Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
4. nlflal 1972. december 12., kedd Drága diplomák — kevés haszonnal Egy évtized alatt az ál-1 lami iparban a mérnökök és technikusok száma megkétszereződött. A népessé- j gén belül a felsőfokú végzettségűek aránya mindösz- sze 1,5 százalék volt 1945 előtt, napjainkban már 4,3 százalékot tesz ki. Bonyolultabb világunk egyre több kiművelt emberfőt kíván, igényel, követel. A gazdaságfejlesztés intenzív szakasza előtérbe állítja — mint döntő erőforrást — a műszakiak gyarapodó táborát. s még inkább azt, e sereg miféle erődök bevételére képes? A hatvanas években átlagosan hat-hét százalékkal nőtt esztendőnként a műszakiak száma a KGST országokban. A számszerű bővülés a gazdasági növekedés természetes kísérője; a meny- nyiségi módosulások való értelmüket azonban a minőségi változásokkal kaphatják meg. Az első lépés Apróhirdetések, üzemi sóhaj tozások pályázatok bizonyítják; a műszakiaknak sem gond az elhelyezkedés. A hatvanas években a felsőfokú oktatásban a műszaki hallgatók száma a két és félszeresére növekedett, a végzősöket három-négy állás várja. Az első lépéssel, a képzéssel nincs különösebb baj. Annál több a megszerzett tudás kamatoztatásával. A gazdaságfejlesztés intenzív szakaszának teendőiről szólva joggal állapítja meg a párt Központi Bizottságának novemberi határozata; „El kell érni, hogy valamennyi gazdasági egységben lényegesen korszerűsödjön a szervezettség.” Ami elsősorban a szellemi kapacitások szervezett föl- használását követeli meg. Számítások szerint az állam egy-egy diplomás kiképzéséhez 800 ezer forinttal járul hozzá! Drága mulatság tehát adminiszt- ráltatni, műszaki rajzokat készíttetni, művezetői feladatokat elláttatni a mérnökökkel. Holott sűrűn, sok helyen erre kényszerülnek. I emberre van szükség, hanem a meglevők mainál I sokkal ésszerűbb, a gazda- j ság . változó szerkezetét i tükröző csoportosítására, j Arra, hogy a diploma, a j felsőfokú végzettség ne [ csupán drága — az egyéni és a társadalmi ráfordítá- i sokat összegezve mintegy I egymillió forintot érő — 1 papír legyen, hanem olyan kamatozó kötvény, amelyet tulajdonosa éppúgy, mint a közösség a magáénak érez, tehát úgy is használja, hasznosítja azt, azaz a társadalmi érdekeknek megfelelően. M. O. 1973. január 1-től Változások a nyugdíjszabályokban MINDKÉT HAZASTÄRS JOGOSULTSÁGA ÖREGSÉGI, ILLETŐLEG MUNKAKÉPTELENSÉGI JÁRADÉKRA. Rész és egész A különböző munkakörök más és más képzettséget követelnek. Azaz: megfelelő műszakit kell az adott helyre állítani. Ahol nem így történik, ott a részek összhangjának hiánya miatt maga az egész is szervezetlenné válik. Fölösen használódik — s keveset kamatozik — a szellemi tőke, megbénulnak az alkotó energiák, s a termelési szervezetben ismétlődő lázak — túlórák, növekvő gépállások, anyagellátási zavarok, a selejt arányának emelkedése — jelzik azt a betegséget, amely hosszú ideje gyógyításra vár. Több. mint 140 ezer műszaki tevékenykedik az állami iparban, túlnyomó részük — 109 ezer fő — a nehézipari ágazatokban. Ezen belül a legnépesebb csoportot a gépek és gépi berendezések gyártásában, majd a közlekedési eszközök gyártásában találjuk. Az építőipar 21 ezer műszakinak ad foglalatosságot, Nem lekicsinyelhető sereg! S ha hozzátesszük, hogy a 'felsőfokút. oktatásban a műszáki' hallgatók száma immár évek “óla 32 ezer körül van, évről évre 6300—6500 a végzősök csoportja, közgazdasági szakon pedig 1400—1700, akkor az utánpótlás miatt sem kell aggodalmasgod- nunk. Amiatt már sokkal inkább, hogyan s hol épülnek be a gazdaság molekuláiba, sejtjeibe és szerveibe a nemzetközi szakirodalomban „fehérgallérosok”-ként jelölt emberek. Jól fizetett adminisztrátorok ? Egy széles körű felmérés megállapításai szerint a műszakiak idejük több, mint felét olyan adminisztrációs teendőkkel töltik, amelyek elvégzéséhez jóval alacsonyabb képzettség is elegendő lenne. E „jól fizetett adminisztrátorok” münkaóráik másik felét sem teljes egészében arra használják — használhatják —. amire kellene. Meghökkentően kevesen dolgoznak például kutatáson, fejlesztésen. Az iparban összesen 196 kutatóhelyet tartanak nyilván, s ezeken 9800 egyetemet, főiskolát végzett műszaki tevékenykedik. a teljes tábor mindössze 6.5—7 százaléka1 Ugyanakkor a munkában levő kutatási témák, fejlesztési feladatok száma meghaladja a 15 ezret! Az elaprózottság, a koncentráció hiánya a két adat összevetéséből is nyilvánvaló. Igaz, tavaly 605 szabadalmat jelentettek be a műszaki tudományok köréből, de tény az- is, hogy a 44 műszaki kutató és fejlesztő intézetben a 16 ezres összlétszámból 4,3 ezret tesz ki a tudományos munkatársaké. S nem az a baj, hogy az úgynevezett kisegítők aránya magas — sőt, ez feltétele a hatékony kutatásnak, fejlesztésnek —, hanem az, hogy a lehetséges szellemi erőforrásoknak csak töredéke szolgálja a legfontosabbat, az új megoldások keresését, a gyártás és a gyártmányok korszerűsítését. A tettek ideje A műszakiakkal való pazarló gazdálkodás már sok vitát kiváltott, s még több bírálatot szült. Fogalmazhatunk úgy is: a diagnózis egyértelmű. Mégis, a gyárakban, a vállalatoknál ma is általános gyakorlat, hogy míg szemrebbenés nélkül új és újabb mérnököket sorolnak be a műhelyek, üzemek létszámába, addig a kutató, a kísérleti részlegekbe, a gyártmányfejlesztési, technológiai osztályokra „sajnálják” megadni a gyarapítás státusz-lehetőségét. Fölöslegesnek ítélik ezt, vélvén, a „termelők” seregét kell növelni. E látszat azonban mind üzemi, mind népgazdasági méretekben drága árat követel; a pocsékolásnak soha nincsenek jogos indokai, s itt végképp nem lelni ilyeneket. Elsősorban nem több A jelenlegi rendelkezések szerint az együttélő házastársak közül csak az egyik házastárs kaphat járadékot. Ha az egyik házastárs már járadékot kap, a másik részére nem lehet megállapítani sem öregségi, sem munkaképtelenségi járadékot. A különélő házastársak mindegyike kaphat öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot, de csak akkor, ha — legalább 5 éve külön élnek, vagy — különélésük a termelőszövetkezetbe történt belépésük időpontjában fennállott, és vagyoni beviteli kötelezettségüknek is kü- lön-külön tettek eleget. AZ ÜJ rendelkezések lehetővé teszik, hogy az együttélő házastársak mindegyike kaphasson öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot, feltéve, hogy a járadékra jogosultság feltételei mindkét házas társ esetében külön-külön fennállnak. Az együttélő házas30 ezer facsemete — Harmincezer csonthéjas gyümölcsöt termő facsemetét telepítenek a háztáji gazdák és a hobbykert. tulajdonosok. Az Ültet- ,vénytervező Vállalat kecskeméti lerakata hozta forgalomba az őszi telepítésekhez a jól termő őszibarack, kajszibarack és szilvafajták csemetéit. Gazdaságosan Csepel 450-es típusú tehergépkocsik vezetőfülkéjét és pótalkatrészeit készítik nagy sorozatban Kiskun- majsán, a kecskeméti MEZŐGÉP 6. számú gyárában. Amióta a mezőgazdasági üzemek érdeklődése a gépek vásárlása iránt megcsappant, a Kiskunmaisán felállított nagy teljesítményű berendezéseket ily módon igyekeznek gazdaságosán kihasználni. A' megrendelők j— az Autóker és Mogürt kereskedelmi vállalat, valamint, a Csepel Autógyár — elégedettek a majsai gyár dolgozóinak munkájával) társak közül azonban csak a járadék felét kaphatja meg, vagyis 1973-ban 209 Ft-ot az, akinek a járadékra jogosultságát később állapítják meg. A KÜLÖNÉLŐ HA- ZASTArSAK mindegyikét a teljes összegű öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadék továbbra is csak akkor illeti meg, ha — a házaslársak az igénybejelentést megelőzően már legalább 5 éve különélnek, vagy — különélésük a termelőszövetkezetbe történt belépésük időpontjában is fennállott, és beviteli kötelezettségüknek külön-kü-z lön tettek eleget. Ha a feltételek a különélő házastársaknál nem állnak fenn (pl. ha 3 éve élnek ’-ülőn) a járadékra később jogosulttá váló különélő házastárs is az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadéknak csak a fele összegét kaphatja meg. ÖZVEGYI JÁRADÉKOT a túlélő házastárs kaphat akkor, ha — házastársa öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosként, illetőleg az eh_ hez szükséges termelőszövetkezeti (szakszövetkezeti) tagsági idő megszerzése után halt meg és — az özvegy, házastársának halálakor munkaképtelen volt, vagy a halál idő-- ' pontjától számított Í2 hónapon belül munkaképtelenné vált, vagy — házastársának halálakor az özvegyen maradt feleség a 65. életévét, illetőleg az özvegyén maradt férj a 70. életévét betöltötte, vagy a haláltól számított 12 hónapon belül ezt az életkort betölti. Az említett feltételek bekövetkezését a jelenlegi és az új szabályok' egyaránt megkívánják. A JELENLEGI SZABÁLYOK szerint, azonban a feltételek bekövetkezése esetén sem kaphat özvegyi járadékot az, akinek havi 260 forintot meghaladó keresete, jövedelme vagy nyugellátása van. AZ ŰJ RENDELKEZÉSEK SZERINT az özvegyi, járadékra a jogosultságot csak akkor zárja ki az özvegy keresete, illetőleg a jövedelme, ha a kereset, illetőleg a jövedelem az öregségi járadék összegét — vagyis 1973‘ban a havi 418 forintot — meghaladja. : (folytatása következik) : Mii s?aki fejlesztés a bácskai szövetkezetekben Visnyel Lajosné és Molnár Piroska a teherautó vezetőfülke alkatrészét hajlítják. Egy-egy műszakban 1500 műveletet végeznek a nagy teljesítményű sajtológépen. A "'MEZŐGA^DASAGi: üzemekben a gépesítés‘''fokozására " váló törekvés ma már általános í jelenség. Nemcsak az állami , gazdaságokban, hanem a termelőszövetkezetekben is igyekeznek mechanizálni a növénytermesztési, illetve az állattenyésztési munkát. Az erő- és munkagépek száma egyre több és mind gyakoribbá válik a régebbieknél lényegesen bonyolultabb, komplex gépsorok alkalmazása a szántóföldeken, a kertészetekben. A negyedik ötéves tervben elkészült állattenyésztő telepeken pedig már általában modern, automatizált berendezések működnek. Csaknem mindenütt gondot jelent a meglevő gépek, berendezések karbantartása, javítása, teljesítő- képességük kihasználása. Hiányoznak a tapasztalatok arra nézVé, hogy adott nagyságú és összetételű gépparkhoz milyen szakembergárda szükséges, melyik az a munka- és üzem- szervezési forma, amely a leghatékonyabban felhasználható a termelékenység növelése érdekében. mmm car--. .............Bch-V - ■ > :*i Äxi Í<?í:.í Frissen festett, beüvegezett vezetőfülkék sorakoznak száli'tásra készen a majsai üzem udvarán, {Tóth Sándor felvételei) EDÉKÉT a tényeket fel- 'isrxvferyé. a bácskai terme-'“ . lőszővetkézeTek . területi szövetségé az .idén alkalmazott egy gépészmérnököt, aki feladatul kapta többek között a körzet té- eszeíben megvalósítható műszaki fejlesztési lehetőségek kidolgozását a jelenlegi helyzetet figyelembe véve. Megállapították, hogy megfelelően képzett vezető szakember szükséges a szövetkezetek többségében ahhoz, hogy a gépest- . tés elérje célját, s valóban a termelékenység növelésének eszköze legyen. A KÖRZETBEN az idén már több gépészmérnököt alkalmaztak és újabb hét szakember felvételét tervezik. Két szövetkezet — a nagybaracskai Haladás és a dávodi Augusztus 20 —, pedig felvette a kapcsolatot a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet jávítástech- nológiai osztályával, A létrejött szerződés értelmében az intézet munkatársai kidolgozzák a mezőgazdasági gépek karbantartási, javítási komplex terveit, ígva gépállományhoz szűk- séges munka- és üzemszervezést, a szakembergárdát, és a bizonvlatolási rendszert is előírják. Az intézet segítségével kialakított rendszer mintául, szó'"ál majd a körzet többi szövetkezetének is. A TERVEK szerint a génkísérleti intézettel létrejött együttműködés során a következő feladat a sző- '5-, j gyümölcs- és zö'-iség- terifiesztési, valamint az állattartó telepek gépesítési rendszerinek kld"1"ozta“ tása lesz. A BMG debreceni gyárával közösen n“dig a növényvédő gépek alkalmazásának, kihasználásának technológiáját kívánják kialakítani. D. £.
