Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

I 1974. május ÍZ. • PETŐFI NÉPE • 3 Kedvezően fejlődik a megye társadalmi, gazdasági élete A KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatósága jelenti: (Folytatás az 1. ®í iáiról) gyár kiskunsági és a Közép-ma­gyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzemében. A tanácsi iparban kiemelkedő a Kalocsai Műanyag- és Textilfeldolgozó Vállalat két üzemének 36, illet­ve 23, valamint a bajai Bácska Bútoripari Vállalat 21 százalékos termelésnövekedése. A szövetke­zeti ipar termelésnövekedése meg­közelítette a 15 százalékot. Erő­södött a megyében a tárcaipar súlya, mivel — a megyei vezetés iparkohcentrációra irányuló tö­rekvéseinek eredményeként — újabb két tanácsi vállalat került minisztériumi hatáskörbe. A nemzetközi méretű energia- válság hatásaként jelentkező {gondjainkon enyhít, hogy me­gyénkben 6 ezer tonnával több kőolajat, és közel 16 millió köb­méterrel több földgázt termeltek az első negyedévben, mint az el­múlt év azonos időszakában. A szocialista iparban foglalkoz­tatott munkások száma 1973 első negyedében több. mint 3 száza­lékkal nőtt, ennél valamivel ki­sebb arányban az összes foglal­koztatottaké. A termelékenyseg 6—7 százalékkal javult, így a többlettermelés 70 százaléka a A népességszám és a foglalkoztatottság alakulása 1974. január 1-én a lakosság száma lényegében azonos volt az 1973, év elejeivel. Az elván­dorlásból adódó népességcsökke­nést csaknem kiegyenlítette a természetes szaporodás. Az élve- születések száma 4 százalékkal emelkedett a kormány megfelelő népesedéspolitikai intézkedései nyomán. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma egyébként 1967 óta négyszeresére emelkedett. A párt 1973 októbe­rében hozott népesedéspolitikai határozata alapján ez év január 1-től a gyermekgondozási segély differenciált emelésére került sor. A határozat helyességét bizonyít­ja, hogy 1974. első negyedévének végén több, mint 9600 anya élt azzal a lehetőséggel, hogy gyer­mekét otthon gondozhatja. (1973 azonos időszakában ez a szám mintegy ezer fővel kevesebb volt.) A népesedéspolitikai határozat egészségügyi intézkedései között szerepel a terhesség megszakítá- tásának engedélyezésével kap­csolatos jogszabályok szigorítá­sa. Ennek nyomán a művi veté­lések száma 43 százalékkal ke­vesebb volt, mint 1973 első ne­gyedévében, a születéseké vi­szont 5 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak száma nem mindig a megye, illetve a nép­gazdaság igényeinek megfeleleőn változott az első negyedévben. A megfigyelt ágazatok közül az ipari foglalkoztatottság 3 száza­lékkal növekedve meghaladta a 69 ezret. Ezen belül a munkás­létszám gyorsabban nőtt, mint az alkalmazotti. A mezőgazdaság ál­lami szektorában 3 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak szá­ma. A megye lakosságának kész- pénzbevétele 1974 első negyedé­ben 11 százalékkal (országosan 10 százalékkal) volt több, mint egy évvel korábban. A munkabé­rek növekedési üteme viszont az iparban nem érié el az országos (átlagot, míg a mezőgazdasági dolgozók jövedelme meghalad­ta azt. 1974 első negyedévében az átlagbérek növekedése álta­lában az életszínvonal-politika célkitűzéseinek megfelelően ala­kult. A lakossági betétállomány ez év első negyedében 213 millió forinttal gyarapodott és március 31-én meghaladta a 3423 millió forintot. Ez mintegy 17 százalék­kal több, mint az elmúlt év azo­nos időszakában volt. A lakos­sági hitelállomány a negyedév végén 1813 millió forint volt, mintegy 16 százalékkal több, mint 1973. első negyedének vé­gén. Az idényáras cikkek árindexé­nek növekedési üteme hónapról hónapra csökkent. A cikkcsopor­tok közül továbbra is magas ü zöldségfélék ára. A megye kiske­reskedelme — fogyasztói folyó termelékenységi mutatók javulá­sából származott. . A megye szeocialista építőipa rában 1974 első negyedében az építési-szerelési munkák értéke — folyó áron — 13 százalékkal magasabb volt, mint 1973 azonos időszakában. Ez a számottevő emelkedés teljes egészében a mi­nisztériumi és tanácsi kivitele­zők tevékenységének növekedésé­ből adódott. A befejezett építmé­nyek értéke megközelíti a 154 millió forintot. Jó létszámgazdál­kodásra utal, hogy a bázisszintet jóval meghaladó termelést 4 szá­zalékos létszámcsökkenés mellett érték el. Ezen belül 300 fővel csökkent az építőipari munkások száma is. 1974 első negyedévében a me­zőgazdasági üzemek megfelelően kihasználták az időjárás adta le­hetőségeket, és a szokásosnál két- három héttel előbbre tartanak az időszerű munkákkal a szántóföl­deken, a szőlőkben és a gyü­mölcsösökben. Az őszi búza jól telelt az enyhe télben és szépen fejlődik, viszont a rozs és a tri- ticale gyengébb a szokásosnál. A csápadékszegény tél miatt foko­zott jelentősége van az öntözés­nek. i A Ganz Villamossági Művek bajai gyára bekapcsolódott a lift­gyártásba. A megye lakosságának életkörülményei áron — 1974 első negyedében 2036 millió forint forgalmat bo­nyolított le, mintegy 11 száza­lékkal többet az egy évvel koráb- I “ * 0 Ebben a negyedévben a Sséchenyiváros második tízemeletes épületébe is beköltöztek a lakók. • Oj ÁFESZ-bolt nyűt Miskén as év első negyedében. • iA »««zakécskei Szabadság Tsz fóliás kertészete.­binál. Ez megfelel a lakossági készpénzbevételek növekedési üte­mének és egy százalékkal halad­ja meg az országos forgalom- emelkedést. A tavalyi tej- és tej­termék-áremelés Okozta forga­lomvisszaesés után ez év első negyedében e cikkcsoportban — a vaj kivételével — számottevő forgalomnövekedés észlelhető. Az étolaj és margarin eladása 20 szá­zalékkal, a kávéé pedig az ár­emelés ellenére 13 százalékkal emelkedett. A ruházati kiskereskedelem 327 millió forintot forgalmazott, majd­nem 7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A növekedés üteme két és fél százalékkal el­maradt az országos átlagtól, de a tavalyi forgalomcsökkenés után kedvezőnek ítélhető. Jól sikerült a téli ruházati vásár. Több. mint 28 millió forint értékű árut ad­tak el, átlagosan 34 százalékos engedménnyel. A kiárusítás két hetében 14 százalékkal több volt a leszállított árú ruházati cikkek forgalma, mint az előző évi téli vásáron. A vegyesiparcikkek forgalmá­nak több, mint 13 százalékos nö­vekedése szinte azonos vdlt az országoséval. A tartós fogyasz­tási cikkek közül mintegy 63 szá­zalékkal több elektromos hűtő- szekrényt, 87 százalékkal több villanybojlert, 44 százalékkal több gázkályhát' adtak el. Szá­mottevően nőtt a személygépko­csi-, a moped-, robogó- és a ke­rékpár-értékesítés. A rádió- és a televízióforgalom visszaesése mel­lett élénkült a kereslet a mag­netofon, lemezjátszó, továbbá a fényképezőgépek és a bútorok iránt. Az idegenforgalom elősegíté­sére jelentősen növelték a fize­tővendéglátó hálózatot. 1974. mát- cius 31-én 55 százalékkal több vendégágy állt rendelkezésre, mint az előző év első negyedének vé­gén. Ezeken a helyeken 3340 bel­földi vendég szállt meg, 21 szá­zalékkal több, mint 1973 azonos időszakában. Ezzel lehetőség nyílt arra. hogy a drágább szállodai helyek fokozottabban a ' külföl­diek rendelkezésére álljanak, akiknek száma 42 százalékkal volt több. mint egy évvel ko- rábbán. Bács-Kiskun megyében a pá­lyaválasztás előtt álló fiatalok közül mintegy 3700-an nyerhet­nek felvételt a szakmunkáskép­zőbe. 1974 március végéig csak­nem 3500 tanuló jelentkezett ezekbe az iskolákba. A vállala­tok igénye azonban ennél jóval nagyobb. Jól indult az 1974-es esztendő a lakásépítés szempontjából. Há­rom hónap alatt 496 lakás át­adására került sor (1973 hasonló időszakában 485 lakást adtak át). Az OTP közreműködésével folyó lakásépítés is kedvezően alakult: a negyedév folyamán megkezdett lakások száma 155-tel (715-re) csökkent ugyan, de igen magas (4297) a már épülő lakásoké, ami 849-cel több, mint egy évvel ko­rábban. Az év első három hónap­jában a községekben 16 százalék­kal csökkent, a városokban 30 százalékkal nőtt a beköltözésre átadott lakások száma. u­A kecskeméti 9.' számú Volán Vállalat az első negyedévben öt új korszerű Ikarusz 255-ös távol­sági autóbuszt állított forgalom­ba. A távolsági utasok száma 5 százalékkal haladta meg az egy évvel, korábbit. Dinamikusan fej­lődik a városok helyi közleke­dése is. 1974 első három hónap­jában 6,4 millióan utaztak a he­lyi járatokon, ami 9 százalékos forgalomnövekedésnek felel meg. Távirat Szimferopolba N. K. KIRICSENKO elvtársnak, az UKP Krím területi Bizottsága első titkárának, T. N, CSEfrlODUROV elvtársnak, a Krím területi Tanács V. B. élvökének, t SZIMFEROPOL. Kedves Elviársak! Az MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács és Bács-Kiskun megye dolgozói nevében szívből köszöntjük önöket, a Krím terület német fasiszta megszállás alól történt felszabadulásának 30. évfor­dulója alkalmából. Az ünnepnapon testvéri üdvözletünket küldjük testvérmegyénk, a hős városok — Szevasztopol és Keres — dolgozóinak. Kedves Elvtársak! Erőt, egészséget, szovjet hazájuk javára végzett munkájukhoz sok sikert kívánunk. Kommunista üdvözlettel: HORVÁTH ISTVÁN, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára DR. GAJDÖCSI ISTVÁN, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke KÖZÉRDEKŰ TÉMÁK A BAJAI TANÁCSKOZÁS MÁSODIK NAPJÁN A térképészet és a környezeti ártalmak A hidrogeodéziai napok szom­bati eseménysorozata dr. Faludi Gábor előadásával zárult. Engels ismert megállapításaiból kiindul- ■ va vizsgálta az ember és a ter­mészet viszonyát, a tudományos és technikai forradalom sajátos körülményei között- Hangsúlyoz­ta, hogy helyesebb a természet alakításáról, mint átalakításáról beszélni. A bajai főiskolai tanár érteke­zése után megkértük dr. Domo­kos Györgynét, a műszaki egye­tem docensét, hogy tájékoztassa olvasóinkat a környezetvédelem és a térképészet lehetséges, szük­séges együttműködésével kapcso­latos tennivalókról. — 1972-ben dolgozta ki a Bu­dapesti Műszaki Egyetem foto­grammetriai tanszéke az országos környezetvédelmi térképrendszer készítésének módszereit, elveit, technológiáját. A kezdeményezés nemzetközi érdeklődést keltett, hiszen a környezeti ártalmak meg­előzése mindenütt égető gond. Előadásomban is említettem, hogy a tervszerű elhárítás, a meglevő szennyeződésnek a megszüntetése csak az adott viszonyok pontos is­meretében lehetséges. , Fontos érdekek fűződnek a. gyors adatszolgáltatáshoz^ a váltó-# zások. térképészeti rögzítéséhez. Kidolgoztuk az egységes jelrend­szert. Feltüntetjük a légszennyező forrásokat, a vízszennyező helye­ket. a zajártalmakat, a „zajcso­mópontokat”. a köz- s lakóépü­letek állapotát, az erdők, mezők és a városi parkok növényzetét fenyegető ..veszedelmeket”. — Mi a véleménye a bajai ta­nácskozásról? — Hasznosnak, szükségesnek bizonyult. Itt voltak az illetékes geodéziai vállalatok vezetői, az érdekelt intézmények képviselői. A szakemberek újabb érvekből láthatták, hogy közérdek a mű­szaki adatszolgáltatás meggyor­sítása. Késedelmes információk saját létünket veszélyeztethetik, a harmonikus emberi környezet­ben helyrehozhatatlan károkat okozhatnak Világossá vált, hogy a térképé­szet a környezetvédelem egyik fontos tényezője. Hadd hivatkoz­zak arra. hogy a káposztásmegye­ri új lakótelep tervezése előtt a fővárosi tanács elkészítette a IV. kerület környezetvédelmi térké­pét. Hasonló munka készül most Komárom megyében. Magam és Tóth Lajosnak, a Geodéziai és Kartográfiai Egye­sület környezetvédelmi bizottsá- .ga elnökének, ft- nevében »ezúton Is szeretnem megköszönni á ba­jai-: csoport körültekintő szerve­ző munkáját és a városi tanács figyelmét, támogatását. H. N. A drezdai zeneművészeti főiskola hallgatóinak hangversenye A Német Demokratikus Köztár­saság barátsági és kulturális nap­jai keretében május 10-én, pén­teken este a drezdai zeneművé­szeti főiskola hallgatói hangver-' senyeztek Baján a Liszt Ferenc Zeneiskola kamaratermében. A városi tanács nevében Mol­nár János művelődésügyi osztály- vezető köszöntötte a vendégeket. Hangsúlyozta, hogy az NDK ba­rátsági és kulturális napok ba­jai programja, melynek záró ren­dezvénye a drezdai főiskolások hangversenye, jól szolgálta- a Né­met Demokratikus Köztársaság színvonalas kulturális életének megismertetését Köszöntőjét Bartók Béla idézésével zárta: „a zene láthatatlan aranvhíd, mely összeköti az embereket, a népe­ket.” A változatos műsorban Schu­bert-. Schumann- és Brahms-da- lok mellett Bach d-dúr kvintett­jét, Chopin fisz-moll polonézét, valamint ma élő német szerzők modern hangvételű műveit hal­lottuk. Különösen tetszettek az énekesek: Renate Noack. Gabriele Auenmüller Elisabeth Wilke és Andreas Scheibner. Jó techniká­jú. kulturált éneklésük, fiatal ko­rukhoz képest igen jó erejű hangjuk igazolta az NDK-ban fo­lyó énekes képzés méltán' jó hí­rét. ' Nagy sikert aratott a hangver­seny befejező sagSna, Günther Schwarz „Változatok egy magyar népdalra” című műve. A szerző a főiskola harmadéves hallgatója, művét a Drezdában tanuló és a hangversenyen fuvolán közremű­ködő Deák Gábor ösztönzésére ir­ta. Az „Ablakomba, ablakomba besütött a holdvilág..kezdetű népdalra komponált változatok fuvola, oboa. hegedű, gordonka, és zongora összetételű együttes­sel szólaltak meg. .A szellemes feldolgozás tehetséges szerzőt sej­tetett. A közönség melegen ünnepelte a drezdai főiskolásokat. Jólesett látni, hogy a tehetséges fiatalok milyen boldogan köszöntötték meg a sok tapsot, baráti, szíves fogadtatást. Gaál Zoltán Kodály Zoltán mellszobra Dunaújvároson 9 Kodaly-mellszobrot avattak a 20 éves jubileumát ünneplő duna­újvárosi Móricai Zsigmond Általános Iskolában. (MTI foto — Szilágyi Pál felv. — KS.) ( Vetik a kukoricát a kiskunfélegyházi határban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom