Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-04 / 259. szám
tanács jubileumi ülése tét mondott Varga elvtárs a megyei tanács, a járási, városi, valamint községi tanácsok valamennyi tagjának és tisztségviselőjének, a tanácsi apparátus, az intézmények és intézetek vezetőinek és dolgozóinak az elmúlt húsz évben kifejtett tevékenységükért. A megyei tanács testületé ezután a vb elnöke javaslatára döntést hozott, mely szerint a tanácsrendszer létrejöttének 20. évfordulója alkalmából határozatban köszönti Bács- Kis-kun megye lakosságát, valamennyi szintű tanácsát és azok tagjait. Az ünnepi tanácsülés további részében a . Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökének megbízásából dr. Varga Jenő vb-elnök kot mánykitüntetéseket nyújtott át. Eredményes munkássága elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát Baunoch György vb-titkár (járási tanács, Kiskunhalas), dr. Mező Mihály vb-elnökhelyettes (Kecskemét), Takács József megyei tanácstag (Kecskemét), Tátrai Béla hivatal- vezető (Kecskemét), Varjú Pál osztályvezető (megyei tanács), Váradi Albert vb- elnökhelyettes (járási tanács, Baja); a Munka Érdemrend bronz fokozatát Bárkai Istvánná vb-elnök (Hetényegyháza), dr. Bognár Imre főelőadó (megyei tanács). Cserjés Sándor vb- elnök (Császártöltés), Dorogi Béla csoportvezető (Kecskeméti Járási Tanács), Herczog György főelőadó (megyei tanács), Kelényi \ László vb-elnök (Dunaegy- j háza), Kovács István vb- titkár (Kerekegyháza), Pod- I maniczky Béla, a Kecskeméti Járási Tanács állandó bizottsági elnöke, és Zsebő Sándorné csoportvezető (Kiskunhalas) vették át. Ugyancsak a Munika Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült Sándor Mihályné, a Vaskúti Községi Tanács V. B. titkára, aki betegsége miatt nem vehette át a magas elismerést. A továbbiakban Varga elvtárs a megyei tanács tíz tagjának a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által a jubileum alkalmából alapított elismerő emlékokle- velet nyújtotta át. Majd dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke kért szót. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Varga Jenő elvtársnak kétév- tizedes, eredményekben gazdag munkássága elismeréseként emlékoklevelei adományozott. S az Elnöki Tanács megbízásából megköszönve Varga elvtárs eredményes munkásságát átnyújtotta az oklevelet. A kitüntetettek, illetve el. ismerésben részesültek nevében Podmaniczky Bélr mondott köszönetét. Az ülést levezető elnöl indítványára ezután dr •Horváth István, megyei tanácstag lemondása folytál megüresedett végrehajtó bizottsági tagsági tisztségé be a tanácsülés egyhangú lag Erdősi József elvtársa választotta. Az ezt követően elren delt rendkívüli ülésén : végrehajtó bizottság érdé mei elismerése mellett, sa ját kérésére felmentette vb elnöki tisztéből dr. Varg; Jenő elvtársat, aki más fontos beosztásba kerül Tagjai sorából egyidejűle Erdősi József elvtársat bíz Ita meg a megyei tanác végrehajtó bizottsága elnö I ki tisztével. Kitüntetések a megyei tanácsnál Megtartotta első ülését a megyei pártbizottság (Folytatás az 5. oldalról) I pártértekezlet folytatta László, Major Imre, Mól- , munkáját, amelynek kerenar János, Slachta István, teben */, G^ne[ Jozsef’ a partértekezlet elnöke ismertette a pártbizottság döntéseit. A pártértekeziet befejező aktusaként felszólalt még Nyers Rezső, az Szabó Lajos, Urbán Pálné és dr. Weither Dániel. A gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottság , elnöke: Buda Gábor. Ezen belül a gazdaságpolitikai munkaközösség vezetője: Dörner Henrik. Tagjai: Bajzák Béla, dr. Csontos Gyula, Gerőcs István, Horváth Elekné, Kóczián Zoltán, dr. Kőrös Gáspár, Lon- tai Tibor, Lukács Ferenc- né, Miklós János, Szabó Ferenc, Szendrei Sándor, Tohai László és Varga Ferenc. A szövetkezetpolitikai munkaközösség vezetője: dr. Glied Károly• Tagjai: Agócs István, Boza József, Brachna János, Fekete László, Hónig Ferenc, dr. Maár András, Magony Imre, dr. Matos László és dr. Varga Antal. A megyei pártbizottság a párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőjévé Iván Istvánnét, a propaganda- és művelődési osztály vezetőjévé Dudás Benjámint, a közigazgatási és adminisztratív osztály vezetőjévé dr. Posváncz Lászlót, a gazdaságpolitikai osztály megbízott vezetőjévé dr. Matos Lászlót, a pártgazdasági és ügykezelési osztály vezetőjévé Sándor Imrét, az oktatási igazgatóság vezetőjévé Szabó Lajost, a Petőfi Népe főszerkesztőiévé pedig dr. Weither Dánielt nevezte ki. A megyei pártbizottság első ülése után a megyei A megyei párt értekezletről ' tudósítottak: DB. WELTHER I DANIEL, F. TOTH PÁL, PERNY IRÉN. KERESKE- j Dö SÁNDOR, HATVANI | DANIEL, NAGY OTTÖ. A felvételeket PÁSZTOR ZOL- TAN és TÓTH SÁNDOR készítette. MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára, Erdősi József és dr. Varga Jenő. A megyei pártértekeziet az Intarnacionálé eléneklé- sével ért véget. A megyei (Folytatás az 1. oldalról) idők feladata annak előkészítése, hogy a tanácsok felsőbb osztályba lépjenek; korszerűsödjön az államigazgatás és a lakosság még közvetlenebbül vegyen részt az állami munkában. Ezt követően a végrehajtó bizottság nevében köszöneBEMUTAT/UK dr. Romány Pál elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát Romány Pál elvtárs 1929- ben, a Szolnok megyei Sza- jol községben született. Középiskolai tanulmányai Szolnokon, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten az agrártudományi egyetemen végezte. Már diák korában bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, majd az egyetemi pártszervezet titkára lett. Agrármérnöki oklevelének megszerzése után az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumában, illetve a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott különböző beosztásokban. 1954-től a Borsod megyei Mezöcsát állami gazdaságát vezeti. Ebben az időben a járási revíziós bizottság elnöke és a megyei pártbizottság tagja. 1958-tól az Állami Gazdaságok Borsod és Heves megyei Igazgatóságának vezetője. Innen került az MSZMP Központi Bizottsága államgazdasági, illetve gazdaságpolitikai osztályára, ahol osztályvezető-helyettesként dolgozott. Titkára a Központi Bizottság szövetkezetpolitikai munkaközösségének. Tagja a Központi Bizottság apparátusa pártbizottságának és több országos társadalmi szervezet vezetőségének. Elnöke a Gazdálkodás című, agrárgazdasági és üzem- szervezési folyóirat szerkesztőségének és tagja a Pártélet szerkesztő bizottságának, valamint a Szövetkezeti Tudományos Tanácsnak. Elvégezte a Szovjetunió Kommunista Pártja pártfőiskolájának továbbképző tanfolyamát. Kandidátusi tudományos fokozatot agrárgazdasági témájú munkája alapján nyert. Könyv, illetve tanulmányként több hasonló témájú publikációja jelent meg. 23. .,Azt mondta, a közelben lát egy tanyát, oda bemennek, s ha a kislánya nem lesz jobban, egyedül hajtsak Ba- konyíürtre, ahol segítenek majd lerámolni a bútorokat. Most várjak, ő visszajön, s megmondja, hogyan döntött. Rágyújtottam, leengedtem az ablakot és kitekintettem. Borús éjszaka volt, metsző és hideg szél fújt: valahol jégverés lehetett. Villámlott és közeledett felénk a vihar. Két perc sem telhetett el, s a férfi újra rámkopogott, hogy induljak, a gyerek már össze is szedte magát. Furcsálltám, amellett, magam is pihentem, levegőztem volna egy kicsit. Visszaültem, elindítottam a kocsit, és ettől kezdve nem álltam meg. Utasaim, mivel végig sötétben voltak — bár elemlámpákkal rendelkeztek —, valószínűleg átaludták az utat. Virradat előtt értünk Bakonyfürtre, ahol Medgyes- sel és a felkeltett vasúti forgalmistával hármasban lerakodtunk. Arra a kérdésre, hogy a falusi vasútállomásra érkezve, tapasztalt-e valami rendkívülit. Tóth némi töprengés után azt válaszolta, hogy „talán”. Az egyik szekrény — háromajtós, közepe tükörrel felszerelt stílbútor —, a leemeléskor háromszor olyan nehéznek bizonyult, mint Szolnokon, amikor kocsira rakták. Tóth, bár hajnalban természetesen sokkal fáradtabb volt, mint induláskor, a súlykülönbséget rendkívül nagynak érezte. Az ügyhöz akkor nem fűzött megjegyzést, annál kevésbé, mert útközben több olyan holmit is berakhattak a szekrénybe, amit Szolnokon még külön rámoltak fel. Tóth az állomásról Veszprémbe hajtott, s az ottani szállodában aludt.” A szöveg, amit az elhárítok a budapesti központtól kaptak, befejeződött, de a kérdésekre, amiket nyitva hagyott, a „revizoroknak” kellett felelniük, a három tisztnek, akik az új adatokat beírhatták a nyomozás üres kockáiba. Elsőnek a főhadnagy szólalt meg: — Mi keresni valója lehetett Medgyesnek az átmenti tanyán? Milyen segítséget kaphatott volna egy idegen parasztcsaládtól? A legtöbb, hogy ágyat vetnek a kislánynak. De fekhely a kocsin is volt. Nyilvánvaló, hogy rosszullét esetén orvos és gyógyszer kell, s ezzel a tanyaiak nem szolgálhattak volna. Medgyes, úgy látszik, nem is tartott rá igényt. Sem ott, sem az útjukba eső községekben. Ha a lány valóban rosszul van, apja a legközelebbi faluba viteti, ahol orvost talál. A tanyára tehát más okból akart betérni. Olyan okból, amit a vezető előtt eltitkolt. A kocsi megállt, de Medgyes hirtelen mást gondolt. Vajon miért? Tény, hogy végül csak dolgát végezni ugrott le... A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1970. évi 27. számú határozatával a tanácsok 20 éves fennállása alatt végzett eredményes munkájukért elismerő oklevéllel, a megyei tanács vb pedig, a Közalkalmazottak Szak- szervezete megyei bizottságával kötött megállapodás alapján emléklappal tüntette ki a megyei tanács hetvenegy dolgozóját, míg 15 éves szolgálata jutalmául tizenhárom tanácsi dolgozó emléklapot kapott. Ebből az alkalomból tegnap délután Kecskeméten a megyei tanács székházé nak dísztermében ünnep munkaértekezletet tartottak Dr. Glied Károly, a megye tanács vb-elnökhelyettes« megnyitó szavaiban méltatta az évfordulót, értékelt a tanácsi munkát, majd fel kérte dr. Varga Jenő elvtársat a kitüntetések átadására. Ezt követően dr. Varg: Jenő meleg szavakkal vet búcsút munkatársaitól majd Erdősi József elvtár köszöntötte a tanácsi ap parátus dolgozóit Ébert tagadban rázta a fejét. — Ez sem egészen stimmel. Ha lánya a kocsin tartózkodott, úgy illett volna, hogy Medgyes legalább pár lépéssel távolabb menjen. Arra, hogy a nyomorék kislány is lekászálódjon a teherautóról, ő is dolgát végezze, és apja segítségével visszatornázza magát, két perc kevés volt. Mindez, az útközben feltűnően súlyossá Vált szekrénnyel együtt, legalább is gyanússá teszi az éjszakai fuvart. Feltehető, hogy a nedvesség, amit a gépkocsivezető a teherautó végénél észlelt a földön... — Mondd ki — bólintott Beke. — Esetleg vér volt... Sötét és borús este lett, mire Beke Zalay alezredes násfai irodájába lépett. Meggyújtotta a villanyt és ablakot nyitott. A friss levegő üde orgonaszagot hozott a Kölcsey utca kertjei felől. Pár perc múlva megjelent Király. Merev és elszánt arca kevés optimizmusról vallott, de láthatólag felvértezte magát a kihallgatásra. Az őrnagy leültette, és cigarettával kínálta, majd bizalmas hangon megkérdezte; — Remélem, tud hallgatni? — Jelentem, igen. — Helyes. Szeretném, ha segítségemre ' — Értettem. Közönségszervezői versenyt hirde a Szakszervezetek Megyei Tanács; A Szakszervezeték Megyei Tanácsa az 1970—71- es évadra is meghirdeti a közönségszervezők versenyét a megye öt városában. A verseny célja, hogy a munkahelyi kollektívák — elsősorban szocialista brigádok — figyelmét ráirányítsa azokra a kulturális rendezvényekre, amelyek hatékonyan elősegíthetik a szakszervezeti mozgalom nevelési célkitűzéseinek megvalósulását. A közönségszervezői verseny fő feladata: — A szakszervezeti és tanácsi kultúrotthon ok rendezvényeinek, — a Katona József Színház előadásainak, házak előadásainak props gálása. Mindhárom intézményt: pusnál differenciáltan éi , tékelik azokat a rendezve nyékét, amelyek legjobba elősegítik a szocialista tt datformálással összefügg feladatok megoldását. A közönségszervezői vei ! senyben eredményese részt vevő propasandistá jutalmazására 25 ez* forintot fordít az SZM’ A versenyben mindé munkahely szakszerveze bizottsága, illetve közör ségszervezője részt vehet. ■ nevezéssel kapcsolati részletesebb tájékoztatás az SZMT által az alaj. szervezeteknek megküldö ifülyitüjukf — valamint a lifiwsan- tájékoztató tartalzmzML
