Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-13 / 160. szám

„Szeretnénk az idén is spartakiád-gyöztesek lenni 99 Látogatás a félegyházi járási, városi TS-nél Nagyon szerény külsejű földszintes ház ad otthont a félegyházi járási, városi testnevelési és sportszövet­ségnek. Az iroda belseje azonban szivdobogtatóan gazdagon díszített fényké­pekkel, trófeákkal. A fa­lakon régi és új bajnokok fényképei, a jelen és a múlt ad találkozót. Félegy­házán megbecsülik azokat, akik dicsőséget szereztek a város, vagy a járás sport­jának, öregbítik a város hírnevét. Éppen úgy ott van a falon a szárnyait itt bontogató Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok fényképe, mint Csenki Ferié, aki mint serdülő asztaliteni­szező ért el országos si­kert. Ki az, aki szervezi a i város és a járás sport­. i életét? Kovács Rudolf ismert alakja megyénk sportmozgalmának, hi­szen 1952. márciusa óta ö irányítja a terület sportéletét. Megkértük, mondjon el néhány részletet életéből, sport- pályafutásáról. — Talán először arról szólnék, hogy „tőzsgyöke- res” félegyházi vagyok, itt születtem, ütt kezdődött el sportpályafutásom is. Ököl­vívóként 1937-ben értem el „ legnagyobb- sikeremet. Mint- ifjúsági nehézsúlyú ver- '■ senyzo országos bajnoksá­got nyertem. Sérülés mi­att később ezt a sportágat nem űzhettem, labdarúgó lettem. Az NB III-as KTK- f- ban játszottam 1949-ben utolsó bajnoki mérkőzése­met!' A játékvezetéssel már korábban megpróbálkoz­tam, vizsgát tettem, majd 1950-től kezdve állandó tag- já lettem az országos já­tékvezetői keretnek. Mint- égy nyolcvan NB Il-es mérkőzést vezettem és el­mondhatom, hogy bejártam az egész országot. 1967- ben ünnepeltem a huszon­öt éves játékvezetői jubile­umomat, ekkor aranyjel­vénnyel tüntetett ki az or­szágos JT. Ettől kezdve már csak mint ellenőr és a játékvezetői Utánpótlás ne­velője veszek részt a sport­munkában. Ehhez még csak annyit tehetek hozzá: büsz­keséggel tölt el, hogy a legfelsőbb sportszerv mél­tónak talált a testnevelés és sport érdemes, majd ké­sőbb kiváló . dolgozója ki­tüntetésre. Tulajdonosa va­gyok még a Honvédelmi Érdeméremnek és az MHSZ Kiváló Munkáért aranyfokozatnak. Ezek után azt kérdez­tük Kovács sporttárstól, mivel foglalkozik ezek­ben a napokban? — Az elmúlt hónapok­ban lezajlottak a közsé­gekben a falusi spartakiád küzdelmei, majd megren­deztük a járási spartakiád döntőt. A legjobbak jogot szereztek arra, hogy elin­duljanak és járásunkat képviseljék a Kecskeméten július 26. és 27-én sorra kerülő megyei spartakiád- döntőn. Természetesen már javában készülünk a me­gyei döntőre, ahol az idén is szeretnénk helytállni. Talán nem veszik szerény­telenségnek, ha elmondom: arra készülünk, hogy meg­ismételjük tavalyi bravú­runkat: ismét meg akar­juk nyerni a megyei spar­takiád pontversenyét. Ez természetesen nem köny- nyű feladat, hiszen a töb­bi járás is készül, s „feni a fogát” ellenünk. Ezért fokozott figyelmet szente­lünk a falusi sportolók fel­készítésére. Bízom benne, hogy tervünk sikerül. Ed­dig elégedettek lehetünk a falusi és járási verseny színvonalával, s ha valami­vel nem, akkor csak egy kifogásunk lehet, hogy az idén valamivel kevesebben indultak el a spartakiád- versenyeken, mint tavaly. Ebben azonban jelentős szerepe volt a szokatlanul mostoha időjárásnak is. Hallhatnánk valamit a segítőtársakról, a sport­aktivistákról? — Erről szívesen beszé­lek, hiszen nélkülük el sem képzelhető jó sportmunka. Tudom, hogy egy cikk ke­retébe minden nem fér bele. Ezért arra kérem, hogy most csak a falusi sport­vezetőkről, aktivistákról beszéljünk, s egy másik al­kalommal a városról, hi­szen ott is annyian igye­keznek tudásukat, tapasz­talatukat rendelkezésünkre bocsátani, hogy egy külön oldal is kevés lenne ered­ményeik——_ ismertetésére. Mondanom sem kell, hogy ifi unkám egyik ' igen fontos részé, s talán a legnehe­zebb része, a falusi sport- mozgalom fejlesztése, irá­nyítása. A sok fáradságot, nehézséget azonban a sike­rek láttán hamar elfelej­ti az ember. A sok éves kitartó munka eredménye­képpen ma már a járás va­lamennyi községében alap­szabályszerűen működő sportkör létezik, tevékeny­kedik. S ehhez még azt is hozzátehetem, hogy min­denütt van legalább nyolc, tíz olyan sportaktíva, aki­re támaszkodhátok, aki fá­radságot nem kímélve segít a munkában. Hosszan kel­lene felsorolni, ha azt akarnánk, hogy mindenki helyet kapjon itt, de mégis fontosnak tartom, hogy a sok kiváló sportember kö­zül, is kiemeljek néhányat. Sorsolások Lapunk sportrovatának keddi számában közöljük a kosárlabda NB I. férfi csapatainak őszi sorsolá­sát, amelyben a Bajai Bács­ka Posztó és a Kecskemé­ti Petőfi érdekelt. Szerdai számunkban pe­dig az NB I. női együttesei­nek őszi „menetrendjét” adjuk közre, amelyben a Kecskeméti Dózsa szerepel. Vitorlázás A nemzetközi keleti­tengeri vitorlásversenyen minden hajóegységben az 5. futamra került sor. Itt két magyar eredményről is jött hír: a repülőhollandi­ban az NDK-s Hüttner mö­gött Bujdosó 2. lett. a csil­laghajóban pedig az ugyan­csak NDK-s Resehwamm mögött Gosztonyi a 2. he­lyet szerezte meg. Alpáron: Bakos Imre, Czi- nege Albert, Seres Imre. Csólyospáloson: Halácsi Tivadar. Gátéron: Forgó Miklós. Kiskunmajsán: Fa- ludi Sándor, Röfi Géza, Márton József, Horváth István, Elek János, Pál- monostorán: a Magony há­zaspár, Petőfiszálláson: a Fekete házaspár. Szánkon: Csepregi Imre, aki már 20 éve sportköri titkár, dr. Forczek János, Tóth Éva és Tóth István. Tiszaújfa- lun: a Révész házaspár. A lelkes hangú beszá­molót itt félbe kellett sza­kítanom. Megígértem, hogy legközelebb folytatjuk a beszélgetést Félegyháza vá­rosi sportéletéről. Mezei István Mérlegen a Kiskunhalasi MEDOSZ tavaszi szereplése A Kiskunhalasi ME­DOSZ labdarúgói alig pi­henték ki a Mezőberényben győzelemmel végződött mérkőzés fáradalmait, már­is „konzultációra” gyűltek egybe, hogy átvehessék a szóbeli félévi bizonyítványt. Korábbi tudósításunknak előreláthatóan, találóan ad­tuk a „Sikeres idényzárás” címet, mert ilyen értelem­ben beszélt Faragó István szakosztályvezető is rövid összefoglalójában, amikor a csapat félévi teljesítmé­nyét elemezte. Ugyanez a vélemény csendült ki Vi­rág István, edző értékelésé­ből. A két utolsó forduló­ban szerzett négy pont olyan helyezést biztosított a MEDOSZ számára, amelyhez ha hozzáadjuk az őszi forduló első mérkő­zésének remélhető pozitív eredményét (hazai pályán kezd a MEDOSZ Oroshá­za ellen) a középmezőny­ben való elhelyezkedésben lehet reménykedni. Az ed­ző véleménye megalapo­zott, mert a kitűzött cél nem elérhetetlen. A 9—11. helyen álló Orosháza, Me­zőhegyes és Kossuth SE 14 ponttal, a 12. helyezett SZAK pedig 10 ezrelékkel alig jobb gólaránnyal áll csak a MEDOSZ előtt. A MEDOSZ gyengébb ta­vaszi szereplése több té­nyezőből adódott. Három nem várt hazai vereség kö­vetkezett be, pedig ezeket a mérkőzéseket a hazai pá­lya előnyét beszámítva meg kellett volna nyerni. Ez a Egy sportember két hivatása ) lyan ember Kovács Sán- dór akit nehéz lebe­szélni, ha egyszer elhatároz valamit.Eddigi élete sem ép­pen eseménytelen. Volt már vasesztergályos, képesítés nélküli nevelő, járási úttö­rőtitkár, most pedig kultúr- ház-igazgató Kunszentmik- lóson. E foglalkozások mel­lett mindig volt egy máso­dik hivatása is: a birkózás. TAT ég 1953-ban Kiskun­1 félegyházán Besze László kezei alatt tanulta az alapokat. Számtalan me­gyei és országos versenyen indult, sok kemény csatát vívott, de valahogy a do­bogó legmagasabb fokára egyszer sem tudott feljut­ni. Ö volt az örökös máso­dik. Másokat ez már elked­vetlenített volna, de ő még inkább megszerette ezt a szép, férfias sportot. Amikor 1957. táján szü­évek óta birkózik. Az apja azt mondja, hogy a gyerek már feljut a dobogó felső fokára is. Felvetődik itt egy kérdés: Vajon kellő elismerés kísé­ri-e a sportot, és az ifjúsá­got szívvel-lélekkel szerető energikus sportember tevé­kenységét. ö maga azt ' mondja,' hogy elégedett. Az igazság kedvéért meg kell írni: volt időszak, amikor kévés támogatást kapott, s olykor a bizalom, és a sze­rencse is elpártolt mellőle. A vágyairól így beszél: — Űj kultúrház kellene Kunszentmiklóson, mert a jelenlegi nem alkalmas az igények kielégítésére. Vala­mivel több támogatás meg­oldaná a birkózószakosztály gondjait is. Végül szeret­ném a közeljövőben meg­alakítani községünkben a fiatalok által régen kért if­júsági klubot. "V égül még két tervét árulja el. Az egyik, Szabó Attila Aki nem tanul, az lema- lőfalujában Tiszákécskén rád, ezt vallja Kovács Sán- kezdett hozzá á birkózó- dór is. Először edzői okleve- szakosztály megszervezésé- Tet szerzett, majd elvégezte hez, nagyon nehezen indult a TF sportvezető tagozatát. a munka. A KISZ-től hasz- Hogy a munkahelyén is hogy a birkózás történetéről nált felszereléseket, és egy helyt tudjon állni, beiratko- jj. tanulmányt. A másik pe- kimustrált birkózószőnyeget zott a Debreceni Felsőfokú dig, s ezt csak nagy titok­kaptak. így kezdődött edzői Tanítóképző népművelés és ban vallotta be, hogy ad- tevékenysége, amikor még könyvtárosi szakára, közben dig nem hagyja el az aktív ő maga sem volt idősebb 3 TF edzői tagozatát is vég- birkózást, amíg súlycsoport­tanítványainál. Ezt a folto- zi. jában megyei bajnokságot zott szőnyeget ülték körül T| 0lgozik tehát és tanul. nem nyer. Kívánjuk, hogy akkor a még alig 8—9 éves ju^ id«je a családja mindkettő • mielőbb sikerül­Seres testvérek is, akik számára is. A nagyobbik jön. most a válogatott keret tag- jja még csak 7 éves, de már jai. TV égy év múlva Duna- vecsén mindent élői­ről kellett kezdeni. A kör­nyező falvakból kerékpár­ral jártak edzésekre a fia­talok. Aztán ez is abbama­radt. Kovács Sándor Kun- szentmiklósra került kultúr- ház-igazgatónak. Kissé el is volt keseredve, hiszen már egész jól ment a munka. Aztán néhány hónap múlva Kunszentmiklóson folytat­ta. Edzés — munka — ver­senyek, sikerek és balsze­rencsék. Az eredmény vé­gül, hogy a Kunszentmikló- si Vasas birkózócsapata Kecskemét, Kalocsa és Kis­kunfélegyháza után a leg­jobb lett a megyében. A kunszentmiklósi birkó­zószakosztály tagjai a ver­senyszerű birkózáson kívül a népi birkózással is foglal­koznak. Az edző által ösz- szegyűjtött hagyományok megelevenítik a régi korok birkózóstílusait. Gyarmati Andrea győzött pillangóúszásban félévi eredményben a har­madik helyet jelenthette volna a csapatnak. A ME­DOSZ hét mérkőzést ját­szott hazai pályán. Ebből négy győzelemmel és há­rom vereséggel végződött. Vidéken két győzelem és egy döntetlen mellett öt vereség áll a mérlegen. A játékosok fogad­kozása — az egyhónapos pihenő jó kihasználása, a szorgalmasabb edzés a csa­pat összekovácsolódását je­lentheti. Közös akarattal sok minden megvalósítha­tó. A bizakodás jogos, mert minden labdarúgást kedve­lő MEDOSZ-szurkoló tud­ja, hogy a csapat az eddi­ginél jóval többre képes. Ám tegyük hozzá, hogy a szurkolóknak és a játéko­soknak kölcsönösen segí­teniük kell egymást az el­következő bajnoki küzdel­mek során. A további sike­res szereplés természetesen elsősorban a játékosak fel­készülésén, lelkesedésén múlik, de nem utolsósor­ban a szurkolókon is. Hadd említsük meg itt a mező- berényi példát. Amikor a csapatok a középkezdés he­lyére vonultak, nagy tans köszöntötte mindkét együt­test. A hármas sípszóig vé­gig lelkesen, és ami megle­pő mostanában, sportszerű, a játékosok sértegetése nél­kül biztatással folyt a ta­lálkozó. A MEDOSZ csa­pata ezt várja szurkolóitól, s eredményekkel fogja meghálálni. S?alai László Végeredmény A Kiskunhalasi Járási Lab­darúgó-bajnokság utolsó for­dulóját a Falusi Dolgozók Nyári Spartakiádja miatt ké­sőbb játszották le, és így az eredmény csak most kerülhe­tett közlésre. Csikéria—Kkhalasi Spartacus 3:0, Harkakötöny—Kelebia 0:12, a Kisszállás—Kkhalasi ME­DOSZ XI. mérkőzés elmaradt, mert a MEDOSZ nem jelent Kunfehértó—Jánoshalma meg. un. A tavaszi forduló végeredménye 1. Kisszál. 9 2. Kelebia 9 3. Kunbaja 9 4. Csikéria 9 5. H. M. II.* 9 6. H. Spart. 9 7. Borota* 9 8 1 — 41:7 17 711 32:11 15 5 2 2 31:13 12 5—4 27:17 10 513 43:12 9 4 13:14 9 5 16:20 6 8. Jén.h. II.* 9 3 — 6 28:16 4 1 4.— 9. Harkaköt. 10. Kuni.-tó 9 1 — 8 8:62 9 6 :73 — 9 — — Két, illetve négy büntető­pont levonva. Az Ifjúsági bajnokság tavaszi végeredménye Magyar idő szerint szom­batra virradóra a kalifor­niai Santa' Clarában olim­piai mezőnnyel felérő nagyszabású nemzetközi úszóverseny kezdődött: 18 ország kiválóságai között van egy magyar is, Gyar­mati Andrea személyében, aki kitűnően mutatkozott be a tengerentúli viadal el­ső napján: a 100 m-es női pillangóúszás döntőjében 1:06,6 perces idővel beál­lította a magyar csúcsot és egyben a világ idei legjobb eredményét érte el. Az 50 m-es uszodában több mint 2500 néző előtt egyébként az első napon 12 döntőre perc. került sor és a színvonal­ra jellemző volt, hogy szin­te hullottak a rekordok. Az amerikai Mark Spitz a 100 m-es pillangóban beállítot­ta a világcsúcsot, á nyugat­német Hans Fassnacht a 400 m-es gyorsúszásban Európa-rekordot állított fel, ezenkívül nagyrészt az előfutamokban még kilenc nemzeti csúcs is Született. Gyarmati Andrea eredmé­nye: 100 m női pillangó: 1. Gyarmati (magyar) 1:06,6 p, magyar csúcs beállítás 2. Wylie (amerikai) 1:07 p. 3. Hewitt (amerikai) 1:07,1 10. H. Spart. Kelebia Kisszál. Kunbaja H. M. II. Csikéria Ján.h. II. Kunf.-tó Borota Harkaköt. 6 2 6 2 6 2 6 — 6 — 6 — 2 1 1 1 1 1 9—1 1 20:10 14 1 20:10 14 1 23:13 14 3 44:14 12 3 34:12 12 3 25:14 12 6 14:24 5 7 9:34 3 7 10:45 3 8 7:30 1 Eredmények: Csikéria—H. Spartacus 0:1, Harkakötöny— Kelebia 2:3 a Kisszállás—H. MEDOSZ mérkőzés elmaradt, mert a MEDOSZ nem jelent meg. Kunfenértó—Jánoshalma 1:3. Magyar siker Befejeződött a Tour d Jugoszlávia nemzetközi or szágúti kerékpáros verseny A magyarok jól szerepeltek az összetettben a fiatal Ta kács második lett, a csa patversenyben pedig a ha­todik helyen végzett a? együttes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom