Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-30 / 283. szám
1971. november 30, kedd 7. oldal • 9 Üdülőtelepek9 kirándulóhelyek, idegenforgalom LBácT£egyében Síkvidéki jellegétől függetlenül megyénk számos természetes üdülővel, kirándulásra, hétvégi pihe nésre alkalmas területtel rendelkezik. Köztudott az is, hogy nem jelentéktelen az az idegenforgalom, amelyet éppen az említett természetes üdülőhelyek, egy- egy város, település sajátossága évről évre egyre nagyobb számban vonz. Érthető és indokolt tehát, ha a megye távlati fejlesztési tervében megfelelő hangsúlyt és részletezést kapott a továbbfejlesztés, a fenntartás és a védelem. A terv jelentőségük szerint különböző csoportba sorolja az üdülő- és kiránduló- helyeket, idegenforgalmi gócpontokat. Nemzetközi és országos vonzású például Kecskemét. Bugac, Baja, Kiskunfélegyháza és Kalocsa. Mivel azonban nagy a vonzás, szükséges felkészülni az érdeklődés további növekedésére, illetve annak kielégítésére. Turistaszállók, kempingek épülnek az említett helyeken, s egyéb létesítményekkel is méltóvá teszik a településeket a nemzetközi hírnévre. A fejlesztési terv szerint területi jelentőségű üdülő- és kirándulóhelyek megyénkben a következők: a Sugovica-torok, a Szelidi- tó és környéke, a kalocsai Meszes-Duna-part, a Tős- erdő, a Vadkerti-tó és a Fehér-tó. Talán nem is szükséges felsorolni a helyi fontosságú kiránduló- és fürdőhelyeket, hiszen ezeket főleg a hozzájuk közeli községek -lakd! keresik Abból a szempontból viszont mégis érdemes említeni őket, hogy a ti fejlesztési terv számol velük, s fejlesztésükről — a szükségletnek és az igényeknek megfelelő mértékben — gondoskodik majd. Így például a halasi Sós-tó, a dávodi Püspökpuszta-für- dő, az alpári holt Tisza, a nagybaracskai Ferenc-csatorna strand, az érsekcsa- nádi Duna-part stb. Természetvédelmi területet képez a Szelíd i-tó, Kun- fehértó és környéke, továbbá a T őserdő, a tiszaugi holt Tisza-ág, a magashegyháti és büdöskúti tölgyesek, a kunbaracsi gyertyános, tölgyes, a bugaci ösborókás és pusztai legelő. A terv ezek fenntartását és védelmét megerősíti és ugyanakkor további védettséget javasol a Tompához tartozó Görbe-tói erdőségre, a kelebiai szkanderi erdő egyes részei a különböző növényzet és ritkaságszámba menő fák megóvása érdekében. Javasolja még a távlati terv azt is, hogy a Tisza- kécske—Lakitelek—Alpár— Tiszaújfalu övezetének, s az azon belül elhelyezkedő Tőserdő és Tisza-ág környékére olyan komplex tanulmányt készítsen a megyei tanács, amely figyelembe veszi a tágabb környék — Szolnok, Csongrád és Bács megye kapcsolódó területeinek — növekvő idegenforgalmi és üdülési igényeit és összehangolja a fejlesztési lehetőségeket Szentes, Csongrád, Kecskemét és Kiskunfélegyháza távlatilag növekvő népességének ilyen irányú, magasabb szintű igényével. A távlati terv kétezerig veszi figyelembe a fejlesztési igényeket és lehetőségeket. Az első szakaszban azonban — amely 1985-ig szól — már a nemzetközi és országos jelentőségű üdülő-. kiránduló és idegenforgalmi helyek fejlesztése beHárom szövetség intézete Ahol hivatalból kutatják a szövetkezeti jövendőt Kutatni természetesen sok mindent lehet, van is szép számmal intézetünk a legkülönfélébb témakörökre. Ezt korántsem iróniának szántam, hiszen való igaz: vajmi kevés jutna a voltaképpeni gazdasági munka a kutatók nyújtotta hátország nélkül. De megvallom, hogy midőn ezt a címet olvastam: Szövetkezeti Kutató Intézet, óhatatlanul felrémlett bennem a kétely. Igaz, az elmúlt évek mindennél jobban bizonyítják, hogy éppen a szövetkezők házatáján kellett fejeződik, illetve felzárkó- tisztázni tán elsősorban a zik az igényekhez. G. S. I helyes irányokat és aráFgjisszt a Ganz Baján Ü.j műhelycsarnokkal gazdagodott a Ganz Villamos- sági Művek bajai készülék- gyára. A kivitelező Bács- Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatot „célprémium” ösztönözte, hogy az eredetileg kitűzött határidő előtt adja át az épületet, ami meg is történt. A függesztett, mozgó daru felszerelése és a gépek beállítása után jó feltételek között dolgozhatnak itt a munkások. (Pásztor Zoltán felvétele) Kutyák, cicák, mackók és más textil játékok tömege készül évente 25 millió forint értékben a Textil- játékkészítő Háziipari Szövetkezetben. A babák ötven százalékának külföldi gyerekek örülhetnek. Zavartalan televíziós vétel áramkimaradás esetén is Megkezdődött a kommutátor-gyártás Új taggal gyarapodott a Finommechanikai Vállalat mikrohullámú rádiórelé családja — amely típusonként 600, 960, 1800 vagy 1920 egyidejű telefonbeszélgetés, valamint színes, vagy fekete-fehér televiziókép közvetítésére alkalmas —: megkezdték a kommutátor gyártását. A Szovjetunió megrendelésére kifejlesztett berendezés lehetővé teszi, hogy a televíziós központokban előre programozzák: melyik országból milyen műsort vesznek át, s a kapcsolási időt is csökkenthetik. A berendezés kapacitására jellemző, hogy egyidejűleg nyolc tv- műsor tetszés szerinti szétosztására alkalmas, összességében 64 féle kombináció alakítható ki a tv-stúdiók és adóállomások között. Például a moszkvai tv műsorát átveheti Leningrád és 8 helyre továbíthatja; vagy „megkeverve” a műsorokat a moszkvai adást Kijev, a leningrádit Moszkva. a kijevit pedig Leningrád veheti stb. A távve- ző„r>ihető és különböző csomópontokban elhelvezet4: kommutátorokkal egv helvről lehet irányítani és ellenőrizni több ezer kilomé teres körzetben a tv-műso- rókát. A kA"7.ülA,'böl már több mint 20-at vásárolt a Szovjetunió, és jövőre is hasonló mennyiségre kötött szerződést. A nemzetközi színvonalú kommutátor iránt más szocialista, ezen kívül tőkés országokból is nagy az érdeklődés. A mikrohullámú rádió- relé-család egy másik tag- j ja. s egyben a kommutátornak is Vésze, az úgynevezett szünetmentes áramforrás, melynek segítségével kiküszöbölhetők a hálózati áramkimaradásból adódó kellemetlenségek. A fontos nemzetközi események közvetít ősénél például ez az áramforrás az adóállomásokon ideiglenes hálózati kimaradások esetén is biztosítja a zavartalan műsorközvetítést. A szünetmentes áramforrás segítségével a tv-nézők az ilyen jellegű zavarokból nem vesznek észre semmit. A szünetmentes áramforrás egyébként minden nyokat, mégis, ez jobbára jogászi, rendelet- és törvényalkotási tennivaló —, mit tehetnek a kutatók ez ügyben? Rövid néhány mondat dr. Marillái Vilmossal, az intézet alig harmincegyné- hány esztendős igazgatóhelyettesével, s máris oszlik a kétkedésem. Integrációs törekvések, történetírás, szociológiai problémák — íme, ízelítőül a témák egynéme- lyike. — Jogelődünk — mondja Marillái Vilmos — a Szövetkezeti Kutató és Dokumentációs Iroda volt, amelyet a SZŐ VOSZ hívott életre, s különféle megbízásoknak, megrendeléseknek tett eleget. 1968-ban alakult meg mai formájában az intézet, mégpedig már alapító okirat szerint is össz-szövetkezeti jelleggel. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, az OKISZ, a SZÖVOSZ egyaránt eljuttatja hozzánk igényeit, amelyek rendszerint gyorsan kielégítendők. Így mostanában a kongresszusok vannak napirenden, tehát az irányelvekhez, más munkákhoz kérnek dokumentumokat. — Van tehát a napi aktualitáson túlmutató, úgynevezett alapkutatás is... — A 22 tudományos kutató, akik között van közgazdász, jogász, bölcsész egyaránt, sokirányú munkát végez. A közgazdasági csoport például napjaink integrációs vállalkozásait és lehetőségeit vizsgálja, vagyis a szövetkezetek, illetve a szövetkezeti ágazatok gazdasági és mozgalmi együttműködési formáit. Ma a különféle közös vállalkozásokban sok még a tisztázatlan elem; gyakori a kilépés, a belépés, a feloszlás, de nem pusztán külső tényezők hatására. Elég sok kritikával illethetjük az alapítók elhatározásait is. A Szövetkezeti Tudományos Tanács egyébként a közelmúltban vitatta meg a termelőszövetkezetek egymás közti tartós együttműködésének helyzetét, jövőre ezt a témakört alaposabban elemzi intézetünk. Foglalkoznak-e az ipari szövetkezetek gondjaival olyan helyen felhasználható. ahol a hálózatkimaradás nőtől hata+lan veszteségeket okozhat. Például kórházakban, ahol a műtőlámpák és n vastödők áUan^á ener'da- pPátám né^UllO^hetetleP. ,A S7ZIPS körű felhasználás1’ lohető-A'*ek miatt naav az "lrl ődós a berpadozés í-áot. A Finon-í-npí-Ví-rji- imi Vállalat felkészült a s7ür,*tTTient“s áramforrások lövő óyj sorozatgyártására (MTI) —■ Egyik témánk címe: ..A kis- és középüzemek helye a népgazdaságban”. Nyilvánvaló, hogy ez a ktsz-eknek szól. Ismeretes, a korábbi iparfejlesztés következményeként a miniatűr magánszektor és a nagyipar között bizonyos űr keletkezett; az egységes szövetkezeti törvény most lehetővé teszi, hogy a ktsz ne csak a nagyipar függvényeként dolgozhasson. Ne pusztán azt vállalhassa el, ami nem gazdaságos a nagyiparnak — vegyen részt például a tsz- ek és ÁFÉSZ-ek iparcikkekkel való ellátásában, a karbantartásban és így tovább. A Szövetkezeti Kutató Intézet valóban eddig be nem járt terepeket térképez föl. Külön csoport foglalkozik például a szövetkezeti belső mechanizmus kérdéseivel, ami első hallásra nemcsak száraznak, de szinte riasztóan elvont- nak is tűrik. Ám mihelyt íf’k elemér»*, h^v 1 milyen tennivalókat mondjuk a választott és szakvezetők kellő együttműködésének kialakítása, úgy máris megannyi konfliktusra bukkanunk. Fölmerül például: vajon miként szólhat bele érdemben is a tagság a vezetés döntéseibe? Van ugyanis ÁFÉSZ, amelynek hatóköre 18 falura terjed ki, akad termelőszövetkezet is sok tízezer holdon, tehát nyilvánvaló: egy beruházási program legjobb változatának kiválasztásába már nemigen szólhat bele mindenki. Akadnak viszont olyan, jelenleg is meglevő formák, amelyek tovább fejlesztendők ebből a szempontból. Ilyen az önelszámoló rendszer, ahol naponta lemérheti szinte minden egyes tag, miként járult hozzá az egész közösség fejlődéséhez. Információáramlás, szak- tanácsadás, nemzedékváltás — mindez egyenként is rengeteg kérdőjelet tesz föl a kutatóknak. Miként kötődhet szövetkezetéhez az az ifjú tag, aki már nem hoz magával földet, termelőeszközt? Ismét másfelől: ha az öregek elhalasztják a pillanatnyilag képződő haszon átvételét, hogyan lehetne ezt méltányolni? Célrészjegy a kockázatvállalásra, aktivizálás egyéb úton-módon, lám sokáig tallózhatnánk a kutatási, egyben azonban nagyon is gyakorlati teendőkben. — Hallhatnánk valamit a szövetkezeti történelem kutatásáról is? — Főhivatású történészek bevonásával több kötetben dolgozzuk föl, írjuk meg a magyar szövetkezeti mozgalom múltját. Hozzávetőleg egy év van még hátra a munka teljes befejezéséig. — Hogyan finanszírozzák c sokoldalú tevékenységet? — Miként említettem — mondja az igazgatóhelyettes —, mindhárom szövetkezeti szövetség céljainak megfelelően dolgozunk. Ebből következik, hogy a TOT, az OKISZ és a SZÖVOSZ egyaránt hozzájárul anyagi alapjainkhoz, az intézet egyébként költségvetési szervként gazdálkodik. Természetesen nem mara- dunk meg honi keretekben. Szervezésünkben jött létre például októberben a szocialista országok II. szövetkezetelméleti konferenciája, ahol szintén az együttműködés tennivalóit tárgyaltuk. K. N. Egy hét helyeit egy nap Vörösborerjesztő-beren- dezést készítettek a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szombathelyi gyárában. Köztudott, hogy a vörösbor értékét nemcsak zamata. hanem színe is adja. Hagyományos módon eddig 5—7 nap kellett ahhoz, hogy kioldódjon a szőlő héjában levő festékanyag. Az új berendezéssel ehhez 24 óra elegendő. Az elmés berendezés — amelynek terveit a vállalat fejlesztőrészlege készítette — egy 30 köbméteres keverőtartálvból és két, egyenként 70 köbméteres erjesztő tartályból áll. Az új konstrukciót a Balatonfüredi Állami Pincegazdaság soproni üzemében ad I próbálták ki sikerrel.
