Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-10 / 161. szám
iSTL Jfflht tO, szombat 1 oldal Rekordtel jesítménnyel saruit a sőldborsósseson A Kecskeméti Konzervgyár szakszervezeti irodájában barátságos kartársnőtől hallom a legfrissebb szenzációt. Befejeződött a zöldborsó-feldolgozás, melynek során 1000 vagon készárut gyártottak. Ez az első ilyen nagy teljesítmény a gyár történetében. Bővebb információért a termelési főosztályra irányít; a folyosón szembe. Szarka Balázs főosztályvezetőt keressem, ő részletesen fog informálni. Távozóban megkérdezem, ki az üzemvezető a borsógyártás- nól? Gyulai Károly —, mondja. A főosztályon — a hatalmas gyárhoz illő irodai nagyüzem. Írógépek kattognak többfelé. Itt kimutatások fölé hajolnak, amott valamilyen iratot tanulmányoznak halk megjégy- zésekkel kísérve. Intermezzo — Szarka elvtárs nincs itt — közli az ajtóhoz legközelebb levő íróasztal mellől egy erőteljes, fiatal, fehérköpenyes férfi. Mondom, mi járatban vagyok, szeretnék egy kis tájékoztatást az ezer vagon zöldborsóról. — Majd Szarka elvtárstól érdeklődjön, ő a legille- tékesebb. Déltájban visszaérkezik Soltvadkertről. Ha csak pár perccel előbb jön, még itt találja. — Akkor... hol találnám meg Gyulai Károly üzemvezetőt? Kis hallgatás. Majd az egyik tisztviselőnő mosolyogva int a íehérköpe- nyesre. — Ö az... Kis kuncogás a szomszédos asztaloknál, miközben a férfi kedélyes buzgalommal szabadkozik. — Nem. nem vagyok itt. Nevetnek. Az „áruló” kolléganő tréfásan szól oda. • — Ugye, most örök hálára köteleztem? A kis epizód derűje mögött az van. hogy mindnyájan tudják: Gyulai elvtárs nem szeret nyilatkozni. Jókedvű határozottsággal erösítgeti ő is, nem és nem. Egyszer, a régi üzemi újságban olyasmit közöltek le, amit ő egyáltalán nem szánt a sajtónak; csak beszélgettek valamiről. Akkor megfogadta... „Kárpótlásul” — az egykori sérelemért, 'álljon itt az az információ, amelyet Szarka Balázs termelési főosztályvezető adott a zöldborsógyártó részleg sikeres munkájáról, /~'ahol Gyulai Károly az üzemvezető. lorintálisan is... Július 6-ával — a 915 vagonos tervelőirányzattal szemben — 1010 vagon zöldborsót dolgozott fel. a konzervgyár, s ezzel be is fejeződött a szezon. A gyár eddigi legnagyobb teljesítménye, amit pár évvel ezelőtt produkált, 800 vagon körüli áru volt. A mostani rekorderedmény ahhoz is hozzásegítette a gyárat, hogy féléves tervét — forintban is teljesítette. Ebben az is benne van, hogy az 1970-es első félévi termelési értéket 25 millió forinttal szárnyalták túl az idén. Milyen előfeltételekkel sikerült a több mint ezer vagon zöldborsó feldolgozása? Ezek egy részét a mezőgazdaság szférájában vehetjük számba. A borsócséplőgépek koncentrálásával — célszerű összevonásával jelentősen megnőtt a gépi kapacitás, ami a csép- lési teljesítményeket, a munka tempóját fokozta. A kedvező időjárás következtében elég hosszú időn át biztosított volt nap mint nap olyan borsómennyiség, amely a folyamatos gyártást lehetővé tette. Javultak a termelőüzemekben a termésátlagok, ami vállalati viszonylatban, tehát a gyár mezőgazdasági partnereinél, 14,5 mázsát tesz ki. Volt persze olyan gazdaság, ahol 20 mázsa holdanként! átlagot értek el. Mint a fogaskerekek Üzemen belül pedig olyan műszaki felkészülés előzte meg a borsószezon indulását, hogy műszáki hiba miatt szinte semmi üzemállás nem volt. A termelést mondhatni, személyekig menő pontossággal szervezték meg. Ennek köszönhető, hogy készlethalmozódás nem következett be. a beérkezett nyersárut ütemesen dolgozták fel. Ami viszont azt eredményezte, hogy romlásmentesen állították elő az eddigiekhez képest maximális árumennyiséget. A borsóüzem minden dolgozója, élén vezetőivel, kitett magáért. Dicséretes a gazdasági vezetés korrektsége, hogy a rekordteljesítményt elért üzem dolgozóinak lelkes igyekezetét gyorsan honorálja. A zöldborsó-feldolgozásért, a kiemelkedő eredményért járó prémiumokat már a július 12-i fizetésekkel együtt megkapják az emberek. Tóth István SalátauWkabemutató Salátauborka és konzervipari bemutatót tartott pénteken délelőtt a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Kecskeméten. Dr. Mészöly Gyulának, az az intézet igazgatójának megnyitója után Kőrös Lajosné tudományos munkatárs előadásában ismertette az uborkanemesítés eredményeit és a további célkitűzéseket. Ezt követően a kisfái területen a genetikailag kese- redésmentes salátauborka- típusok, új, konzervipari feldogozásra alkalmas fajtajelöltek és külföldi fajták szántóföldi bemutatására került sor. OiépíSás — ötezer négyzetméternyi területen bazalt beton- utat építenek a Kecskeméti Építési és Szerelőipari Vállalat munkatársai, az új tejüzem területén. Az útépítés munkálatait előreláthatóan szeptember végére fejezik be. Több mini 49 milliárdos célcsoportos beruházás a közlekedésben Előtérben a vasát rekonstrukciója, az úthálózat korszerűsítése A Gazdasági Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a közlekedés célcsoportos beruházásainak ötéves, ezen belül az 1971—1973. évre szóló, pénzügyi előirányzatait. A döntésről a KPM közlekedéspolitikai főosztályán tájékoztatták Kovács Ferencet, az MTI munkatársát. A közlekedés fejlesztésére — célcsoportos beruházásként. elsősorban a közforgalmú vasúthálózat és járműpark rekonstrukciójára, s az országos közúthálózat bővítésére és korszerűsítésére — a IV. ötéves tervben 40.2 milliárd forintot, 1971—73. között 23 milliárd forintot fordítanak: A vasút hálózatfejlesztésére 15,2 milliárd forint jut, 5.6 milliárd forint a költségvetésből. A program keretében folytatják a Rákos—Űjszász vasútvonalon a Nagykáta—Üjszász közötti második vágány építését. A kelet—nyugati irányú növekvő tranzitforgalom lebonyolításához ugyancsak második vágányt létesítenek Apafa—Nyíregyháza és Fényéslitke—Záhony között. A ÍV. ötéves tervben 280 kilométer hosszú vasútvonalat korszerűsítenek, villamosítanak. Budapest— Szob. Rákos—Szolnok, Komárom—Komarnó és Sza- jol—Lökösháza között. A Miskolc—Sajóecseg közötti 11 kilométeres villamosított szakaszt a napokban már üzembe helyezték. A vasút rekonstrukciója során a tervidőszakban mintegy 1600 kilométer hosszú vasúti pályát korszerűsítenek. A program szerint korszerű berendezések felszerelésével gondoskodnak a vasúthálózat forgalombiztonságának növeléséről. Több mint 5 milliárd forintot fordítanak a vasúti csomópontok, pályaudvarok. állomások fejlesztésére, egyebek között a záhonyi átrakóállomás és a szolnoki vasúti csomópont bővítésére. korszerűsítésére. Befejezik Veszprém külső pályaudvar, Debrecen vasútállomás rekonstrukcióját, s megkezdik Budapest déli és kelenföldi pályaudvar, Kaposvár, Hegyeshalom, Rajka, Biharkeresztes, Siófok. Százhalombatta vasútállomás bővítését az ipar- fejlesztési és telepítési, a városrendezési és a helyi közlekedési feladatokkal összhangban. A korszerű személy- és áruszállításhoz csaknem 11 milliárd forintot költenek járműbeszerzésre. Mintegy 400 kis- és nagyteljesítményű villamos- és Dieselmozdonyt, motormozdonyt állítanak munkába, 1000 személy-, háló- és pogy- gyászkocsit vásárolnak a nemzetközi és a hazai távolsági forgalom kulturáltabb lebonyolítására. A mellékvonalakon kiselejtezik a régi favázas kocsikat. Az áruforgalmat 14 000 új tehervagon beszerzésével segítik. Jóllehet 15 000 régi kocsit kivonnak a forgalomból, a nagyobb vagonokkal mintegy 200 000 tonnával bővül a kapacitás. A IV. ötéves tervben előírt feladatok végrehajtásával nagyrészt befejezik a vontatott járműpark rekonstrukcióját, a szerelvények 00—95 százalékát villamos- és Diesel-mozdonyok továbbítják, s a Diesel-tolatás részaránya 75 százalék fölé emelkedik. A másik fontos ágazat, az országos közúthálózat fejlesztésére és korszerűsítésére. állami költségvetésből összesen 14.1 milliárd forint áll rendelkezésre. A IV. ötéves tervidőszakban befejezik a 200 főnél több lakosságú települések bekö- tőútépítési programját — 136 bekötőút épül 455 kilométer hosszúságba!! —, s így megvalósul a Politikai Bizottság ezzel kapcsolatos 1965. évi határozata. A nagy útépítkezéseket kiemelt beruházásként kezelik. Az M 7-es autóút Budapest—Székesfehérvár közötti szakaszát 1978-ra autópályává alakítják át. A Budanestet. Miskolccal ösz- szekötő M 3-as autópálya első ütemeként megépül a budapesti bevezető szakasz 30 kilométer hosszúságban Gödöllőig. Az M 1-es autóút Tatabánya—Győr közötti szakaszának építése áthúzódik 1976-ra. A GB döntése szerint mintegy 450 millió forintot, kell fordítani az utak építésének műszaki előkészítésére, a minőségellenőrzési, kutatási, tervezési feladatait ellátó bázisok fejlesztésére. A IV. ötéves tervben a közúti forgalom másfél-kétszeresére növekszik — a járműállomány több mint 360 000-rel gyarapodott — s ez megköveteli az utak további korszerűsítését. Erre a célra mintegy 11 milliárd forint jut, s 1528 kilométer főhálózati és 635 kilométer alsóbbrendű utat hoznak rendbe a magasabb követelményeknek megfelelően. Az útprogramhoz tartoznak a hidak is; befejeződik egyebek között az algyői Tisza-híd, a medvei Duna-híd és a kunszentmártoni Hármas-Körös híd építése. Ezenkívül mintegy 5800 méter hosszúságban 405 közúti hidat korszerűsítenek. leslvérorszáqok életéből A JÖVŐ MOSZKVÁJA Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa együttes rendeletet tett közzé „Moszkva általános fejlesztési terve” címen, amelynek célja, hogy Moszkvát olyan mintavárossá alakítsák, mely kitűnik kényelmes elrendezésével, korszerű építészetével, magas színvonalú közművesítésével, példás egészségügyi-higiéniai viszonyaival, jól szervezett város- gazdálkodásával. A szovjet hatalom évei alatt Moszkva lakásállománya közel háromszorosára nőtt. Évente a szovjet főváros több mint 400 ezer lakója kap új lakást a minden kényelemmel felszerelt hatalmas házakban. Lényegesen javult a területi elrendezés, a közművesítés, jobbak az egészségügyi viszonyok, javult a parkosítás, magvalósult az új lakókerületek komplex beépítése. Moszkvában 1250 iskolát, 3000-nél több bölcsődét és óvodát, több mint 100 filmszínházat, 57 ezer ágy befogadására alkalmas kórházi területet építettek. A metróvonalak Moszkva alatt 138 kilométer. Az új általános terv a következő 20—25 évre irányozza elő Moszkva fejlesztését. (APN) ŰJ MEDRET KAP A DUNA A szerbiai, vajdasági, horvátországi szakemberek és a belgrádi Folyamszabályozó Vállalat képviselői már hónapok óta együttműködnek a Duna magyar határától Vukovárig terjedő 100 kilométeres szakasza szabályozási tervének elkészítésében. Június 15-én véglegesen megegyeztek abban, hogy 1980- ig rendezik ezt a folyamszakaszt, amely a szakemberek szerint a Dunának ebből a szempontból legelhanyagoltabb része. A tervezet szerint, amelyet Dusán Zdravkovic vízügyi mérnök készített, a munkálatokat két szakaszban, 1971-től 1975-ig és 1976-tól 1980-ig végzik. A következő szakaszok szabályozása nyer elsőbbséget: a jugoszláv—magyar országhatártól Batináig, az úgynevezett Siga-Kazuk szakasz, Apatintól a Dráva torkolatáig, Dráva torkolatától Erdődig, Siga-Kazuk- tól Apatinig, Erdődtől Dá- lyáig, Dályától Bőrövéig és Borovótól Vukovárig. Ez a Duna szabályozásának végleges tervezete, s a szabályozást az első öt évben Erdődig fejezik be, a többi munkát pedig az utána következő öt évben. Tíz év alatt másfél millió köbméter követ fognak beépíteni a partokba, s az egész folyamszabályozási költségvetés több mint 270 millió dinárra rúg. A terv megvalósítása során a legnagyobb és a legnehezebb munka az Almás és Erdőd közötti Duna-ka- nyar átvágása, ami 3,5 kilométerrel csökkenti a ha- jóutat ezen a szakaszon. A kanyarban most 6,5 kilométert kell a hajóknak megtenniük. A tervezet szerint mintegy 3 kilométer hosszai csatornát, pontosabban új medret vájnak a Dunának, a folyókanyart elzárják, úgyhogy holt ág lesz belőle. — Ez a legjobb és legolcsóbb megoldás — mondja Zdravkovic mérnök. — A folyókanyar szabályozása 62 millió dinárba kerülne, az új meder megásása viszont csak 50 millióba. A terv ennek a kanyarnak átmetszésére már 1933-ban elkészült, de csak most, a folyamszabályozás első ötéves szakaszában valósul meg, (Magyar Szó) TEJ — CSŐVEZETÉKEN Az NDK-ban naponta 350 ezer liter tejet továbbítanak csővezetékeken. A köz. társaságban több mint 70 van belőlük, hosszuk különböző; 30-tól 300 kilométerig terjed. Nem is olyan rég még a mindennapi tejszállításhoz több mint egymillió 20 literes kannára, és 20 ezer emberre volt szükség, akik a szállítást végezték. A tej- vezetékek kiépítése nemcsak jelentős munkaerőt szabadított fel (és ez az NDK-ban. ahol nagy hiány van munkáskézben, igen jelentős), hanem olcsóbbá is tette a szállítást, jobb higiéniai körülményeket teremtett, könnyebbé vált a tej hűtése (a csővezetékben haladó tej hőmérséklete az évszaktól függően 4 —14 fok között mozog). Az újítás eredményeként a Német Demokratikus Köztársaság gazdasága már 100 millió márkát takarított meg. Tanácstörvény és kereskedelempolitika Szurdi István előadása a tanácselnökök értekezletén A kiskereskedelmi vállalatok csaknem 80 százalékának „tulajdonosai” 45 000 árusítóhely felügyelői a tanácsok: ez a tény már önmagában is magyarázza azt a megkülönböztetett figyelmet, amellyel Szurdi István belkereskedelmi miniszter előadását kísérték ma a parlament gobelin termében a fővárosi, illetve a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei. A belkereskedelmi miniszter a többi között elmondotta, hogy a forgalomba kerülő élelmiszerei! 57 százalékát, a ruházati cikkek 23 százalékát, a vegyes iparcikkeknek pedig 7 százalékát szerzik be a kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek közvetlenül a termelőktől — a nagykereskedelem kikapcsolásával. A tanácsok sokat tehetnek az ellátás további javításáért, hiszen módjuk van befolyásolni a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalatokat és szövetkezeteket, hogy bővítsék az áruválasztékot, javítsák termékeik minőségét. A miniszter rámutatott: az egy főre jutó, meglehetősen alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás okait nem feltétlenül a forgalmazás problémáiban kell keresni. Egyszerűen arról van szó — mondotta —, hogy többet és viszonylag olcsóbb áron kellene termelni fogyasztásra alkalmas, jó minőségű zöldséget és gyümölcsöt. Szurdi István részletesen szólt a negyedik ötéves terv főbb kereskedelemfejlesztési céljairól, s elmondotta, hogy a rendelkezésre álló 1000 millió forint állami támogatási alapból 25 ÁBC-áruház, 24 iparcikk- és 10 lakberendezési áruház, illetve 25 öny kiszolgáló étterem létesítését, bővítését tudják fedezni. (MTI) l
