Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-06 / 235. szám
UTL október 8. szerda * Október 6 Ankét a gép-Történelmünk annyi fe- j kete napja között is a leg- ; sötétebbek köze tartozik 1849. október 6. az aradi vértanúk napja. Az Ara- | dón kivégzett tábornokokra, a tizenhárom magas és alkatrészellátásról A mezőgazdasági üzemek gép- és alkatrészellátásának helyzetéről rendezett ankétet kedden a merangú honvédtisztre most, gyeszekhelyen a Petőfi 122 év után is tisztelettel i Né^ szerkesztosege és a és kegyelettel emlékezünk. { Kecskemét Kiskunfel-És azzal a tudattal, hogy j egyhaza környék! Mezőéletükkel, a diadalra vitt { gazdasági Szövetkezetek es csatákkal, a függetlenség-1 Szakszövetkezetek Területi ért vívott tusakodásukkalj Szövetsége. A tanácskozáakkor is beírták volna ne- ! amelyet a területi szövüket hazánk történetének ■ vétség székházéban tartótarany lapjaira, ha szám- fák, részt vettek a mezőűzetésben. elaggottan hal- j gazdasági gépgyártással nak csendes halált. Mert j foglalkozó vállalatok vezeigaz hősök, előttünk örö- í tői, a Magyar Nemzeti kös példaként álló hazafiak voltak ők. Olyan korban emelték fel és védelmezték ők a függetlenség zászlaját — a vérükkel pirosra festett lobogói — amikor l’etöfi ezt irta: „Lánc csörg minden kézen csupán a magyar kezében cseng a kard ...” Tíz- és százezrek vezérei voltak az igaz ügyben. az „egy szent cél van, a szabadság” jelszavának megvalósítása érdekében. Oktalan volna itt most belemélyedni a történelmi körülmények elemzésébe, boncolgatni, hogy árulás, vagy túlerő okozta e a tragédiát, hogy az aradi tizenhárom közül melyik volt hatalmasabb, igazabb liős a többinél. Hiszen ak - kor mindenki hős volt, aki — bárha nem is volt magyar — a magyar ügy mellett, annak védelmére kötött kardot, ragadott fegyvert. Nevüket Bank megyei fiókjának képviselői, több termelőszövetkezet elnöke. Kereskedő Sándor mezőgazdasági rovatvezető bevezetőjét élénk vita követte. Felszólaltak: Kanyó István, a jászszentlászlói Aranyhomok Termelőiszövetkezet elnöke, Patyi László, a kunszállása Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke, B. Kiss János, a lászlófalvi Üj Tavasz Tsz elnöke, Né-VőrÖ6 Csillag Tsz elnöke, Pálfi Pál, a megyei AGROKER Vállalat igazgatója, dr. Csatári Lajos, a Kecskeméti Mezőgépgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatója, Csányi Sándor, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár műszaki igazgatója, Magony Imre, a területi szövetség titkára, Pirisi István, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjának osztályvezetője. Hévízi István, a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin — Rákóczi Tsz főmérnöke, Pesir István, a területi szövetség elnöke, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke. Berki Endre, az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, H. Kiss Béla. a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjának főelőadója, Szűcs János, a pálmonostori Keleti Fény Tsz főkönyvelője. A tanácskozáson elhang„Bízom abban, hogy Bács megye ismét példát átl“ meth Zoltán, a kecskeméti i zobtakra visszatérünk. napirenden az integráció A hazai agrár közgazdasági kutatás és gyakorlat elismerésének jegyében kedden megkezdődött a Kertészeti Egyetemen a KGST agrárgazdasági tudományos-módszertani szimpóziuma. Ezt a nagyszabású eszmecserét a KGST me szükségtelen ' zőgazdasági állandó bizottf el sorolni, mert azt min-1 ságának 1969. évi határodén iskolás gyerek tudja, j ''-atd előzte meg, amely mert minden városban._____________;_____ községben utcák sora őrzi j azokat, mert nem a név j számít, hanem a cseleke-! det, és mert egy test, egy j alapján Magyarországot bízták meg a mezőgazdaság integrációjával kapcsolatos kutatások koordinálásával. E megbízás alapja, hogy hazánkban már csaknem tízéves múltra tekintenek vissza a mezőgazdasági integrációval kapcsolatos kutatások és a megvalósításnak is számos konkrét példáját adtuk. • • Üzemszervezési kongresszus lélek ők a magyar nemzettel, annak dicsőséges múltjával, történelmével. Porladó csontjukból tavasszal kihajt a gólyahir, a búzavirág, nyáron árvaláuyhaj és szainárkenyér virít, hajladozik fölöttük, zengő záporok mossák a vérükkel itatott földet, melyből örökkön nyílik az emlékezés piros és kék virága. G. S. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter bevezető előadásával kedden a Technika Házában megnyílt a IV. üzemszervezési kongresszus, amely a géppiacon, a továbbfejlődést azonban nehezíti a munka szervezettségének alacsony színvonala. Rendkívül fontos a termelés előkészítésének, a beruházások ter-A közelmúltban közöltük lapunkban a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács- Bács-Kiskun megyei Tanácsa és a Kiskun megyei Bizottságának felhívását a tanyai iskolák villamosítására és kollégiumi alap létesítésére. Mint a? a felhívásból kitűnt, kizárólag a tanyai fiatalok oktatására, helyzete javítására létrehozandó kollégiumi alap kezelésére és ellenőrzésére társadalmi felügyelő bizottság alakult. Elnökévé dr. Ortutay Gyula akadémikust, megyénk országgyűlési képviselőjét kérték fel a felhívást kibocsátó szervek. Ezzel kapcsolatban Ortutay Gyula elvtárs a következő levelet juttatta el szerkesztőségünknek: ,^A legutóbbi. Baján tartott képviselői találkozó emlékezetes marad számomra és bizonyára a többi képviselőtársam számára is. Ott vitattuk a Parlamentben legutóbb elfogadott két, nagyjelentőségű törvényt. Ez a vita felelősségteljes volt, számos lényegbe vágó kérdést világított meg — nem kerülgettük a kényes kérdéseket, a valóság igazi arcát igyekeztünk feltárni, kerestük problémáinkra a helyes megoldásokat. Aligha kell mondanom, hogy pedagógusként, művelődéspolitikusként különös gonddal foglalkoztatott mindaz, amit az ifjúsági törvény felvetett. Elmondhatom, hogy képviselőtársaim is szenvedéllyel, szerettei faggatták az ifjúság gondjait, nemcsak a megye, az egész ország gondjait, bizakodó terveit, a ránk váró feladatokat. Az a javaslat, melyet a vita során dr. Romány Pál elvtárs ajánlott a figyelmünkbe, különösen megragadott. A tanyai ifjúság iskolázásának megjavítását, elmaradásának okait elemezte, és a megoldás jó társadalmi módszereire hívta fel a figyelmünket. Amikor szavait hallgattam, egyszerre idézte emlékezetembe a régibb néprajzi gyűjtőútjaimat, és jelenünk feladatait. Emlékezetembe idézte a gyalogos vándorlásai mat, faluk, tanyák között, a. tanyás megyékben, abban a háromban, ahol Ortutay Gyula levele a legtöbbet jártam. Csongrád, Bács és Szabolcs megyéket; felidézte az egytantermes, egytanítós, elhanyagolt, iskolának csúfolt építményeket. Hány tehetség kallódott el így, tanító, s tanítvány egyaránt! Hány magasabbra törekvés tört ketté ezekben az iskolákban: inkább gátjai voltak a nevelésnek, tanításnak, s nem segítői. De Romány elvtárs szavai elsősorban jelenünk még meg nem oldott, sürgető feladatait, s a megoldás egyik jó, társadalmi módját is megmutatták. Tudjuk, a felszabadulás óta roppant sok történt iskolaügyünkben. De kiderült az is, hogy a tanyás rendszer sokkal szívósabb életű, mint ahogy fiatal éveinkben Erdei Ferenc is, jómagam is gondoltuk. S a tanyás rendszer egyelőre, a mi adottságaink mellett, akadálya a magasszintű, nyolcosztályos, osztott tantervű általános iskolai oktatásnak. S ha nem cselekszünk, még sokáig akadálya marad. Ezért olvastam örömmel a Petőfi Népe szeptember 21-i számában a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és a KISZ megyei vezetésének közös felhívását a tanyai iskolák villamosítására és kollégiumi alap létesítésére. - Biztos vagyok abban, hogy Bács megyei képviselőtársaim is egyetértenek a felhívással, a benne foglalt javaslatokkal. Már az első felajánlásokra is sor került, s magam meghatottan és megtisztelten vállalom a szervezés, összefogás társadalmi feladatait. Nem leszek ebben a munkában egyedül. ahogy én megyénket ismerem. Különben sem egyszeri, egyéni erőfeszítésekre, hanem megyénk erőinek összefogására, mindnyájunk áldozatvállalására van szükség. Minden szervezés csak erre a közös erőfeszítésre, a társadalom erejére, áldozatvállalására épülhet. A megye ifjúságának egy elhanyagolt, értékes részét emeljük arra az igényes, magasabb színvonalra, amit a szocialista öntudat, műveltség, a jövőnk megkíván. Hozzákezdünk a munkához, s bízom abban, hogy Bács megye, mint már annyiszor, ismét példát ád — országos ügynek lesz kezdeményezője.” ipar vezetési, szervezési ' vezésének, az élő munka módszereivel foglalkozik. A miniszter rámutatott, hogy a magyar gépipari termékek mind versenyképesebbek a nemzetközi A NEGYEDIK ÖTÉVES TERV IPARI BERUHÁZÁSAINAK 45 SZÁZADÁRA SZOLGÁLJA a nehézipar fejlesztését A negyedik ötéves terv ipari beruházásainak több mint 45 százaléka a nehézipar fejlesztését szolgálja — hangoztatta dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter kedden a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón. A nagyarányú fejlesztésekkel kapcsolatosan elmondotta, hogy ezek több mint fele az energiafelhasználást korszerűsíti, 42 százaléka pedig a vegyipar fejlődését biztosítja. A népgazdaság energiaigénye a negyedik ötéves terv időszakában a szá-Jövedelmező munka Jövedelmező az izsáki Aranyhomok Termelőszövetkezet szövetfeldolgozó melléküzemága, amely 240 helybeli lánynak és asszonynak ad állandó munkát Ez évben 2 millió 600 ezer méternyi szöveten végzik el a kivarrást és noppolást az izsákiak, akik a ruhaanyagot a Budapesti Gyapjúfonó és Szövőgyárba szállítják. mítások szerint 20 százalékkal növekszik. Ezzel egy időben az energiahordozók felhasználásában a szén részaránya az 1970-es évi 48 százalékról 1975-re 37 százalékra csökken, ugyanakkor a szénhidrogéneké az 1970. évi 44 százalékról 1975. évre 54 százalékra emelkedik. A vegyipar fejlesztése hazánkban az iparfejlesztés kiemelt feladatai közé tartozik, ezzel magyarázható, hogy az ipar átlagánál gyorsabban fejlődik. Műtrágya iparunk fejlesztése biztosítja a korszerű mezőgazdasági termelés megvalósításának alapjait. felhasználásának jobb megszervezése. Ehhez mindenekelőtt a vezetők szemléletét kell megváltoztatni, i de elengedhetetlen az is, i hogy .megteremtsék a szer| vezettség technikai feltéte! leit. Az elektronikus számítógépek nálunk csak. az utóbbi időben kezdtek elterjedni, vagyis jelentős elmaradást kell pótolnunk. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a megszerzett és üzembe helyezett számítógépeket mindenütt ki is használják Gondoskodni kell tehát megfelelő Évadnyitó zenekari hangverseny Kecskeméten r~ Sokat vártunk az új évad első zenei eseményétől és várakozásunkban nem is csalódtunk. Régen láttunk ilyen szép számú koncertközönséget a színház nézőterén és régen hallottunk ilyen egyenletes színvonalú hangversenyt, mint hétfőn este. Pedig a műsor tartogatott buktatókat. A nyitó szám, Szöllősy András: III. concertója újszerűségénél fogva, a hangversenyt záró Mozart: g-moll szimfónia pedig éppen közismert szakemberekről, akik e gé- V,°J^ ,,miatt jelentett pékét kezelni tudják. Egyéb ként a Kohó- és Gépipari Minisztérium is létrehozza saját számítástechnikai központját, amely tapasztalatcsere útján és más módon előadóknak meglehetősen nagy feladatot. A Szöllőssyművet teljesen frissen, erre az alkalomra tanulta meg a zenekar, s nemcsak maga a darab, de a stílus, a já a vállalatok számítástech- ! tékm°.d >smerőben új volt nikaj szakembereinek ki- a szol.szt.kusan szereplő 16 képzésében is részt vesz. A miniszter bevezető elővonós játékosnak. A zenekar tagjai nem is fogadták rokonszenwel ezt a szoadása után több szakmai r katlan zenei nyelvet, s fél előadás hangzott el, majd szekciókban folytatta munkáját a négy napra tervezett üzemszervezési kongresszus. tem. hogy mindez együtt a közönségre sem tesz majd jó hatást. Bár gyakorlatunkban szokás (és nem is rossz szokás!) ismert, vitathatatlan értékű klasszikus művek elé egy-egy modern kompozíció műsorra tűzése, ezen a hangversenyen túl nagy volt az első két szám között a korbeli, s ezzel együtt a stiláris különbség. hettük ismét, Kár, hogy ez nem párosult egyenrangúan szép csellóhanggal — valószínűleg a hangszer és nem a művész tehet erről. Zenekari hangverseny sikere sok egyéb tényező mellett elsősorban a kar-Ha ezek után feltenné mestertől függ. Ezen az esvalaki a kérdést: helyes jten ^kon.szenves művészt volt-e az évadot ezzel a 1asm^tu"k me§ a r°mf "ial - legalábbis eddigi műso- I *cze\- ^mélyéiben. rainkhoz képest - meré- *z. feloado1 kontaktust löszén új hangvételű művel keletfea megtalálta a ke-Munkaértekezlet a megyei tanácsnál A megyei tanács vb osztályvezetői, a járási hivatalok elnökei, valamint a városi tanácselnökök tegnap egésznapos munkaértekezleten vettek részt Kecskeméten. Dr. Kőrös Gáspár elnökhelyettes értékelte a megyei tanács és a végrehajtó bizottság ez évi határozatainak végreh j'ását, majd Tohai László tervosztály vezető adott áttekintést az ötéves tanácsi fejlesztési tervekről. Az értekezleten részt vett és felszólalt Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára .«• kezdeni, mégis igent mondanék rá. Ha nehéz, ha szokatlan volt is, az derült ki belőle, hogy az új zene nyelvén megszólaló komponista — feltéve, hogy eredeti mondanivalója van és az magasfokú szakmai, mesterségbeli felkészültséggel társul — nem „kísérletezik”, hanem műveket alkot, műveket, melyeknek belső törvényeik vannak és így saját eszközeikkel képesek művészi értelemben vett igazságok kifejezésére. Szöllősy darabja kétségtelenül ilyen alkotás. A mostani előadás érdeme éppen az volt, hogy — legyőzve a sokféle nehézséget — a concerto kompozíciós szilárdságát és hangzásvilágának sajátos szépségeit egyaránt megvalósította. Ezt talán a közönség egy része is megérezte belőle. Merőben más világot szólaltatott meg a műsor nagyobb részét kitevő két bécsi klasszikus mű. Haydn: D-dúr gordonkaversenyében Mező László érett, elmélyült muzikalitását élvez; ze alatt igen szépen és megbízhatóan muzsikáló Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekarral. Alapossága és a zene megközelítésének komolysága már a Szöllősy-mű interpretálásában is megnyilvánult. Biztosan muzsikált együtt a szólistával a Haydn-versenvműben, bár elképzelésük a műről — úgy érződött — nem volt egészen azonos. Mindezt jól egészítette ki Mozart: g-moll szimfóniájának értelmezése és megszólaltatása. Különösen a két utolsó tétel lendülete győzött meg Aczél temperamentumáról, egyszersmind felfogásának korszerűségéről : a művészi tudatosság és a spontán muzikalitás egyensúlya hiteles és szép Mozart-tolmácsolással ajándékozta meg a hangverseny jól reagáló közönségét. A műsor két klasszikus számát délután a középiskolás bérleti sorozat hallgatói előtt is megszólaltatták — ugyancsak szép sikerrel. Körber Tivadar
