Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-09 / 108. szám
I I oldaf 1971. május 9. vasárnap Gerillakapitány, festőművész, városi tanácsos Rendkívül nagry érdeklődés mellett, Gyón! Lajosnak, a megyei pártbizottság titkárának, a megye és Kecskemét több politikai, kulturális vezetőjének jelenlétében nyitotta meg tegnap délben, Kecskeméten Bodor Jenő, a megyei tanács osztályvezetője, a dr. Telepy Katalin művészettörténész által rendezett emlékkiáilitást. „Kecskemét múltja a képzőművészetben” címmel rendezett kiállítást a Katona József Múzeum három esztendeje. A tárlaton 40 művész 68 alkotást. — olaj- képet, grafikát, akvarellt — és két szobrot — mutattak be. Valamennyi a kecskeméti művésztelepen készült, mint ezt az ízléses, a városi tanács támogatásával a jubileumi év kiadványaként megjelentetett katalógusból is kiderül. A tartalmas bevezető tanulmány szerint 1909 előtt a város nem volt olyan helyzetben, hogy művészeknek otthont nyújtson. „Ebből következően — írta a kiállítás rendezője — beszámolónk a telep megnyitásának körülményeivel indul és a képzőművészeti múlt tekintetében csakis ezeknek a művészeknek a működésére támaszkodhat.” Három elfelejtett művéss Vagyis a kecskeméti képzőművészetet a századforduló utáni évekből eredezteti a szerző. Egyetlen nevet, kiállítást sem említ a művésztelep megalakítását megelőző időkből. A túlságosan leegyszerűsítő, summás megállapítással nem értettünk egyet. Ma sem! Az ünnepi hangulatra, a kiállítás és a katalógus érdemeire voltunk tekintettel, amikor elhallgattuk ellenvéleményünket. Most éppen a Katona József Múzeum teremt alkalmat érveink elmondására. Nagy örömünkre megrendezi Muraközy János kiállítását. A „fekete festő”, ahogyan körszakálla és a bújdosás idején választott álneve apropóján barátai nevezték. Kecskeméten született 1825-ben és itt töltötte élete nagy részét, itt kezdte festői tanulmányait, itt alkotta értékes műveinek tekintélyes részét. Ezért hiányoltuk festményeit, rajzait ama három esztendővel ezelőtti kiállításról, munkásságának méltatását a tanulmányból. S ha már itt tartunk: beszélgethetünk-e a megyeszékhely képzőművészeti múltjáról — többek között — Szabó Antal és Pataki Imre nevének említése nélkül? Mindkettő jeles külföldi akadémiákon tanult. Egyébként Szabó Antal volt az első hivatásos festőművész Kecskeméten, aki kizárólag eladott képeinek jövedelméből élt. Muraközy: a regényhős Muraközy János különös alakja régóta foglalkoztatja az írókat, történészeket. Jókai Mór, akivel együtt koptatta a jogakadémia padjait, kecskeméti emlékeiben Muraközy központi helyet foglal el. A szabadság- harc után is együtt bújdos- tak Tardonán. Muraközyt, a félelmetes gerillakapitányt életre-halálra keresték. A jó barát vonásait, tetteit Jókai egyik regényében is megörökítette. Két esztendeje a közkedvelt Hegedűs Géza képzeletét ragadta meg a rejtélyes kecskeméti festőművész hányatott sorsa, kettős élete, aki — mint a róla mintázott regény címe is elárulja — tisztes hivatalnok korában „Kulcsra zárt szobában” hódolt a régi szenvedélynek. Halálakor, 1893-ban nyitotta fel a család Muraközy dolgozószobáját. Az özvegy a hajdani baráthoz, a nemzet első írójához küldött levelében marcangoló fájdalommal és leplezetlen szégyenkezéssel tudatja férje titkát: „Ott, a legnagyobb megdöbbenésünkre számlálha- tatlan festett képet találtam ... Én magam hiszen maga a szerző bevallotta, hogy „a regény vázlatát a tények mögé és köré képzelt gondolatokkal, cselekménymozzanatokkal töltötte ki.” Azt azért feltétlenül meg kell említenem, hogy Muraközy nem „kultúrtanácsnok” volt — ilyen státust csak á XX. század elején szerveztek Kecskeméten — hanem gazdasági tanácsnok, aki e minőségben is nagyszerű dolgokat művelt. Többek közt elsősorban az ő fcüz- golkodásának köszönhető a Jókai Mór: Muraközy János. mindig irtóztam a képektől. Megszoktam az otthon és a templom meszelt falait... Miféle ember volt ő? ... Milyen világban élt, amit eltagadott előlem? Hogyan lehetett példásan lelkiismeretes főtisztviselője Kecskemét városának, példás családfő, miközben lelkében egyetlen pillanatig sem szűnt meg az a másik világ, a festett képek hiú és léha világa?” Ilyen légkörben, szellemi atmoszférában fogyasztotta el kenyere javát, bújt ma-, gánya csalitjába a XIX. század egyik legnagyobb magyar tehetsége. ^ A homok, a maradiság őt-is elhallgattatta, akárcsak Katona Józsefet. Jól látja Hegedűs Géza: „Én ezt az életet a maga szélsőséges egyediségében nagyon is jellemzőnek éreztem a múlt század második felének Magyarországára, ahol 48 élő és szeretett emléke szakadatlanul jelen volt 67 sohase lelkesítő, de józanul vállalt valóságában, ez pedig az egész társadalomra kisebb vagy nagyobb mértékben rákényszerített valamilyen tudathasadást.” Többféle ellentét feszül a regény lapjain: a romantikus alkatú ember vergődése a rideg cívisvárosban, a művészi pályára vágyó férfi küszködése a terhes hivatalokban. az elhibázott házasság és a társadalmi látszat fenntartásának a kötelessége, a külföldet járt gondolkodó elme és a honi kisszerűségek... Hegedűs regénye olvasmányos. fordulatos, megkísérli helyenként az ösz- szefüggések érzékeltetését, mégis némi kedvetlenséget érzünk: Elmarad a téma adta lehetőségtől. Eszembe sincs néhány életrajzi adat pontatlanságát kifogásolni. szikrai szőlőtelep megalakítása. Jól ért Hegedűs Géza a cselekmény bonyolításához, érdekes, kifejező szituációk kialakításához. Mi okozza mégis hiányérzetünket? Kevés színnel jellemzi hőseit, és ezért hat erőltetett- nek némely reagálásuk. A gyors sodrás érdekében olykor eltekint a kor- és környezetviszonyok bonyolultságának jelzésétől. Legkevésbé a kecskeméti környezet ábrázolása sikerült, mondjuk meg: sematikus. A közönyt itt nem valamiféle nemesi dölyf puffasztotta. A lakosság a mezei gazdaságon függött testével, leikével, minden egyebet feleslegesnek érzett, gyanúsnak vélt Régen várt kiállítás Fogyatékosságai ellenére is ajánlom a „Kulcsra zárt szobában” című regényt. Nyilván sokan keresik majd a könyvtárban, a múzeum gyűjteményes Muraközy kiállításának látogatói közül, mint ahogyan valószínű: a könyv is növeli a tárlat iránti érdeklődést. K, Rahl és Marastoni mesterek tanítványának festményei, rajzai — köztük Táncsics Mihály, Jókai, „A tengerszemű hölgy” portréját — utoljára 1934 júliusában, az akkori Iparos Otthonban tekinthették meg a kecskemétiek. (Először a XX. század első évtizedében mutatták be Muraközy alkotásait.) Reméljük, hogy a jövőben gyakrabban gyönyörködhetünk romantikus ih- letettségű piktúrájában és nem kell harminc esztendőnként újra és újra felfedezni az elfelejtett „festőt’!, Holtai Nándor Á megye társadalmi és gazdasági fejlődése 197 1. 1. NEGYEDÉVÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) irányba módosult a beruházások anyagi-műszaki összetétele, de a továbbra is magas építési igényeket a következő években sem tudja még kielégíteni az építőipar. Több mint kétszeresere nőtt a teljesített tanácsi beruházások értéke. Az ágazatok közül különösen az ipari és építőipari beruházások növekedtek. (Az előbbi ötszörösére, az utóbbi 14-szeresére.) A beruházási piacon a feszültség várhatóan nem fog meg; szűnni az elkövetkezendő években. A gondok csökkentését azonban elősegítené, ha a beruházók — elsősorban a kisebb vállalatok és szövetkezetek — átgondoltabb, hosszabb távú fejlesztési koncepcióba illeszkedő beruházási politikát folytatnának, a kivitelezők pedig jobban koncentrálnák termelőerőiket gparl termelés 1971 első negyedévében a megyében a szociálist^ ipar termelése 11 százalék*- kai haladta meg a múlt év hasonló időszakáét. A megyei építőipar által teljesített építési-szerelési munkák értéke 22 millió forinttal emelkedett. Az iparon belül a szövetkezeti ipar termelési volumene nőtt továbbra is a leggyorsabban — 17 százalékkal. A szövetkezeteknél ugyanis az átlagosnál nagyobb nyereségből képződő alapok lehetővé teszik a gyorsabb kapacitásbővítést ^ és a bér- színvonal emelését. A tanácsi élelmiszeripar termelése 8 százalékkal növekedett, a minisztériumi élelmiszeriparé viszont 2 százalékkal csökkent. Az állati termékeket feldolgozó tárcavállalatok termelése számottevően bővült. Ezt a kedvező árubeszerzési lehetőségek, valamint a feldolgozó üzemek bővítése tette lehetővé. Az így létrejött vágott baromfi- és csontos nyershústöbblet mintegy 50 000 lakos évi hússzükségletét fedezi. A zöldség-gyümölcs feldolgozó üzemeknél viszont problémát okozott a nyers- anyaghiány. A Kecskeméti Konzervgyár, a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat és a hűtőipar termelése jelentősen elmarad az előző évitől. Hosszú idő után arról is beszámolhatunk, hogy az ipari termelésnövekedésből a termelékenység emelésével fedezett hányad megközelíti a kétharmadarányt. Ezt az eredményt viszont lerontja az a tény. hogy az iparban a munkásokénál gyorsabban nőtt az alkalmazottak száma. Most 24 alkalmazott jut 100 munkásra, három évvel korábban számuk még csak 21 volt. Tavaszi munkák a mezőgazdaságban Az idén a kitavaszodás 2—3 héttel korábban kezdődött, ennek jóvoltából a mezőgazdasági munkák is lényegesen előrehaladottab- bak, mint az előző évben. A tanácsi szektorban már- rius 15-ig az előirányzott vetést cukorrépából 82, napraforgóból 44 és burgonyaültetésből 42 százalékra teljesítették a gazdaságok. Ugyanezek az arányok az előző év azonos Időpontjáig csak 10—16 százalékos teljesítés körül alakultak. Az őszi vetésű gabonafélék — annak ellenére, hogy az előnövények kései betakarítása miatt esetenként megkésve kerültek magágyba — viszonylag jól teleltek. A felmérések sfeerint a téli kipusztulás mértéke jóval alacsonyabb az előző évinél. A tanácsi szektor gazdaságaiban — a márciusi állapotbecslések alapján — az őszi vetésű kalászosok 25 százaléka jónak, 52 százaléka közepesnek és 23 százaléka gyengének minősült. Az 1971. március. 31-i állatszámlálás adatai szerint a megyében a szarvasmarha-állomány 3 százalékkal kevesebb, a sertésállomány pedig 33 százalékkal több volt, mint 1970 első negyedévében. Az anyaállatok közül a tehenek száma kismértékben csökkent, a kocáké viszont jelentősen emelkedett. Tovább csökkent a lovak és a juhok száma, ezzel szemben a baromfiállomány számottevően emelkedett. Az elmúlt év végi gépösszeírás szerint — bár a mezőgazdaság főbb erő- és munkagépállománya gyarapodott — a gépi beruházás tavaly sem érte el a kívánt mértéket. Az állami gazdaságok 11 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pedig mindössze csak 1 százalékkal növelték traktorállományukat. Sajnos, a 4 éves és ennél öregebb traktorok aránya az állami gazdaságokban 58, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben pedig 70 százalék. Értékesítés A megyei székhelyű iparban az első negyedévben értékesítési gondok nem voltak. Jelentősen növekedett a vágóállatok eladása. A vágósertés-értékesítés közel két és félszerese az egy évvel korábbinak, a vágómarha és a baromfi forgalombahozatala 27 százalékkal nőtt. Az állati termékek közül a tej értékesítése kismértékben emelkedett, ugyanakkor tojásból 18 százalékkal kevesebbet adtak át, mint az előző év azonos időszakában. H lakosság ellátása és életkörülményei A megye valamennyi gazdasági ágazatában tovább bővült a foglalkoztatottság. A helyi közlekedés 9, a kereskedelem 7, az állami mezőgazdaság 5, az ipar és az építőipar megközelítőleg 4 százalékkal több munkavállalót foglalkoztatott, mint egy évvel korábban. Ezekben az ágazatokban az átlagos havi keresetek is mintegy 5—10 százalékkal növekedtek. A megye lakosságának készpénzbevétele — az MNB adatai szerint — 1971. első negyedévben mintegy 14 százalékkal volt több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az OTP-nél és a takarékszövetkezeteknél elhelyezett lakossági betétállomány mintegy 176 millió forinttal gyarapodott, és meghaladta a 2,2 milliárd forintot. A lakossági hitelállomány az év végihez képest 13 millió forinttal növekedett. A negyedév folyamán majdnem 23 millió forint áruvásárlási kölcsönt igényelt a lakosság, 25 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ebben szerepet játszott, hogy elektromos hűtőszekrényt, kismotorkerékpárokat és egyes importkerékpárokat március 31-ig, centrifugát pedig március 10-ig lehetett hitellevélre vásárolni. Az OTP finanszírozásában 821 lakás építését kezdték meg, 103-mal többet. mint 1970 első negyedévében. A lakások 55 százaléka családi ház, 36 százaléka pedig bér- és szövetkezeti építési formába tartozik. Ezzel összesen 2944 lakás kivitelezése van folyamatban, 9 százalékkal több, mint tavaly az első negyedév végén. A megye kiskereskedelme az első negyedévben több, mint másfél milliárd forint forgalmat bonyolított le, amely 14 százalékkal több, mint 1970 hasonló időszakában volt. Az élelmiszerek és a vegyes iparcikkek eladásának növekedési üteme jelentősen meghaladta az országost, míg a ruházati cikkeké most is elmaradt attól. A fontosabb élelmiszerfélék közül jelentősen csökkent a tojás, vaj, étolaj, margarin bolti kiskereskedelmi eladása, míg a kávé és a bor forgalma számottevően nőtt. A forgalom 54 százalékát a kereskedelem állami szektorának boltjaiban bonyolították le, amelynek több mint fele a tanácsi vállalatokhoz tartozott. A szocialista bolti kiskereskedelem forgalmát 832 millió forint értékű átlagkészlettel bonyolította, amely 17 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év első negyedévében. Különösen a ruházati szakmában volt ez érezhető, ahol fokozott hitel-igénybevétellel is biztosították az átlagosan 83 napra elegendő készletet a múlt évi 74 nappal szemben. Az életkörülménye^ egyik fontos meghatározója a lakáskultúra színvonala. A korszerű lakások építésével egyidejűleg a lakás- felújítások és karbantartások szolgálják e téren is a fejlődést. Az öt város ingatlankezeléssel foglalkozó vállalatainak hatáskörébe közel 8 ezer lakás tartozik. Ezer lakosra 218 rádióelőfizető és 121 televízió-előfizető jut (városokban ez az arány 235, illetve 163). A megyében a legnépszerűbb napilapok a Népszabadság és a Petőfi Népe. Az előzőből 10, az utóbbiból 11 millió példányt ad-> tak el a múlt évben. A 111 tanácsi művelődési intézményben 4300 ismertterjesztő előadást tartottak. Az évenként ismétlődő nyelvtanfolyamokon mind több a résztvevő, a legutóbbi évben számuk 16 százalékkal nőtt, , ,
