Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-18 / 65. szám
«. oldal 1970. március 18. szerda Olvasóinké a sző Mikor lehet televíziót nézni? Á fülöpszállási művelődési otthonban szerettük volna megnézni a „Röpülj páva” vetélkedő kecskeméti közvetítését. Sajnos csak szerettük volna! A művelődési otthon klubszobája vasárnap délután háromnegyed hatkor fűtetlen és zárva van. Kérésünkre — melyet többször megismételtünk — fél hét után kinyitották az ajtót. Addigra a páva már majdnem elröpült ... a mi türelmünkkel együtt. Az pedig különösen rosszul érintett hogy a befejező részt sem nézhettük meg, mert a gondnoknő kiküldött bennünket, mondván: menjünk moziba. A moziban éppen 16 éven felülieknek szóló filmet vetítettek, ezért gyermekkel oda nem mehettünk. Vasárnapi szórakozás helyett tehát ilyen hétköznapi bosszúságban volt részünk. Csapiár Gyuláné Fülöpháza Kisiparosok a lakosság szolgálatában Kecskeméten is szívesen fogadnánk ötgyermekes asszony vagyok, „csak" otthon dolgozom. Háztartásom és a gyermeknevelés mellett időt szakítottam arra is, hogy elvégezzem a nőtanács szabás-varrás tanfolyamát. Ügy látom, sok hasznosat tanultam, gyermekeim ruháit szakszerűen alakítom, és újakat is tudok készíteni. Rendet az italboltban! Kecskeméten, a Zöldfa utcai italbolt mindig hangos az énektől, zenétől és civa- kodástól. A verekedés, veszekedés itt állandó jellegű, hiszen ittas embereket is kiszolgálnak, zárórát nem ismernek. Mindig a bentle- vőktől függ, hogy naponta meddig tartanak nyitva. Akik csak egy pohár sörre akarnak betérni, szeretnék azt kulturált körülmények között elfogyasztani. De aki ide bemegy, azt nyomban körülfogják az ott italozók és arra unszolják, hogy fizessen nekik különböző italokat. Átalakítással, rencfbého- zással talán megváltozna az italbolt törzsközönsége és a környéknek egy szolid, csendes kisvendéglője lehetne a Zöldfa utcai italbolt. Hat aláírás, pontos cím Felügyeletet a medencékhez! Ä kecskeméti fedett uszodát vasárnap késő délután kerestem fel. Bár a medencékben kevesen voltunk, sem úszómesterrel, sem más uszodai alkalmazottal nem találkoztam. A medencéket teljesen birtokba vette a tizenéves ifjúság. Vietnami saruval verték, pancsolták a vizet, fütyültek, énekeltek, fo- gócskáztak. Teljesen elviselhetetlenné tették ott-tar- tózkodásomat. A medencében levő felnőttek először kérlelték őket, hagyják abba a „húsvéti-locsolkodást”, majd miután látták, hogy mindez hiábavaló, elmentek. Jómagam érkezésem után 10 perccel távoztam, pedig egy óráig akartam ottmaradni. Vető József nyugdíjas Kecskemét Szerkesztői üzenetek Novák Hona, Dávod: Nagyon szép hivatást választottál, Ilonka! Kérésedet továbbítottuk az iskola igazgatójának, hamarosan részletes tájékoztatót küldenek részedre a tanfolyam kezdésének időpontjáról. Bencses János, Sükösd: Panaszának kivizsgálása folyamatban van. Kérjük türelmét. Orsós Endréné, Kalocsai őszintén örülünk, hogy segítségére lehettünk. A napokban felhívást olvastam a megyei lapban: a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet géphímző tanfolyamot indít, majd a végzetteket bedolgozói munkakörben foglalkoztatja. Ügy gondolom Kecskeméten is érdeklődésre tarthatna számot egy ilyen tanfolyam. A bedolgozást is főleg mi, többgyermekes anyák, vállaljuk. R. K.-né Mikszáth Kálmán krt. Kecskemét, A kecskeméti kisiparosok termékeiből pénteken délelőtt 10 órakor kiállítás nyílik a városi művelődési ház nagytermében. A bemutatkozásra készülnek a résztvevők és a rendezők. Előzetes tájékoztatást Re- hák Lászlótól, a KIOSZ városi titkárától kértünk. — Arra törekszünk, hogy a kiállítás átfogóan szemléltesse a látogatók előtt a kecskeméti kisiparosok munkáját. Több mint negyven mester sorakoztatja fel a ruházati, kádáripari, fényképész, lakatosipari termékeket, a kötöttárukat, bútorokat Ezen kívül tablókra helyezett fotók jelenítik meg a műhelyeket, a Vak Bottyán utcai szolgáltatóház tevékenységét. Kecskeméten összesen ötszázhetven magánkisiparos végez javításokat, szolgáltatásokat. Tavaly az ösz- szegezésük szerint 36 millió 247 ezer forint termelési értéket hoztak létre. Az idei terv 200 ezer forinttal több. Ezt részben újabb Bemutató Kecskeméten kisgépek vásárlásával illetve a létszám növelésével kívánjuk elérni. Jelenleg például nyolcvanhat vállalati vagy szövetkezeti dolgozó másodállásban tevékenykedik, akiknek a zöme tavaly kapott ipar- engedélyt. Ugyancsak nagy szükség van a nyugdíjasok javító-szolgáltató munkájára. A másodállásúak főleg a kőműves, szobafestő és villanyszerelő szakmák iránt megnyilvánuló igényeket elégítenek ki. Készülnek a Kecskemét peremvárosában létesítendő szolgáltatóház tervei, a kivitelezéshez várhatóan még az idén hozzákezdhetünk. Naposcsibék 130 ezer naposcsirkét és mintegy 3500 libát keltettek az idén ez idáig a kecskeméti baromfikeltető állomáson, a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva mintegy 40 ezerrel többet i Az önállóság Müszalíi vizsga az országúton Sokszor leírtuk, kimondtuk a ma már eíkoptatott- nak, frázisnak tűnő mondatot: „a gépjármű veszélyes üzem”. Valóban az, hiszen naponta történnek szeSoltvadkert határában egy pótkocsis vontatót állítottunk meg. Az igazoltatásra az adott okot hogy az egyszemélyes vezetőfülkében hárman szorongtak, zavarvontató vezetője, aki hat életveszélyes közlekedett hibával rencsétlenségek, országúti katasztrófák figyelmetlenség, szabályszegés, elromlott fékek, kormányszerkezetek miatt. A napokban elkísértük ellenőrző kőrútjára a rendőr járőrt A tapasztalatok alapján elöljárójában elmondhatjuk: a járművek többsége nemcsak esztétikailag, de műszakilag is jó állapotban van, ám akad jó néhány olyan is, amellyel közlekedni egyenlő a saját és mások életének veszélyeztetésével. A Kiskőrös és Soltvadkert közötti úton cirkáltunk, Há- bori József rendőr főtörzsőrmesterrel. Az egyik tanyacsoport mellett — a KRESZ szerint lakott területnek számít —, nyolcvan kilométeres sebességgel száguldott el egy motoros. Nem volt könnyű utolérni az EX-16-58 rendszámú Pannóniát, de Kiskőrös határában a rendőrségi Moszkvics a szabálytalankodó elé került. Molnár Gyula, Akasztó, Bercsényi utca 3. alatt lakó fiatalember szabadkozott, de a gyorshajtást nem lehetett elnézni, és azt va a vezetőt nemcsak a kilátásban, de munkájában is. Hábori főtörzsőrmester szakértője munkájának, s azonnal felfedezett néhány olyan műszaki hibát, amely ezt a szerelvényt életveszélyessé tette. Fel is sorolta Sajdik Károlynak, a vontató vezetőjének. — A kormány, a fék, a világítás, az irányjelző rossz. Az első gumiköpenyvászon törött, nincs a vontató és a pótkocsi elektromosan és biztosító lánccal összekapcsolva. — Tudom — válaszolta a vezető —, de Serfőző András műhelyfőnök utasítására el kellett indulnom ... Azon túl, hogy a gépkocsivezető ilyen esetekben megtagadhatja az elindulást — a közlekedési szabályok erre külön intézkednek —, a műhelyvezető is súlyosan vétett a biztonsági előírások ellen, életveszélynek téve ki a vezetőt és utasait, nem is beszélve a többi jármű vezetőjéről A soltvadkerti József Attila Tsz vontató vezetőjének és műhelyfőnöban nagyon elterjedt a magániparosok által készített „öszvér”. Ezek a járművek nem munkagépek, mert szállításra használják őket, ám tulajdonosaik mégis annak tartják. A munkagép jelleget azonban nemcsak sebességgel, de a rendeltetéstől eltérő használattal is megszegik. Gusztos László, középcsábori kályhás ilyen járművel közlekedett a főutcán, motorkerékpár vezetői igazolvánnyal. A járműnek forgalmi engedélye nem volt — nem is lehetett, hiszen ezeket az autófelügyelet le sem vizsgáztatja —, s Gusztos László nem is vezethet ilyen gépet. A motorkerékpár vezetői igazolvány csak olyan jármű vezetésére jogosít, amelynek önsúlya nem haladja meg a 400 kilót, s nincs áttételes kormányszerkezete. Márpedig ennek az „öszvérnek” önsúlya 766 kiló, s kormányszarv helyett volánnal irányítják, sebessége pedig eléri a 60 kilométert. A rendőrjárőr helyesen járt el, amikor ezt a járművet kitiltotta a forgalomból. Azzal kezdtük, hogy a gépjármű veszélyes üzem. Néhány példa ezt az állítást ismételten bizonyította. Ha e példák mellé odatesszük a statisztika adatait — a múlt évben 1569 baleset történt, s 92-en vesztették életüket, közöttük jó néhá- nyan a jármű műszaki hibájából —, érthetővé válik a rendőrség fokozott ellenőrzése, a szabálysértések azonnali megtorlása. Gémes Gábor EGY ESZTENDEJE, hogy az MSZMP Központi Bizott- sága és a kormány együttes ülésen hozott határozatot az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztéséről. A határozat célkitűzésként jelölte meg, hogy — a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében — tovább kell növelni a helyi, főleg a községi és a városi tanácsok önállóságát. Az utóbb időben — már a KB és a kormány együttes ülése előtt is — több jelentős intézkedés született a tanácsok önállóságának fokozására. Jónéhány ügyben az alsóbbszintű tanácsok hatáskörébe került a döntés joga. A községi tanácsoknak adták át például a szabálysértési bíráskodást, s az építési engedélyek kiadási jogát is fokozatosan a községi tanácsokra ruházzák. Ezek örvendetes változások, annak a helyes elvnek a mindennapi életben való fokozottabb érvényesülését jelzik, hogy az ügyeket helyben, vagyis ott intézzék, ahol előfordulnak ahol az érdekeltek élnek, ahol a legjobban ismerik minden apró részletét, s csupán azok az ügyek kerüljenek feljebb, magasabb szintű — járási, vagy megyei — tanácshoz, amelyek nem a szó szoros értelmében véve helyi érdekűek, vagy nem csak az adott község, járás lakosságát érintik. Kormányvezetők, illetékes fórumok megnyilatkozásai és elvi döntései alapján tudjuk, hogy mindezek a változások — fontosságuk ellenére — csak részintézkedések, előkészítői egy nagyobb, a tanácsok egész tevékenységét átfogó rendezésnek, amely a most készülő új tanácstörvényben ölt majd végleges formát AZ ÚJ TANÁCSI modell tehát még alakulhat, változhat A Társadalmi Szemle, s más folyóiratok hasábjain hónapok óta élénk eszmecsere folyik a rendezés lehetséges módozatairól. Sokféle vélemény és javaslat lát napvilágot ezekben a vitaírásokban. Abban azonban közös a vitázók állás- foglalása, hogy a tanácsok önállóságának fokozása, társadalmi politikai szerepének növelése nem valósítható meg a tanácsi gazdaság fejlesztése, a saját gazdasági alap erősítése, a saját pénzügyi források bővítése nélkül. Azért van erre szükség, hogy alkalmas eszköz legyen a tanácsok kezében a választóik kívánságával egyező, szükségleteiknek megfelelő határozatok végrehajtásához, stabil anyagi garancia önállóságuk feltétele megvalósulásához. Ez nagyon fontos feltétele annak, hogy kialakuljon, s később életképesen működjön a tanácsok helyi önkormányzata, amely a demokratizmus szélesebb körű gyakorlására és érvényesítésére ad lehetőséget A tanácsok alapvető gazdasági munkája jelenleg a területfejlesztés, valamint a kommunális ellátás. Mind többen foglalnak azonban állást a tanácsok jövőjéről most folyó vitában amellett hogy indokolt ezt a tevékenységet kiterjeszteni az ipari és egyéb szolgáltatásokra, s a helyi gazdaság fejlesztésének erőteljesebb koordinálására is, mert így lehetőség nyílna azokra a reális feltételeknek a megteremtésére, amelyeknek alapján a tanácsok ténylegesen gazdáivá válhatnának területüknek, megvalósíthatják a helyi igények alapján kialakított célkitűzéseiket. Ehhez — mondják az államigazgatási és a köz- gazdasági szakemberek — lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanácsok köz- gazdasági módszerekkel hatékonyan befolyásolhassák azoknak a nem tanácsi vállalatoknak a tevékenységét is, amelyek a lakosságot közvetlenül érintő munkát végeznek. ÚGY TŰNIK, valóban megérett a helyzet a tanácsok gazdasági tevékenységének ilyen bővítésére. Ez azonban megint csak olyan feladat, amelyet megfelelő anyagi eszközök nélkül nem lehet ellátni. Honnan vegyen minderre pénzt a tanács? A vitában erre is többféle javaslat hangot kapott. A szakemberek szerint például célszerű lenne átengedni a tanácsok számára a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek forgalmi adóját, és valamennyi vállalat illetmény- adóját, s a minisztériumi vállalatok és a szövetkezetek nyereségadójának egy része is a tanács kasszájába kerülhetne. Mások szükségesnek vélik, hogy a tanácsok jogot kapjanak különféle helyi illetékek és díjak kivetésére is. Több vitacikk és átfogó tanulmány szerzője véli úgy, hogy most már a tsz-ekre is ki keü terjeszteni a kommunális adót, hiszen gazdaságuk erősödésével mind nagyobb mértékben használják a tanács kommunális szolgáltatásait. Felvetődött olvan elképzelés is. hogy a jelenleg központi kasszába kerülő borfor- ráírni srJó bclvi vételi forrás legyen a jövőben. kének a neve is belekerült sem, hogy a száguldás ér-, a rendőr noteszába... dekében kiszerelte gépéből | Ismét Soltvadkert. A köz- a hangtompítót sieben az utóbbi hónapok- > Az öszvér és vezetője, akit knütottak a forgalom bőt n M:0_ nyabb, önállóbb tanácsi munka kialakításának gondolatai ezek. Jogosságukat, szükségességüket mutatja, hogy a megyei tanácsok költségvetési kiadásainak csak 72 százalékát fedezik a saját bevételek, — a hiányzó 28 százalékot állnrpi hozzáiárulás pótolja — a fejlesztési alapnak pedig mindössze 22—23 százaléka származik helyi forrásból. A változás, amelyet a kibontakozó vita sokoldalú-é-o s az új tanácstörvény előkészítése ioér aionoror) emeli maid a helvi na-la- mentek szerepét, felelősségét, s vele együtt minden bizonnyal a közéleti munka tekintélyét is. Sz. G.
