Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-19 / 297. szám

Építette a Bácska Kisipari szövetkezet a több lakásért s z fi Kegyében tiairílik az erő! A jánoshalmi központú Bácska Ktsz eddig minden esztendőben benevezett a Bács-Kiskunban működő, illetve az országban dolgozó kisipari szövetkezetek közt zajló versenybe. Az utolsó évtizedben — legutóbb ta­valy — összesen három alkalommal érdemelték ki teljesítményükkel a „Kiváló Kisipari Termelőszövet­kezet” megtisztelő címet és n vele járó jutalmat. A háromszoros kiváló kisipari szövetkezet, a Bácska Ktsz híre eljutott az országhatáron túlra is — például a szomszédos Jugoszláviába. Szabadkán, valamint Smedorovóban újabb piacot hódítottak meg a szövet­kezet termékei. A Duna menti Smedorovónak 30x90 négyzetméteres alapterületű, vasvázas csarnokot ké­szítenek. Az előregyártott elemeket vasúton szállítják a helyszínre, ahol jugoszláviai munkások veszik át a stafétabotot: összeszerelik a Jánoshalmáról származó elemeket kész létesítménnyé. A Bácska Ktsz lakatos­üzemében jó ütemben folyik a munka, hogy a közelgő február végi határidőre elszállítsák a vasszerkezeteket. A tárgyalások tapasztalatai arra vallanak, hogy ez a megbízás mintegy előhírnökké a további exportlehető­ségeknek. A kisipari termelőszövetkezetnek az a szán­déka, hogy tovább szélesítse a mindkét félnek kedvező kishatármenti árucsereforgnlmat. A megállapodások a vasas szakma produktumain túl érintik a ktsz bőr­díszmű, műanyag és textálruházati cikkeit is. A ki­alakult ismeretség, kölcsönös közeledés többet jelent a hivatalos üzletkötéseknél, megrendeléseknél, szerző­dések aláírásánál. így például a jánoshalmi szövet­kezeti sportegyesület, a Spartacus szívesen látott ven­dég Horgoson és viszont. A két község futballcsapatai minden évben rendszeresen találkoznak. . A Bácska Ktsz tagja a kisipari termelő­szövetkezetek külkereske­delmi társulásának. A megalapozott piackutatás és végrehajtott fejlesztés révén Moszkvába is szál­lítottak nemrég baromfi­etető gépsorokat. A ter­mék jó véleményt kapott bemutatkezása alkalmá­val: a moszkvai kiállítá­son. Ahogy a hazai kiál­lításokon és vásárokon is elismerést, váltottak ki a gyártmányaik. A Bácska Ktsz termé­kei az idén három kiál­lításon vettek részt. Má­jusban a Budapesti Nem­zetközi Vásáron jelentek meg a műanyag hajóik. Augusztusban a megyei jubileumi kiállításon Kecskeméten szerepeltek ugyancsak műanyag alap­anyagból készült hajók­kal, ezenkívül bőrdíszmű­árukkal. textilruházati cikkekkel és különböző, vasipari gyártmányokkal. Bemutatkozásukkal máso­dik dí jat szereztek, amely mellé elismerő, kitüntető Dávodon az Augusztus 20, nevű termelőszövetkezet szá­mára épít sertéstelepet a Bácska Ktsz. A létesítmény nagyságát jellemzi, hogy a kocaállományt tekintve 460 férőhelyes és évente körülbelül 10 ezer hízót bocsát ki. Az építők az idei évben alapoznak, berendezik a fel­vonulási épületeket. A sertéstelepet előregyártott ele­mekből, úgynevezett mczőpanelekből szerelik össze. A mezőgazdasági üzemrészt — úttörőként — az olasz Gigi-cég eljárásával Nyékládházáról a helyszínre szál­lított panelekből hozzák léit* Rövidesen átadják rendeltetésének a Bácska Ktsz építői Bácsbokedon a ser­téstelepet, amelynek a hizlal dá.ja 2700 férőhelyes. A tömbösített megoldású léte­sítmény előregyártott vasvázas szerkezeten nyugszik. A telepen a célnak megfe­lelően különféle típusú épületeket készítettek. Napról napra emelkednek az úgynevezett felmenő falak sükösdön. A jános­halmi központú ktsz művelődési házat épít itt, amelyben a színháztermen, klub­helyiségeken kívül presszó is helyet kap. A kultúrházat 1971 végén bocsátja a művelődni, kikapcsolódni vágyó sükösdiek rendelkezésére a kisipari termelőszö­vetkezet építőrészlege. Ebben a községben olyan létesítményt teremtenek, amely berendezésével lehetővé teszi a szabad idő hasznos és célszerű eltöltését a leendő vendégeknek. okleveleket is kaptak. A mezőgazdasági kiállításon és vásáron pedig a készü­lő dávodi sertéstelep ma­kettjét. állatszállító pót­kocsikat és tartálykocsi­kat, kötélárukat vonultat­tak fel. A bemutatón je­lentős sikert könyvelhet­tek el maguknak, amit az is mutatott, hogy elhozták az OKISZ nagydíját. Az exporttevékenység — s a hozzákapcsolódó piac­kutatás —; mégis inkább csak fémjelzi munkáju­kat. Mindennapi tevé­kenységük döntő részét Bács-Kiskun területén fejtik ki, itt csapódik le akár az árutermelésük, akár a javító-szolgáltató munkájuk eredménye. Já­noshalmán például az összlétszámból mintegy hétszázötvenen dolgoznak. Az itt foglalkoztatottak nagyobb része nő. A szö­vetkezeteknek székhelyet adó nagyközségben a fényképész szakmán kívül minden lakossági javító­szolgáltató ágazatban mű­ködtetnek részleget. Az ő nevükhöz kapcsolódik a pausále-forma meghono­sítása is. Az országban először a Bácska Ktsz kezdeményezte az áta­lánydíj befizetéséhez kö­tött javítások és karban­tartások rendszerének be­vezetését. bajai járás területére összpontosítják. A mun­kát úgynevezett, főépítés­vezetői rendszerben szer­vezték meg. a központ Jánoshalmán található. Itt dolgozik a tervező, előkészítő, és számlázó egység is. A kisipari ter­melőszövetkezet építésve­zetőségei a következők: JÁNOSHALMA A működési terület a megye déli részét fogja át Baja kivételével. Elsősor­ban a mezőgazdasági lé­tesítmények kivitelezésére szakosodtak. Ezenkívül kislakásokat építenek és a tervek szerint kéteme­letes lakóházakat ugyan­csak létrehoznak OTP- beruházásban. Kétségtelenül jelentős az a teljesítmény, amit a főépítésvezetőség a kör­zet termelőszövetkezetei­nek megrendelésére nyújt. Bácsbokodon 32 millió fo­rintos beruházási költség­gel készülő sertéstelepet fejeznek be rövidesen. A MEZÖBER a dávodi ser- téskorpbinót felépítésével szintén a Bácska Ktsz-t bízta meg. Az idén, befe­jezik a helyszínen az ala­pozást és a szerződésben meghatározott dátumra, 1972 végére átadják az évente körülbelül 10' ezer hízót kibocsátó sertéstele­pet. Mélykúton hyolcittillió forint értékű takarmány­keverő telepet létesítenek. A munkák a befejező sza­kaszba értek. Más területre vezet át egy következő vállalkozá­suk. Sükösdön hárommil­lió forintos befektetése művelődési otthonon dol­goznak a ktsz munkásai Magasabb szinten Leglényegesebb ágaza­tuk az építőipar. Erre sza­kosodnak, gépesítenek, ta­nulmányozzák az újabb eljárásokat, hogy a lehe­tőségekhez képest a leg­korszerűbb technológiát alkalmazzák a gyakorlat­ban. Érdekes, a szövetkezet szinte megtartotta azokat a termelési arányokat, amelyek a megalakulása­kor jellemezték. A szin­tet természetesen — a változó igényekhez iga­zodva — mind magasabb­ra emelték Az építőipar az induláskor — az 1950-es évek elején — a tevé­kenységnek körülbelül 60 százalékát tette ki. Az ágazat arányos részesedé­se az egészből az idei év kimutatásai szerint 10 százalékkal növekedett. A mennyiség és a munka mi­nősége viszont annál fi­gyelemre méltóbban vál­tozott meg. Az önmagukkal szem­ben támasztott mérce emelésének belső igényére valLhőJüt például az alu­minium tetővel fedett vasvázas csarnokok ké­szítésében az országban egyedüli gyártókként tart­ják számon a Bácska Ktsz-t. Ilyen, látványos­ságnak is impozáns sze­relőcsarnokokat hoztak létre — közösen a Ha­jó- és Darugyárral. — Szé­kesfehérváron, Debrecen­ben és Inotán. Az építőipari felszerelt­ségük évente 70—80 mil­lió forintnyi érték terme­lésére képes. Az eddig megkötött szerződéseik összesen 140 millió forin­tot kitevő munka elvég­zésére szólnak A kapaci­tásuk kihasználtsága te­hát csaknem 1972 végék biztosítottnak látszik. le'entős teljesítmény Építőipari erejüket dön tőén és meghatározóan Bács-Kiskun területére, illetve a megye határain belül a kiskunhalasi, és a A szövetkezet életében igen fontos szerepet játszik a vasipari ágazat, amely szinte már külön hagyomá­nyokkal rendelkezik. A dolgozók korszerű és jól fel­szerelt műhelyekben végzik munkájukat, öltöző, fürdő és ebédlő áll a rendelkezésükre. A vasasok úgy kap­csolódnak az építőipari részleghez, hogy előregyártóit szerkezeteket készítenek. Ezenkívül sok helyütt nagyon jól ismerik már az innen kikerülő, különböző típusú pótkocsikat üt

Next

/
Oldalképek
Tartalom