Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

Á MAGYAR SlOCfALISTA MUNKÁSPÁRT 8Á C S'- K I S K U/4 MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! Szüret Ősz, lombhullás, langyos napfény, sárga levelek, ke­réknyikorgás, hordódöngés — mindenévi obiigát szü­reti riportok képei, agyoncsépelt gondolatsor az első reakcióm a felszólításra: „Egy kis képes szüreti riport kellene!” Autóút, aztán gyaloglás a homokban, jó napot kí­vánok, szabad a nevét, mióta szüretelnek, gyönyörű a termés, és micsoda költői neve van ennek a szőlőfaj­tának: Glória Hungária, Magyarország dicsősége. A fényképezőgép finom kattanásai, „készen is volnánk kollégám, mehetünk”. Mehetünk. Mit is mondhatnék a szüretről? Hogy görnyesztő, cipekedést hozó; hogy mégis a leg­vidámabb paraszti munka? Hogy a szüretelők között rengeteg diákkal találkozom, hogy a tanév részévé vált az iskolában ez a munka? Hogy emlékszem arra az időkre, amikor ezt a táb­lát telepítették, hogy hányán hiányoznak azok közül az idei szüretből, hogy évről évre elmegy néhány ismerős? Hogy a szüret szó mindig is jelképes volt; az, hogy a fiatalok szüretelnek ezekről a tőkékről, kétszeresen jelképes? Hogy a vidáman dolgozó, nevetgélő fiatalok közül talán egynek se jutnak eszébe azok, akik a vesszőket elültették? Hogy nincs is rá szükség? Az idén, az ősz kezdetén kívánjak nekik, meg a többieknek gazdag szüretet? Nem érdemes. Abból az egyszerű megfontolásból, hogy mindannyian tisztában vagyunk vele, a szüret, a valóságos meg minden jelképes szüret eredménye is már a kezdetkor ismeretes, elég csak végiggondolni a beléfektetett munkát, no meg számításba venni a körülményeket, nincs tehát különösebb értelme az effajta kívánságoknak. Talán csak jó munkát érdemes kívánni nekik, a né­hány ezer szüreteiének meg a többieknek, akik dol­goznak, és akiknek nemcsak a szüret, az eredmény, de maga a munka is fizetséget jelent. Olyan szüretet kívánni, amelyért valóban érdemes dolgozni és olyan alkotó-termelő munkát, ami után nyugodtan nézhet­nek minden szüret, mindenfajta számadás elé. Baranyi Pál Rövid volt a nyugalom Ammanban A túszokat hadifoglyoknak tekintik AMMAN A Jordániából érkező, egymásnak meglehetősen ellentmondó hírügynökségi jelentések megegyeznek abban, hogy kedd reggel­re az egész ország terüle­tén elcsendesedtek a lö­völdözések; Husszein sza­vai szerint a jordániai kormánycsapatok ellenőr­zésük alatt tartják a fő­várost, Madzsali tábor­nagy, katonai főkormány­zó pedig kedden felfüg­gesztette Ammanban a ko­rábban elrendelt kijárási tilalmat. Nem sokkal később azonban Madzsali ismét életbe léptette a kijárási tilalmat a főváros egyes kerületeiben, mivel ked­den délelőtt felújultak a harcok Ammannak a ge­rillák ellenőrzése alatt le­vő körzeteiben. Hírügynökségek beszá­molnak róla, hogy Husz- szein hétfőn este a Szíriá­val határos, északi körze­tekben folyó harcokba be­vetette az ország légierőit is. A gerillaközpontokat támadó gépek tévedésből iraki egységekre is lőttek. Jasszer Arafat, a Pa­lesztinái Ellenállási Szer­vezetek Központi Bizott­ságának elnöke a damasz­kuszi rádió adásában ki­jelentette: félrevezetőek azok a hírek, amelyek szerint a fővárost a kor­mánycsapatok tartják el­lenőrzésük alatt. Arafat szerint Amman jó néhány körzetében változatlanul tartják magukat a Palesz­tinái ellenállók; vesztesé­geiket a Központi Bizott­ság elnöke „nj^olcezer ha­lottra és több tízezer se­besültre” becsülte. A Nem­zetközi Vöröskereszt am- mani szóvivője szerint magában a fővárosban öt­ezren vesztették életüket a harcok során. Kiszámíthatatlanok a következményei annak az értesülésnek, amelyet dél­után a Reuter-iroda röpí­tett világgá: a Palesztinái Népi Felszabadítási Front szóvivője bejelentette, hogy a Front az eltérített re­pülőgépek túszként fogva- tartott utasait hadifog­lyokként szándékozik ke­zelni. | „Izrael hadban áll az arab országokkal. Az Egye­sült Államok, Nagy-Bri- tannia, Nyugat-Nómetor- szág és . Svájc, Izraellel kö­zös álláspontra helyezke­dett e kérdésben. Így a Front az izraeli hadifog­lyokhoz hasonlóan e négy ország állampolgárait is hadifogolyként kezeli” — mondotta a szóvivő. XXV. évf. 223. szám 1970. szeptember 23, SZERDA Ara: 90 fillér 0 dolgozó nép okos gyülekezetében 4. oldali Egy halasztást nem tűrő ügyről 5. oldal; Katymári asszonyok Tolnában 6. oldal. Fejlesztik a és a bútoripart Horváth Gyula könnyűipari miniszterhelyettes látogatása Egésznapos látogatást tett tikán aluli, az emberek és dicsérendő az itt dolgozók kedden Kecskeméten és a gépek túlzsúfolt műhe- szorgalma, s a vezetés hi- Bajan Horváth Gyula lyekben vannak, a tér- szén gazdaságosan jó, kor- konnyuipari miniszterhe- vek szerint 1971. második szerű termékeket készíte- lyettes. A vendeget reggel dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke fogadta iro­dájában. Az eseményen, s az ezt követő eszmecserén részt vett Szabó Ferenc, az MSZMP megyei bizottsá­gának ipari osztályvezetője is. A könnyűipari miniszter helyettese a megyei tanács vb hivatalos meghívására .érkezett hozzánk. Legutóbb öt évvel ezelőtt járt me­gyénkben. Azóta igen szá-. mottevően — évi több mint 3 milliárd forintra — emel­kedett a Bács-Kiskun terü­letén működő könnyűipari vállalatok, gyáregységek és üzemek termelése. A láto­gatás célja a megye ezen iparágának bemutatása1 és a fejlesztési célkitűzések megismertetése volt. A Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalatnál áldatlan körülmények fo­gadták az érkezőket. A szo­ciális ellátottság szinte kri­Képeink Pásztor Zoltán riportfotói a Kecskemét szikrai Állami Gazdaságban készültek a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum diákjairól. A könnyűipari miniszterhelyettes a kecskeméti nyomda munkájával ismerkedik. (Tóth Sándor felvétele) felében az öt holdnyi terü­leten felépítendő új létesít­ménybe költözik át az üzem. Az építkezés költsé­gei 28 millió forintot tesz­nek ki. 1975-ig újabb 90 millió forintos beruházás megvalósítására készülnek fel, ami zömmel azt szol­gálná. hogy modern beren­dezéseket telepítsenek ide. Ezzel kapcsolatban Horváth Gyula a következő nyilat­kozatot adta: — Az előzetes tájékozta­tás és a látottak alapján mint ágazati miniszterhe­lyettes is támogatom a nyomda megyei és vállalati erőből történő fejlesztését. A megtekintett új telephely — ahol folynak az alapo­zási munkálatok — lehető­vé teszi, hogy megszűnje­nek a jelenlegi tarthatat­lan állapotok. Ugyanakkor nek. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy a tervezett fej­lesztésnek megfelelően már most gondoskodnak a szak­munkás-utánpótlásról. A látogatás következő állomása a minisztériumi felügyelet alá .tartozó Szök­és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyáregysége volt, ahol dr. Dalocsa Gábor vezérigazgató adott tájé­koztatást a rekonstrukció­ról. A bővítés, amelynek első mozzanataként faipari üzemcsarnokot . építenek, azt eredményezi, ' hogy az idei 75 millió forintos ter­melési értéket megkétsze­rezik. Horváth Gyula megyei útja Baján, a további fej­lődés elé néző másik taná­csi üzemben, a Bácska Bú­toripari Vállalatnál fejező­dött be* H. F,

Next

/
Oldalképek
Tartalom