Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-18 / 89. szám
Korszerű, hatékony üzemszervezet A mikor a vezetési szervezet már nem a gazdálkodást segíti, hanem hagyományos felépítése, módszerei révén a fejlődést akadályozza, többféle megoldás kínálkozik. Közülük a legnehezebb, de ugyanakkor a legeredményesebb is a szervezet racionalizálása, oly módon való átalakítása,, hogy az előrelépést ne csak lehetővé tegye, hanem segítse és alkalmassá váljon arra, hogy hosszabb távon a teljesítmény, a hatékonyság növelésének eszköze legyen. A termelés szakosítása, koncentrálása után dinamikus fejlődés következett be a dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezetben. Nyilvánvalóvá vált az üzem- és munkaszervezés átalakításának szükségessége. A gazdaságban nemcsak kidolgozták, hanem következetesen alkalmazták is az elmúlt esztendőben a vezetésszervezés új módszerét, ezzel ugyancsak követendő példát mutatva a mezőgazdasági üzemeknek. A fejlődés feltételei a termelőalapok koncentrációjával teremtődtek meg 1970-ben, amikoris a két dávodi szövetkezet, az Augusztus 20. és a Rákóczi egyesült. A közös, az Augusztus 20. nevet megtartott gazdaság területe 5558 hektár lett, tagjainak száma pedig 11.54. A földterület legnagyobD része — 78,8 százaléka — szántó, 10,1 százaléka rét. legelő a többi szőlős es gyümölcs- ültetvény. A munkák zömét kézi erőre alapozták, a szántókon harminc növényt termesztettek, bár a terület több mint 40 százalékát a gabonafélék foglalták el. Az állattenyésztés jórészt régi, szerfás istállókban folyt, az első szakosított tehenészeti telep 1971-ben készült el, s tulajdonképpen ekkor indult fejlődésnek a szarvasmarha-ágazat. Az egyesülés folytán koncentrálódott anyagi erők lehetővé telték a korszerűsítést, a jobbára idős gépek újakkal, nagyobb tel- jesítmén.vűekkel való felváltását. A meglevők kihasználása is észszerűbbé váll, az egyesülés évében száz forint állóeszközre 166,80 forint termelési érték jutott. Ez a meglehetősen költséges, de az előrelépés érdekében elengedhetetlen szakosított telepek építése, a nagy beruházások következtében 1972-ben csökkent, a* "év végére viszont "92 millió 500 ezer forintot telt ki az álló-: eszközök bruttó értéke; s' arrii még rendkívül fontos: az új beruházások elkészültével javultak a munkakörülmények, a szociális ellátottság is. Kibontakoztak a nagyüzemi gazdálkodás formái. A növény- termesztésben bekövetkezett a szakosodás: jobbára a jól gépesíthető növényfajták maradtak meg, és kisebb területeken a hagyományos, nagy kézi munkaerőigényes kertészeti növények. Az állattenyésztésben — szarvasmarha-, sertés- és juhtartásban — is létrejöttek a nagyobb egységek. Ágazati rendszerben A vezetés szervezetét kezdetben meghatározta az is, hogy mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben kézi erővel végezték a munkálatokat. A fő üzemágat a növénytermesztés jelentette, dominált a részesművelés, a brigádok, munikacsa- patok csupán formális jelleggel bírtak és a kiparceilázott területeken a munkák lehetőség szerint cgyidőben való elvégzését biztosították. A munkaidőt, a munkálatok sorrendjét a tagok szabták meg, és a munka természete, illetve kis mértékben a gépesítés. A területi egységek vezetőinek feladatköre a munka figyelemmel kiséréséből, nyilvántartásából, elszámolásából állt. szervezési, irányítási kötelezettség és 'lehetőség csupán a kiszolgáló ágazatokban — gépesítés, fogatgazdaság, építés — volt. A közgyűlés és a vezetőség döntéseinek -végrehajtásáról az elnök, a főagranómus és a brigádvezetők segítségével gondoskodott. A szakmai felelős, és a munkák koordinátora egyaránt a főagro- nómus volt. Más megoldásra azért sem nyílt lehetőség, mert nagyon kevesen rendelkeztek egyetemi, főiskolai végzettséggel. Az egyesülés utáni két esztendőben megvalósult a funkcionális vezetési 'forma. Az állattenyésztő, a növénytermesztő és az egészségügyi specialisták a fö- agronómus alárendeltjeiként dolgoztak, az információk oda-visz- sza áramlása áttételes volt, s nem egyszer a munkát akadályozó. A gazdálkodás egészét egy embernek áttekinteni, irányítani, a munkálatokat összehangolni már nem lehetett, a szakosodott, a jócskán megnőtt ágazatok, új szervezési, vezetési formát igényeltek. Így az elmúlt esztendőben áttértek az ágazati rendszerre. Az üzem szervezete eszerint a növénytermesztési, állattenyésztési, áruforgalmi, építőipari és szolgáltató ágazatból áll. Mindegyik ágazat önálló. Az ágazatvezetők szakterületük specialistái, a munkálatokért anyagilag is felelősek. A feladatok teljesítéséről, az ágazatot érintő minden kérdésről, intézkedésről és elképzelésről a termelőszövetkezet elnökének, a vezetőségnek számolnak be. Az ágazatok közötti koordinációt a szövetkezet elnökének közvetlenül alárendelt, az öt szakterület vezetőinek mellérendelt üzemszervező biztosítja. Az ágazatoknál kidolgozott részletes technológiai tervek és a naponta megkapott információk alapján rendelkezik a munkaerő felett. Gabonafélék és árunövények 0 340 hektáros területet tudnak öntözni. Eredményes munka a dávodi Augusztus 20. T ermelőszövetkezetben 0 Nedves etetést alkalmaznak, a pépes takarmány csővezetékeken jut el a keveröböl az ólakba. • Balra: az idén beszerzett John Deere gépsorokkal már dolgoznak a szántókon. 0 Lenn: Rövidesen elkészül — 11 milliós költséggel — a lucernalisztüzem. A dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezet a bácskai körzet legnagyobb gabonatermesztő szövetkezete, ahol tavaly több, mint kétezer hektárról vágták le a kalászosakat. A hatalmas táblákon a legjobb, intenzív fajták teremnek. A mag zömét a gazdaságon belül használják fel az állatállomány takarmányozására; de az idén is 750 vagon kenyérgabonát szállítanak a felvásárló vállalatnak. 1974-ben kapcsolódták a nádudvari kukoricatermesztési rendszerhez, s 1200 hektáron vetik a takarmánynövény magvait. A munkálatokhoz két John Deere- gépsort vásároltak, az egyik már megérkezett, s dolgozik a gazdaságban. Foglalkoznak cukorrépa termesztésével is, az idén 200 hektáron gondozzák majd a fontos élelmiszeripari növényt. A munkálatokat tavaly gépesítették, a betakarításnál a szekszárdi gépsort használják. Komplex brigád dolgozik ezen a területen, s tavaly elsők lettek az országos versenyben. A répát a Szolnoki Cukorgyárnak adják át, az iparilag használhatatlan répafejet pedig a tehenészetben használják fel részben frissen etetve, részben pedig silózva. Dávodon hagyományai vannak a vöröshagyma termesztésének, a szövetkezetben" is jó ideig próbálkoztak az ágazat gépesítésével. Mivel mindezt idáig megoldani nem lehetett, ha csökkenő területtel is — az idén 35 hektáron i— meghagyták a termelési szerkezetben. A kormány által .meghirdetett zöldségprogramot segítik azzal, hogy módosítva az. alapszabályt, a háztájiban előállított zöldség után járó munkanapokat jóváírják. Zöldségfélékkel a gazdaságon belül egyébként csak kis területen foglalkoznak. a termelést-a saját boltokba küldik. Dinnye 17 hektáron van, a MEZÖTERMÉK vásárolja fel, zömét exportálják, de jut belőle a szövetkezet hat üzletébe is. Az almás 115 hektárt foglal el, zömmel jonatánt teremnek a fák. A gyümölcsösből 100 vagonnal a saját boltok értékesítettek — főként Pécsett —, 200 vagonnal pedig a MEZÖTERMÉK- nek szállítottak. A tagságnak jutányos áron 400 mázsa almát adtak. Szőlőjük 80 hektáron terem: friss fogyasztásra, csemegeszőlőként küldik, a borszőlőt pedig a Közép-magyarországi Pincegazdaság veszi át hosszútávú szér- ződés keretében. A növénytermesztési ágazat legfontosabb feladata az állatállomány takarmánybázisának biztosítása. A gabonaféléken kívül jelentős a szálastakarmányok területe is. Lucernából 160 hektár az álló. és 47 a felülvetés. Baltacím, őszi és tavaszi takarmány- keverék, muhar, silókukorica több, mint 652 hektár, és emellett 135 hektárt jelent a tarlóvetés is, 540 hektár a rét-legelő. Az állatállomány számára évente szükséges 150 ezer mázsa silót, 20 ezer mázsa szénát és 40 ezer mázsa szalmát a növénytermesztési ágazatban előállítják. Dinamikusan fejlődő állattenyésztés A gazdaság első, szakosított szarvasmarhatelepe 1971-ben készült el. Pillanatnyilag 567 tehén áll az istállókban, s 1975 végére várhatóan már 900 lesz. Az állomány magyartarka, de folytatnak fajtajavító keresztezési munkát is. Befejezték a tbc- és brucelló- zismentesitést, a pótlásról gazdaságon belül gondoskodtak: jelenleg még 609 nőivarú szarvasmarha van a gazdaságban, s ez szükségessé' teszi, hogy a már meglevőn kívül újabb 600 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet létesítsenek. • A tehenészet tejtermelő, a gazdaság a bácsbo- kodi vajüzembe szállítja a tejzsírt, ,a, sovány tejet viszont szövetkezeten belül használják fel. Mivel elsődleges a tejtermelés, a marhahizlalás nem nagy volumenű. Évente édesig átlagosan háromszáz hízott marhát értékesítettek, két-három év múlva azonban úgy tervezik,- hogy mintegy
