Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-06 / 157. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGVA R SZÓ Cl ALIS T A M UN K ÁS PA R T XXVII. évfN157. szám 1972. július 6. CSÜTÖRTÖK Fock Jenő a szonginói gyárban magyar munkásokkal találkozott ULÁNBÁTOR Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke, aki hivatalos, baráti lá­togatáson a Mongol Nép- köztársaságban tartózkodik, szerdán — Jumzsagijn Ce- denbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének, és más mongol vezetőknek a társaságában — az Ulán­bátortól 20 kilométerre fekvő Szón ginóba látoga­tott, s megtekintette a ma­Gromiko Hollandiába utazott MOSZKVA (MTI) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán hivatalos látogatásra Hol­landiába utazott. A szovjet külügyminiszter Hollandi­án kívül Luxemburgba és Belgiumba is ellátogat. gyár segítséggel épülő kom­binátot. A magyar kormányfő ér- keztének hírére összesereg- lettek ott dolgozó hazánk­fiai. Ki a hegesztőpisztolyt, ki a szerelőkulcsot tette le néhány percre, hogy a „nem hivatalos” munka­szünetben üdvözölhesse Fock Jenőt, köszönthesse a távoli otthon képviselőit. Fock Jenő megnézett több épületet, köztük a már működő hőközpontot — a kazánok, a műszerek a Budapesti Vegyipari Gép­gyárat és a Hőtechnikai Vállalatot dicsérik —, s hosszasabban szemlélődött a trafóházban, amelynek berendezései a Ganz-MÁ-, VAG-ban készültek. (Folytatás a 2. oldalon) Egy város és 27 üzem munkája a megyei tanács vb napirendjén Benke Valéria látogatása a megyében Tegnap, a délutáni órák­ban Bács-Kiskun megyébe látogatott Benke V aléria, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Társa­dalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke. Benke Valériát Kecske­méten, a megyei pártbi­zottság székházában Kata- nics Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogad­ta és tájékoztatta a megye gazdasági-politikai és kul­turális helyzetéről. Benke elvtársnő ezután a Kiskő­rösi Állami Gazdaságban levő Lékai János önkéntes ifjúsági építőtábort keres­te fel, ahol kétszáz Veszp­rém megyei középiskolás diáklány táborozik. Itt Terbe Dezső elvtárs, a KISZ megyei bizottságának első titkára tájékoztatta a vendéget a Bács-Kiskun megyei építőtáborok eddigi munkájáról. Benke clvtárs- nő ezután hosszasan be­szélgetett a táborozó fiata­lokkal, a tábor és az álla­mi gazdaság vezetőivel. Kilencmillió csomó retek, ezerszáz vagon sárgabarack AZ ELSŐ FÉLÉV MERLEGE Az idei év első hat hó­napjának zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlási mérlege a MEZŐTERMÉK-től kapott tájékoztatás szeript a ter­veknek megfelelően alakult. A mezőgazdasági üzemek termékeiből nemcsak Bács- Kiskun megye lakosságá­nak, hanem a budapestiek­nek és a szomszédos me­gyék fogyasztóinak, a kon­zervgyáraknak és a külföl­di vevőknek is jutott. A zöldségfélék közül elő­ször a retek került nagyobb mennyiségben piacra, ösz- szesen 9 millió csomót ad­tak el. Az úiburgonyából felvásárolt 120 vagonból hatot az újonnan vásárolt koptatógépekkel megtisztí­tottak és 1 kilogrammos, fó­liás Csomagolásban árusí­tották. Május 10-én érke­zett a felvásárlókhoz az el­ső zöldborsószállítmány, a szezon végéig összesen 37 ' vagonnyit gyűjtöttek be eb­ből a főzeléknövényből. Ki­lenc vagonnal a Nagykőrösi Konzervgyár dolgozott fel, a többit a lakosság vette meg. Zöldpaprikából pedig hat vagonnal, paradicsom­ból hét vagonnal értékesí­tettek. A 45 vagon spárga­síp legnagyobb része kül­földre került, az NSZK-ba, Dániába. Svájcba, az NDK- ba és Csehszlovákiába ex­portálták. Belföldön mind­össze 80 mázsát adtak el. Karalábéból 9, fejes- és kelkáposztából 122, sóska-‘ minőségben, mintegy. 1100 ból és parajból 28, uborká­ból 5 vagonnal gyűjtöttek be a MEZŰTERMÉK tele­pein. Az elmúlt két év rossz időjárása, a belvíz és az aszály miatt a régi telepí­tésű szamócások nagy ré­sze kipusztult, ez pedig a felvásárlásban is éreztette hatását. Exportra 150 má­zsát tudtak küldeni, 13,5 vagon jutott a belföldi fo­gyasztóknak. A meggyter­més 80 százalékát már át­vették a termelőszövetke­zetektől. A 290 vagonos mennyiségből 220-at expor­táltak, 51-et pedig a feldol­gozó iparnak adtak át. Ezenkívül még körülbelül 20 vagon felvásárlásával számolnak. Cseresznyéből az eddig megvett 55 vagon mellett már csak kis tételekkel számolnak. Júrfíus végéig 26 vagonnal küldtek Auszt­riába, Finnországba, az NSZK-ba és az NDK-ba. Az őszi- és sárgabarack június első hetében jelent meg a boltokban. Ősziba­rackból 14 vagonnal adtak lakossági ellátásra és ugyancsak a boltok és ha­zai elárusítóhelyek adták el a 49 ' vagon sárgabarackot is. Július 1-én megkezdő­dött a kajsziszezon, egy nap alatt 14 vagonnal szál­lították be a termesztők. A tavalyinál lényegesen jobb vagon sárgabarack átvéte­lére számítanak az átvevő­helyeken. D. fi. Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Napirendjén két téma szerepelt: beszámoló a tanácsi vállalatok üzem- és • munkaszervezésének helyzetéről és az ezzel kap­csolatos feladatokról, vala­mint a Kiskunfélegyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának szervező és irányító munkája. Az illetékes tanácsi osz­tályok által készített és a vb elé terjesztett beszámo­ló arra keresett választ, hogy a tanácsi vállalatok hogyan szervezik meg ter­melő és szolgáltató tevé­kenységüket, s miként gaz­dálkodnak a munkaerővel, anyaggal és gépekkel. A korszerűbb termelés, a ha­tékonyság növelésének igé­nye és szükségessége tette indokolttá e téma napi­rendre tűzését, mely alól a felügyeletük alá tartozó 27 vállalat sem lehet kivétel. A beszámoló megállapí­totta: előrelépés tapasztal­ható a vállalatok vezetési rendszerének fejlesztésé­ben, a hatáskörök leadásá­ban, a döntési szintek kia­lakításában. E feladatok- végrehajtásához azonban erősíteni kell a vállalati középvezetést. Jól szolgál­ják a színvonal növelését a különböző országos és megyei vezetőképző tanfo­lyamok. Nem segíti viszont a fejlődést, hogy az elle- nőrzéshéz, a helyes dönté­sekhez szükséges belső in­formációs rendszer kiépíté­se, megszervezése a válla­latok többségénél a kezde­ténél tart. Alacsony az adatfeldolgozás gépesítési szintje is. Sok még a tennivaló a termelés programozásában. Az átfutási idők hosszúak, gyakori a határidővel való elcsúszás és — főleg az építőiparban — a program­tól való eltérés. A gyártá-« si folyamatok átszervezésé­re, a munkahelyek célsze­rűbb kialakítására még ke­vés olyan példa van, mint a Bácska Bútoripari Vál­lalaté, ahol a ciklikus gyár* tás bevezetése lényeges gazdasági előnnyel járt. A munkahelyek zavartalan kiszolgálását gyakran ne­hezíti az anyaghiány, me­lyet esetenként a tervsze­rűtlen feladatvállalás, vagy a szervezetlen anyaggaz­dálkodás idéz elő. Az anyagmozgatás és rakodás gépesítése a tanácsi ipar­ban még meglehetősen ala­csony fokú. Elemezte a beszámoló a munkaerővel való gazdál­kodás és a munkaidő-ki­használás helyzetét is, s megállapította, hogy a mun­kaidőkiesés okait nem min­denütt vizsgálják behatóan. A munkahelyi környezet­nek is nagy szerepe van a jó üzemi légkör megterem­tésében, a nagyobb telje-, sítmények elérésében. A vállalatoknak többet kell törődniük a nehéz fizikai munka könnyítésével, a munkafeltételek javításá­val, a törzsgárda kialakítá­sával. Ennek már vannak kedvező jelei és hatása máris érződik több válla­latnál. összefügg mindez a fegyelmezett dolgozók jobb anyagi és erkölcsi megbe­csülésével is. A határozati — a vb-rta- goknak a vitában elhang­Épül a kollégium Baján Ebben az évben egész sor létesítménnyel gazdagod­nak a megye felsőfokú ok­tatási intézményei. A Kecs­keméti Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főisko­lán január óta már a mű­anyagfeldolgozó tanszék korszerű laboratóriumai­ban gyakorolnak a leendő üzemmérnökök. Ősszel át­adják rendeltetésének az intézet impozáns főépüle­tét, amelyben többek kö­zött nagy előadóterem és a számítóközpont is helyet kap. A szeptemberben kez­dődő tanévben beköltöz­nek ae új oktatási épüle­tekbe Kecskeméten a Ker­tészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának tanárai és hallgatói. A főiskolák rendkívül fontos tartozé­kával, kollégiummal gyara­podik a Műszaki Egyetem bajai Vízgazdálkodási Fő­iskola Kara. A mintegy 18 millió forintos beruházás­sal készülő internátust a jövő és augusztusában ad­ja át a Bács-Kiskun me­gyei Állami. Építőipari Vállalat Az épület száz­húsz diákjának ad majd otthont. Képünk a szerke­zetszerelést ábrázolja. (Pásztor Zoltán felvétele) zott javaslatait is figye­lembe véve — a fentiek­kel összefüggő tennivalókat foglalja össze a vállalatok­ra és a tanácsi felügyelet munkájára vonatkozóan. Az ülés második napi­rendi pontjaként a Kis­kunfélegyházi Városi Ta­nács V. B. beszámolóját vi­tatták meg dr. Dobos Fe­renc tanácselnök előter­jesztése alapján. A napi­rend megtárgyalásán részt vett Hegedűs Ferenc a vá­rosi pártbizottság titkára is. A jelentés számot adott a Homokhátság második leg­nagyobb településének a fejlődéséről, melyre a fo­kozott városiasodás és ipa­rosodás a jellemző. A ta­nács és végrehajtó bizott­sága a lakosság növekvő igényeinek számbavételére és a' reális lehetőségekkel összhangban, annak kielé­gítésére törekszik. Nehezíti a helyzetet, hogy a lakos­ság 24,2 százaléka még je­lenleg is tanyán él. Ä kommunális, egészségügyi, kereskedelmi £s kulturális ellátás elmaradottságának felszámolása, a lakáshely­zet javítása képezi a fő helyet a tanácsi munká­ban. Nagy figyelmet kell fordítani a szolgáltatások bővítésére is. A megyei tanács vb meg­vitatta a sokrétű beszámo-J lót, s olyan álláspontra he-J lyezkedett, hogy a városi tanátís végrehajtó bizottsá­gát elismerésben részesíti eddigi munkájáért és tá­mogatja a tervidőszak fel­adatainak minél jobb vég­rehajtására irányuló törek-< véseit. A végrehajtó . bizottság ezután különböző bejelen­téseket és előterjesztéseket tárgyalt. Ennek során a megyei tanács felhatalma-' zása és az ÉVM állásfog­lalása alapján — a koráb­biakat módosítva Solf nagyközséget o kiemelt al­sófokú központ kategóriá­ba, Csávoly, Kisszállás Kunbaja és Kunfehértó községeket pedig az alsó-, fokú központ kategóriába sorolta. . T. P. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom