Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-26 / 21. szám
1973. január 26. • PETŐFI NÉPE • 5 Bemutatjuk a Kiskőrösi Művelődési Központot Amikor november közepén megnéztem az épülő kiskőrösi művelődési központot, őseintén szólva kicsit kételkedtem benne, hogy december utolsó előtti napján itt bármiféle rendezvény is legyen. Szerencsére, senki sem kérdezett meg, hiszek-e az építkezés sikerében, vagy sem — elég, ha az építők tudják pontosan a feladatukat... Január harmadikén én is teljes szépségében láthattam a kiskőrösi művelődési fellegvárat. * Mert szép ez az épület, külső megjelenésében és praktikusságba törekvő belső térkiképzésében egy- éfránt. Színházterme majdnem négyszáz személyes, minden pontjáról kitűnően látni az egész színpadot, nem beszélve tökéletes akusztikájáról és remek világításáról. Az emeleten hat, a földszinten három szakköri és klubhelyiség van. Hangszigetelt térelválasztó falakkal — melyeket nemsokára felszerelnek — számuk szükség szerint megduplázható. Díszletező szoba, százszemélyes próbaterem, négy öltöző teszi teljessé a kényelmet. Az épületet négy nagy teljesítményű gázolajka- zánnal fűtik. A meleg levegőt ugyanennyi, egyenként négykilowattos ventillátor juttatja' el a színházterembe, s ezekkel oldják meg a szellőzési is. * A séta után megpihenünk az igazgatóval az egyik emeleti klubhelyiségben. Petrás József december 16. óta vezeti az intézményt, azelőtt biológia—földrajz szakos tanárként dolgozott. . — Igyekszünk mindent megtenni, hogy műsoraink, foglalkozásaink vonzók, „városiasak” legyenek. Gyermek és felnőtt színjátszó csoportunk, a középiskolás irodalmi színpad és a bábosok már birtokba vették a helyiségeket. Itt kap otthont két táncegyüttesünk és a vasutasok szimfonikus zenekara is. A tervek közt szerepel az értelmiségi klub megalakítása. — Mivel a filmszínház a régi helyéről ideköltözött — folytatja az igazgató — heti hat alkalommal lesz a nagyteremben mozielőadás. A járási könyvtár is itt rendezi be helyiségeit, a könyvtári szárny azonban még nem készült el teljesen. * — Milyen nagyobb rendezvényeket terveznek az év első felében? — kérdem. — Szeretnénk, ha a kecskeméti Katona József Színház ellátogatna Kiskőrösre. Meghívjuk majd az Omega és a Bergendi-együttest is. ősztől kombinált prózai-zenei bérleti előadásokat rendezünk. Petőfi Pencen Örömmel számolunk be egy távoli kis községben megjelent könyvről Bizonyítja: falun is lehet színvonalas, a tudományos követelményeknek és az ismeret- terjesztés igényeinek egyaránt megfelelő tanulmányt írni és kiadni. „Itt boldog volt. Nincs tája az országnak, mely többször látta volna arcát vidámnak... mint a penci, völgy.” Ezekkel a szavakkal avatta föl másfél évtizede Dienes András Petőfi négy penci látogatását megörökítő emléktáblát. Hogyan került kapcsolatba a költő a Vác közelében levő faluval? A választ pompás tanulmány tartalmazza. Szerzője Ja- kus Lajos, ismert jeles Petőfi- kutató, az ottani falumúzeum igazgatója. (Számunkra különösen jelentősek a költő kecskeméti tanítójára vonatkozó írásai.) A negyvenoldalas füzetből megtudjuk, hogy Petrovics Sándor Aszódon, a gimnáziumban ismerkedett össze penci fiúkkal. Az osztálytársak elhatározták, hogy kölcsönösen meglátogatják egymást. így indult el 1835 decemberében Pencre négy jóbarát, ahol akkor két boldog hetet töltött Sándor. 1838 őszén, a híxes szüreten is részt vett, majd öt év múltán kétszer is elgyalogolt (Gödöllőről, illetve Aszódról) a hangulatos faluba. Jakus Lajos dicséretes buzgalommal gyűjtögette, elemezte a négy kirándulás emlékeit, örvendetes, hogy lokálpatrióta szenvedélye nem ragadja túlzásokba. Megállapításai, következtetései helytállóak. A szájhagyományt mindig összeveti a meglevő dokumentumokkal. Követendő példa! H. N. Egy ismeretlen festő A művészettörténeti kutatás mai fejlettségi fokán szinte példátlan, hogy elmúlt századok egy-egy festője hirtelen törjön ki az ismeret'enség homályából. Egy moszkvai restaurátor szerencsés felfedezése folytán most mégis ez történt. A restaurátor egy Grigorij Osztrovszkij nevű, XVIII. sz- zadi festő 16 kitűnő portréját fedezte fel egy Szoligalics nevű orosz városka tájmúzeumának raktárhelyiségében, beporosodva, a felismerhetetlenségig megrongálódva. A legjobb moszkvai restaurátorok több hónapos munkával új életre keltették Osztrovszkij portréit. A nagy tehetségű, egyes fel- tételezések szerint jobbágyszármazású festőnek eddig egyetlen képét ismerték. A moszkvai Történelmi Múzeumban őrizték és inkább kordokumentumnak tartották, mint művé- s/i értékű alkotásnak. Pótló foglalkozások a gyenge tanulóknak Felnőttek iskolája A Kiskunfélegyházi Szakmaközi Művelődési Ház és a Dolgozók Iskolája már harmadik éve szervez osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamokat. A hallgatók felnőttek, akik általános iskolai tanulmányaikat szeretnék befejezni, mások a gimnáziumi különhözeti vizsgára készülnek. Régi gond: az általános iskolások egy részét a tanév végén osztályismétlésre utasítják, illetve egy vagy két tantárgyból javítóvizsgát kell tennie. Ezen a helyzeten lényegében nem változtatott az iskoláknak augusztusban szervezett korrepetálása sem, amely a javítóvizsgára készített elő. Különböző okok miatt nem vált be. Ezért számos általános iskolában kísérleteztek úgynevezett pótló foglalkozások megszervezésével. Az ezen részt vevő tanulók nagy többségének sikerült pótolnia tudásbeli hiányát, s így megmenekültek a kedvezőtlen következményeitől . így alakult ki a pótló foglalkozások megszervezésének egyre jobban terjedő gyakorlata amely a diákokkal való differenciált foglalkozás egyik jól bevált megoldása. A Művelődésügyi Minisztérium most megjelent állásfoglalása egyebek között hangsúlyozza: pótló foglalkozást az általános iskolák minden évfolyamában célszerű megszervezni. Fokozott gondot kell fordítani az erre szoruló elsősökre A kijelölt tanulók számára kötelező a foglalkozásokon való részvétel. A pótló foglalkozások lényegében három szakaszból állnak Az első; előkészítő részben a tavaszi szünetel követő első tanítási naptól A kapott pedagógussegitség eredményeként a diakok cpv nsze az utolsó tanítási napig alialaban már elégséges szinten képes teljesíteni a tantervi követelményeket. A foglalkozásokon azok a tanulók vesznek részt, akiknek a tanítás befejezésekor a rendtartás szerint javítóvizsgát kellene tenniök. A pótló foglalkozásokra való beosztásról még azok megkezdése előtt tájékoztatják az érdekelt tanulókat és szüleiket. Akik egy-két tantárgyból elégtelenre állnak azoknak ezt az osztályzatát sem az osztályozó naplóba, sem az anyakönyvbe, sem a bizonyítványba nem vezetik be, a többi osztályzatot azonban igen. A szóban forgó tárgyak osztályzatát nyilvántartják. Az osztályozó értekezleten hozott ilyen irányú döntést viszont bejegyzik az osztályozási naplóba. A pótló foglalkozást naponként 2—3 órádban tartják, az iskolákban általában délelőttönként tartott foglalkozásokat kiegészíti a tanulók otthoni, önálló munkája, amelynek eredményességét megfelelő tan ulópár közreműködésével is segítik. A napközis tanulókkal _a pótló foglalkozás idején a napközi otthonban is külön foglalkoznak. Az utolsó foglalkozást közvetlenül követően a végleges érdemjegyet osztályozó értekezleten állapítják meg, és megfelelő határozatot hoznak Ameny- nyiben a diák az egyik vagy mindkét tantárgyból elégtelen, augusztus végén javítóvizsgát; kell tennie. A legfiatalabb ..tanuló” tizenhét, a legidősebb negyvenhat éves. Van, akit a munkahelyé küld a tanfolyamra, másokat „belső parancs”, művelődési igény vezérel. - • Egy fiatalember új motorkerékpárját szeretné végre „igazából” használni'— a vezetői engedélyhez pedig kell a nyolc osztály ... — Nem elég csak végigülni a nyolcvan órát — jegyzi meg Sajtos Gézáné. á művelődési ház igazgatója. — Kezdetben akadtak, akik ezt nem hitték el. Azóta bebizonyosodott, ha komolyan veszik a foglalkozásokat, lelkiismeretesen figyelnek, nem marad el a jó eredmény. 1971. februárja óta hat csoport végzett. A hallgatók átlagéletkora kezdetben negyven év körül volt, az utóbbi időben kissé „fiatalodtak”. • A tanfolyam részvételi díja háromszáz forint, ehhez jön a tankönyvek ára. Van olyan félegyházi vállalat, amelyik szakszervezeti szociális segély formájában járul hozzá a költségekhez Nem mindegyik munkahely eny- nyire megérttő. Előfordult olyan eset is, hogy a csoportvezető nem engedélyezte a műszakcserét, emiatt a dolgozó nem tudott eljárni a foglalkozásokra. Az általános iskolai tanfolyamokon kívül gimnáziumi különbözeti vizsgára készülő csoportoknak is otthona a művelődési ház. Minden csütörtökön délelőtt és délután tartják az órákat a dolgozók iskolájának tanárai. A „kurzus” 110 órás. s az első és a második osztály anyagából tett sikeres vizsga után a hallgatók a gimnázium harmadik osztályában tanulhatnak tovább, esti tagozaton. Ezen a tatrfolyamon szakmunkások vehetnek részt. Egy rendelet lehetővé teszi, hogy a harmadéves szakmunkástanulók már készülhessenek a különbözetire, ha ez az intézeti vizsgák időpontjával nem esik "egybe. így járt az előkészítőre a tavaly tizenhét éves kiskunmajsai Báló Zsuzsa is, aki csoportjában a legjobb eredménnyel végzett. — A pedagógusok, munkáját a Népművelési Intézel felnőttoktatási módszertani kiadványai segítik — mondja a művelődési ház igazgatója. — A hallgatók jól érzik magukat nálunk. ..Nem olyan iskolás a légkör” — vélekednek. — Persze, ami e felszerelést illeti, nein bánnám, ha egy kicsit „iskolásabb” lenne a környezet. Hiszen jóformán csak táblánk és krétánk van . .. Vendég a ringben ... Huszonnégy évvel ezelőtt egy magas, vékony hosszúkarú fiatalember Európa-bajnoki címet szerzett Oslóban. Nehézsúlyú ökölvívó volt, a Csepel versenyzője. Bene III. Lászlónak hívták. Az eredményt már várták tőle, hiszen a hazai kötelek között 1944 óta nem talált legyőzőre. .. .Szilveszter estéjén a televízió nézői nem mindennapi ökölvívó-mérkőzésnek lehettek szemtanúi. A szorító egyik sarkában háromszoros olimpiai bajnokunk Papp László, a másikban pedig az inas, ősz hajú Európa-bajnok Bene III. László. A ringsegédek sem akárkik: Adler Zsigmond Bene mellett, míg Papp Lászlót s újdonsült olimpiai bajnokunk Gedó György segítette. A filozofikus bíró Abody Béla volt. Az igazat megvallva egy televíziós, sziveszteri tréfa kellett ahhoz, hogy a nézők ismét láthassák a felszabadulást követő évek két kiemelkedő üldözőjét. Papp Lacit ugyan ismeri már a fél világ, de tíz ember közül ha kettő meg tudná mondani, ki is volt Bene László. . . .A Csepeli Csőgyár horganyzóüzemében dolgozik. Amióta az eszét tudja, mindig fizikai munkán. — Talán hétéves lehettem, amikor a csepeli proligyerekek közül abban a szerencsében részesülhettem, hogy napi pár fillérért segíthettem egy péklegénynek a kenyeret kihordani. Amikor rossz kedve volt, elzavart, s nem volt kereset. Egy alkalommal hívtak a haverok a Posztógyárba, ott működött akkoriban ökölvívó-szakosztály. Oyan vékony gyerek voltam, hogy nem mertem levetkőzni sem, egy volt a vállam és a derekam. Néhány hónapos tréning után összekaptunk a péklegény- nyel, s leütöttem, mint egy taxiórát. Ellenfelem úgy tízéves lehetett... A Posztógyár sportköre megszűnt, Bene a Csepel öklözője lett, s első túráján a bátyja igazolásával verekedett Svájcban és Spanyolországban. Akkoriban húsz .év alatt nem léphetett versenyző á felnőttek között a ringbe, s 1942-ben Bene László mégcsak tizennyolc éves volt. Két évre rá nyeri az első magyar bajnokságot, s aztán 1948- ig egyhuzamban ötöt. 1949 az EB. éve. Az ökölvívó-válogatott Balatonlellén a Csepel üdülőjében készült e nagy versenyre. Ez volt a keret: Bednai, Farkas, Budai, Vajda, Papp, Kapocsi és Bene. Az oslói „szüret” végeredménye: Papp és Bene Európa-bajnok, Bednai és Budai ezüstérmes, Farkas bronzérmes. — Hogyan edzettetek akkoriban? — Keményen, de fele annyit mint a maiak. Nem is merte öklözőnek nevezni magát az, aki nem tudott ütni egy jobb- egyenest. Nem úgy mint ma ... Nagyjából még- emlékszem a programunkra. Reggel hatkor keltünk, futottunk három kilométert, majd gimnasztikáztunk és pattogtunk. Utána volt a reggeli, fürdés és kis pihenő. 10 óra felé kaptunk egy focit, azt rúgtuk. Ebéd után háromig pihentünk, majd köteleztünk, s Magazin végül ringbe szálltunk Három percet bokszoltam Szalai Rudolffal, majd kétszer hármat Pál Tiborral és Papp Lacival. — Sportszerű életmód ? — Nem tagadom, soha nem voltam aszkéta. A fröccsömet szívesen megittam, s a szoknya sem hagyott nyugton. De, amikor kellett, akkor nem volt mese, se egyik, se másik ... Nem is ^vertek meg! Pedig nem volt ám annyi időigazolás, meg a fene tudja hányféle kedvezmény mint manapság. A mérkőzés napján be kellett jönni a gyárba, tízig dolgoztunk — de nem irodán! —, s utána mehettünk edzeni, ebédelni, majd versenyezni. Olyan kondícióban voltunk, hogy majd szét durrantunk az erőtől. — Jár még ökölvívó-mérkőzésekre ? — Amíg itt laktam Csepelen, nem nagj'on, mert messze volt a sportcsarnok. Most viszont a Keletinél lakom, innen közelebb. — Mi a véeménye a mai ökölvívókról? — Nézze! Aki aláveti magát Laci akaratának, képes küzdeni és van benne elég elszántság, abból lesz nagy versenyző. Ismét csak azt tudom mondani, nem értek azzal egyet, hogy már az ifista is egy hét szünetet kap a verseny előtt, hogy pihenten, jó kondícióban lépjen ringbe. Én soha nem fáradtam el, sőt erőt kaptam a fizikai munkától. — ön szerint ki-a jó ökölvívó? — Haza beszélek, mert én is az voltam: a technikás Ez a szép ebben a sportban. Vívni kell. s nem verekedni. 1957-ben utoljára Bulgáriában álltám szorítóba egy legalább 'kétméteres óriás ellen. Megnéztem ga- gamnak a fiút, olvan karja volt mint a combom... Gondoltam magamban, ha ez eltalál, akkor a második sorban ülők ölében kötök ki. Jött. is mint a forgószél, kikerültem, eltáncoltam, majd odavágtam a gyomrára. .. aztán az állára. Kiszámolták! — Szükség volt valaha a testi erejére? — Vissza soha nem éltem vele, de azért kellemetlenségeim akadtak. Többször is szemtanúja Voltam, amikor fiatal suhoneok. hosszú hajú huligánok belekötöttek idős, néha nyomorék emberekbe. Ezek között irgalmatlanul szétcsaptam. — Szereti Csepelt? — Igen. A régi klubban úgy éltünk mint egy nagy családban. Ha pedig kértapb csak akkor adtak, ha letettöhi érte valamit az asztalra. — Család? — Tizennyolc éves a lányom, s van egy nyolchónapos fiam' Ebből lesz aztán srác' Megtanítom rríajd bokszolni is, hátha az apjára üt. .. Saly Géza Fotó: Konrády Attila KÖNYVKOKTÉL Sok érdekes, új könyvet Jelentet, meg a Gondolat Könyvkiadó az év első negyedében. A sokak áltat kedvelt nyelvművelő, GréCsy 1 ászló Anyanyelvi kaleirtosz- kóp-Ja szórakoztatóan mutatja be a sajnos, gyakran előforduló nyelvhelyességi hibákat, fogalmazási pontatlanságokat. Helyet kapnak a könyvben a különböző szakterületek helyes és helytelen szóalkotásai Is. A dél-amerikai szabadságharcos, Simon Bolivar életévéi, és a kontinens függetlenségi harcaival ismerteti meg az olvasót Csép Attila müve. Egy gazdag életutat mutat be Taxner-Tóth Ernő Is, a huszadik századi magyar Irodalom egyik kiváló egyéniségét. Tamási Aront állítva elénk. László Anna monográfiája, a Hevesi Sándor el- mű könyv a drámalró-műfordító-ren- dező-szlnlkrltlkus művészi tevékenységéről szól. A sel-fi kedvelőinek Jelent majd örömet Az örök álom című kötet, amely Jules Verne nálunk még alig ismert kisebb tudományos-fantasztikus elbeszéléseit foglalja egybe
