Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

6. olflal 1970. november IS. szerte 55 év után „Bajai nap” a megyei településfejlesztési kiállí­táson. A kecskeméti váro­si tanácsháza első emelete reflektorfényben úszik. Ünneplőbe öltözve „repre­zentálnak” a bácskaiak e napra ideutazott követei: Baja város és járás veze­tői, a rengeteg érdeklődő. Olyan színes kavargás töl­ti be a tablók kulisszáiból alakult folyosót, a dísz­terem makett-városa kö­rüli „sétányt”, mintha va­lamilyen filmfesztivál fo­gadása zajlana. Papp György elvtárs, a bajai városi pártbizottság titkára áll a le-föl hul­lámzó tömeg közepén, kö­zéptermetű, őszülő, szikár arcú férfi társaságában. Gyakran csapódik hozzá­juk valaki, néha egész kis csoport is. Ilyenkor jó ízűt csevegnek egy-két per­cig, aztán cserélődik a társaság. Az „erős” szem­öldökű elvtárs — ott Papp György mellett nem isme­rős. De hát laknak Baján jó pár ezren — akikkel még nem találkoztam. Nagyot nézek, amikor a pártbizottság titkára be­mutatja az „idegent”. — Stern Dezső elvtárs... Bajai születésű — ott is érettségizett a mai III. Bé­la Gimnázium elődjében —, de még 1915-ben el­került hazulról. Bevonult katonának, 1916-ban fog­ságba esett az orosz fron­ton. Kint is maradt. Szol­gált a Vörös Hadseregben, 1918 óta az SZKP tagja... Ötvenöt esztendő után most — november 7-e al­kalmából látogatott Ma­gyarországra, s néhány napra lejött Bajára is... Építészmérnök Stern elv­társ, de már nyugdíjas. Moszkva közelében egy kisvárosban lakik. Kollé­gátok is, hiszen az ottani lap társadalmi munkatár­sa. Nyugdíjas, de mint pártmunkás ma is intenzí­ven dolgozik; az isztrai városi pártbizottság építé­si osztályának — ez egy társadalmi bizottság — vezetője... Az élénk, fekete szemű vendég már hosszú pilla­natok óta tiltakozóan tart­ja fel két kezét. Szerény, Döményi József kíséreté­ben ... Ő, a ház, ahol laktót, már nincs. Illetve másik van a helyén... Csak a város közepe ma­radt a régi, a jellegzetes tér, karakteres középüle­teivel ... De másfelé? Hogy beépült, mennyi új, modern háztömb, város­negyed. „Akkor — Baja- szentistván még 4 kilo­méterre volt Bajától...” — A kórház a városon kí­vül esett, ott volt a vá­ros széle, ahol ma a Ganz Villamossági... Az AKÖV, a Dózsa György úti laká­sok, az úttörőszékház és környéke helyén pusztaság volt. A vasútállomásnál nagy tér, eperfák, selyem­gubó begyűjtőhely... A Sugovicán fahíd, a mai Pe- tőfi-szigeten gyümölcsfák. (Ötvenöt év után meg le­het mondani: mint gyere­kek dézsmálgattak egy ki­csit a tilosban.) ' Ismerős azonban ... már senki... Vonattal utazott le Pestről, s a bajai állo­máson — derűs „konspi- rációs” ötlet — a nála le­vő vörös szegfű volt az ismertetőjel... Felejthe­tetlen napok a rég látott szülővárosban. Mindenütt meleg barátsággal, kedves­séggel találkozott. Nem de határozott mosollyal | győzi emlegetni, milyen állítja meg Papp elvtársat. | kitűnő kollektívával jött rét... Az az igazság, hogy i Az ám. mikor elment ak­— Sok, sok ez a dicsé- I össze a Finomposztóban !, hogy kás vagyok, hasonló tíz- ! uzem\. • egyszerű párttag, pártmun- régen Bajáról sehol ezrekhez... Aztán együtt magyarok, szovjet vendégek. Megha- Pár lépés a szerkesztő- j tóttá az őszinte barátság a szovjet hatalom meg­születéséért fegyverrel küzdöttek. — Kádár János elvtársat a gyerekek is ismerik odakint. Az elv­társak idézgetik olyan „kimondásait”, mint — nem lehet szovjetellenes kommunizmus, az non­szensz. ... Búcsúzófélben volt már Stern Dezső elvtárs, amikor a szerkesztők gyű­rűjében újságírói munkás­ságáról szólt. — Városrendezéssel, épít­kezésekkel foglalkozó cik­keket írok. No, nem so­kat ... De mikor úgy ér­zem, szükséges. Mert ta­pasztaltam — s azt hiszem maguk is —, hogy ha valakinek csak úgy szó­val megmondtam, ezt nem jól csináltad, vagy azt célszerűbb volna tenni — a szó lepergett. De ha ugyanazt megírom, s a közvélemény elé tárom ... Hiszen tudják — mosoly­gott, s tárta szélesre két karját... Ügy az újságnak is nagyobb a tekintélye... Tóth István ségi titkárság, az egyik szerkesztő szobája üres, nyugodtabban beszélgethe­tünk. Míg letelepedünk, még azért gazdagodik egy­két vonással ennek a való­ban egyszerű, pózmentes elvtársnak a portréja. A ezernyi bizonyítéka... „Odahaza — Isztrában — is ennek a barátságnak a mélyítésén munkálko­dom... Igen szeretik, be­csülik a szovjet emberek a magyarokat — 30 ezer magyar internacionalista Magyar Tanácsköztársaság Kett d 100 ezerből, akik levereset kővetően —part­megbízatásként Bécsben * Érdekes program a bajai ifjúsági klubban A Bajai József Attila Művelődési Központ szer­vezésében működő ifjúsági klub már évek óta vezető szerepet tölt be megyénk klubmozgalmában. Ezt el­sősorban érdekes és tartal­mas klubéletének köszön­heti. Jól szervezett előadás- sorozataival és vidám kö­tetlen összejöveteleivel a szórakozni és művelődni vágyó fiatalok széles réte­geit egyesíti. Ez évben két ifjúsági szabadegyetemi sorozatot szerveztek. A csillagászati —űrhajózási szabadegye­tem nyolc előadására csak­nem kétszáz hallgató je­lentkezett. A sorozat érde­kessége, hogy az MTA Csil­lagvizsgáló Intézet Bajai Obszervatóriumában ren­dezik meg, és diavetítések­kel és távcsöves bemutató­val, természetben szemlél­tetik az előadásokat. A szabadegyetem a világűr­kutatás modem és mond­hatni még nyitott kérdé­seinek világába vezeti be a hallgatóságot. A csilla­,Galléros” víztorony épült Szegeden Szegedén svéd—magyar szabadalom alapján épült fel az új lakónegyed — Tarjántelep — 62 méter magas „galléros” iker víztornya. A közös alapra helyezett ikertorony felső, kúpos pohár alakú tar­tálya nyolcszáz köbméteres, az alatta levő ,,körgallér” pedig ezerötszáz köbméteres. (MTi foto — Tóth Béla felv. — KS) dolgozott a húszas évek elején. Sok neves forra­dalmárunkkal működött együtt, ismerte — már ak- j kor — Illés Bélát. A má­sodik világháború alatt — civil mérnök, de ezredesi rangfokozattal — hidakat, vasutakat épített. Életmű­vét számos nagy, élelmi- szeripari létesítmény je­lenti, amit mintegy 40 év alatt épített. — Azóta nem volt Ba­ján?... — kérdem szinte hitetlenkedve. — Több mint fél évszázada ... Az egykori szülővárosról megőrzött képek emléke mosolyt varázsol Stern elvtárs arcára Meséli, hogy két napig járta a várost Rean Bikcsentajev: felelte A pedagógia toktatéi — igen a fiam. Azóta nem do­hányzóm otthon. Szombaton ven­dégeink voltak, ám Akkor kezdődött helyére tettem a a fiam nem zavar - az egész, mikor a kalapomat, és be- tatta magát: fiam iskolába kéz- akasztottam a szék- — Apu, hát nem dett járni. Ahogy rénybe az öltönyö- tudod, hogy inni is hazajött, kijelen- met. veszélyes? A bűn­tette; Másnap a gyerek tettek ötven száza­— Apu! Azt megint nyilatkozott: lékát ittas állapot- mondta a tanító — Tudod-e, apu, ban követik él­ném, hogy a hol- hogy a dohányzás A vendégek sie- mijainkat rendesen ártalmas. A dohá- tősen eltávoztak, én össze kell rakni, nyosok hamarább meg azon kaptam nem csak úgy szét- halnak meg, mint rhagam, hogy félni dobálni. akik nem cigaret- kezdek első osztá­Feltűnés nélkül táznak. lyos csemetémtől, kivittem a cipőmet — Az iskolában Hétfőn reggel vé­tam, ahogy a ne­jem kioktatta a gye­reket: — Ma ne felejtsd el megemlíteni a házi munkát. A fér­finak mindenben segítenie kell ott­hon. — Remélem, rám ez nem vonatkozik? — mondta a fiam. — De bizony rád is — válaszolta ha­tározottan az anyja. ... Több megjegy­zést ezután már nem hallottam a fi­amtól. Fordította: az előszobába, a hallottad£ letlenül meghallot- Zahcmszky László gok keletkezése és fejlődé­se, a változó fényű és kü­lönleges csillagok a világ- egyetem megismerésének legizgalmasabb fejezetei korunkban. E kérdésekhez kapcsolódnak az űrhajózás témakörei. A kutatás leg­újabb eredményeit, a nap­rendszer megismerésének távlatait és a földünket kö­rülvevő bolygók világának kutatásának módjait dr. Ili Márton, a fizikai tudomá­nyok kandidátusa, az ob­szervatórium igazgatója is­merteti és így a hallgató­ság „első kézből” szerezhe­ti be ismereteit. Az ifjúsági szabadegye­tem másik, nagy vállalko­zása a művészeti előadások sorozata. Az ifjúsági klub helyiségeiben megtartott foglalkozásokon a helyi képzőművészettel ismerke­dik meg a hallgatóság. Az első előadás a huszadik század festészeti irányza­tait vázolta fel, a második Baja festészetének múltját ismertette és a következő nyolc alkalommal pedig egy-egy festőművészt hív­nak meg a fiatalok közé. Éber Sándor, Miskolczy Ferenc, Kun István, Noel ö. Gábor, Göldner Tibor, Wein träger Adolf és B. Mikii Ferenc képbemutató­val egybekötött látogatása a szabadegyetemi előadá­sokon nemcsak esztétikai ismeretek feldolgozását kí­nálja, hanem az „élő” mű­vészet, az alkotási gondok és eredmények világát is feltárja. A kötött, ismeretterjesztő program mellett az alka­lomszerű filmvetítések és viták, műszaki újdonságok ismertetése, táncestek, já­tékos és vidám vetélkedők és kamarakiállítások is sze­repelnek a klub tervei kö­zött. Minden jel arra mu­tat, hogy a bajai ifjúsági klub foglalkozásai megér­demelt sikerre tesznek szert a jövőben is. (—ts) Szellemidézés a patikamúzeumban Szeretek múzeumba jár­ni! És mert mindig cso­dáltam és nagy tisztelettel tekintettem a régészekre és muzeológusokra, most is valami titok megtudója­ként kerestem fel a Bács- Kiskun megyei gyógyszeré­szek történeti gyűjtemény­anyagát. Lebilincselő látványt nyújtott a sok-sok régi tárgy, a régi kéziratok, könyvek, edények és bú­torok. Órákon át időztem a tisztes gyűjtemény falai között, és annyira bele­merültem a nézelődésbe, hogy észre sem vettem — odakinn már besötétedett. Csendes szombat délutáni magányomat semmi sem zavarta. Ez a csend, a kinti sö­tétség varázslatot lebben- tett körém. A falakról szi­gorú tekintettel néztek le rám az „öregek”, Kecs­kemét híres-neves gyógy­szerészei. Képzeletem ré­gi elbeszélések „kísértet- óráját” idézte fel bennem. Körüllebegett Handtel Ká­roly, Katona Zsigmond, Fördös Lajos és a tö.bbi, már régen porladó „tu­dós gyógyszerész”, idős pa­tikus emléke. Szinte láttam a fehér porcelánokon, íaedényeken, régi üvegeken a kéznyo­mokat, láttam őket „fe­hér köpenyes szellemek­ként” centigrammok fölé hajolva dolgozni, a köny- nyűbillenésű patikamér­legeket félmagasra emel­kedve játszani, és a han­gok, a zörejek keveréke visszavitt hozzájuk abba a korba, amikor még az ő munkájukat bűvészeinek, ördöngős mesterségnek tartották. Egy savmarta könyv fölé hajolva hallani ben magányos múltba­révedésemet egész délután nem zavarta meg senki sem. Andriska Mária Megjelent A Kincses Kalendárium Negyedszázados múlt még egy kalendárium életében is jelentős idő. Az 1971. évi Kincses Kalendárium pedig 1945 óta már a hu­szonhatodik. A Kincses e negyedszázad alatt azonban egy cseppet sem öregedett, ellenkezőleg: tartalmában is, külsejében is egyre fia­talabb ! Se szeri, se száma a sok érdekes írásnak, amit az olvasó az 1971. évi Kin­cses Kalendáriumban talál csak a példa kedvéért: szí­nes fényképekkel illuszt­rált írás a szeszélyes idő­járás okairól, aztán a tu­dós, a színésznő, a politi­kus, az Európa-bajnok úszónő és a szövetkezeti elnök válaszát arra a kér­désre, hogy mi lesz 2000- ben, a hírnév felé elin­dult, harminc éven aluli költők és írók alkotásait, színes írást az ejtőernyőzés történetéről — és még sok­sok érdekes, lebilincselő olvasnivalót. A Kincses képanyaga va­lóságos meglepetés lesz az olvasónak. A mélynyomású fényképek hosszú sora a múlt esztendő krónikáját idézi fel, az árvíztől a kül­földi csodabogarakig. A véltem a hangos-haragos j Kincses színes offszetnyo- szót. amit egyikük mond- mással készült részében pe- hatott, amikor a sav oda- dig a Szabad Föld 1970. cseppent. I évi gyermekrajz-pályázatá­Tisztelettel fejet hajtva ra beküldött legszebb mun­nagy gyógyszerésvelödeink előtt akaratlanul Petőfit idéztem. Talán ő is ha­sonló hangulatú révület­ben írhatta? „Mécsemnek lángja mint lofiog? mi lengeti? Ti lengtek itten mécsem körül, ti népem ősei”. .Sajnos, 4a üres teremj; kákban gyönyörködhet az olvasó. Divat és kézimunka, a gyerekeknek sok-sok játé­kos ötlet és olvasmány, sport és sok humor gazda­gítja az 1971-es Kiscses Kalendáriumot. Jó szívvel ajánljuk az olvasók figyeLroébeú

Next

/
Oldalképek
Tartalom