Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

a MAGYAR SÍ'OCfALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS'-KISKU^ M E G Y El B i Z O TTS Á G Á N A K N A PI L A P3 A * Világ proletárjai, egyesüljetek! ........# ^ & . <3 i* Befejezte munkáját az országgyűlés Elfogadták az 1970. évi költségvetést és a védjegytörvényt Pénteken délelőtt 10 órai kezdettel folytatta az 1970. évi állami kötségvetésről szóló vitát az országgyű­lés. Az ülésen megjelent Lo- sonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kál­lai1 Gyula, Komócsin Zol­tán, Nyers Rezső, a Poli­tikai Bizottság tagjai, illet­ve a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A dip­lomáciai páholyokban Bu­dapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek szá­mos képviselője foglalt he­lyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitot­ta meg, majd megkezdőd­tek a felszólalások. Bata János Pest megyei, Mokri Pál Komárom megyei, Pióker Ignác budapesti Jazbinsek Vilmos Bárány» megyei képviselő szólt hoz­zá a költségvetési tervezet tárgyalásához, majd az el­nöklő Kállai Gyula meg­adta a szót Vályi Péter pénzügyminiszternek, aki összefoglalta a vitában el­hangzottakat. A pénzügyminiszter vá­lasza után határozathozatal következett. Az országgyű­lés az 1970. évi állami költ­ségvetésről szóló törvény- javaslatot általánosságban egyhangúlag, részleteiben pedig egy ellenszavazattal elfogadta. A szünet után Vass Ist­vánná vette át az elnök­lést, s az országgyűlés rá­tért a második Viapirendi pont, a védjegyről szóló törvényjavaslat tárgyalásá­ra, melyet Kiss Árpád mi­niszter. az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke terjesztett a parla­ment elé. Kiss Árpád beszéde után az elnök Frank Ferenc képviselőnek, áz ipari bi­zottság előadójának ad­ta meg a szót. Df. Révai Zoltán Győr megyei kép­viselő szólalt még fel, ez­után határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés a jogi, az igazgatási és igazságügyi, valamint az ipari bizottság együttes je. lentésében előterjesztett módosító javaslatokat — amelyekkel Kiss Árpád miniszter is egyetértett — egyhangúlag elfogadta. Ez­után az országgyűlés a véd­jegytörvényről szóló tör­vényjavaslatot általános­ságban és a már megsza­vazott módosításokkal rész­leteiben is egyhangúlag el­fogadta. Az országgyűlés ezután áttért a harmadik napi­rendi pont, az interpel­lációk megtárgyalására. Az első interpelláló Molnár József Heves megyei kép­viselő a közlekedés bizton­ságával kapcsolatban in­tézett kérdést a belügymi­niszterhez. Pázsit Árpád budapesti képviselő a gyer­mekjóléti intézmények kö­zös létesítéséről szóló ren­delet tárgyában interpel­lált a pénzügyminiszter­hez, Bata János Pest me­gyei képviselő pedig a munkaügyi miniszterhez intézett kérdést az árvák támogatásával kapcsolat­ban. Az illetékes minisz­terek válaszát az inter­pelláló képviselők és az országgyűlés elfogadták. Dr. Guba Sándor Somogy megyei képviselő interpel­lációjában kifogásolta, hogy az idős termelőszövetkeze­ti tagok járadéka túlságo­san alacsony. A járadék­ra jogosultak száma to­vább már nem növekedik, mert a most nyugállo­mányba vonuló tsz-tagok már nyugdíjat élveznek. A járadékosok esetében olyan idős emberekről van szó, akik. már a háztáji föld megművelésére sem képe­sek, és ha gyerekeik, vagy a tsz nem segíti őket, ak­ikor létfenntartásuk sincs biztosítva. Veres József munkaügyi miniszter válaszában el­mondotta, hogy a járadé­kot az idős embereknek nem nyugdíjképpen, ha­nem szociális támogatás címén folyósítják. A jövő évi pénzügyi rendelkezé­sek szerint a járadékot kü­lönben kisebb mértékben — 40 forinttal — felémelik. Á képviselő a miniszter válaszával nem értett egyet. Hangsúlyozta, hogy azoknak a magatehetetlen tagoknak a járadékát kel­lene emelni, akiknek más jövedelmük nincs, s ezért létfenntartásuk sincs biz­tosítva. A munkaügyi mi­niszter viszontválaszában arra utalt, hogy a legsúlyo­sabb, egyedi esetekben a tanácsok a rendelkezésük­re álló anyagi keretből adhatnak további segítsé­get. A képviselőt ez a vá­lasz sem elégítette ki, és javasolta, hogy a kérdést vizsgálják mégegyszer fe­lül. A munkaügyi miniszter válaszát az országgyűlés sem jógád ta el. Ügy ha­tározott, hogy a témát az arra • illétékes ■ állandó bi­zottsága elé- utalja kivizs­gálásra. Ezzel az országgyűlés de­cemberi ülésszaka befeje­ződött. A tanácskozás Vass Istvánná elnöki zárszavá­val ért véget. Beköltözhető a szalagház Hosszan tartó szakértői vizsgálatok előzték meg az illetékes szervek december 12-i döntését: beköltözhető Kecskeméten a Dózsa György úti szalagház. Bár sokan várták türelmetlenül — és ez érthető — a na­pot, amelyen kimondják a bűvös igét: lehet hurcol- kodni, mégis dicséretes az a felelősségérzet és előre­látás, amely a hatósági szer-veket áthatotta ebben áz esetben. A 'télnek — amelyről nem tudni milyen lesz — bizonytalanul mű­ködő fűtési hálózattal ne­kivágni nem lehet, bármi- lyeh vonzók legyenek is az új. lakások. Az épületben a kivitele­ző vállalat a hibapótlást még nem fejezte be. A la­kásszövetkezet tagsága azonban vállalta így is a beköltözést, s egyben a hi­bák kijavításával járó ké­nyelmetlenséget. A hibák jó része egyébként lakáso­kon kívül, a lépcsőházak­ban, folyosókon van. A szövetkezet elnöksége még tegnap délután postára ad­ta a költözködésr-e vonat­kozó értesítéseket. A mai nappal tehát 177 család megkezdi új otthonának elfoglalását a szalagház­ban. XXIV. évi 289. szám 1969. december 13, SZOMBAT Ára: 90 fillér RADIO és TV melléklet (9. és 10. oldal) Kibontakozóban az iparszert! állattenyésztés Tenfielöszövetkezet-közi vállalkozások Vályi Péter pénzügyminiszter foglalta össze a költ­Az állattenyésztés kor­szerűsítésére való törekvés megyénkben is mind na­gyobb mértékben jelent­kezik. Nemrég adták át í rendeltetésének a mélykúti I Új Élet Termelőszövetke- j zet 15 ezres sertéskombi- I nátját. Azóta újabbak épí- j tésének előkészületeiről í folynak a tárgyalások, s a ! Mezőgazdasági Beruházó j Vállalat megyei kirendelt- i ségén is több termelőszfö- j vetkezet érdeklődött ebben a témában. A kalocsai öntözőfürt három közös gazdasága, a fajszi Kék Duna, a miskei Egyetértés és a bátyai Pi­ros Paprika Termelőszö­vetkezetben elhatározták, hogy 15 ezer hízósertés ki­bocsátására alkalmas tele­pet létesítenek közös erő­vel. A kombinát magyar tervek alapján épülne, elő­regyártóit panelekből, több mint 60 millió forint beru­házással. Ugyanilyen „ser­tésgyárat” akar építeni kö­zös vállalkozással, a hartai Lenin, a Béke és a solti Kossuth Tsz. összefognak a dávodi termelőszövetkezetek is. Az itteni Augusztus 20 ,és Rá­kóczi olasz rendszerű ser­téskombinátot létesít. Ez 10 ezer sertést fog adni Pillanatkép az ülésteremből. évente, többszörösét annak, mint amit jelenleg a köz­ség két termelőszövetkeze­te tud szállítani a bel- és a külföldi piacra. A legnagyobb beruházást a Kiskőrösi Állami Gazda­ság valósítja meg. Sertés­telepét, amely magyar ter­vek alakján készül, 20 ezer hízó hagyja majd el éven­te. Kisebb telepek is léte­sülnek. A három bácsboko- di közös gazdaság összefo­gásából egy ötezres sertés­kombinátot építenek. Jö­vőre már meg is kezdi az üzemelést. Valamennyi létesítmény teljesen automatizált, kor­szerű technológiával műkö­dik majd. Érdemes itt megemlíteni, hogy egészen különleges, kísérleti jelle­gű lesz a solti Rákóczi Termelőszövetkezet magyar tervek alapján készülő te­lepe. Takarmányozási rend­szere eltér a többitől. A száraz granulált keverék helyett, nedves etetés tör­ténik majd, természetesen magasfokú gépesítés alkal­mazásával. Sokat áldoznak gazdasá­gaink a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésére is. Teljesen gépesített lesz a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság és a nemesnádud­vari Kossuth Termelőszö­vetkezet tehenészeti telepe, ötszáz férőhelyesek lesz­nek az építmények, s ér­dekességük, hogy alom he­lyett gumipárnán állnak, illetve fekszenek majd a jószágok. Itt már csak a fejőgépek kezeléséhez lesz szükség emberi erőre. A legkorszerűbb lesz a mélykúti Űj Élet Termelő- szövetkezet holland rend­szerű telepe, 612 tehén szá­mára. Épül hozzá külön ellető istálló, mesterséges borjúnevelő, hízómarhák számára külön istálló, zöld­takarmány tároló, kukori­caszárító és tároló, tejkeze­lő berendezés és egy kis­méretű laboratórium. . Az iparszerű állatte­nyésztés feltételei tehát kezdenek kibontakozni. A beruházások előkészületei mindenütt megtörténtek. Sok helyen a tereprende­zést is befejezték már. Jö­vő év elején mindenütt megkezdődnek az építkezé­sek. 5. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom