Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

1973. június 17. • PETŐFI NÉPE • 3 Az ifjúsági turizmus helyzete, lehetőségei megyénkben Irta: dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára, a megyei ifjúsági bizottság elnöke Három évvel ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ifjúságpoli­tikai kérdésekben határozatot hozott. Azt megelőzően is, de azóta különösen a megyében működő különböző szintű politikai, állami és egyéb szervezetek rendszeresen és intenzí­ven foglalkoznak az ifjúság helyzetének ál­landó javításával. Legutóbb a megyei pártbi­zottság ifjúsági bizottsága a szabad idő hasz­nos eltöltésével kapcsolatban — annak része­ként — tárgyalt az ifjúsági turizmus helyzeté­ről. Kétségtelen, hogy megyénk fiatalsága sze­reti a sportot, azonban a szervezett sportolást nem r.'inden fiatal igényli, de erre a feltéte­lek sincsenek meg. A turizmus viszont jó le­hetőségekhez juttatja a fiatalokat, különösebb anyagi eszközök felhasználása nélkül. Ki kell használni adottságainkat Sokoldalúan vizsgáltuk a lehe­tőségeket, valamennyi érintett és érdekelt szervtől összegyűjtöttük az elképzeléseket, amelyekből egyértelműen megállapítható, hogy megyénkben is egyre nő azoknak a tábora, akik a hét­végi szabad időt szervezetten, vagy kisebb társaságban a ter­mészetben kívánják eltölteni. Az is kiderült a felmérésekből, hogy még korántsem használtuk ki azokat a lehetőségeket, ame­lyeket Bács-Kiskun megye ter­mészeti adottságai kínálnak. A megye például nem rendel­kezik olyan turistaházakkal, aho­vá a fiatalok, de az idősebbek is az év bármely szakában — függetlenül attól, hogy hol dol­goznak — elmehf tnének hosz- szabb-rövidebb időre pihenni, kirándulni. A Vadkerti- és a Sze- lidi-tó kivételével nincsenek kempinghelyeink. A meglevők i3 kezdetlegesek. A vállalatok, in­tézmények tulajdonában levő üdülőkbe, saját dolgozóikon kí­vül nem szívesen engednek „ide­gen” személyeket. Az is fokozza a gondot, hogy egyes vállalatok, intézmények — figyelmen kívül hagyva megyénjc lehetőségeit — a Balatonnál és más, a megyé­től távol eső helyeken igyekez­tek táborokat létrehozni. Bővülő program Az ifjúsági bizottság e hely­zet ismeretében hozta meg ál­lásfoglalását, amelynek végre­hajtása jelentős előrehaladást fog eredményezni. Az ifjúsági bizott­ság ajánlásából az alábbiakat emeljük ki. A munkás és városi diákifjú­ság turisztikai igénye kielégíté­sének egyik alapvető feltétele a természetjárás szervezeti kere­teinek a jelenleginél szélesebb körű bővítése. Ennek érdekében szükséges, hogy minél több mun­kahelyen, középfokú tanintézet­ben alakuljanak meg a termé­szetbarát szakosztályok, illetve ésoportok. A középfokú tanintézetekben ér­vényt kell szerezni a művelődés- ügyi miniszter rendeletének, amely előírja valamennyi iskola részére a természetbarát szak­osztályok létrehozását. Az isko­lákban ezt a munkát általában és kizárólag a testnevelő ta­nárok felada­tává tették, amit az ifjú­sági bizottság kifogásol, mert a túrák szerve­zésénél és le­bonyolításánál a földrajz, bi­ológia, történe­lem szakos ta­nárok is igen m i­hasznosan bő- ’ . ’ víthetik a fiata­lok ismereteit. Nagyon sok iskolá­nál a szervezett túrázást csak ta­nári felügyelettel engedélyezték. Mi úgy véljük, hogy a természet- járást, a turisztikát szerető’szü­lői munkaközösségi tagokat, e feladatra alkalmas, nem pedagó­gus felnőtteket is meg lehet kér­ni. Nem felügyelet nélküli túrá­zásra gondolunk tehát, hanem a kísérők körének szélesítésére. A túravezetés komoly feladat, felkészült embereket kíván, ép­pen ezért az ifjúsági bizottság ajánlása alapján az MTS termé­szetbarát szakszövetsége és a KISZ megyei bizottsága meg­szervezi a túravezetők képzését, így 1975-re háromszáz képzett túravezető áll majd a fiatalok rendelkezésére. Az eddig bevált, jó tapasztala­tok felhasználásával a KISZ me­gyei bizottsága és a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa a jövőben még inkább figyelembe veszi a megye munkásmozgalmi, törté­nelmi helyeinek tömeges látoga­tását, s oda gyalogos, motoros, autós túrákat szervez, és e tú­rákat összeköti az emlékhelyhez fűződő politikai demonstrációval is. A jövőben a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács művelődésügyi osztálya megkü­lönböztetett figyelemmel foglal­kozik az országjáró diákok túra- és találkozó rendszerével. A tú­rázásnak ez az évről évre bő­vülő programia nagyban hozzá­járul az ifiúság hazafias, honvé­delmi neveléséhez is. Jobban ki kell használni a meglevő túramozgalmak lehető­ségeit. Az országosan elismert és népszerű ..Kék túra” 900 kilo­méteres útvonala, az országos kerékpár körtúra, az országos motoros túra, a vízi nagykör— Tisza-túna és más, hasonló túrák az ország sok ezer diákjának adnak hasznos időtöltést, tanu­lási lehetőséget. Ugyanakkor me­gyénkből évente mindössze egy­két fő kapcsolódik be ezekbe a mozgalmakba. A turizmus fejlesztéséhez fel­tétlenül szükséges, hogy jobban kihasználjuk megyénk lehetősé­geit. Ennek érdekében széles kö­rű társadalmi összefogásra van szükség, hiszen sok olyan he­lyünk van, amelyet túrázásra alkalmassá tehetünk. Közülük csak néhányat kívánok megemlí­teni : a fehértói erdő, a bugaci nagyerdő és puszta, a csalánosi parkerdő, a Tisza menti üdülő­sáv (Tiszakécske, Kerekdomb, Tőserdő), a kerekegyházi erdő, a Szelidi-tó, a Vadkerti-tó, Kun- fehértó, a bajai Petőfi-sziget és Gemenc. Kocogópálya, erdei tanterein A felsorolt helyek mind alkal­masak a turizmusra, s ez vi­szonylag kis ráfordítással mégis oldható. Igen örvendetes, hogy az ifjúsági bizottság ülése után tárgyalásaink e területek gazdái­val eredményesek voltak, meg­értésre találtak. Konkrét bizo­nyítékként elmondhatjuk, hogy a Kiskunsági Állami Erdőgazda­ság hozzákezdett a Tőserdő ter­mészetvédelmi részein turistasé­tányok, pihenő- és étkezőhelyek, szeméttárolók építéséhez, a ter­mészetvédelmi területen meg­szüntette a járműforgalmat és ezekkel az intézkedésekkel lé­nyegesen kulturáltabb környeze­tet és lehetőséget teremtett a turizmust kedvelők számára. Ugyancsak a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság készítette el Mat- kó-Fehértón egy kocogópálya terveit és rövidesen elkészül a kisiskolások részére egy erdei tanterem és fatönkvár. A volt úttörőtábor helyén, annak épü­leteiben fog megnyílni a ven­déglátó egység és kemping, ahol majd játékszereket is lehet köl­csönözni. A kerekegyházi fiatalok a ta­nács és a lakosság segítségével már május 27-én ünnepélyesen felavatták parkerdejüket. ahol sétautak. lűzrakóhelvek. fatönk­ből ki fűrészelt asztalok, székek állnak a kirándulók rendelke­zésére. Fejlesztése — fürdési, sportolási lehetőségek megterem­tésével — tovább folyik. A Sze- lidi-tónál teljesen kész, átadásra vár a Bencze-kastély ifjúsági háza és kempingje. A tiszakécs- kei Tis/.a-parton teljesen új kemping, az ártéri erdőben séta­utak várják a fiatalokat. Folya­matban van a tőserdei kemping kialakítása, feltételeinek megte­remtése. Kedvezmények fiataloknak Bizonyára felvetődik az olva­sóban. hogy milyen egyéb mó­don támogatjuk az ifjúság tu­risztikai igényeinek kielégítését? A támogatásnak országos és he­lyi forrásból számos formája, lehetősége van. Ezek közül a legfontosabba­kat emelem ki: nyolcezer étke­zési utalványt tudunk adni a fia­taloknak, amelyeket több mint ötven vendéglátó egységben le­het beváltani éppen az ifjúsági bizottság állásfoglalása alapján, mert tavaly az étkezési utalvá­nyok beváltóhelyeinek a száma a tízet sem érte el. Ezenkívül több mint háromezer üdülő-, tá­borozási és kempingutalvány, több, mint hétszáz úttörő-ván- dortáborozási utalvány áll a fia­talok rendelkezésére. Az üdülő-, táborozási utalványokat kedvez­ményesen kapják: hat napra száz forintért, ugyancsak hason­lóan kedvező feltételekkel egy igen csekély térítés ellenében kapják meg a kempingutalvá­nyokat is. A MÁV az üdülőtábo­rozáshoz, valamint a kemping- akciókhoz és az úttörő-vándor- táborozáshoz 50 százalékos uta­zási kedvezményt ad. Ezenkívül az iskolák szülői munkaközös­ségei és az üzemek tanulóik és dolgozóik részére a táborozáshoz különböző kedvezményeket nyújthatnak. Befejezésül szeretném meg­említeni, hogy a Duna—Tisza közi Intéző Bizottság fejlesztési terveivel összhangban az ifjú­sági bizottság állásfoglalása alapján a különböző szervek, intézmények és gazdálkodó egy­ségek ebben az évben kidolgoz­nak egy hosszabb távú fejleszté­si programot, amelynek meg­valósításától azt várjuk, hogy lényegesen kedvezőbb lehetősé­geket és körülményeket teremt az ifjúsági turizmus számára. Szeretném ehhez azt is hozzá­tenni, hogy e lehetőségek meg­teremtése, a meglevő értékek megvédése valóban társadalmi összefogást kíván. Kívánja egy­részt az ügy rendkívüli fontos­ságának megértését, a felelős­ségérzetet a fiatalok életkörül­ményeinek javítása- iránt, és fő­ként a tényleges tetteket, konk­rét cselekvést mindenkitől, aki az ügy előmozdítása érdekében a legkevesebbet is tenni tudja. Válasz a Tv Fórum kérdéseire A június 8-án »rendezett Tv Fórumra több kérdés érkezeti a tele­vízió-nézőktől, amelyeket Nyers Rezső elvtárs a rendelkezésre álló adásidőben nem tudott megválaszol ni. Ez alkalommal a Központi Sajtó­szolgálat a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumtól kapott válaszo­kat közli az alábbi két kérdésre. KÉRDÉS: Várható-e a közúti járműforgalom növekedésével az úthálózat olyan irányú kor­szerűsítése, hogy az E— 5-ös utat autópályává építik át? Olaszok fogják-c építeni. és milyen egyezménnyel? A járműforgalom rohamos nö­vekedése arra kényszeríti a Köz­lekedés- és Postaügyi Miniszté­riumot. hogy — bármilyen nagy anyagi megterhelést jelent is az országnak a szokásos utak sok­szorosába kerülő sztrádák építés’e — a jövőben az eddiginél gyor­sabban kell építeni a hazai autó­pályákat. Ebben a programban első helyen szerepel a legnagyobb nemzetközi átmenő forgalmat le­bonyolító útvonalunk, az E—5-ös út. Ennek a sztrádának az épí­tése már meg is kezdődött. Je­lenleg Győr és Tatabánya között haladnak a korszerű útépítő gép­sorok. ahol egyelőre olyan ..fél'’ autópálya készül, mint amilyen Székesfehérvár és a Balaton kö­zött van. Ezt- tehát bármikor egy újabb betonsáv megépítésével autópályává lehet alakítani. Az ötödik ötéves tervben feltétlenül megépül új nyomvonalon az autópálya Kecskemét—Budapest, valamint Budapest és Győr kö­zött. Tíz éven belül pedig a négy nyomvonalas, korszerű utat Sze­gedig. illetve a nyugati ország­határig hosszabbítják meg. A leírtakból is kitűnik, hogy az autópálya-építés programja a kö­vetkező esztendőkben nagv meg­terhelést jelent maid a népgaz­daságnak. Gondoljuk csak meg. egv kilométernyi sztráda — hi­dakkal. aluljárókkal — 50 millió forintba kerül. Természetes te­hát. hogy ilyén nagv beruházás­nál felvetődik a külföldi koope­ráció hasznosságának kérdése. Valószínű hát. hogy a magvar autópálya építésében is részt vesznek majd külföldi vállala­tok. KÉRDÉS: Mennyi az a maximá­lis összeg, amelyet a vállalat adhat saját kocsi használatá­ért a tulajdonosnak? Voltak-e már ezzel vállalati visszaélé­sek? A 14 1972. számú kormányren­delet. amely szigorúan szabályoz­ta az állami és közületi tulajdon­ban levő személygépkocsik hasz­nálatát és számát, egyúttal olyan céllal született, hogy a vállalati dolgozókat érdekeltté tegye ab­ban. hogy hivatalos utakra is használják saját személygépko­csijukat. Ez a kormányrendelet és a hozzá kapcsolódó pénzügyi rendelkezés ugyan nem szabta meg az egy adott időn belül ki­fizethető kilométerpénz felső ha­tárát, ugyanakkor szigorúan meg­határozta. hogy egy-egy vállalat­nál mennyit költhetnek ilyen célra: A kiküldetési költség — mond­ja ki a rendelet — nem halad­hatja meg az 1971-es költségke­retet. Ezt az összeget csupán ab­ban az esetben lehet növelni, ha az illető vállalat egv vagy több gépkocsit leadott, tehát ha csök­kentette közületi személyautói­nak számát. Mivel az átlagos számítások szerint évente 120 ezer forintba kerül egv közületi személyautó, üzemeltetése, a ren­delet kimojjdta. hogy ennek a költségkeretnek a felével meg le­het emelni a kiküldetési kimu­tatásokat. Vagyis léadott gépko­csinként 60 ezer forinttal emel­kedhet az évenkénti kiküldetési keret. A vállalatok tehát csakis ebből az összegből gazdálkodhat­nak a magánautókra kifizetett kilométerpénzekkel is. Ami a visszaéléseket illeti: a KPM Autófelügyelet éppen a kö­zelmúltban végzett ezzel kapcso­latban széles körű vizsgálatot, és megállapította, hogy egyes válla­latoknál indokolatlanul alacsony, másutt érthetetlenül magas havi átalányokat fizetnek néhány dol­gozónak. aki saját kocsiját hasz­nálj:” Megállapították továbbá, hogy néhány — speciális munka­körben dolgozó alkalmazott — egy-két hónap alatt egv új kocsi árát kereste meg a kilométerpén­zen. Bár ez nem jogszabályelle­nes. ígv tehát nem tekinthető visszaélésnek, a KPM Autófel­ügyelete a kedvezőtlen tapaszta­latokat mégis a kormányhatáro­zat előkészítésében részt vett tárcaközi bizottságnak jelenti. Vasárnapi hiányérzet Aki gyakorlott társasutazó tudja, hogy a zsúfolt és kötött program ritkán igazodik a cso­port tagjainak kedvéhez. Néha ott kell átrohanni fél nap alatt, ahol hosszabban is elidőznénk, de talán a legnagyobb csapás, amikor egy kirakatban felfede­zünk egy szép, stílusos és árban is elérhető népművészeti emlék­tárgyat, de a bolt zárva, vasár­nap van, s két óra múlva már ott sem vagyunk. Erről panaszkodott több külföl­di turista, akiknél szintén úgy jött ki a lépés, hogy éppen va­sárnap töltöttek egy napot Kecs­keméten. El is határozták, hogy még visszajönnek, esetleg jövőre, mert a város nagyon megnyerte a tetszésüket és felfedeztek egy boltot is — a nemrég nyílt nép- művészeti és háziipari üzletet —, ahová legnagyobb bánatukra nem tudtak bejutni. Pedig csodá­latos dolgokat láttak a kirakat­ban, esküdtek rá, hogy szebbe­ket, mint Pesten, hátha még az üzlet ajtaja is megnyílt volna előttük!... Tényleg, miért ne nyílhatna meg? Feltehetően az üzlet forgal­mát is fellendítené, ha vasárnap délelőtt árusítanának. Esetleg fel­vehetnék a kapcsolatot az Ide­genforgalmi Hivatallal, hogy mi­kor várnak vasár- és ünnepnap nagyobb csoportokat, akik város­nézés közben útbaejtenék ezt a kecskeméti nevezetességet is. Ne távozzanak hiányérzettel és üres kézzel Kecskemétről azok, akik messzi országokban reklámozhatnák megyénk nép­művészetét. V—s (Ifi.) Ilyenkor tavasszal, amikor már igazi tavasz van. legrosszabb az éjjeliőrnek. Mert akárhogy is mennek a dolgok, nappal aludni kell, hogy éjszaka jó legyen a kondíció. Mi jut így a tavaszi napsütésből? Estefelé, fáradt kis fények, amint éppen lecsurognak a háztetőről. Nem több. Most már igazi tavasz van. Ma este hallottam először tücs­köt a rét felől. Ennek a hangját még sokáig megismerem, ha el nem költözik. Később, ha már kórusban szól a tücsökzene. ezt az első hegedűst, akkor is kiszú­rom. Ha még itt húzza. Az éjjeliőrnek jó füle van. Megfigyelésem szerint, akinek nincs jó hallása, ne menjen éjje­liőrnek. Jó hallással lehet jelent­kezni. Ahogy belejön a hivatás­ba. ez a hallás úgyis javul. Kell, hogy javuljon, míg csak olyan nem lesz. mint a vadaké az er­dőben. Ha ez nem következik be. akkor olyan védtelen lesz. mint aki puska nélkül ődöng a hábo­rúban. Akkor jobb, ha az éjjeli­őr elmegy nappali portásnak. A tavaszi éjszakák a legrosz- szabbak. Ilyenkor jön meg igazán a tol­vajok és betörők kedve. Elolvad a hó. felszárad a sár, lábnyom nincs. Ez nem hátrány. Nem kell a hidegben várni, hogy jön az alkalmas pillanat. A hidegben türelmetlen a tolvaj, mert fázik, ezért aztán siet. így viszont sok ügyet elpuskáznak. A bíróság csak örülhet, ha késik a tavasz. Most már itt van. A tolvaj már " nem fél a hidegtől, nem borítja ki. ha az éjjeliőr a sötét keríté­sek mellett csigalassan halad, minden öt lépésre megáll, hall­gatózik, újra megáll és ellép a kerítés mellől, elfordul és meg­támasztja hátát a kerítésfalnál, mert gondol valamit és vár to­vább, mintha soha nem akarna többé arról az átkozott helyről elmozdulni. A fix pontok mindig jól szupe- ráinak. Már akinek. De az biztos, hogy a tavasz nem tesz jót mindenki­nek. Mindig tavasszal akartam itt hagyni ezt a posztot. Mindig ilyenkpr világosodik meg igazán, persze csak úgy éjféltájt, az első és második kör között, hogy mi­lyen lekvársűrű tavasszal a sö­tétség. Ehhez nem kell nagy ész. Most van az az éjszaka. Lan­gyos ‘a levegő és rongyosak a homály szélű felhők, mert a ta­vaszi széljárás rongyossá tépi a felhőket. Ha eltakarják a holdat, a rét felől úgy támad a sötét, hogy még a macskák is kúszva közlekednek az alján. Csak a kutyák nem zavartatják magukat. Ahogy most araszolok, aztán meg-megállok, a sötét ke­rítésnél a tücsök mellett hallom a neszeket. Kóbor kutyákjrapar­nak a gödrökben, mennek a szi­mat után. Látni egyet se lehet. De hallani igen. Ha az éjjeliőr megtanulja hogyan neszeznek a kutyák. Ha ezt nem tudja, vége. Akkor azt hiszi, hogy a tolvajok körülfogták a gyárat és csak a jelre várnak, hogy meginduljon az általános támadás. Az ilyen éjjeliőr aztán hamar berezel. Nem bírja idegekkel, egy-kettőre elinal, fellármázza a rendészetet, a rendőrséget, a gyárvezetőt, még a tűzoltóságot is. kivonul az egész apparát. Va­lami neszez. így van ez. A kóbor kutyák tudnak ezen jóízűen nevetni. Nekitámaszkodom a kerítésfal­nak. Mind kutyanesz ez, alig hallható, szaggatott, óvatos. A macskanesz más, az folyamatos. Mintha kígyó csúszna a száraz fűben. Továbblépek, most már erősebb a zai. Farkaskutya sompolyog előttem, még a sötétben is látó- távolságra. feje lekonyul, farka csüng. Az ilven kutyának a szá­jából kétoldalt csurog a nyál. De így a sötétben ez már nem lát­ható. Mintha nem is lennék, isz- kol el a kerítéstől, a feje csüng, de szünet, nélkül. Előkapom a stukkert. A kutva fordul egyet, mire ki­biztosítok már hörög. Még meg is áll, beroggyan a hátsó lába. Ilyen atlasból minden kutya támad. Van még köztünk öt méter ha elvetem, megmar. Mint akit a falkeríléshez szö­geztek, csak az ujjam játszik a ravaszon, hogy biztos legyen az érintkezés. Hörög, de most mar mélyebben. Szóval támad. Úgy meglódul, hogy alig van időm meghúzni a stukkert. Félreugrik és fel visít, mint üléskor a disznó, visszahempereg, de talpra ugrik. Eltaláltam, de csak a bordái közt. maradt, benne erő. hogy újra in­duljon. Most kell megcélozni, de most már én támadok. A lövés pofán találja, ettől hanyatt esik. hempereg, vadul felém dobálja magát. Mindig a szája van hoz­zam legközelebb. A harmadik lö­vés után nyúlik csak el. ae az élet még mindig berjne van. Meg­várom. míg elcsitul. A veszett kutya a legszívósabb Megtorlóm a stukkert. körbeiá- rom mégegyszer a helyet, a zseb­lámpám fényét belemártom a sö­tétbe. rávilágítok. Bele nem rú­gok. Ma éjszaka még kétszer meg kell kerülnöm a gyárat. De egy lövés is elég ahhoz, hogy utána halálos csend legyen a környé­kén. Milyen könnyű csendet csi­nálni. (Folytatjuk) Víztorony a szegedi olajmezőn # A szegedi szénhidrogén-medencé­ben, az algyői központi ipartelep szomszédságában 350 köbméteres vasbeton víztorony épült. Rendel­tetése, hogy jó ivóvízzel lássa el elsősorban az olajmező szociális központját, amely egyebek kö­zött konyhát, éttermet, orvosi rendelőket, irodaházat, fürdőket foglal magában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom