkép­zelhetetlen a fiatalok munkája, aktivitása nélkül.* | Több közös gazdaság anyagilag is támogatja a fiatal szakembe­rek, letelepedését, családalapítá­sát. A Homokhátságon működő 72 szövetkezet közül több, mint ötven közös gazdaságban lakás- építési alapot hoztak létre, amely- lyel elsősorban a letelepedni szándékozó fiatal szakembereket segítik. A kiskunfélegyházi Egye­sült Lenin Termelőszövetkezet például kamatmentes kölcsönt ad lakásépítéshez. A tiszakécskei Ti- szagyöngye Termelőszövetkezet íuvarkedvezményt ad az építő­anyag-szállításhoz, a jakabszál- Jási Népfront Termelőszövetkezet 600 forint térítéssel portát bizto-’ sít az olt. dolgozó fiataloknak. A lászlófalvi Üj Tavasz Termelő­szövetkezet szolgálati lakásban és munkásszálláson helyezi el fiatal dolgozóit. Szinte vala­mennyi termelőszövetkezet 400 forinttól'ezer forintig terjedő se­gélyeket ad a fiatal házasoknak, a'bevonuló fiataloknak, s a kis­gyermekes anyáknak.' Termelőszövetkezetben rende­zett ifjúsági parlamenten egy fiatalember a következőket mondta: „Nemrég kaptam szak­munkás-bizonyítványt. Gépszere­lő vagyok a tsz műhelyében. Két hónappal ezelőtt, amikor felvet­tek, a párttitkárral és a KISZ- titkárral együtt felkerestük az üzemegységeket, ahol bemutat­ták, s elmagyarázták a munka­folyamatokat. Nagyon jólesett, hogy ilyen kedvesen fogadtak...” » A pályakezdő fiatalok beil­leszkedésével kapcsolatban a szövetség azt javasolta a ter­melőszövetkezetek vezetőinek, hogy a jövőben szorosabb Kap­csolatot alakítsanak ki a szak­munkásképző intézetekkel, tart­sanak előadásokat a termelőszö­vetkezet munkájáról, életéről. A találkozások jó lehetőséget ad­nak arra is, hogy a termelőszö­vetkezetek irányítói már a szak­munkásképző intézetekben meg­ismerkedhetnek a leendő mező- gazdasági szakemberekkel. Javult a munkahelyek kultu­ráltsága, s a szociális ellátás. Ter­mészetesen e téren is a gazdasá­gilag és szervezetileg szilárdabb, nagyobb szövetkezetek járnak az élen. Hét közös gazdaságnak ön­álló könyvtára van, s ötven szö­vetkezét a kulturális alapból tá­mogatja a községi könyvtárakat. A termelőszövetkezetek a közsé­gi művelődési házak működteté­sére évenként tizennégyezer fo­rintot adnak. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a művelődési házak igazgatói a programok összeállításánál nem veszik figyelembe a szövetkeze­tekben dolgozó fiatalok igényét. Ugyanez a helyzet a községi sportköröknél, melyeket általá­ban a tsz-ek tartanak fenn, de a szövetkezeti - fiataloknak kevés lehetőségük van a sportolásra. ' A fiatalok segítése, támogatá­sa, a velük való rendszeres fog­lalkozás egy-két év alatt jelen­tős eredményekhez vezetett. Az elrpult évben a Bács-Kiskun me­gyei általános iskolákban vég­zett fjatalok közül 816-an ter­melőszövetkezetekben helyez­kedtek el. Közülük 308 fiatal a homokhátsági terfhelőszövetkeze- tekben vállalt munkát. ^További intézkedéseket kíván azonban az, hogy a közös gazdaságokban na­gyon kevés a fiatal szakmunkás. A szükségletekhez képest külö­nösen elmaradt az állattenyész­tő, növénytermesztő, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztő' szakember-utánpótlás. A szövet­kezetekben dolgozó fiatalok 62 százalékának nincs szakmája. E sajnálatos tény elsősorban azzal magyarázható, hogy a fia­taloknak nem érdekük az, hogy szakmát tanuljanak, mert a há­roméves iskola elvégzése - után rendszerint ugyanazt a munka­bért kapják, mint azoic, akiknek nincs szakmája. Nincs megoldva az egyetemet, vagy főiskolát vég­zett szakemberek képzése sem. Tanulmányaik befejezése után nincs lehetőségük arra, hogy kü­lönböző tanfolyamokon, tovább­képzéseken bővítsék szakmai, tu- dásukat. A gazdaságilag szilárdabb ter­melőszövetkezetek a termelésfej­lesztési terveikben meghatároz­ták a szakmunkás-, illetve szak­ember-szükségletüket. Ennek alapján a szövetkeznek megbí­zásából az elmúlt évben a szö­- vétség szocialista szerződést kö­tött' a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Bács megyei klubjával. Emellett jelenleg szövetkezeti ösztöndíjasként 21 egyetemista, 15 főiskolás, 26 középiskolás és 140 szakmunkásjelölt tanul a kü­lönböző oktatási intézményekben. A fiatalok ösztönzésének egyik jelentős formája a termelőszövet­kezetekben is .egyre inkább kibon­takozó szocialista munkaver­seny. Tavaly a különböző szin­tű termelés^ versenyekben 17 ho­mokhátsági szövetkezet ért el ki­váló eredményt. Az elmúlt év­ben több, mint' kétezer fiatal vett részt a szocialista munkaver­senyben. Két évvel ezelőtt 153 szocialista, illetve e cím elnyeré­séért versenyző brigád működött a homokhátsági tszrekben.N A munkacsapatok száma az idén 224-re emelkeldett. A KISZ-bizottságok és a szö­vetség által közösen rendezett vetélkedőn fiatal növényvédők és fiatal traktorosok körébeh jó bi­zonyíték arra, hogy aktívak, len­dületesek, munkájukat becsülete­sen végzik a Homokhátságon dolgozó parasztfiatalok. Megbecsülésükhöz szükséges, hogy a gazdasági vezetők sze­mélyes felelősséget érezzenek az ifjúsági törvény végrehajtásában, a termelőszövetkezetekben dolgo­zó fiatalok jogainak következetes érvényesítésében. Tárnái László

Next

/
Oldalképek
Tartalom