Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-06 / 157. szám
4. oldal 1911. július 6, kedd Együttműködés és akadályok Eredményesebb a csoportos oktatás az élelmiszer-gazdaságban Tanulságos ankét Baján Hírt adtunk róla, hogy g Petőfi Népe szerkesztősége és a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Baján ankétot rendezett az élelmiszer-gazdaságban kialakult együttműködések, társulások helyzetéről. A tanácskozáson részt vett több közös vállalkozás vezetője, jelen voltak a párt- és tanácsi szervek képviselői, a területi szövetség vezetői. Jól mutatja a kialakult élénk vita, mennyire időszerű ez a téma. Egyik nagy gondunk, hogy az egyes gazdálkodási egységek nem használják ki eléggé a társulásokban rejlő lehetőségeket. A legújabb értékelések azt bizonyítják, hogy az élelmiszer-gazdaságban nem halad előre a kívánt mértékben a kooperáció. A szabályozók közelítése Az ankétnak az volt a célja, hogy az eredmények elismerése mellett legalább részben feltárja azokat a gátló tényezőket, amelyek akadályozzák a további kibontakozást. A bácskai körzetben már számos kezdeményezés történt. Alakult sertéstenyésztő, építő, faipari, energetikai társulás. Az általános képhez hozzátartozik, hogy az országban több mint 300 társulás működik. Csaknem 90 százalékuk mező- gazdasági termelőszövetkezetek együttműködési törekvésein alapszik. Az élelmiszeripar, valamint a kereskedelem csak elenyésző mértékben vesz részt az összefogásokban. A jelenlegi szabályozó rendszer ugyanis nem teszi anyagilag érdekeltté ezeket a vállalatokat a kooperációban. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy az élelmiszeripar és a mezőgazdaság szabályozó rendszerének közelíteni kell egymáshoz, különben nem várható jelentősebb előrehaladás. Gátló tényezők Jelenleg még a kis- és középüzemek létrehozása is viszonylag nagy beruházást igényel. Drágák a berendezések. kevés a választék. Meggondolják tehát a mezőgazdasági szövetkezetek, hogy hozzákezdjenek-e egy vállalkozáshoz. A csá- volyi Egyesülés Termelő- szövetkezet borgazdasági együttműködést kezdeményezett. Bürokratikus kötöttségek miatt azonban nem sikerült létrehozni a vállalkozást. A társulás ugyanis nem kap olyan feltételek mellett forgóeszközhiteit, anyagi támogatást, amely a zavartalan működést elősegítené. A társulások nem részesülnek olyan dotációban, mint a termelőszövetkezetek, vagy az állami gazdaságok. A fejlesztési hitelek folyósításának útja igen nehézkes. Többen szóvá tették azt is, hogy ha részt is vesznek egyes vállalatok az együttműködésben, a lehető legkevesebb kockázatot kerésik. Ez tapasztalható a madarasi sertéstenyésztő társulásnál is. A dávodi termelőszövetkezet-közi faipari együttműködésnek tagja volt ugyan az egyik vállalat, de szakemberei inkább csak a saját hasznukat nézték és emiatt csaknem csődbe jutott a társulás. Azóta javult a helyzet, mióta a vállalatot kizárták. Nehezíti a társulások működését, hogy az iparból bekerülő szabadáras termékek egyre drágábbak. A járási építőipari vállalkozás képviselői elmondták, hogy az egyik gyors- felvonó ára egy év alatt 80 ezerről 160 ezer forintra emelkedett. Ez csak egy példa a sok közül. A területi szövetség egyik szorgalmazója a legnagyobb társulásnak, amely a Bácskai Agráripari Húskombinát nevet kapta. Megvalósításához mintegy félmilliárd forint beruházás szükséges. Az előkészületek, ha nehezen is, de folynak. Az építkezést helyes volna mielőbb megkezdeni. hiszen már most látszik, hogy a húsipar képtelen feldolgozni a szakosított telepek által felkínált hízott sertést. 1975-re a körzet a jelenleginél jóval több, mintegy 350 ezer hízót ad évente a népgazdaságnak. Társadalmi szükséglet Sok esetben bizalmatlanságból presztízsféltésből idegenkednek az együttműködéstől. A körzetben 5 termelőszövetkezet épít lu- cernaliszt-készítő üzemet. Egy-egy gazdaság nem tudja kihasználni, mert nincs hozzá elég nyersanyaga, de mikor arról volt szó, hogy kisebb beruházásból közösen építsenek ilyeneket, mindenütt elzárkózott a vezetőség. Emiatt jóval drágábban létesítenek lucernafeldolgozót, nem beszélve arról, hogy az ^üzemeltetés sem lesz olyan gazdaságos. Az összefogás társadalmi szükségletként jelentkezik napjainkban. A szövetkezés magasabb formáját jelenti. Bízunk benne, hogy a további fejlődést gátló akadályok egyre inkább csökkennek. Számos lehetőség van az együttműködésre. A megyében különösen érdemes lenne a talajjavítás, a szőlőfeldolgozás, zöldségtermesztés elősegítésére létrehozni további társulásokat. Az állattenyésztés fejlesztéséhez elsősorban közös tehenészetek építése járulna hozzá. A konzerviparban is számos lehetőség rejlik a kooperációra. A kereskedelem, az értékesítés is sok féle együttműködést kínál. A szolgáltatás jellegű társulásokra igen nagy szükség van megyeszerte. Fuvarozás, gép- és alkatrészellátás, építkezések, mindmind társadalmi szükségletet elégítenek ki. A tanácskozáson megállapították, hogy a területi szövetség eddig is sok segítséget adott az együttműködések kialakításához. A következőkben még jobban számítanak a tagszövetkezetek érdekképviseletük támogatására. K. S. A kiskőrösi járásban már évek óta a Kiskőrösi Vegyes- és Építő Ktsz foglalkoztatja a legtöbb szakmunkásjelöltet. Az elmúlt tanévben százhatvanöt tanulójuk volt. A szövetkezet, miután 1970 augusztusában vezetőségi ülésen tárgyalt az ipari tanulók helyzetéről, a gyakorlati oktatás színvonalának emeléséről, az elmúlt napokban — már egy tanév tapasztalatainak birtokában — ismét visszatért e témára. Elégedetten állapította meg a ktsz vezetősége, hogy az elmúlt tanév elején hatályba lépett, az ipa- ritanuló-képzésre vonatkozó rendelet nagy segítséget nyújtott az oktatásban, s lényegesen megkönnyítette a tanulók gyakorlati felkészítését. A rendelkezés szerint ugyanis a gyakorlati képzés tekintetében a ktsz vezetősége kétféle módszert alkalmazhat: a csoportos oktatást és az oktató melletti foglalkoztatást. Az utóbbi módszernek az a lényege, hogy az ipari tanulókat jó szakember mellé osztják be, s az idősebb munkások „keze alatt” sajátítják el a szakma fortélyát. A csoportos oktatásban a kijelölt szaktanár felügyelete mellett esztergályosokat, gépszerelőket és kőműveseket képeznek. A szakmunkástanulók külön tanműhelyekben, naponta MAROS-HOMOK Százezer köbméter homokot termel ki a Marosból a Szegedi Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat. A fontos építőanyagot a szegedi Tisza-partról szállítják az építkezésekhez. nyolc órát dolgoznak, s havonta vizsgadarabokat készítenek, amelyekre osztályzatot kapnak. A szövetkezetben a csoportos oktatásnak kétféle változatát alkalmazzák: az úgynevezett emeltszintű iparitanuló-képzést, s a hagyományos oktatást. Az emeltszintű képzés abban tér el a hagyományostól, hogy a tanulók két alkalom helyett hetente háromszor mennek iskolába, s miután megszerzik a szakmunkásbizonyítványt, beiratkozhatnak a gimnázium harmadik osztályába. Ilyen oktatásban az esztergályosok, a marósok, a gépszerelők és az autószerelők részesülnek, míg a hagyományos képzésben a kőművesek, a fodrászok, a cipészek, a hegesztők, s a szabók vesznek részt. A tapasztalat szerint sokkal eredményesebb a csoportos oktatás. A szakmunkásjelöltek lényegesen rö- videbb idő alatt, saját munkájukkal sokkal többet tanulnak, mint az oktató melletti képzésnél csupán a munkadarab elkészítésének megfigyelésével- A szövetkezet tervezi, hogy a következő tanévekben egyre több szakmában csoportos oktatást vezet be. T. L. Rövidtávú intézkedések szükségesek a solti bűz csökkentésére Június 22-i lapszámunkban Penetráns riport a solti „kutyapirítóból” címmel közöltünk tudósítást az ÁTEV solti üzeméről. A cikkre dr. Thurzó Tamás, a megyei KÖJÁL helyettes igazgatója az alábbiakban válaszolt: „Mi, higiénikusok igen örülünk, hogy a sajtó is érdemben foglalkozik a bűz évek óta megoldatlan problémájával. De nem lehet egyetérteni az üzem műszaki vezetőjének nyilatkozatával- Az állati hullák eltávolítása, feldolgozása elsődlegesen közegészségügyi érdek, amely tevékenységet az érvényben levő rendeletek szerint a vállalatnak kell végeznie. Ügy kell végrehajtani, hogy a környezetet közegészségügyi ártalom ne érje, s akkor is kötelesek ennek eleget tenni, ha belőle semmiféle gazdasági előnye nem származik a vállalatnak. Mindezek alapján nem lehet elfogadni a műszaki vezető indokait, hogy a bűz megkötésére alkalmas volna az ezüstnitrát, azonban olyan költségkihatásokkal járna, melyek teljesen felborítanák a „közgazdasági egyensúlyt”. Nem megnyugtató továbbá Solt lakosai részére az sem, hogy a Tökölön épülő új üzem megindulásakor „talán” alkalom nyílik finomabb technológiák alkalmazásával a bűz csökkentésére. A cikk megállapítása, miszerint hosszabb távon semmiféle gazdasági mutató nem indokolhatja egy üzemnek a környezetre, lakóhelyre gyakorolt kellemetlen hatásait, csak akkor lehet teljes mértékben helytálló, ha a mondat első két szavát — hosszabb távon — elhagyjuk. A jogosan kifogásolt bűz és enesemeny Á termelőszövetkezetek életében jelentős eseménnyé lépett elő a vezető szervek választása, összefüggött ez a gazdaságok nagyobb önállóságával, a választott szervek jogkörének és felelősségének növekedésével, de azzal is, hogy a szövetkezeti törvény a titkos szavazást kötelezően előírja. A Duna menti és Kiskunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazdaságokban a törvény életbe lépése óta széles körben yalósult meg először, viszonylag rövid előkészítés után a titkos szavazás. Negyvenkilenc szövetkezetből húszban választottak elnököt és vezetőséget, tizenkét tsz-ben ellenőrző és tizenhárom gazdaságban egyéb bizottságot. A választáson a tagság többsége részt vett, véleményt nyilvánított. Érdeklődése nemcsak az elnök jelölésére és választására szorítkozott, hanem a vezetőségi és bizottsági tagok választására is irányult. Mindezek nagy felelősségről és józan ítélő-; képességről tanúskodnak. A szövetség elnöksége a napokban vitatta meg a termelőszövetkezeti tisztségviselők és testületi szervek választásának tapasztalatait. Arra a meggyőződésre jutott, hogy e rendezvények előkészítése megfelelő volt. Ennek ellenére szükség van a további politikai felvilágosító és nevelőmunkára, annak érdekében, hogy a tsz-tagság a titkos szavazás adta demokratikus jogaival teljes mértékben élhessen. Dr. Látó Sándor Külföldön tanuló magyar ösztöndíjasok ünnepélyes búcsúztatása Hétfőn reggel a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen ünnepélyes külsőségek között búcsúztatták el azt a 326 magyar fiatalt, akik a baráti szocialista országokkal kötött államközi egyezmények alapján a következő tanévben Bulgáriában, Csehszlovákiában. Lengyel- országban, az NDK-ban, Romániában és a Szovjetunióban kezdhetik meg tanulmányaikat. Dr, Po: linszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes köszöntő szavai után az ösztöndíjas fiatalok ünnepélyesen esküt tettek, majd háromnapos tájékoztatósorozaton ismerkednek meg az elutazásuk előtti legfontosabb feladatokkal. Ezt követően megkezdődnek az intenzív nyelvtanfolyamok, hogy az őszi tanévnyitó“1” valamenyien elsajátíts;’1-' tanulmányaikhoz nélkül hetetlen nyelvismeretet. nek hátrányos következményei miatt ugyanis, a vállalat részéről „Rövidtávú” intézkedések szükségesek. Felhívásunkra az illetékes elsőfokú közegészség- ügyi hatóság a múlt év végén határozathozatal útján adott ki rendelkezéseket. Ezek maradéktalan végrehajtása esetén jelentősen csökkenthető a bűz — a kilátásba helyezett végleges megoldásig is. Ha a vállalat csak a rendeletben meghatározott működési körletből és 24 órán belül beszállított, azaz még nem bomlott állati hullákat dolgozna fel, akkor alig kellene bűzzel számolni. Hozzátartozik még ehhez az is — amire a határozat szintén rendelkezett —, hogy az üzem csak kapacitásának megfelelő mennyiséget dolgozhat fel. A cikk helyesen mutat rá, hogy a vállalat szállító- járművei, illetőleg a járművekben szállított bomló anyag, 100 méteres uszályként visszamaradó bűztengerrel árasztja el környezetét. Szigorú előírásokat ilyen vonatkozásban is tartalmaznak a rendelkezések, melyeket ugyancsak be kellene tartania a vállalatnak. Ismételten hangoztatjuk, hogy a szóbanforgó cikk helyesen utalt a solti ÁTEV környezetkárosító működésére és egyben hathatós segítséget is nyújt a közegészségügyi intézkedéseink érvényesítéséhez. — Mindezeken felül célszerűnek tartottuk a jelenségeket a higiénikus szempontjából is elemezni, kiemelve az állati hullákkal kapcsolatos tevékenység elsődlegesen közegészségügyi jelentőségét-” Mit lehet ehhez hozzátenni? A felszólalásnak örömmel adunk helyet, mivel ezúttal nem hatósági bakafántoskodásról van szó, hanem olyan közérdekű fellépésről, amely tökéletesen egyezik Solt és környéke lakóinak jogos óhajával. —i —1 VOLÁN 9. sz. Vállalat AUTÓBUSZVEZETŐI TANFOLYAMOT SZERVEZ hivatásos jogosítványnyal és legalább 2 éves tehergépjármű-vezetői gyakorlattal rendelkezők részére. Jelentkezés: a Vállalat Személyzeti és Oktatási Osztályán, Kecskemét, Csáktornyái u. 4—6. 3558
