Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-04 / 102. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. május 4,

Találkozás a folyosón

Akit kerestem, nem találtam a munkahelyén, így hát csalódottan távozni készültem a kiskunhalasi járási tanácsi hivatalból. Tétován ballagok az emeleti folyosón, ahol aktával a kezében egy asszony jön velem szemközt. Pirospozsgásan, derűs arccal, bizalmat keltön tekint rám, s az is ismeretlen ügyfél esetleges elfogódottságát oldandó, szolgalatkészen megszólít:

— Kit tetszik keresni? Segíthetek valamiben ?

— Köszönöm — felelem vi- szonzott mosollyal és bemutatkozom. Közben átvillan az agyamon: ó, bár minden ügyfél részelhetne ilyen figyelmességből! Hisz' nem egy hivatali folyosón láttam mar tébláboló. útbaigazításra váró embert, aki mellett mintha ott sem volna, úgy elment a tisztviselő...

Néhány perccel később a barátságos Vásárhelyi Dánielné csoportvezeö irodájában időztem. Hogy, hogy nem gyorsan akadt témánk. Az asztalán ugyanis a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű javaslatok kimutatását pillantom meg, különböző csoportosításokban. A járásban ösz- szesen 2311 ilyen indítvány hangzott el — látom az egyik rubli- kában. önkéntelenül is megjegyzem tehát:

— Ez bizonyára jóval kevesebb, mint az 1971. éri hasonló adat. hiszen két ér alatt az akkor elhangzott közérdekű javaslatok tekintélyes hányada valóra vált.

— A. nem jó a következtetés!

— így Vásárhelyiné. — Részint azért nem, mert nagyon növekszik az emberekben a közügyek iránti érkelödés. A legutóbbi jelölő gyűléseken jóval többen vettek részt mint két éve, többen is nyilvánítottak véleményt, s így a közérdekű észrevétel is mintegy ötszázzal haladta meg az isiiben elhangzottakat. Nagyon népesek voltak különösen a külterületi jelölő gyűlések. Magam is részt vettem például olyan tanyai gyűlésen, ahol a résztvevők nem férték be a házba.

Vásárhelyiné újabb kimutatást terít szét, s együtt böngésszük a közérdekű javaslatok megoszlását. És viszonyújuk n két évvel ezelőttiekkel. Végül az igények természetes növekedésével magyarázzuk. hogy a községfejlesztéssel kapcsolatos kérések, javaslatok’ száma éppúgy, mint a kereskedelmi hálózatra, áruellátásra. a szolgáltatásokra, közlekedésre, vagy eppen az egészségügyi és szociális ellátásra vonatkozóak mind-mind jóval meghaladják a két érvel ezelőtt előterjesztettek számát. Két olyan munkaterület akad csupán, amely- lyel kapcsolatban csökkent az észrevételek, indítványok száma. A kulturális intézmények működésével összefüggő 1971 évi 56 javaslattal szemben ezúttal 5? hangzott el; a tanácsi apparátusra. illetve uz ügyintézésre vonatkozó 32 észrevétel pedig kereken tízzel kevesebb| mint a két évvel ezelőtti.

— Ez a 32-es szám azonban nemcsak bírálatot, vagy javaslatot takar. Akad ám elismerés is közöttük’ Búza Dezső elvtárs a hivatal elnöke úgy rendelkezett, hogy ezeket tételesen meg kell vizsgálni, mert a tanulságainak haszna megintcsak a tanácsi munka javulásában kamatozik.

— jegyzi meg Vásárhelyné, majd magabiztosan hozzáteszi: — Állítom, hogy a tanácsi apparátus dolgozóinak többsége nagy hivatásszeret eltel dolgozik. Ezt természetesen magamra is értem. Talán ezért is van. hogy nem érzem fáradságosnak a naponkénti ingázást. Kiskunmajsáról járok ugyanis a munkahelyemre.

— Pedig épp elég lehel, mert a második műszak is nyilván naponta megvárja otthon — jegyzem meg. Kedves új ismerősöm pedig szinte ragyogó arccal szabadkozik:

— A, nem is olyan terhes az! Mert ha sok olyan otthoni munka akad is, amely mindenképpen a nőre - vár, azért borzasztó sokmindenben segít ám a család. Mint például húsvét előtt is: ott volt a tömérdek mosni-, takarítani való, meg miegymás. Együtt csinálta az egész család. A Pécsett műszaki főiskolás fiam például apjával együtt fényesítette a vasutas lakásunk öreg padlóját és a bútorokat. A hatodikos kislányom az ablakokat tisztította. És olyan nagyon jól sikerült minden, hogy az ünnep másnapján én is egész nap csuk pihentem. Persze, hogy frissen, jókedvűen láthattam hivatali munkámhoz az ünnep után.

Perny Irén

Jól sikerült az első negyedév

Az utolsó szőlősorok

Sokain jártuk, a halári Kiskunhalas környékén anélkül, hogy egyetlen — a földeken dolgozó — emberre) találkoztunk volna. Igaz. mindenül! gondozott szőlő- láblák. sötétzöld vetések, morzsáira munkált földek voltak, és szakértelemmel kialakított koro- nájú. virágzó gyümölcsfák. Kun- f ehért ón. a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kerületi központjától nem messze aztán kerékpárok sokasága figyelmeztetett az emberek jelenlétére. A vasúti töltésen átkapaszkodva jókedvűen beszélgető asszonyokat találtam, kezükben sűrűn, szorgalmasan csattogó ollóval. Metszettek.

— Csak azért vagyunk így, egy bokorban, mert már nem jutott mindenkinek sor —. magyarázta egyikük. Mint később kiderült, éppen a brigádvezető. Budai Kálmánná. Pár perces pihenő után az asszonyok újra beálltak a sorok közé. Napbarnitotta arcuk elárulta, hogy már régen kint dolgoznak a földeken. Együtt ’ haladva velük figyeltem, hogyan vizsgálják, válogatják a vesszőket. Szépen alakult; kezük nyomán a sor. Tudom, hogy ez a munka sok mással egyetemben már régen nem „férfi monopólium’, mégis elismeréssel, tisztelettel néztem a kertészkedőkel.

Beszélgetés közben egyre többet tudtam meg róluk.

— Régi dolgozók vagyunk mi mindannyian. Mindig a gyümölcsösökben. szőlőkben voltunk. Igaz, egy darabig palackoztunk, de tavaly megint kikerültünk ide. Akkor alakítottuk a brigádot Dobó Kata néven. Az idén március elején kezdtünk mind a tízen. Akkor az őszibarackost metszettük, aztán jöttünk a szőlőbe a gép után nyitni. Aztán újra a metszés jött. Reggel 6-kor indulunk, ki gyalog, ki kerékpárral. Délig dolgozunk, akkor- hozzák a meleg ebédet a fehértói központból. Fél hat van. amikor haza- indullink. Átlagban 600—700 tőkét, metszünk meg egyenként.

— De volt már. mikor 800-at is sikerült — szólt közbe Hegyi Sándorné. a brigád legrégibb dolgozója. Huszonegy éve van a gazdaságnál.

Már nem csodálkoztam, hogy olyan szakértelemmel beszéltek a szőlőről, a gyümölcsről. Elmondták, hogy itt. táblában van sárfehér, kövidinka, meg chasse- las is. Jók a szemek, teremne szépen, csak hál többször volt már dér. A gyümölcsösben gyö- n.yű tömöttek voltak a virágok. És a méhek kijöttek? — kérdeztem. — Ki bizony —, vágta rá Nagy Ilona, a brigád legfiatalabb — és egyetlen leány — tagja. — Csak úgy döngtek a lakkozott hajam körül.

Közben elértünk a sor közepéig, már megláttuk a másik táblában közeledő munkacsapatot is. Az utolsó sorok tőkéit metszették. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság 1232 hektáros szőlőültetvényeiben befejezték a tavaszi munkákat.

D. É.

Képünkön: az utolsó szőlősorok tőkéjét metszik a kunfehértói Dobó Kata brigád tagjai. (Pásztor Zoltán felvétele.)

Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi telepe egyre többet hallat magáról. Nemcsak gyártmányai miatt emlegetik, hanem igen sokan mint jövendő munkahelyükről beszélnek erről a szépen fejlődő üzemről. Kiss Bálin! igazgatóval arról beszélgettünk a napokban, hopyan sikerült az első negyedev és mit várnak a hátralevő háromtól.

— A különböző anyagellátási nehézségek ellenére is elégedettek lehetünk az év első három hónapjának eredményeivel — mondotta az igazgató. — Március végéig összesen 207 ezer 728 pár cipő került le a szalagokról, ami 5398 párral több a tervezettnél. E teljesítmény jelentőségét) növeli, hogy a múlt év első három hónapjához viszonyítva 13 ezer 189 pár cipővel termeltünk többet az idén!

Első negyedévi termékeinkből 110 ezer párat exportra szállítunk. Főleg az NSZK-ban növekedett meg a cipőink iránti érdeklődés. Jut természetesen más államokba, a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Svájcba, Lengyelországba, sőt még Mongóliába is. Gyártmányaink közül különösen nagy sikere van a velú- rozott (Bolyhozott) felsőbőrű női cipőknek. A külföldi vevők részére már csak ilyet szállítunk, de a belföldi vásárlók is egyre inkább ezt keresik.

— A sikeres negyedév után mit várnak a többitől?

Nemcsak várunk, hanem teszünk is azért, hogy úgy legyen ahogyan tervezzük. Teljes

Elérte tervezett — 441 ezer ki- lowattos —- teljesítményét a világ legészakibb vízierőműve: az Uszly-Mantájkai „energiaközpont”. Ez a félig föld alatt kialakított vízierömű 2 évvel ezelőtt

erővel folyik az 1620 négyzet méteres új műhelycsarnokunkban :i gépek beszerelése. Június elsején kezdi meg itt a termelési két új szalag és két műszakban 420 dolgozó.

— Új csarnok, új emberek?

— Igen is, meg nem is. Ezt az évet hétszáz dolgozóval kezdtük, de a második félév kezdetére létszámunk eléri majd az ezret. Az új dolgozók felvétele már megkezdődött, sőt. ötvenen már ismerkednek is a rájuk váró munkával. Akik most lépnek be vállalatunkhoz, természetesen nem mindannyian az új csarnokba kerülnek. Megfelelően elosztjuk őket a régi munkásaink között. Bízunk abban, hogy nem lesz termeléskiesés, a háromszáz, új munkásunk tevékeny közreműködésével az év vécére elérhetjük az 1 millió párás eredményt.

Jelenleg harminc elsőéves tanulónk van, s eddig a szalagokon szétosztva ismerkedtek a gyakorlati munka fogásaival, időst, a tavaszii szünet után már új tanműhelyben láthatnak a tanuláshoz, s itt kap majd helyet az ősszel felvételre kerülő újabb, harminc tanuló is.

Az új csarnok végleges üzembe helyezését megelőzi április végén egy örvendetes esemény — használatba vehetjük a korszerű, kétemeletes, 1400 személy részére alkalmas öltözőt és fürdői is. Ezt a létesítményt már a jövőre gondolva építettük — mondotta befejezésül Kiss Bálint

igazgató. O. L.

\

adott először áramot s eddig már több mint egymillióid kilowattóra olcsó energiát termelt. A hatalmas mennyiségű energiát az ércbányák és Norilszk üzemei hasznosítják.

(Budapress — APN)

A LEGÉSZAKIBB VÍZIERÖMŰ

Csökkent az üzemi balesetek száma, de ...

KENYER ES ELET

Az úttisztító

Kisiskolás korunkból mindannyian emlékezünk egy rosz- sz.abb osztályzat, vagy más csíny miatt, arra a szülői feddésre, amely így hangzott: „Haszontalan. majd utcaseprőnek adlak!"

Miért mumus az ulcaseprés? Miéit beszélnek róla úgy az emberek mint a legalantasabb kenyérkereseti lehetőségről? Mert egy seprű, egy szemetesedény és egy lapát mindössze a szerszám? Nem hinném, mert van még ezenkívül számtalan olyan foglalkozás, amelyben nem igen használnak több munkaeszközt. A seprű, a szemetesedény a riasztó? Nem. A szemét az, az emberek életének mellékterméke. amely valakik számára á munka tárgya, hisz azt el kell takarítani valakinek, s a szemét az emberhez méltatlan?

Zatkó Mihállyal beszélgetünk erről a foglalkozásról, erről a kenyérkereseti lehetőségről

Kecskeméten, a Szabadság téren, szemben az OFOTÉRT kirakatával, a tavaszi rügyet bontó fák alatt. Végignézek a csillogó úttesten, a park járdáin, és elképzelem, hogy mindenütt szemétkupacok, szemétfoltok virítanak s tudom ez lehetetlen, ez emberhez méltatlan lenne.

— Kérem, a mi munkakönyvünkbe nem az van beírva, hogy utcaseprő, hanem az, hogy úttisztító. Ez a hivatalos, — Kijavítom magam elnézést kérek és azzal folytatjuk a beszélgetést. hogy milyen is ez a foglalkozás.

— Az én területem az Arany János utca és a térnek ez az oldala az OTP-székházig — mondja- — Reggel hatkor kezdődik a munkaidőnk és délután kettőig tart. Ebédidő nincs, mert kint vagyunk. Hogy mennyi a keresetem? Hát kérem, jelenleg ezerhatszáz forint, öt éve dolgozom itt, Nagykőrösön is úttisztító voltam, különben Tiszakécs- kei vagyok, ott voltam tsz-lag, de keveset fizettek.

— Felesége és családja van?

— A feleségem is úttisztító — folytatja — gyerekünk sajnos nincs és albérletben lakunk Muszájban az Üjerdő utcában. Négyszázhúsz forintot fizetünk, meg a tüzelőt. Elég sok.

— Hogy lett úttisztító?

— Nem kell ehhez semmi különös. Négy osztályom van. Jelentkeztem a tanács kommunális üzemében és felvettek. Erre

nem igen kapni emberi. Tudtommal ötvenen vagyunk a városban, de sok utca van, többen kellenének.

— Nem nagyon fizetik meg ezt a foglalkozást.

— Van olyan is köztük, aki már ezernyolcat keres. Jó fizetés ez kérem, én meg vagyok vele elégedve ...

— Ha segédmunkásnak elmenne egy gyárba, többet keresne — vágok közbe.

— Igaz. de jobb itt. A nyolc- óra alatt ölször-hatszor végigmegyek a területemen, íelsep- rem a papírt, meg amit eldobáltak a járókelők és megyek haza. Nyugodtan van az ember.

— Nem haragszik meg ha valami furcsát kérdezek?

— Nem — mondja.

— Tudja, hogy a gyerekeket azzal ijesztgetik otthon a szülök, ha nem tanulnak az iskolában, utcaseprőnek adják őket?

— Tudom, hogy mondják.

— Nem szégyellj a foglalkozását?

— Nem. nem érdekel, hogy mit mondanak az emberek. Én így keresem a kenyerem, más meg máshogy.

— Rászólt, már valakire, hogy ne szemeteljen ?

— Rá. de nem veszik figyelembe, inkább nem szólok semmit, hanem íelsöpröm.

Csató Károly

Riadtan futnak össze az emberek a gyárban, vagy üzemben, ha látják, hogy visznek valakit az elsősegélyhelyre. Percekre abbahagyják a munkát, ha meghallják, a gyári zúgást is túlharsogó mentőszirénázást Vajon kit ért baleset, mi történt vele? 'Ezer és ezer ember aggódik egyért, aki talán pillanatnyi figyelmetlenségének, vagy könnyelműségének lett sérültje, netán áldozata.

Az üzemi balesetek első negyedévi alakulásáról beszélgettünk Gróf István elvtárssal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelőjével.

— Nem is tudom eredménynek mondható-e a számokban ugyan kifejezhető javulás, de a valóságban mégis jelentős az az üzemi baleset, amely az első negyedévben megyénkben történt. Ezzel a statisztikával mindaddig nem lehetünk elégedettek, amíg nullánál nagyobbat mutat.

— Hogyan alakult az első negyedévben az üzemi balesetek és az ebből eredő kiesett munkaórák száma az előző év hasonló időszakához viszonyítva?

— 1972 első negyedévében a megye ipari és mezőgazdasági, valamint egyéb munkahelyein 1174 üzemi baleset történt. 1973 első negyedévében 1110. tehát 64-gyel kevesebb. A baleset miatt kiesett munkaórák száma 1972 első negyedévében 26 ezer 767, 197.3 első negyedévében 23 ezer 466. azaz 3301-gyei kevesebb az előző évinél. Mint említettem, a számok csökkenő tendenciát mutatnak. de még mindig magasak. Sok a súlyos, harminc napon túl gyógyuló sérült.

Aszfaltdarabok, löldkupacok a járdán, és az úttesten — a kábelek, a központi fűtés, a gáz és a vízvezetékcsövek fektetése közben minden város utcáin megszokott látvány. Ez a munkamódszer sok munkát és pénzt igényel és zavarja a közlekedést.

A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai részlegének Bányászati Intézetében az Ogyesszai Építőgép Gyárral karöltve ötletes pneumatikus árok nélküli vezeték fektető gépet szerkesztettek. Az önjáró pneumatikus gépet széles körben alkalmazzák országutak, autópályák. vasúti és villamosvonalak, repülőtéri leszállóhelyek alatt

— Mit lehet' tenni az üzemi balesetek csökkentéséért ?

— Beszélni, magyarázni, oktatni, tanítani a veszélyek elkerülését. Legtöbb helyen a kötelező előírásoknak megfelelően foglalkoznak a baleset megelőzését szolgáló munkavédelmi előadások megtartásával, ellenőrzik a munkavédelmi szabályok alkalmazását. Nem egy helyen viszont tapasztalhattuk. hogy ezek az előadások sablonossá váltak, sőt egyszerűen felolvassák az óvórendszabályokat. Baján például a Bácska Bútoripari Vállalatnál negyedévenként tartanak balesetelhárítási oktatást külső előadóval. aki nem ismeri a vállalat sajátosságait, s így kérdéses, eleget tud-e tenni ilyen irányú kötelezettség vállalásának.

Jó példaként említhetem viszont az. ÉPSZER-t. ahol sok oktatófilmet vetítenek, vagy a MEZŐGÉP Vállalatot, a Kecskeméti Konzervgyárat, a Baromfifeldolgozó Vállalatot. A Kiskőrösi Állami Gazdaságban és még több helyen, saját géppel vetítenek balesetelhárítási filmet. Az üzemekben évente egyszer tájékoztató előadásokat tartanak a megye üzemi baleseteinek alakulásáról, egyes kirívó esetekről. Ez igen hasznos, felfigyelnek rá a dolgozók, de korántsem pótolhatja a rendszeres kötelező balesetelhárítási oktatást. i

Az SZMT-nek az az álláspontja, hogv munkavédelmi oktatást az illető üzem, vagy műhely vezetője tartsa, aki ismeri a helyi balesetveszélyeket, az üzem sajátosságait. Nagyobb teret kell engedni a szakosított baleseti oktatásnak. Ugyanis más a baleseti

áthaladó vezetékek építésénél; valamint gyárak és bányák belső rekonstrukciójánál is.

Az új szovjet pneumatikus vezetékfektető gép nagyobb teljesítményű és tartúsabb az eddigi típusoknál, felépítése egyszerűbb, működése hibamentes. Külsejét tekintve rakétára emlékeztet. Törzse sima, elől hegyben végződő henger. A gép fa- i okrészén' levő csőcsatlakozón sűrített levegő áramlik.

A pneumatikus vezetékfektető gerendához hasonlóan mozog a földben, maga előtt és oldalt tömöríti a talajt, sima falú egyenes furatot alakítva ki.

A szerkezet 40 méter hosszú,

veszélye egy lakatosnak, és más egy hegesztőnek.

— Ügy hallottam, különös statisztikát őriz fiókjában Gróf elvtárs, melyben 13 év üzemi baleseteit gyűjtötte össze.

— Igen, tudományosa^ is foglalkozom Bács-Kiskun megye üzemi baleseteivel. Tizenhárom éve gyűjtöm az adatokat, melyekből kitűnik, hogy a legtöbb súlyos és halálos baleset pénteken és hétfőn történik. Tizenhároln év alatt hétfői napokon összesen hatvan, pénteken hatvannégy halálos baleset történt. A többi napokon 33—36 között változik. A statisztika arra is figyelmeztet, hogy hétfői napon szinte kizárólag fiatalokat, míg pénteken főleg idősebbeket ér baleset. A fiatalok vasárnap későig szórakoznak, nem pihenik ki magukat. A pénteki napok gyakori balesete hat évvel ezelőtt szombatra volt érvényes, ugyanis akkor még nem voltak szabad szombatok.

— Tizenhárom év alatt a megyében 292 halálos üzemi baleset történt, ebből 113 az alkohollal függött össze, vagy az elhunyt, vagy az okozó részéről.

— Elgondolkodtató és figyelmeztető. családok szomorúságát jelentő számok ezek. Ez év első negyedében egv halálos üzemi baleset történt a megyében. Ez sem fordult volna elő. ha nagyobb körültekintéssel, fokozott óvatossággal végezzük mindennapi munkánkat, ha nemcsak magunk, mások testi épségére, életére is vigyázunk mindannyian.

Szabó Ferenc

135 milliméter átmérőjű furatot tud kiképezni, de az átmérő egy szélesítő feltéttel megkétszerezhető. Laza talajban óránként 70—80 méter az előrehaladás, szilárd rétegben 12—15 méter. A most. tökéletesített modell mechanizmusa módot ad a gép visszatérésére is. Ez a vízszintes. függőleges 1 vagy ferdén haladó vakfuratok esetében fontos, szélesíti a gép alkalmazási területét a geológiai kutatás, a cölöpverés, a hegyi mentés és a talaj tömörítés munkálatainál.

A szovjet pneumatikus gépekből az NSZK-ba, Svédországba, Olaszországba, Angliába, Kanadába és Franciaországba exportálnak.

ÚJ SZOVJET VEZETÉK FEKTETŐ GÉP