Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-31 / 203. szám
A MEZŐGÉP A mezőgazdaság modernizálása, munkaeszközeinek és -módszereinek javítása évszázadok óta foglalkoztatta az ott dolgozókat. Hosszú-hosszú ideig ez volt az a termelési ágazat, ahol az emberi ügyesség, képzelőerő, ésszerűsítés érvényre juthatott. Tulajdonképpen az ipar is innen indult el, sokáig párhuzamosan haladva a mezőgazdasághoz szorosan fűződő kézműiparral és lett a bázisává annak a hallatlan fejlődésnek, amelynek ma szinte nap mint nap meglepődő szemtanúi vagyunk. Az ipar fejlődése határtalan és éppen ebbe a határtalanságba fér bele az is, hogy egyre inkább összefonódik a mezőgazdasági termeléssel, annak nélkülözhetetlen alapelemévé válik, sőt a mezőgazdasági termesztést iparszerűvé teszi. A szocialista társadalom ennek a folyamatnak a gyorsulásához állandó jellegűen nyújt segédkezet. A népgazdaság modernizációja, fejlettsége, az egész társadalom gazdaságát elősegítő törekvése nem képzelhető el az ipar és partnere: a mezőgazdaság lineáris fejlesztésé nélkül. A valamikori félfeudális Magyarország a két népgazdasági ágazat különválását a szuronyok árnyékában megtehette. Az emberi munka olcsóságából duhajkodtak-dölyfösköd- tek a földesurak, és így maradt a mezőgazdaság hosszú időn át primitív színvonalon. Igaz, hogy a század elején már előkerültek a vállalkozó iparbárók gépműhelyeiből az aratőgépek, de ezt az aratómunkások törték össze, mert különbéit kenyér nélkül maradtak volna. A traktorok (embert segítő pöfögé- se a mi rendszerünkben tűnt fel először. Valaha Kecskemét és környéke tanyavilágában megüresedtek nyári időszakban a lakóházak. A kaszával felszerelt aratók Békésben ütöttek tanyát, hogy ha alacsony részesedésért is, de vághassák a búzát. Hol vannak már ezek az idők! Legfeljebb az öregek, vagy a történelemkönyvek lapjain emlékeznek rá. A szocialista mezőgazdaságban az ember hatalmába került gép lett az úr! Ilyen gondolatok jutnak eszünkbe akkor, amikor látogatást teszünk a MEZŐGÉP kecskeméti telepén, amelynek gyökerei a valamikori gépállomások talajában lelhetők, azután több éven át olyan változást vívtak ki maguknak, amelyre néhány évvel ezelőtt alig-alig számíthattunk, a MEZŐGÉP egy korszerű, országos színvonalon dolgozó ipari bázissá lett, amely egészen közvetlenül a mezőgazdasági termelés kezére „játszik”, annak minden mozzanatát figyelemmel kíséri, elemzi azt és megoldást keres a termelés érdekében. A vállalat ténykedését tekintve olyan érdekfeszítő jelenségnek vagyunk a tanúi, amely mondhatni, teljes biztonságot ígér a mezőgazdaság erőteljes fejlődését illetően, növeli annak termelékenységét, csökkenti a kézi munkaerőigényt és beláthatatlan távlatokat nyújt. L A vállalatról az elmúlt évben is bőségesen adott hírt a lap, de hónapok múltán azt kell megállapítani. hogy 1974-ben már többről van szó. Egyszerűen azt kell elismerni, hogy beváltak a próbálkozások, jó irányúak voltak az igényt illető tapogatózások és a MEZŐGÉP termelése és orientációja szinkronban van a mező- gazdaság igényeivel. Mivel foglalkoznak? Mivel indokoljuk ezt? Amikor a vállalat elkészítette az 1974. évre szóló tervét, alapvető célkitűzése volt a piaci igények kielégítése. Jó úton jártak, amikor műszaki fejlesztésük a piaci igényekhez . igazodott, aminek az lett a természetes következménye, hogy ebben az évben megnövekedett — hogy közgazdász nyelven fejezzük ki magunkat — a fizetőképes kereslet. Az alapvető célkitűzések számszerű kifejeződése az, hogy a termelés 700—900 millió forintra tehető, amelyet változatlan létszámmal, a termelékenység megfelelő szintű emelkedésével és a nyereség növelésével akarnak megoldani. Melyek azok a területek, ahol a vállalat úgy érzi, hogy a mező- gazdaság fejlődése érdekében tennivalói vannak? Ezek közül az egyik a terménytárolás. Ennek megoldatlansága nagy gondot jelent az egész népgazdaságban, mivel a szakszerűtlenségből és a hiányos tárolásból évenként közel 2 milliárd forint népgazdasági kár keletkezik. Ebben az évben az előző évekhez képest, azonos mértékben állítják elő a 35 vagonos terménytárolókat, de megnövekszik a 70 és 240 vagonos tornyok gyártása. A vállalat termékgyártásra vonatkozó érdeklődési köre nagyon széles körű. Többek között beépülnek a zárt termelési rendszerekbe és az ezt igénylő korszerű termelési eljárásokba. (CPS, KITE, BKR, Szekszárd.) A vállalat termékeivel kapcsolatosan nemcsak bel-, hanem külföldi igény is jelentkezik. Foglalkoznak a mezőgazdasági pótalkatrészgyártással, valamint a szerviz- és garanciaszolgáltatásokkal. A szarvasmarha-programot segítő légtechnikai és szellőzőberendezések gyártásával, valamint a fehérjemegőrzést szolgáló szénatároló tornyokkal és keve- rőkkel. De ténykedésükkel beleszólnak a háztáji kisgépesítésbe, sőt élelmiszeripari gépeket is gyártanak: galuskaszaggatók, dagasztó és í burgonyahámozó gépek kerülnek ki az üzemekből. Partnerek az építészet, az épületgépészet és a szerelésben, sőt a járműprogram megvalósulásában is. Mivel a vállalat ilyen széles körű és a mezőgazdasághoz közvetlenül igazodó tevékenységet fejt ki — mint már említettük —, megnövekedett a piaci igény is, amely a jövő évben 1,2 milliárd forint lehetne és 1980-ban egy- milliárddal még többA vállalat árbevételi terve ez évben 736 millió forint. Sajnálatos módon az anyagellátás év elején csak 50 százalék erejéig volt biztosított, sőt egyes esetekben még ezt az arányt sem érte el. Néhány példát közülük: a Dunai Vasművel szembeni igény 6 ezer tonna, a kielégítés azonban mindössze 1500 tonnányinak ígérkezik. De ebbe a kategóriába sorolhatjuk az ózdi kohászati üzemeket, a Csepeli Csőgyárat, a Ferroglóbus Vállalatot' stb. A vállalat időközi gondoskodása, közreműködése eredményeként az anyagellátási helyzet javult. A gép ne legyen hiánycikk E nehézségek folytán a vállalat a termékei iránti piaci keresletet (nyilvánvalóan a mezőgazdasági üzemekről van szó) teljes egészében már ebben az évben sem tudja kielégíteni. Amit tenni tudnak, az tulajdonképpen nem több, mint a reálisan jelentkező igényeknek egy része. A kielégítéshez jobb anyagellátás és megfelelő forgóalap-biztosítás volna szükséges. Hogy a mezőgazdasági termelésben érdekeltek megkapják a szükséges és kizárólag a vállalat által termelt eszközöket: nép- gazdasági érdek. Tehát jó volna felfigyelni erre a gondra, hogy a mezőgazdasági gépellátás ne legyen „hiánycikk”, hanem lépést tartson a normális és jelentős termelési értéket adó mezőgazdasági termesztéssel. Hazánkban sok közgazdász tudja, 'hogy a mezőgazdasági termelés, s ezen belül a különböző országokba irányuló export a nemzeti jövedelem milyen nagy hányadát képviseli. Éppen ezért az odafigyelés, a mezőgazdaság ebből a szempontból is teljes „átölelése” nem volna t A miskei Üj Elet • Termelőszövetkezetben erőgépre szerelik a vállalat által tervezett és a kiskőrösi gyáregységben gyártott CSMK típusú kultivátort, mely a gyakorlatban nagyon jól bevált. • A szálas- takarmányok tárolását Jelentősen elősegítő korszerű SZT—18 típusi szénaszárftó és tároló torony. • Csehszlovák megrendelésre a Sinus—3K . és 4K típusú lengőborona kombinátorok- ból 15« db-ot készítenek a bajai gyáregységben. • A solti gyáregység gyártmányfejlesztői a CPS-rendszer számára készülő SK—12-es típusi kultivátor adaptálásán dolgoznak. t ■l • A központi gyár által készített és szerelt TS típusú fém terménytároló a Bolyi Állami Gazdaság hibridüzemében. • Kombájnra szerelt kondicionált vezetőfülke a kis- kunmajsai gyáregység telepén.
