Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-09 / 107. szám
4. oldal 1970. május 9, szombat Törődjünk velük! A kecskeméti járás tanyai iskolásairól Együtt kelnek a nappal, és indulnak iskolába a tanyai dűlőutak apró vándorai. Táskájukban a napi „menázsi”, a szellemi és a gyomorba való egyaránt. Így volt ez már apáink idejében is, sajnos, így van még ma is a kecskeméti járás belvizekkel telített, szétszórt tanyáin. A járás lakosságának mintegy kétharmada él tanyákon, az általános iskolás korú gyerekek ezerszámra gyalogolnak, kerékpároznak — olykor 3—4 kilométert is — reggelente. A történelmi múltból fakadó hátrányokon kívül nagymértékben hozzájárul az elmaradottsághoz a szociális, kulturális ellátatlanság és a lakosság igénytelensége js. A járás 104 iskolájából 84 tanyán van. ötvennégy iskolában a felső tagozatosokat összevont tanulócsoportokban oktatják. Ezekben a kisiskolákban a szakrendszerű oktatás nem is valósítható meg. A pedagógusok hátrányos környezetben, mostoha feltételek között dolgoznak. Azokban az iskolákban is, ahol szakrendszerű oktatás folyik, az órák 41 százalékát nem a szaktárgyra képesített pedagógusok tanítják. A járásban körülbelül negyven a képesítés nélküli nevelők száma. A tanulást gátló tényezők között szerepéi, hogy a szülők egy része még ma is túl korán munkára fogja kiskorú gyermekét, a tanyák körüli földek művelése, a jószágok legeltetése igen gyakran az ő kötelességük. Ilyenformán az sem csoda, hogy az általános iskolát még mindig nem sikerült általánossá tenni. Több éves átlagot számítva a tanulók mintegy 30 százaléka nem jut el az általános iskola nyolcadik osztályának befejezéséig. A szomorú állapotok megváltoztatására párt- szervezeteink, tanácsaink igen sok kísérletet tettek már, de az eredmény még távolról sem kielégítő. Hiába épült jónéhány új iskola, a tantermek többsége mégis zsúfolt. Lényegesen jobb az iskolai könyvtárak helyzete: átlagosan minden tanulóra két könyv jut. A szemléltető eszközök beszerzése gyors ütemben halad előre (az utóbbi két évben egymillió forintot fordítottak erre a célra), de a szükségletnek még fele sincs meg. A „Televíziót minden iskolának!” mozgalom keretében kétszeresére nőtt a készülékek száma (túlhaladja a százat), a legtávolabbi tanyákon azonban továbbra is hiányzik az áramforrás. Az úttörőmozgalom sokat tesz annak érdekében, hogy enyhüljenek a települési viszonyokból következő bajok. (Elsősorban az őrsi- és rajfoglalkozásokra, a tanulópárok szervezésére, s a tanulmányi versenyekre gondolunk). A nagyobb községek — Lajosmizse, Tiszakécske, Izsák — élen járnak a tantárgyi szakkörök szervezésében, a tanyákról mintegy ötszáz tanulót „körzetesítet- tek be” a központi iskolákba. Tiszakécskén és Izsákon már hétközi kollégiumok is vannak, kétszáz tanyai gyereknek váltak második otthonává. Sajnos, a kecskeméti járás ebből a szempontból is még csak a kezdet kezdetén tart Lajosmizsén 200, László- falván 150, Orgoványon 120, Kerekegyházán, Bu- gacon és Tiszakécskén pedig 100—X00 személyes hétközi diákotthonra lenne szükség. E tekintetben Tiszakécske rendelkezik legrégibb tapasztalatokkal. Hétközi otthonuk lakóinak tanulmányi átlaga öt tizeddel magasabb, mint az iskola átlaga, a továbbtanuláshoz is ez a közösségi forma ad legkedvezőbb feltételeket. A végzős tiszakécskei diákoknak mintegy 30 százaléka jut el középiskolába, viszont Ágasegyházáról, Helvéciáról, Kunbaracsról, Nyárlő- rincről, Városföldről a 10 százalékot is alig éri el a továbbtanulók száma. örvendetes tény, hogy egyre növekszik az ipari szakmák iránti érdeklődés, de annál elgondolkodtatóbb, hogy a mezőgazdasági pályára jelentkezők száma csökken, a községek egy- harmadából egyáltalán nem volt ilyen irányú érdeklődés. Igaz, hogy a tavaly végzett nyolcadikosok közül négyszáznál többen otthon maradtak szüleik mellett, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok általában keveset törődnek velük, s ezért fenn áll az a veszély, hogy mint az előző években is sokan, inkább városon keresnek boldogulást. A vázolt tények alapján világos: a kecskeméti járás párt- és tanácsi apparátusának és a gazdasági szerveknek is egyre többet kell törődniük az általános iskolások neveltetésének, oktatásának körülményeivel, hasonlóképpen az iskolából kikerülő ifjúság, jövőjével, továbbtanulásával, foglalkoztatásával is. Horváth Ignác Műanyagújdonságok a BNV-n Mintegy 2000 féle cikket, köztük 60 újdonságot mutat be a BNV-n a Vegyi- és Műanyagipari KISZÖV 26 tagszövetkezete. Főként a külföldi szakemberek érdeklődésére számítva állítják ki a gumiipari szövetkezet egyik újdonságát, a fehérkenyér-gömbölyítő gumiszalagot. Két nagy vitrinben állítják ki a golyós- és rost- tollakat — az írószer szövetkezet legkelendőbb exportcikkeit —, amelyekből évente mintegy 100 millió forint értékűt szállítanak külföldre. A tollak közül több az amerikai Scripto- céggel közös kooperációs termék: az USA-ból is érkeznek hozzá alkatrészek, az összeállítás azonbam„ha- zai. Fellendülőben a mű ii ka verse ily a Duna menti termelőszövetkezetekben A Duna menti és Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége értékelte a körzetben levő termelőszövetkezetek munkaversenyét. Tanácskozást tartottak a szocialista címet elnyert brigádok vezetői részére. 1968-ban 16 termelőszövetkezet 75 brigádjának több mint 1100 tagja küzdött a megtisztelő címért. Tavaly már 24 termelőszövetkezet 114 brigádja 1700 tagjának vállalásait rögzítették a brigádnaplók. Három termelőszövetkezet négy szocialista brigádja bronzkoszorús plakettet é* pénzjutalmat kapott a szövetség verseny- és propaganda bizottságának értékelése alapján. Olyan elhatározás is született a tanácskozáson, hogy a szocialista brigádok egymást meghívják tapasztalatcserére és közkinccsé teszik a jó módszereket. Értékelték a körzet termelőszövetkezeteinek versenyét is. Első helyre a hartai Üj Élet Termelő- szövetkezet került. Már megkezdődött pártunk X. kongresszusának tiszteletére a verseny megszervezése, a vállalások összesítése. Ellenőrzés as S-ösön Hogyan világít a fényszóró? Az éjszakai közlekedés rendkívüli módon igénybe veszi a gépjárművezetőket, tjjszen fokozottabban kell összpontosítani figyelmüket az úttestre, a különböző fényjelzésekre, az esetleg kivilágítatlanul haladó járművekre, gyalogosokra. Sötétedés után azért is nehezebb a gépjárművezetők helyzete, mert korlátozódik a széttekintés lehetősége, s jelentkezik a napi fáradtság. Az esti országúton haladót veszélyeztetik továbNövényfojtás Szálastakarmány kísérleti szárítására vállalkoztak a kiskunhalasi járás termelőszövetkezetei. A keszthelyi Agrártudományi Főiskola kutatóinak irányításával öt tsz-gazdaságban fólia-rendszerű szárító berendezést alkalmaznak. A módszerrel, amely esetében úgynevezett „növényfojtás” történik, jobbam megőrzik a zöldtakarmány- fólék tápértékét. Egy-egy ilyen fóliás kazalban 12— 16 vagonnyi szálastakar- mányt, illetve szilázst tárolhatnak. (7) — ön beszél lengyelül? — szólalt meg végre hitetlenkedve Sztásek. — Lengyel vagyok — mondta amaz —, s a Vörös Hadsereg tisztje. Amint látja — mutatott tréfásan az előtte fekvő kenyérre és szalonnára — kenyeret és szalonnát falatozom, nem papokat, vagy hercegeket. — ön a gondolataimba lát — mondta Sztásek, s még mindig csodálkozva nézett Jakubovszkijra —, ezért nem is lesz titkom ön előtt. És elmondta szökésének, s a szökés előkészítésének részletes történetét. Elmondta, hogy nem az ő ötlete volt sem a szökés, sem az, hogy ide, a Szovjetunióba kell szökni. Beszélt Pierről, a francia kommunistáról, akinek tulajdonképpen az életét köszönheti, s akit útközben egy szerencsétlen véletlen folytán elveszített. Elmondta, hogy mit tud, s mit nem Oroszországról, a kommunizmusról, s elmondta, miként bukott le élete első illegális feladata előtt. Az ezredes mindössze néhány közbekérdezéssel szakította meg vallomását, aztán közölte vele, hogy amíg helyzetét nem sikerül tisztázni, addig kénytelen lesz a szovjet hadsereg vendéglátását élvezni. Két hét telt el a kihallgatás óta, s ezalatt a legfontosabb információt a német mozgolódásról sikerült ellenőrizniük. Nagyjából egyeztek a jelentések Sztásek vallomásával. Jakubovszkij úgy látta, hogy ideje lenne szabadon engedni ezt az embert. Bár a gondolattal már napok óta játszott, hogy ennek a fickónak a német nyelvtudását még hasznosítani lehetne a jövőben. — Ha Rumjancev megengedi, akkor magam mellett tartom tolmácsnak — határozta el, s máris nyakába terítette köpenyét, hogy az „öreg” beleegyezését kérje. A kapuügyeletes kérlelhetetlen volt. Néhány percnyi vita után is csak arra volt hajlandó, hogy telefonon felszóljon Rumjancevnek, majd amikor letette a kagylót, feszes vigyázzállásban jelentette: — A parancsnok elvtárs tíz perc múlva fogadja önt. Azután már közlékenyebb hangon megjegyezte: — Valami svábot hallgat ki. Rágyújtott. Mélyen tüdőre szívta a füstöt. Hátát nekitámasztotta a falnak, s a katona megjegyzésén gondolkodott. Nem azt mondta, hogy németet, nem azt, hogy fasisztát, csak egyszerűen így, hogy „egy svábot”. Ezzel a kisember érzésének adott kifejezést az iránt a gyilkos hatalom iránt, amelyet a szerződéskötés óta „baráti országként” illik emlegetni a diplomáciában. A parancsnoki ajtó nyikordult. Az ezredes félfordulatot tett jobbra, s majdnem kiesett szájából a cigaretta. Az ajtón ugyanaz az ember jött ki, akit az imént visszavezettetett a fogdába. Ugyanaz a lengyel, akinek vallomásait órákig hallgatta az elmúlt hetekben. — Ugyanaz az ember — mondta félhangosan, s miután észrevette, hogy az őr furcsa arckifejezéssel figyeli, gyorsan eltaposta csizmája sarkával a cigarettát, s kissé félrébb húzódott, nehogy a lengyel észrevegye. De már nem térhetett ki a találkozás elől Rumjancev ugyanis megjelent az ajtóban, közvetlenül a két szovjet katona által közrefogott lengyel hátamögött, s intett neki, hogy várja. — Nos, jó rémhíreket hoztál? — kérdezte láthatóan jókedvvel Rumjancev. — Mert nekem is vannak híreim a számodra — mondta, s barátja vállára tette a kezét. — Lehet, hogy odafönn mégis csak ül valaki, aki meghallgatja a Jakubovszkijok imáját — intett az ég felé —, s odafönt is elolvasták a jelentéseinket — intett a falon függő Sztálin képre. — Megértem a jókedvedet. De mondd meg, hogyan loptad el Moczulszkit? — Kicsodát? — nézett értetlenül Rumjancev. — A lengyelemet — mondta az ezredes, s továbbra is sóbálványként meredt az ajtóra, amelyen az imént kivezették a lengyelt. (Folytatjuk> bá a fegyelmezetlen gépjárművezetők, akik keresztbe kötik a fényszórókat, nem gondoskodnak a fék, rendszám-megvilágító, irány jelző lámpák pótlásáról, ittasan ülnek a volánhoz. Az egyik este az 5-ös számú főútvonalon kisértem el Győri Ferenc rendőr hadnagyot, akivel kilenc rendőr, valamint hét mérnök és technikus, önkéntes rendőr indult az ellenőrző körútra. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy nem alaptalan a közlekedési szakemberek véleménye: miszerint szigorításokra van szükség. Alkatrészt sem, bírságot sem Kiskunfélegyháza határában állították meg a rendőrök a CG 49—47 rendszámú személygépkocsit, amelynek féklámpája üzem- képtelen volt. A gépkocsi egyik fontos, biztonsági berendezésének üzemzavara súlyos balesethez vezethet, hiszen a mögötte haladó jármű vezetője nem észlelheti a fékezést, s belerohanhat. Marosi András, Kiskunfélegyháza, Damjanich utca 30. szám alatt lakó fogtechnikus, amikor erre felhívták figyelmét, s az ilyenkor valóban figyelmeztetésnek számító száz forintos helyszíni bírságot kértek tőle, felháborodott: — Nekem erre nincsen pénzem. Kocsira volt? — kérdezhettük volna vissza, ám a rendőr udvariasan közölte vele, hogy feljelenti, mert a két héttel korábbi ellenőrzés alkalmával sem működött már a féklámpa. A feljelentés nyilván többe kerül, mint a két féklámpa égőjének cseréje, amely néhány forintért minden városban kapható. Hiába fékezett a teherautó Az ellenőrzés Lajosmizsé- től Kiskunfélegyházáig bonyolódott, s rádión érkezett hozzánk a jelentés. A 67-es kilométer közelében az YC 09—30-as rendszámú teherautót akarták leállítani. Az út közepén álló rendőrök az utolsó pillanatban ugrottak félre a feléjük zúgó gépkocsi elől, mert a 10-es számú AKÖV gépkocsivezetője, Rozinka László hiába taposott a pedálra, „elszökött” a levegő. A gépkocsivezető izgatottan bizonygatta: „Néhány kilométerrel előbb még fogott a fékem, nem tudom mi történhetett”. A technikusok elemlámpával vizsgálat alá vették a járművet. Nem volt nehéz megállapítaniuk, hogy kilyukadt a fékrendszer. A tehergépkocsit visszairányították Kecskemétre, ahol az AKÖV telepén kijavították a hibát... Ittas motorosok és... Kecskemét és Lajosmizse között Kovács István, Tal- fájaköz 23. szám alatt lakó motorkerékpárost igazoltatták. Amikor a rendőr közel hajolt hozzá, Kovács bevallotta. — Két korsó sört ittam, de nem vagyok részeg... Ezzel védekezett Dávid István, Kiskunfélegyháza, Kohut Béla út 2. szám alatt lakó motoros is, akinek járművén nem működött a fék- és világító berendezés sem. Nagy János, Kiskunfélegyháza, I. kerület, Molnár Béla utca 6. szám alatti lakos, az EB 18—51 rendszámú motorkerékpár nyergében kijelentette; „Mindössze három deci bort ittam” ... Az 5-ösön egymást érték a gépkocsik, motorkerékpárok. Kilenc óra lehetett, amikor a „Megállj!” jelzésre az egyik kivilágítatlan motoros hirtelen lekanyarodott a dülőútra. A készenlétben álló rendőrautó utána iramodott.. Barcsa László, Kiskunfélegyháza, Tanya III. kerület, 69. szám alatt lakó fiatalember, a tengelyig érő sárban elakadt. Kiderült róla: nemcsak a lámpája volt rossz, de józansággal is hadilábon állt... A négyórás ellenőrzés alkalmával összesen 214 járművet vizsgáltak át a rendőrök, a műszaki szakértők. A járművek 50 százalékán találtak műszaki hibát. Nem csoda tehát, hogy 120 járművezetőt figyelmeztettek, s 44-et jelentettek fel, illetve büntettek meg a helyszínen. Gémes Gábor
