Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-25 / 225. szám
WTO. szeptember 25, péntek 1 oldal A Minisztertanács ülése Horváth Gyula TOLI I miniszterhelyettes A kormány Tájékoztatá- »i Hivatala közli; A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a közelmúltban folytatott magyar—szovjet tervegyeztető tárgyalásokról. Egyben utasította a külkereskedelmi minisztert, hogy az elkövetkező öt évre szóló magyar—szovjet hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodásokat készítse elő. A Tervhivatal elnökének előterjesztésére a kormány elfogadta az 1971. évi népgazdasági terv irányelveit, s egyetértett azzal, hogy a tervet a jóváhagyott elvi célkitűzések és fő előirányzatok alapján dolgozzák ki. A közúti járműgyártás fejlesztésére a kormány két évvel ezelőtt határozatot hozott. Ennek alapján az idei tervben már 6400 autóbusz, 4658 tehergépkocsi, több ezer traktor és dömper előállítása szerepel, s emellett a járművekhez szükséges sok tízezer főegységet, alkatrészt gyártanak. A nagyszabású program továbbfejlesztését szolgálják azok a javaslatok, amelyeket a kohó- és gépipari miniszter a kormány elé terjesztett. A bel- és külföldi piac növekvő igényeinek kielégítésére 1071 és 1975 között 41 800 autóbusz és mintegy 200 ezer hátsóhíd gyártását tervezi a járműipar. Á Minisztertanács a járműgyártás továbbfejlesztésére irányuló koncepciót jóváhagyta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és más időszerű kérdésekről. A jelentés szerint a több mint 3 millió hold kalászos gabonát a kedvezőtlen időjárás miatt csak szeptember közepére, s jelentős, katasztrális holdanként mintegy másfél—kétmázsás veszteséggel tudták betakarítani. Az árvíz és az esőzések nyomán keletkezett belvíz is hozzájárult, hogy a gabona-, szőlő- és gyümölcstermés lényegesen kevesebb a tavalyinál. Az őszi munkák: 4 millió holdról a termés betakarítása, talajelőkészítés három és fél millió holdon, a szőlő le- szüretelése és feldolgozása, valamint a közel 2 millió tonna gyümölcs és zöldség betakarítása jelenKukoricanemesílők tanácskozása A magyar hibridkukoricafajták nemesitől adtak egymásnak találkát az Országos Mezőgazdasági és Fajtakísérlet! Intézet bajai üzemében. Váczi Dániel, az intézet tudományos főmunkatársa ismertette a legújabb kísérletek eredményeit. A bemutató után a kutatók megtárgyalták a jelenleg kísérletekben termesztett 95 kukoricafajtával kapcsolatos tapasztalataikat. A tanácskozáson részt vettek a külkereskedelem, a Gabona Tröszt és a Bajai Állami Gazdaság szakemtős erőfeszítéseket és körültekintő munkaszervezést kíván a mezőgazdaság dolgozóitól. Az őszi vetésekhez elegendő vetőmag áll rendelkezésre. A műtrágyaellátás javult, de foszfortartalmú műtrágyából nem tudják az igényeket maradéktalanul kielégíteni. A mezőgazdasá- Felkérte gi nagyüzemekben a rendelkezésre álló gépekkel az őszi mezőgazdasági munkák csak akkor fejezhetők be időben, ha nyújtott, illetve kettős műszakban az előző éveknél százalékra növekedett. A kormány az előterjesztést tudomásul vette és megállapította. hogy az újabb óvodai és napközi otthoni férőhelyek létesítése, fejlesztése és ellátása állandó, fontos feladat. nagyobb arányban üzemeltetik a gépeket. Ezenkívül igen sok kézi munkaerőre van szükség, ezért minden mozgósítható, . kisegítő munkaerőt be kell vonni a betakarítási munkákba. A pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a borforgalmi adó új rendszerének kialakításáról. Egyszerűbbé válik az adóztatás, mivel azok a termelők, akiknek évi bortermése nem haladja meg az 5 hektolitert (tehát a termelők csaknem 90 százaléka)- a jövőben nem esetenként, hanem a többi adóhoz hasonlóan évenként, s az ötévi átlagtermés alapján átalánnyal fizetik majd borforgalmi adójukat. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke beszámolt az óvodák és napközi otthonok vizsgálatának eredményéről. Az óvodákban és napközi otthonokban 400 ezer gyermek felügyeletét és nevelését látják el. Az utóbbi tíz évben 136 ezer fővel növekedett az elhelyezett gyermekek száma. Az óvodai ellátottság aránya 33,7 százalékról 54,3 százalékra, a napközi otthonokban elhelyezett tanulók aránya 6,6 százalékról 15,4 I egyetértett. a Szakszervezetek Országos Tanácsát, felhívta a vállalatokat és a tanácsokat, hogy az eddiginél is fokozottabb együttműködéssel segítsék ezt a munkát. A külügyminiszter előterjesztésére a kormány jóváhagyta az ENSZ-köz- gyűlés jubileumi ülésszakára utazó magyar delegáció összetételét és tevékenységének irányelveit. A Minisztertanács határozatot hozott az ENSZ fejlesztési segélyprogramjaihoz történő hozzájárulásunk mértékről az 1971. évre. A külügyminiszter jelentést tett Jan Marko csehszlovák külügyminiszterrel folytatott tanácskozásairól. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A honvédelmi miniszter jelentette a kormánynak, hogy a közeljövőben a Varsói Szerződés tagállamai közös hadgyakorlatot tartanak, amelyen magyar katonai egységek is részt vesznek. A közlekedés- és postaügyi miniszter a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos kérdésekről adott Interjú a könnyűipar nehéz pontjáról Horváth Gyula könnyűipari miniszterhelyettes a napokban Bács-Kiskunba látogatott. Utazásának és tájékozódásának az volt a célja, hogy megismerkedjen a hozzá tartozó ágazatok megyei problémáival, nevezetesen a bútorgyártással és a nyomdával. A nyomdaiparban — talán nem nagy túlzás — akkora a lemaradásunk, hogy egyesek szerint az se lenne sok, ha háromszor annyit ruháznánk be, mint a fel- szabadulás óta eddig összesen. Az ágazat a könnyűipar nehéz pontjává vált. Az országos látlelet vonatkozik a megyére is. A helyzet javítását célozza például egy szövetkezeti nyomda terve. A létesítés helyeként számításba jött Baja, s az OKISZ képviselői már megszemlélték a helyszínt. Egy javaslat szerint a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalatának itteni telephelyén valósítanák meg a beruházást. Az ügy egyelőre nagyon kezdeti állapotban van. — Mi a véleménye vajon a kezdeményezésről az ágazati miniszterhelyettesnek? — Ahogy előzetesen tájékoztattak, mintegy 60— 80 millió forintot fektetne — A nyomdaipar kapaci- Bács-Kiskun megyei Nyom- tása 45 százalékkal emel- da Vállalat terveinek is. A kedik. A kulcskérdés a fotájékoztató jelentést, ame- be az qKISZ a vállalkolyet a kormány tudomásul vett A Központi Statisztikai Hivatal elnöke — egyetértésben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel — javasolta, hogy az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete által ajánlott mezőgazdasági világösszeíráshoz Magyarország is csatlakozzék. A kormány a javaslattal zásba. Ügy tudom, hogy sok elhelyezkedni kívánó középiskolás fiatalra számíthatnának. Minden fejlesztéssel egyetértek, ha az országos kapacitás növelésével, a termékösszetétel helyes bővülésével jár, s ha a munkaerőt tekintve is megalapozott. — A soronkövetkező negyedik 5 éves terv időszakában milyen fejlesztés várható? oriminőség Száz-, meg százezer ládára kerül ezek- i»i>n » hfltpUi.pn a címke -Maavar akna» Exportrajnőség.” Képünk a tiszai.éűs'uei Űj Élet Termelőszövetkezet 60 holdas almáskertjében készült, ahol a napokban fejezték be a Starking szedését. (Pásztor Zoltán fölvétele.) lyóiratok, heti- és napilapok mennyiségi-minőségi igényeinek a kielégítése, ami a 45 százalékon belül döntő súlyt képvisel. Hangsúlyozom, hogy új lapok és folyóiratok indulásával nem számolunk. — Hogyan függ össze mindezzel a Bács megyei koncepció? (Mint olvasóinknak már beszámoltunk róla, első mozzanatként 28 millió forintos költséggel új telephelyet alakítanak ki, majd 90 millió forintos, főleg gépi beruházás következne.) — A Gazdasági Bizottság határozata értelmében a megjelölt fejlődés keretébe kell beilleszkednie a jelenlegi üzemben szinte példa nélküli zsúfoltság van, a szociális állapotok, a mostani munkakörülmények nem tarthatóak so- | káig. Remélhetőleg az általános kapacitásbővítési el- j képzeléseknek megfelelően javul majd a kecskeméti helvzet is. A lehetőségek- I kel várhatóan tudnak majd élni, hiszen ez a vállalat ilyen feltételek mellett növelte 130 millió forintra évi termelési értékét a kezdeti 6 millióról. Nagyon j fontosnak tartom, hogy | távlatban is gondoskodnak ; a szakmunkás utánpótlás- j ról. Ez külön gond, hiszen mind több jól képzett szak- j munkásra van és lesz szükségünk. — A papírellátást ugyancsak fogas kérdésként tartja számon közvéleményünk. Várható-e figyelemreméltó javulás? — A papír kérdése nekem legalább úgy „fáj”, legalább annyira szívügyem, mint a nyomdáé. Az ágazat a további külföldi beszerzések mellett jelentős beruházásokkal igyekszik megfelelni a növekvő követelményeknek. Közöttük is legnagyobb az 1975;—76-ra Dunaújvárosban megvalósítandó papírgyártó kombinát. A népgazdaság ilyen irányú erőfeszítéseit jelzi, hogy a befektetés költségei elérik a 4 milliárd forintot. Halász Ferenc Diákok az üzemekben Ezekben a hetekben kezdődött a diákok immár hagyományossá vált társadalmi munkája. A „mozgalom” azt a célt szolgálja, hogy egyrészt közelebb hozza a tanulóifjúságot a szervezett termelőmunkához, másrészt, hogy segítsen a jelenlegi krónikus munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságoknak és vállalatoknak. A cél nemes; a célok eszmei megvalósítása gazdaságos lenne a pedagógiának és a népgazdaságnak is. A feltételes módot szándékosan használtam, mert a megoldás nem zökkenőmentes. A diákkezek — tömegüknél fogva — óriási munkaerőt képviselnek, de „kiaknázásuk” csak szigorú szervezettséggel válik lehetővé. Életkori sajátosságoknak megfelelő munkakörben a tanulók szívesen dolgoznak, a kifáradástól, megerőltetéstől nem kell félteni őket, játékos természetük többszörösen megvédi fejlődő szervezetüket. A gyakorlati tapasztalatok azonban — ritka kivételtől eltekintve — azt mutatják, hogy a diákmunkahelyeken nem kis baj van a munkafegyelemmel. A tanulók nagyrésze szaladgál, elkóborol — ami gyárak esetén komoly balesetveszéllyel jár, s osak az első munkanap első íróiban nyújt számottevő teljesítményt. A munknfe- gyelem megbomlásakor a gyári (vagy gazdasági) érdekeket képviselő megbízott nagyon könnyön hajlamos a pedagógiai munkában oly sok megpróbáltatásnak kitett felügyelő tanárt hibáztatni, legtöbbször indokolatlanul. Tudomásul kell venni, hogy a gyermek nem „kis felnőtt”, csak olyan munkahelyre állítható, ahol a zavartalan, számára valamilyen újszerűséget, érdekességet nyújtó munka feltételei biztosítva vannak. Az anyagi érdekeltség tudata számukra sem érdektelen. Sőt! Az a legfontosabb, hogy tudják, milyen munkáért milyen ellenszolgáltatást kapnak, s az lenne a legjobb, ha már a következő napon „kifizetnék” őket. A gyermeki „mának élő” gondolatvilág csak akkor képes figyelem- és fegyelemkoncentrációra, ha ilyen módon tartjuk ébren a nélkülözhetetlen és neve- lő-jellegű versenyszellemet. A munkára nevelés szempontjából egyenesen káros az olyan munkahelyek „juttatása” (például igen gazos területek), amelyek felnőtteknek is ellenszenvesek. A fő cél az, hogy a munka elősegítse a tanulók pozitív élményviszonyának a kialakulását a gyakorlati életről, s ha ez elmarad, súlyosan vétünk a nevelés és a gazdaságosság érdekei ellen. A sikerélmény egy egész életen át ösztönöz, da a kudarc is nyomot hagy a gyermeki lélekben, A siker titka a jó szervezés. Ne mulasszuk el, megtérül. Kasza Sándor
