Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-30 / 226. szám
1 oldal 1969. szeptember 30. kedd Állattenyésztő telepek külföldi mintára Korszerű nagyüzemi létesítmények a mezőgazdaságban A mezőgazdasági nagy- szövetkezetben létesül, üzemek egyik fő célkitűzé- amely jóformán kész is. se az állattenyésztés eddiginél gyorsabb fejlesztése. Ehhez beruházások szükségesek, korszerű istállók, modern technológia. Augusztin Károllyal, a Mezőgazdasági Beruházó Vállalat, a Mezőber, megyei igazgatójával arról beszélgettünk, hogy a termelő üzemek milyen igényekkel jelentkeznek, elsősorban a szarvasmarha- és sertéstenyésztés korszerűsítését illetően. Az igazgató egy levelet mutat, amely a holland COMAT nevű cégtől érkezett. Ez a vállalkozás teljes szarvasmarha-telepeket szállít, épületelemeket, berendezéseket ad. Telepei teljesen gépesítettek. Szakembereink Hollandiában — Nemrég ennél a cégnél járt a mélykúti Üj Élet Termelőszövetkezet vezetőiből és a Mezőber képviselőjéből álló küldöttség. A mélykúti termelőszövetkezet ugyanis érdeklődik cég által gyártott komplett szarvasmarha-telepek iránt. Ha sikerül az elképzeléseket megvalósítani, felépül a megyében az első ilyen modern hatszázas major — hangoztatja az igazgató. A Mezőber szakemberei egyébként más országok állattenyésztését is tanulmányozzák, hogy a legkorszerűbb eljárások hazai elterjesztését segítsék. ■— Természetesen nálunk is nagy erőfeszítéseket tesznek a tervezők, hogy olcsóbbá és egyúttal korszerűbbé tegyék az állattenyésztés fejlesztését szolgáló beruházásokat. Itt van például a szanki Petőfi Termelőszövetkezetben tervezett létesítmény. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztálya készítette a tanulmánytervet. A telep, az elképzelések szerint, 1800 hízómarhát bocsátana ki évente. Jövőre kezdődne az építkezés — tájékoztat Augusztin Károly. Aztán sorolni kezdi, hogy hol épül jelenleg szakosított szarvasmarha-telep. Jelentősebb építkezés öt közös gazdaságban folyik. Legnagyobb a megyében Figyelemre méltóak a sertéstenyésztéssel kapcsolatos törekvések. A rpegye legnagyobb kombinátja a mélykúti Üj Élet TermelőTizenötezer hízót ad évente. Bácsbokodon három közös gazdaság fogott össze sertéstelep építésére. A Kiskőrösi, Solti és Kalocsai Állami Gazdaság szintén együttesen létesít korszerű kombinátot. Ez angol, úgynevezett Clay-rendszerű lesz. Olasz mintára létesül a dávodi Augusztus 20 Termelőszövetkezet telepe. Ezenkívül még több helyen folyik építkezés, átalakítás. Mindent összevetve a Mezőber közvetítésével sok ezer szarvasmarha és sertés számára épül az idén istálló. Nagy gondja a megyének a korszerű szőlő- és gyümölcstelepítések járulékos beruházása. Közismert, hogy az idén is bajok vannak a szőlő és bor elhelyezésével, a nagy gyümölcs- termés tárolásával. Több nagyüzemben épül pince, szőlőfeldolgozó. A legnagyobb a Kunbajai Állami Gazdaságban, amely százezer hektoliter befogadóképességű lesz. Elkészült a Hosszúhegyi Állami Gazdaság 400 vagonos hűtőháza is. A megye mezőgazda- sági nagyüzemeiben 900 vagonnal nő az idén a hűtőtárolási lehetőség, úgy hogy már az ősszel üzemelnek is a létesítmények. Lehetne gyorsabban Még mindig az a legnagyobb gond, hogy lassúak az építkezések. Ennek számos oka van. Többek között az is, hogy a mezőgazdasági építkezéseknél kevés még az előregyártott elem. A tervezés is gyakran sokáig tart. Ahogy szokták mondani: nagy az átfutási idő az előkészületektől az átadásig. — A munkát meggyorsíthatja a partnerek összehangolt együttműködése. Ebben igyekszünk hatékonyabban közreműködni a jövőben — mondja befejezésül a beruházó vállalat megyei igazgatója. K. S. Tizenegymillió forinttal több megmentett érték A tavasz és a nyár a lendület időszaka. Hogy mit eredményezett, a féléves vállalati mérlegek mutatják. A Pest-Bács-Nógrád megyei MÉH-nek például 15 éves fennállása óta ilyen jó — 30 millió forintos forgalmat elérő — júniusa nem volt. A teljes félév is ilyen. Nyereségük jóval túlhaladta az előirányzottat, s jelentősen csökkent eladatlan készletük. A népgazdaság feldolgozó üzemeinek 11 millióval többet érő hasznos anyagot adtak át. mint tavaly hasonló időszakban. Vasból 25. papírból 4. fémből és rongyból másfél milliós Készletet gyűjtöttek. Felújított ládát, hordót hat és félmillióért hoztak forgalomba. A kiváló eredmények részben a munkaversenynek és az újítómozgalom- nak köszönhetők. A munkaversenyben elért eredmények jutalmazására a részesedési alapból ebben az évben félmilliót szánnak. k. m. Az adottságok és a tudat Negyei résztvevők Előkészületek a szabadkai vásáron Harangozó Vilmos tájékoztatója A sportkedvelőknek ismerősen cseng Harangozó Vilmos neve. A kétszeres asztalitenisz világbajnok, 15- szörös jugoszláv bajnok ma a szabadkai vásár igazgatóságán dolgozik. Az aktív versenyzéstől való elbúcsú- zás után a Német Szövetségi Köztársaságba szerződött edzőnek. Az idén nyáron visszatért abba a városba, ahol nevelkedett, ahonnan elindult. A nála tett látogatásunk során kiderült, hogy nemcsak a pingpongütő használatának nagymestere, hanem — új munkakörének megfelelően — avatottan bánik a kereskedelmi, a piaccal kapcsolatos fogalmakkal is. Harangozó Vilmos felkészülésről ad számot. Alkalmi áron tv 3 havi jótállással már 1400,— Ft-tól bútor, OTP-hitellevélre is. Ruhaneműk, kabátok, csizmák, cipők nagy választékban. Bizományi Áruház. Kecskemét. 7569 — Kik érkeznek Magyar— Az idén először a hi- országról ? vatalos nemzetközi vásárok — Kiállít a Budapesti naptárában is szerepel az Autofem Ktsz. a Szegedi őszi szabadkai rendezvé- Kenderfono es Szövőipari nyünk — kezdte tájékozta- Vállalat, valamint ugyan- tását Harangozó Vilmos. — csak a Tisza-parti városból a A tekintélyesebb rangra Fémipari Vállalat, a Tápéi egyebek közt a kiállítási pa. Háziipari Szövetkezet a Fő- vilpn bővítésével szolgálunk városi Kézműipari Vallalat. rá. A jelenlegi vasbeton, a Magyar Hanglemezgyártó üvegtetős csarnokhoz újabb Vállalat, illetve a Bács galéria épül A tavalyinál Szolnok megyei Vas- és ígv 400 négyzetméterrel na- Műszaki Nagykereskedelmi gyobb terület várja a részt- Az utóbbi a többi vevőket kozott bemutatja a Bajai Lakberendező és Építő Ktsz — Hány külföldi kiállító gyártmányát, a Bácska I. jelentette be a jövetelét? nevű öntözőszivattyút is. — Kilenc külföldi vásár- — Milyen sajátosságokigazgatóság szervezte meg kai jellemezné az október közreműködésünkkel a vál- 4-től 12-ig tartó vásárt? lalatok. kisiparosok bemu- — Az útkeresések után—■ tatkozását. Magyarországról a ]ÍOrábbi években vegyesen például a szegedi ipari vá- igen sokféle cikk szerepelt sár vezetői küldték el a itt __ most kizárólag a kéz- résztvevők névsorát. Képvi- a háztartási, illetve a seltetik magukat olasz és kisipar gyártóinak és felosztrák cégek is. S először használóinak a találkozóját jelennek meg áruikkal a szervezzük meg. Itt szeret- csehszlovák termelők. A nénk rendszeresíteni példá- belföldi kiállítók ugyancsak uj a szolgáltatásokat végző gyarapodnak. Olyan jugo- rnagánkisiparosok sereg. szláv köztársaságok szlo- szemléjét. Az önök országá. vén, macedón küldik el ^ól rnagánkisiparosok még produktumaikat, amelyek nem jelentkeztek, ami azzal edfjig hiányoztak a szabad- magyarázható, hogy a kül- kai vásárról, földi bemutatkozásaiknak ez idáig nincs hagyománya. ' Pedig Szabadkán több olyan munkagépet, berendezést is szemléltetnek a kiállítók, amelyek elősegítik a kisipar termelékenyebbé válását. Egy másik érdekesség, hogy a jugoszláv külkereskedelmi vállalatok devizakontingenst kaptak, ami lehetővé teszi a bemutatott termékek azonnali megvásárlását. Elmúlt az az idő. hogy csupán propaganda-jellegű kiállítást készítsünk elő. Célunk az, hogy a piackutatás megvalósulását és a közvetlen üzletkötések előfeltételeit szervezzük meg. S erre módot ad a többi között a Jugoszlávia és Magyarország között egyre bővülő kisha- tá_rmenti árucsereforgalom. Halász Ferenc ŰJBÓL a közérdeklődés centrumába kerültek a gyenge tsz-ek, értve ez alatt, hogy helyzetüket, továbblépésük lehetőségeit, gazdálkodásuk megszilárdításának rendkívül öszetett módozatait legutóbb különböző járási és megyei fórumokon vitatták. Keresik a tsz-szövetségek is a rossz természeti adottságok között gazdálkodó szövetkezetek sorsa jobbrafordításá- nak eszközeit. Ha csak címszavakban is, oldalakon át sorolhatnánk azokat az agronómiái, műszaki, közgazdasági, pénzügyi és hitelpolitikai eszközöket, amelyek — külön- külön, még inkább együttesen — valóban nagyot lendíthetnek a gazdálkodás szekerén. Ezek a tényezők a járási, megyei, de az országos illetékesek előtt is ismertek, s az anyagi erőforrások mértékétől függően rendelkezésére is állnak a szövetkezeteknek. Az is nyilvánvaló ma már, hogy nincs olyan megszilár- dítási „recept”, amely akár két gazdaságra is egyfor- mán alkalmazható volna. EGYET azonban nem lehet szem elől téveszteni: azt, hogy gondjukon-baju- kon végsősoron mégis csak a rossz adottságokkal vesződő tsz-ek gazdáinak kelj segíteniük. Hiába készíttetnek több százezer forintos költséggel genetikus talajtérképet, végeznek akár ezer holdon talajjavítást, s kapnak további milliókat — bár csak hitel formájában — modern istállók, más létesítmények építéséhez, ha a gazdák termelési kedve, gazdálkodói szakértelme, közösségi tudata azon a szinten rekedt meg. amely már az átszervezés utáni első évben is alacsonynak mutatkozott ahhoz, hogy boldoguljanak, eredményeket érjenek el. Ez esetben a befektetett milliók nem hozzák meg az elvárható haszonnak a töredékét sem. Tanulságosak ilyen szempontból a dunavecsei járás gyenge tsz-ei, közöttük is főként a kunadacsi Rákóczi ég Kossuth, a kunpeszéri Parasztbecsület és a kun- szentmiklósi Kiskunságé. E szövetkezetek gazdái csaknem kivétel nélkül a hajdani koronauradalmak cselédei közül kerültek ki, az elvadult homokra, szikes legelőkre települők közül, híjával az igényesebb kertkultúrának. Az átszervezés után sem alakulhattak ki a nagyüzemi gazdálkodás stabil alapjai, ellenben a tanyai körülmények továbbra is bő teret engedtek az aprójószág, és süidőneve- lésnek, olyannyira, hogy a gazdák fő jövedelmi forrása inkább innen származott, semmint a közösből. Történtek ugyan nagyüzemi telepítések is. Kunadacson például, de ezek a termőre- fordulás után sem illeszkedtek be a pásztorkodó tájkultúrába, s ritka az itteni gazdák között az, akinek a keze „rááll” a gyümölcsfák, szőlőtőkék metszésére, gondozására. Az árdotáció pedig jelenleg is csak az egyszerű újraterme. léshez elegendő, nem telik többre belőle, mint a for- góeszközök felújítására MINDEZEK jó példaként kínálkoznak ahhoz, hogy megértsük: egy-egy táj mezőgazdasági struktúrájának átformálásánál nem hagyhatók figyelmen kívül a hagyományok, a szokások, megrögzöttségek, a termesztési és az életnívóbeli igények, egyszóval mindazok a tényezők, amelyek az emberi mozzanatok jelentőségét hangsúlyozzák. Az emberi munkaerő a termelési folyamat legérzékenyebb, egyúttal a legellen- állóbb „anyaga”, tehát semmiképpen sem kerülhető meg. a közgazdasági törvények nem vákuumban, hanem a nagyon is sűrű, sok halmazállapotú, fénytörésű emberi közegen át hatnak. EHHEZ kapcsolódik az is, hogy a szövetkezeti tagságot alkotó csoportok, rétegek, spontán szerveződése, kölcsönhatása, dinamikája, egymásra utaltsága, a szövetkezeti demokrácia kereteinek kiürülése, vagy jó tartalommal való megtöltése a segítő szervek részéről is tanulmányozást igényel, mivel ezáltal olyan információkhoz jutnak, amelyek alapul szolgálhatnak a közgazdasági eszközök megválasztásánál. A tagsági tudat vizsgálata, feltérképezése legalább any- nyira fontos, mint a talajösszetétel, Vagy a vetésszerkezet elemzése. H. D. Bővül a kiállítási csarnok a szabadkai ipari vásáron. Az építő- és szerelőipari munkások az utolsó símítá sokat végzik. Rövidesen felváltják őket a részt vevő ötven vállalat képviselői, illetve a 70 magánkisiparos, hogy elrendezzék az árukat a pavilonban. (Pásztor Zoltán felvételei.)
