Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-17 / 40. szám
<■ oldal 1970. február lt. kedd Milliókról van szó KEVÉS A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN AZ ÉPÍTÉSZ SZAKEMBER A Petőfi Népe Felszabadulási rejtvénypályázata A MOSTANI AZ ÁLLAMI ERŐSÖDNEK, FEJLŐDNEK TERMELŐSZÖVETKEZETEINK, ÉVEK A NAGY BERUHÁZÁSOK, ÉPÍTKEZÉSEK ESZTENDEI építőipar azonban sülyos munkaerőgondokkal küzd a kiemelt FONTOSSÁGÚ ÉPÍTKEZÉSEKRE IS NEHÉZ A LÉTSZÁMOT BIZTOSÍTANI. A MEZŐGAZDASÁGI ÉPÍTKEZÉSEK DÖNTŐ TÖBBSÉGÉT A GAZDASÁGOK SAJÁT MUNKÁSAIKKAL VÉGZIK. 184 TERMELŐ- ÉS 70 SZAKSZÖVETKEZETÜNKBEN SZINTE KIVÉTEL NÉLKÜL VAN ÉPÍTŐBRIGÁD. MUNKÁJUKKAL KAPCSOLATBAN TETTÜNK FEL KÉRDÉSEKET HORVÁTH MIHÁLYNAK, A MEZŐBER OSZTÁLYVEZETŐJÉNEK. *»%.. — Hány forintra tehető azoknak az építkezéseknek az értéke, amelyeken a termelőszövetkezetek házi építőbrigádjai dolgoznak? — Ez a szám igen nagy, hozzávetőlegesen megközelíti az egymilliárd forintot évenként. Ebben természetesen benne van az állami támogatás is, valamint azok az építkezések, amelyeket nem a MEZŐBER bonyolít, és azok a kisebb, nagyobb átalakítások, amelyeket saját terveik alapján készítenek el. — Felsorolna néhány nagyobb építkezést? — Szívesen. AGRO- KOMPLEX-tervek alapján, szakosított sertéshizlaló telep épül Hartán és Bátyán. Az előbbi a hartai Béke és Lenin, valamint a Solti Kossuth Termelőszövetkezet összefogásával épül fel 1971 végére, értéke 58 millió forint. Az utóbbi helyen a bátyai Piros Paprika, a fajszi Kék Duna és a miskei Egyetértés épít hasonló telepet, szintén 58 millióért A dávodi Augusztus 20 Tsz hétezres kibocsátású, Gi-Gi rendszerrel épülő telepe 41 millióba, a kunbajai Béke Csillaga Tsz-é 7 millióba, a tompái Kossuth Termelőszövetkezeté pedig 14 millió forintba kerül. A szarvasmarha-program keretében kiemelkedően nagy beruházásba kezd a mélykúti Üj Élet Termelő- szövetkezet. 612 férőhelyes, holland rendszerű szarvasmarha-istállója 76,2 millió forintba kerül. Tízmillió forintért épít istállót a bátyai Piros Paprika, 11 millióért a fajszi Kék Duna 15 millióért a lakiteleki Szikra, 12 millióért a kunszállási Alkotmány, 14 millióért a tiszakécskei Üj Élet Termelőszövetkezet. Ez a felsorolás távolról sem teljes, inkább csak érzékeltetni kívántam, hogy milyen összegekről is van itt szó. sége. önök nyolc naponként ellenőrzik az építkezéseket, milyenek a tapasztalataik? — A végterméket, tehát az elkészült épületeket tekintve többnyire jók. Korántsem ilyen egyértelmű azonban a jó vélemény az építkezés egyes fázisairól és a munkamódszerekről. Ha sorba szedném a hiányosságokat, az nagyon hosszú lenne... — A leglényegesebbeket kérnénk, amelyek me- gyeszerte jellemzőek. — Az első: a szakember- hiány. Ez a közvetlen, kivitelezési szinten nem is olyan égető, mint a következő lépcsőfokokon. Kevés a művezető, alig van technikus, építészmérnököt pedig — még másodállásban is — csak elvétve találunk. Ha összehasonlítom ezzel az állami építkezéseket, ahol a tízmilliós beruházásoknál már külön építésvezetőség van, nehéz elképzelni a szervezést. Ez pedig egyáltalán nem nevezhető az adminisztratív létszám indokolatlan növelésének, hiszen az természetes, hogy ilyen értékeknél nagyon kell vigyázni a pontosságra. A gazdaságok szakemberhiánya a mi munkánkat is megnehezíti, a pontatlanságok kiigazítása jelentős energia- és költség- többletet igényel. A Í00— 140-es létszámú építőbrigá. dók szakszerűbb vezetést igényelnének. Akikor talán nem volnának határidő-elcsúszások sem. Jelenleg ne. hézkesen történik a befejezés — saját kivitelezés esetén természetesen nem kötbérez a tsz. — Hány felsőfokú képzettségű szakemberre lenne szükség a gazdaságok építőr észl egeinél ? — Legalább hetven mérnökre, illetve szaktechnikusra. Azt hiszem, ez a szám nem túlzott, ha az előbbi forintösszegekre ént lékeztetem. — Milyen a szövetkezeti építőbrigádok gépesítettsége? — Mivel évente többszáz millió forint értékű beruházást valósítanak meg — az említett összegek — Munkájukat — ismét ötven százaléka állami csak az építkezések nagytámogatás — nagyon j ságához hasonlítva — fontos a munka Jó minő- gyengén gépesítették. A Műszaki konferencia kézierő dominál, holott ez építkezésekről lévén szó, rendkívül drága. Természe. tesen vannak kivételek — mint például a mélykúti Üj Élet Termelőszövetkezet építő részlege —, de még ezek gépesítettsége is alatta marad a szükségesnek. — A felsoroltak ellenére jó a végtermék, azaz az épület. Hogyan lehetséges ez, és végül milyen megoldásokat javasol a gazdaságoknak a munka közben felmerülő nehézségek leküzdésére? — A jól végzett kézi munka jó eredményt ad, végül is ezt több szerv ellenőrzi. Az építkezés közben azonban a munka hatékonyságán rengeteget lehet és kell javítaniok, ezáltal jelentős összegeket lehet megtakarítani. A szervezés magasabb fokára viszont szellemi beruházás nélkül lehetetlen eljutni. Ha van rá lehetőség, állítsanak a gazdaságok az építőipari részlegek élére egv- egy technikust, ez a néhány ezer forintos „beruházás” nagyon gyorsan megtérül. Az olyan termelőszövetkezetek pedig, amelyek a gazdaságon belül vagy kívül, rendszeresen dolgoznak tízmilliónál is nagyobb beruházásokon, feltétlenül keressék meg a nekik megfelelő mérnököt, szaktechnikust — építőmunka irányítására Még akkor is, ha több gazdaság alkalmaz egy diplomás szakembert. Csak ez lehet a biztosíték arra, hogy a százmilliós értékek építésénél ne vesszenek milliók kárba. Baranyi Pál Shell-szcniz a Balaton mellett Felépült a Balaton déli partján, Zamárdiban az első Shell-üzemanyagtankoló állomás és javító szolgálat. A 7-es főközlekedési úton korszerű műszerekkel felszerelt szervizállomás jó szolgálatot tesz majd a Balatonra látogató autós turistáknak. (MTI-foto — Bajkor József fclv.) Szeged kertvárosában, Újszegeden épültek ezek a házak. A városrész az elmúlt években sokat fejlődött. Lakóházakon kívül középületeket, üzemeket létesítettek a Tisza partján. A városrész Szeged szovjetunióbeli testvérvárosának nevét kapta. Mi az új városrész neve? Szimferopol — Ogyessza — Omszk? A szerkesztőség címére beküldendő rejtvényszelvény a 10. oldalon található. Mezőgazdasági könyvespolc Takarmányozás A takarmányozás ma már olyan tudomány, amelynek ismerete nélkül szinte elképzelhetetlen az állattenyésztés. Jobban mondva: a korszerű állattenyésztés! Sajnos erre csak most ébredtünk rá, amikor erőfeszítéseket teszünk a több hústermelés érdekében. A gazdaságos állattartást a takarmány-} elhasználással mérik. Mennyi a gyarapodás bizonyos mennyiségű takarmányfogyasztás után, mennyibe kerül egy kiló hús megtermelése. Ez azt jelenti, hogy az állati termékek gazdaságos élőállításának egyik leglényegesebb feltétele a helyes takarmányozás. Ezt tárgyalja dr. Barabás Endre könyve, amelyet a Mezőgazdasági Könyvkiadó jelentetett meg, kielégítve az ország nagyszámú állattenyésztőjének régi igényét. A könyv szerzőjének nagy érdeme, hogy stílusa világos, olvasmányosan mondja el a tennivalókat és a tudnivalókat a takarmányok összetételéről, az állatok igényéről. Részletesen ismerteti a takarmánytartósítás és tárolás módjait és a takarmányadagok hasznos összeállítását. Bizonyos, hogy ez a könyv, amelyet sok táblázat tesz még hasznosabbá, eredményesebb és gazdaságosabb állattenyésztést segít elő és nagyban hozzájárul a húsellátás gondjainak megoldásához is Hétköznapi íme egy ritka eset az állatorvosi sebészetben. A gyakorló állatorvos olykor nemcsak állatkórházban végez el ilyen műtéteket, hanem egész egyszerű körülmények között, lámpafénynél, ott kint az istállóban, sterilnek egyáltalán nem mondható körülmények között. A múlt hét szombat délutánján dr. Pintér Sándor volt Kecskeméten az ügyeletes állatorvos. Délután 2 órakor telefonon a Béke Tsz-be hívták, hogy menjen gyorsan, mert egy tehén reggel óta nem tud megelleni. Az állatorvos tüzetesebb vizsgálat után megállapította, hogy nagy baj van: a kisborjú lába átszakította a méhet és beTegnap műszaki konferenciát tartottak a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyárában. A tanácskozáson Csizmadia István, a gyár igazgatója értékelte a múlt évi eredményeket, s számolt be az idei feladatokról. Eszerint a jelenleg is világszínvonalon termelő üzemben még tovább fejlesztik a technológiát. A termelékenység növelésére kombinált pecsenyekacsa-feldolgozó pályát szerelnek fel, amelyen óránként 2500 víziszárnyas „fut át”, Bővítik a pulykafeldolgozószalagot, s a pecsenyecslr- ke-feldolgozó gépsoron pedig szintén ezerrel növelik az óránkénti teljesítményt. A korszerű korszerűsítésé* a gyorsan növekvő aprójé szág felhozatala sürgeti 1970-ben a tavalyinál negyven százalékkal lesz magasabb árutermelés. Ehhez példátlan mennyiségi összesen 2100 vagon ba romfit vár az üzem a körzetéhez tartozó nagyüzemekből, háztáji gazdaság gokból. nyomult a hasüregbe. Dr. Pintér látta, hogy itt csak sebészeti beavatkozás segíthet, ha van egyáltalán segítség. Gyorsan hazaindult, sterilizálni műszereit — az istállóban erre nem volt lehetőség —, felkészült a műtétre. Kifelé menet — egészen véletlenül — összetalálkozott régi felcserével, Varga Istvánnal, aki egy szóra vállalta, hogy segítségére lesz a műtétnél. Mikor visszatértek látták, hogy az állat sokkal eleset- tebb, mint volt. Addigra komplikáltabb lett a helyzet: a borjú a hasüregbe csúszott lábával a végbelet is átszakította. — Az anya megmentése reménytelennek látszott. Arra gondoltam, hogy a császármetszéssel a borjú életét meg tudom menteni. Hozzákezdtem a műtéthez, jó félóra múlva a méhet kiemeltük a hasüregből, a borjút kihúztam ... A gondozók élesztgették a kisbor- iút, bíztam hozzá, hogy az Hetbe marad. A méhen ejtett sebet bevarrtam, azután kezdtem vizsgálni, hogy merre is volt átszakadva eredetileg... Jól bent a medencében 15 centi hosszú szakadást találtam. Nagyon nehéz volt a tehén oldalán ejtett horpaszsebbe behúzni a méhnek ezt a sza- Ikadt részét, és nem is sikerült teljesen. Megpróbáltam varrni. Csak részben láttam a szakadást. Ahol nem láttam, ott tapogatva, varrtam ... Mikor mindezzel végeztem, bevarrtam a has- hártyát az izomsebet, ahogy ez ilyenkor szokásos. Utána vizsgáltam meg, mi is van t végbéllel. A nyílástól beleié. jó araszra három ujjal átjárható, szakadást találtam .. .Ez volt a legnehe- *ebb probléma, ezt a sebet hogy varrjam meg? ... Kívülről egyáltalán nem lehetett hozzáférni. Ügy okoskodtam, hogy benyúlok egyik kézzel, összefogom a sebszéleket, a másik kezemmel pedig rejtett vezetéssel viszem be a tűt... A kezem fedezte mindig a tűt, nehogy rossz helyen szúrjam át a végbelet. Így nagy nehezen két öltéssel bevarrtam a szakadást... Tudtam, az állat további sorsa ettől függ majd: hogyan sikerült a végbelet elzárni ?... — Másnap, harmadnap kimentem, a tehén szemlátomást javult. Állapota kielégítő, ma már olyan az állat általános közérzete, mint egy rendes ellés után szokott lenni, ennyi idő elteltével. Ez az eset azért nagyon érdekes, mert csaknem 25 éves praxisomba ilyen még nem fordult elő, ilyen komplikáció. * Dr. Pintér megfontolt, nyugodt beszédű ember. Az esetnek inkább a szakmai érdekességét fejtegeti. Szerényen elhallgatja . hogy a háromórás, reménytelennek látszó műtéthez eléggé megviselt egészségi állapotban — influenzából lábadozva — vetkőzött neki. A keze alá világító lámpa fényében is csak arra gondolt, hogy minden tőle telhetőt el kell követnie. Az istállóban összeverődött emberek kétség és remény közt vele együtt kívánták a majdnem lehetetlent. Aki jelen volt. soha sem fogja elfelejteni azt a nehéz három órát. Dr. Pintér szakmai bravúrjával 20 ezer forintot mentett meg. De ami ennél többet érő az emberek szemében: helytállásból, példamutatásból kitűnőre vizsgázott. Zám Tibor
