Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-13 / 110. szám

1 oldal

1910. május IS. szerda

Munkásokat keresnek

Néhány évvel ezelőtt a Kecskeméti Városi Tanács VB munkaügyi osztályán az ügyfélforgalom többszöröse volt a mainak. Jöttek a munkát keresők, szakképzettek és szakképzetlenek, jöttek munkakönyvét kiváltani, az elveszettet pótolni, és kevés remény- nyel, de jöttek azok is akik csökkent munkaképességgel kerestek állást. A helyzet azóta gyökeresen megváltozott. A bejáratnál ugyan még megvan a nagy, fekete tábla, melyen külön jelölik a férfi, és külön a női munkalehetőségeket. Fehér krétával végig teleírták: sok helyen várják a szorgos kezeket.

Csak átíratni...

Szép, kreol fiatalasz- szony érkezik elsőnek. Két évvel ezelőtt ment férjhez, azután otthon maradt. Most munkakönyvébe új nevét kell beírni, mert hívják visz- sza régi munkahelyére, a MÉK-hez. Segédmunkás. Átlagkeresete 2000 forinton felül van.

— Szeretne szakmunkás képesítést szerezni?

— Nem ... Gyermekem van, nem tudnék tanulni.

Mindössze 19 éves, van ideje ezen gondolkozni.

Négy-hatórás

munkahelyek

A munkaügyi osztály vezetőjétől megtudjuk, hogy a megyei tanács vb eltörölte a közvetítési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok közvetlenül, a „kapuból” felvehetik a munkát keresőket, így a munkaügyi osztály

lását is vizsgálják. Mint a statisztikai adatokból kiderül, az elmúlt tíz évben megkétszereződött az ipari dolgozók száma. Az iparosodás, gépesítés azonban

szerepe megváltozott. Most, új problémát is felvet: a

a vállalatok, gyájrak jelentései alapján —■’ melyben a ki- és belépett dolgozók számát közlik — a munkásvándorlás mértékét ellenőrzik. Másik fontos és új teendőjük a csökkent munkaképességűek elhelyezése. Leszázalékolt, rokkant- nyugdíjas, vagy egyéb okból csökkent munkaképességűeknek különböző munkahelyeket tudnak ajánlani. A Bács megyei Nyomda Vállalanál pedig tavaly a megyei tanács vb segítségével kialakítottak egy olyan műhelyt, ahol kizárólag csökkent munkaképességűek dolgoznak. Ezen a helyen — orvosi javaslat alapján 4—6—7—8 óra a munkaidő.

A beszélgetést halkTco- pogtatás szakítja meg: középkorú asszony a következő munkát kereső. Felnőtt gyermekei után jött a városba. Könnyű fizikai munkát keres, konyhalány, takarítónő, hivatalsegéd — valami effélére gondol. Címeket kap, ahol jelentkezhet. Máris indul megnézni leendő munkahelyét.

Növekszik a foglalkoztatottak száma

A munkaügyi osztály dolgozói az ipari foglalkoztatottak számának alakuTÖRVÉNYEREIŰ RENDELET

a tudományos fokozatokról

és a tudományos minősítésről

A Magyar Közlönyben megjelent a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvény- erejű rendelete a tudományos fokozatokról és a tudományos minősítésről. A hivatalos lap egyúttal közli a törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló kormányrendeletet is.

Az új jogszabály értelmében tudományos fokozat a társadalmi haladás, a szocialista társadalom érdekében kifejtett rendszeres és eredményes tudományos tevékenységért adományozható. Tudományos fokozatot csak korszerű, jelentős új tudományos eredménnyel lehet elnyerni.

Kandidátusi fokozat — az előírt vizsgák letétele után — olyan tudományos téma megoldásával nyerhető, amely összhangban áll a társadalmi fejlődés követelményeivel. Alapfeltétel továbbá az egyetemi vagy főiskolai végzettség, és az előzetes tudományos tevékenység.

Doktori fokozatot csak a kandidátusok szerezhetnek, akik a tudományágazat továbbfejlődését eredményező olyan átfogó tudományos feladatot oldottak meg, amely összhangban áll a társadalmi fejlődés követelményeivel. Feltétel továbbá az adott tudományágazat alkotó művelése — a kandidátusi fokozat megszerzését követően legalább három éven át — és tudományos közéleti tevékenység.

A tudományok kandidátusai és doktorai illetmény- kiegészítésben részesülnek.

Az új rendelkezések életbeléptek, rendelkezéseit a már benyújtott, de még el nem bírált kérelmekre is alkalmazni kell.

szakmunkások hiányát és a szakemberképzés fontosságát. Sajnos, a gyárak, üzemek vezetői nehézkesnek, esetenként kivitelezhetetlennek találják azt a kézenfekvő lehetőséget, hogy a „házonbelüli” segédmunkásokból képezzék szakmunkás törzsgárdájukat. Jelentéseikben — melyet a munkaügyi osztálynak küldenek — arra hivatkoznak, hogy a családos dolgozóknak a tanulásra fordított idő, az iskolába járás megannyi nehézséget jelent, — ezért erről a megoldásról eleve lemondanak. Az üzemi vezetés részéről ésszerűbb, előrelátóbb megoldás lenne, ha azokkal, akik hajlandók tanulni, szerződést kötnének, melyben vállalják a tanulás feltételeinek megteremtését, és egyben kötelezik a dolgozót arra, hogy meghatározott ideig az üzemben maradjon.

Sovány, borostás férfi kopogtat. Munkakönyvé elveszett. Már három hónapja alkalmi munkából él. Most mégis úgy döntött, hogy állandó munkahelyen szeretne dolgozni. Ehhez kell az új munkakönyv. Traktoros és tehergépkocsivezető. Válogathat a munkaalkalmak között... Végezetül egy vastag könyv kerül elő, „Munkaerőt keres” felirattal. Különböző gyárak, üzemek és vállalatok várják a vegyipari, elektro- és faipari technikusokat, mérnököket, közgazdászokat, technológusokat. Természetesen több helyen igénylik segédmunkások jelentkezését is. De a számok figyelmeztetnek: évről évre több szakmunkásra, kevesebb segédmunkásra van szükség.

Selmeci Katalin

Száz éve született Thorma János

A napokban volt százéves évfordulója, hogy Kiskunhalason megszületett Thorma János, a magyar művésztörténet egyik jeles festőegyénisége. A hivatalos ontenáriumi ünnepségek

Simonnál folytatta a tanulmányait. Hollósy elsősorban a valóság tiszteletére és a természet pontos megfigyelésére nevelte. 1895- ben egyidőre Párizsban telepedett le és a Julián Akaalakjaival is érzékeltető kép, „kurucos” politikai kiállás volt a dualista Magyarország millenniumi csillogásának napjaiban. Nem is került az ünnepi kiállítás csarnokába. Félő

Thorma János: Aradi vértanúk

még hátravannak, ősszel, a múzeumi hónap idején nyitják meg majd a halasi Thorma János Múzeumban a névadó nagy gyűjteményes emlékkiállítását.

Ugyanitt felavatják domborműves emléktábláját, amelyet Búza Barna szobrászművész készít. A szülőváros és a róla elnevezett intézmény későbbi emlékezése mellett szükséges a születésnap tájékán is felidézni emlékét, és néhány mondatban bemutatni pályafutását, életét.

Thorma János, mivel szülei Halasról Jászberénybe, majd Nagybányára költöztek, Nagybányán érettségizett 1887-ben. Utána egy évet a Mintarajziskolán töltött Székely Bertalan mellet. Festőegyéniségének alakulására nagy hatással volt ez az egy esztendő. Székely Bertalan erősítette benne a nagy kompozíciók, a forradalmi romantikájú történelmi festészet iránti amúgy is nagy vonzalmát. 1888 őszén Münchenbe utazott és itt Hollósy

démián tanult. A következő évben hazatért Nagybányára, és ettől fogva kisebb megszakításokkal itt

dolgozott.

Első jelentősebb képét, a Szenvedőket 1892-ben festette. A zolai naturalizmus hatása alatt álló festmény Pesten nem aratott nagy sikert. A Műcsarnok zsűrije el sem fogadta. A festőnek csak az nyújtott némi kárpótlást, hogy a következő évben alkotását a müncheni Glaspalast-beli kiálltáson elismerő kritikával fogadták, Párizsban pedig rangos díjjal értékelték.

A millennium előtt két

esztendeig monumentális történelmi képét, az Aradi vértanúkat festette. Alkotásával a teljes történeti hűség ábrázolására törekedett. Többször járt a helyszínen élő szemtanúkat hallgatott meg, elolvasta az eseményre vonatkozó valamennyi irodalmat. Az elkészült mű, a nagy nemzeti gyászt idéző és a bukott forradalom tragédiáját hangulatával és

(10.) Sztásek lehajtotta a fejét, s a két érdeklődő alaposan szemügyre vette a jobb fül feletti sebhelyet, amelyet Kloss kölyökkorában szerzett, amikor lovaglás közben megsérült.

— Remek! — csettintett ujjaival Jakubovszkij, s Hans azaz hogy Sztásek gunyorosan jegyezte meg:

— Jól megnézték Klosst? Másutt nem kell már vagdalni?

Nevettek. Ritka pillanat volt itt, hogy kiképzési idő alatt van kedve nevetni az embernek. Most muszáj volt. S az ezredes, mintha csak az iménti ki nem mondott tréfát folytatná, megkérdezte:

— Hogy állsz a lövéssel?

— Megnézne? — kérdezte Kloss, s már nyúlt is pisztolyaiért, hogy induljanak a lőterembe.

Átvágtak az udvaron. A tágas térséget apró patak szelte át, s a nyírfából készült hidacska pallói megreccsentek csizmáik alatt. Virradt.

— Gyújtsak villanyt? — kérdezte a pszichológus.

— Megpróbálom így félhomályban — válaszolta Sztásek.

Nagyon szerette volna, ha a lőpróba jól sikerül. Éppen ezért, a begyakorlott mozdulattal — kapásból tüzelt.

— Három tízes, egy nyolcas, kettő hét és nyolc között, s egy ötös — mondta Jakubovszkij, majd Sztásek vállára tette a kezét:

— Ne bosszankodj. Ez a próba fél percig sem tartott, s hét lövésből hat így is halálos volt.

A pszichológus karonfogta őket;

— Gyertek, előkészítettem a szamovárt. Iszunk még egy jó forró teát, aztán — fordult Klosshoz — menjetek, s járjatok szerencsével.

— Igaz is — nézett az órára Jakubovszkij — egy óra múlva a repülőtéren kell lennünk. Néhány napig

még — fordult Sztásekhoz — figyelni fogod a másik énedet, s aztán Kloss elindul.

— Ö, a jóságos Hilda néni, hogy meglepődik majd. És a három kisasszony. De legjobban Edit, a szépséges Edit, akinek olyan sok szépet suttogtam a fülébe tizenöt éves fejjel — ábrándozott Kloss. s egy pillanatra Jakubovszkij t is meglepte ez a természetes öröm, ez az őszinte ábrándozás.

— Szóval, minden rendben? — kérdezte Klosst.

— Minden. Akarja hallani Hilda néni összes betegségét, amelyek az elmúlt évtizedekben kínozták? Na, persze a csúz áll az első helyen. Ezt szegény anyám is emlegette sokszor, mert Hilda volt a legkedvesebb nővére.

— Így, rövidre nyírt hajjal pontosan olyan vagy, mint az a másik. Talán csak az emlékezőtehetség frissebb. Vigyázz. A szerep, amelyet kaptál az úgynevezett „nagy szerep”. Egyedülállóan nagy alakítás.

Elhallgattak Jakubovszkij alaposan szemügyre vette az előtte két-három lépésnyi távolságban haladó embert. Hirtelen valami apai aggodalom, testvéri féltés ébredt benne. Mi lesz Sztásekkal, ha ők mór nem lesznek mellette? Ha minden tréning ellenére rárontanak a legképtelenebb helyzetek, ha mégsem tudtak meg elegendőt arról a Klossról? Sokszor egyetlen másod- percnyi késedelem árulója lehet az embernek.

— Igaz — szőtte tovább a gondolatokat —, a háború áldozatokat kíván, de mégis: más elvtársakkal körülvéve harcolni a fronton, s más egyedül a milliónyi ellenség között. Titkolva érzelmeinket, örömeinket és fájdalmainkat, s emberfeletti erővel gúzsbakötni még az álmainkat is. Mert Klossnak még álmodnia sem szabad, amíg feladatát teljesíti.

Megnyújtotta a lépteit, hogy utolérje Sztásekot. Valamit feltétlenül mondani akart neki útravalóul. Valamit, amit Sztásek éppen olyan szívszorongva várt évek óta, mint ő maga.

— Amit most mondok, az még Sztáseknek szól — fogta meg a fiú vállát. — Londonban befejeződtek a tárgyalások Majszkij nagykövet és Szikovszkij miniszterelnök között. Szikovszkij a közeljövőben Moszkvába látogat, hogy közvetlenül Sztálinnal beszélje meg a lengyel ellenállás helyzetét.

— Emlékszik még az ígéretére? — fordult Sztásek az ezredeshez.

(Folytatjuk.)

volt, hogy megneheztel miatta az odalátogató Ferenc József császár. Ehelyett Thorma egy kibérelt táncteremben, majd egy vendéglőben állított ki. A kép sajtó- és közönségsikere óriási. Volt rá példa, hogy öreg negyvennyolcas honvédek sírva fakadtak előtte. Magasztaló újságcikkek, dicsőítő ódák születtek. A fiatal Thorma országos hírű, ünnepelt festő lett A kép azonban nem kelt el. Nagy mérete miatt magánemberhez nem kerülhetett, az állam viszont nem vásárolta meg. Sok éven át összecsavarva állt. Közben kiállították a párizsi Salonban, majd Helsinkiben. Végül harmincöt éves késéssel a Történeti Képcsarnoknak vette meg az állam. Ma restauráltan, méltó környezetben, a halasi múzeum Thorma- csarnokában áll.

Nem sokkal a millennium után Thorma hozzákezdett másik nagy méretű történelmi képének a Talpra magyarnak festéséhez. E képen negyven évig dolgozott. Közben többször leszedte és feldarabolta a vásznat, nem lévén megelégedve addigi munkájával. Halála előtt néhány léttel járult hozzá a mű kiállításához. Az 1848. március 15-ét megörökítő óriási festményt később állami vásárlás híján Kiskunhalas város vette meg. Éveken át a városi képviselőtestület üléstermének falát díszítette. Ma más Thorma képekkel együtt a halasi múzeum büszkesége.

Két nagy 48-as képe után leginkább mint történeti festőt emlegetjük, de ha valósághű portréit, gyönyörű. néha már impresszionista ízű tájképeit látjuk, értékelésünk kerete kitágul, művészetéről alkotott képünk gazdagodik és sokoldalúbbá válik.

Thorma János neve ösz- szekapcsolódik a nagybányai festőiskola történetével. Réti Istvánnal együtt 1896-ban ő hozta létre a magyar művészeti életben később oly nagy szerepet játszó művésztelepet, oda- híva Hollósy Simont, Fe- renczy Károlyt, Iványi- Grünwald Bélát és másokat. 1919-től 1927-ig —

megszűnéséig — ő vezette a híres festőiskolát. Maradandó alkotásai mellett művészettörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékű tevékenysége is megbecsülést és csodálatot ébreszt bennünk születésének centenáriumán.

dr. Bárth János