Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-30 / 74. szám
3. »Mal 1969. március SO. vasárnap Rendzavarás Dél-Vietnam: Prágában Pénteken este a csehszlovák—szovjet jégkorongmérkőzés után nagy tömeg árasztotta el a prágai Vencel teret. Jobboldali, szocialistaellenes rendzavarok szovjetellenes jelszavakat kiabáltak és írtak a falakra, majd összetörték és felgyújtották az Aeroflot szovjet légiforgalmi társaság Vencel téren levő irodájának berendezését. A hajnali órákban Prágában helyreállt a rend. Súlyos gyalogsági színhelye Törvényességi óvás az ásotthalmi harcok „boszorkányiildözési” ügyben A DNFF általános offenzívája ötödik hetének végén a hazafiak valamivel csökkentették tüzérségi támadásaik hevességét, de egyidejűleg fokozták gyalogsági akcióikat. Ennek ellenére súlyos tűzcsapások érték a Saigon közelében elterülő Bien Hoa Szerdán temetik Eisenhowert A pénteken elhunyt államférfi hamvait az amerikai főváros episzkopális protestáns székesegyházának Bethlehem kápolnájában ravatalozzák fel. Vasárnap szállítják át a Ca- pitoliumra, az amerikai törvényhozás székházába. A hétfői washingtoni gyászszertartáson Nixon elnök és az ide érkező külföldi államférfiak, köztük de Gaulle francia elnök, több állam- és kormányfő ú részt vesz. Utána csaknem 1600 kilométeres úton különvonat viszá az elhunyt hamvait a Kansas állambeli Abilene helységbe, ahol Eisenhower ifjúságát töltöte. A róla elnevezett könyvtár kápolnájában szerdán helyezik közvetlen hozzátartozói és a kormány képviselőinek jelenlétében örök nyugovóra a tábornok-elnök földi maradványait. amerikai óriástámaszpontot és a „különleges rendeltetésű alakulatok” Ben Het-i táborát. Nyugati távirati jelentések szerint az ország északi részétől egészen a Me- kong-folyó torkolatáig mindenütt fellángoltak a gyalogsági harcok. Különösen a demilitarizált övezettől délre húzódó úgynevezett északi fronton, valamint Saigon térségében folyik elkeseredett küzdelem. A DNFF harcoló alakulatai pénteken — három napon belül immáron másodszor — rajtaütöttek a 25. amerikai gyalogoshadosztály Cu Chi-i főhadiszállásától Tay Ninhig közleAnguillai fejlemények hord Caradon, Nagy-Bri- taruiia állandó ENSZ-kép- viselője közvetlenül Angu- iilára érkezése után tárgyalásokat kezdett Websterrel, a sziget elnökével, Webster hangot adott annak a reményének, hogy az angolok beleegyeznek egy (kiálló anguillai igazgatási rendszer létrehozásába egy brit megbízott felügyelete mellett, aki azonban — mint mondotta — nem lehet a jelenlegi brit főmegbízott A beavatkozás „nem hozott dicsőséget a brit fegyvereseknek. Az egész világ által kinevetett és kifütyült angol csapatok meg1958. január 3-án a tíz nyugat-indiai brit gyarmatból megalakult Brit Nyugat-India 1962-ben felbomlott. Ugyanebben az évben Trinidad és Tobago, valamint Jamaica önálló áUammá vált. A megmaradt nyolc territórium, köztük St. Kitts-Ne- vis-Anguilla külön brit gyarmat státuszát kapta. 1965 végétől Dominica, Saint Bucia, Saint Vincent és Grenoda, valamint St. Kitts-Nevis-An- guilla Nagy-Britann‘a társállamai lettek. Az alkotmányban rögzítettek alapján bármely ,,társállam'' parlamentje kétharmados többséggel felbonthatja Nagy-Britanniához fűződő kapcsolatait. St. Kitts-Nevis- Anguilla szigetei együtt alkották Nagy-Britannia „társállamát”. Területük együttesen 400 négyzetkilométer, lakosságuk 60 000 fő, a főváros: Basseterre, St. Kitts-szigetén. Az önállóságát meghirdető Anguilla a legkisebb a három sziget közül, 90 négyzet- kilométer nagyságú. A kis korallzátony — 6000 főnyi lakosságának egyetértésével — kinyilvánította függetlenségét. Nagy-Britannia katonai erővel letörte az anguillai lázadást, tehát megcsorbította az önrendelkezési jogot. Költő a görög diktatúra ellen Az új görög líra megújí- latkozatában, amelyet kitójának számító Giorgiosz osztottak külföldi újság- Szeferisz, Nobel-díjas köl- íróknak, azzal vádolta az té nyilatkozatában az athéni rezsim urait, hogy athéni katonai juntát a né- „katasztrófába taszítják az met nácik és az olasz fa- országot”, siszták kormányához hasonlította. Szeferisz, akinek honfitársai közii.l elsőnek jutott IlillfflCTtitfál a Nobel-díj dicsősége, a íJuliuuZtl vdl szélsőjobboldali katonai ,, r csoport uralomra jutása óta ITlßflßl’flCStßtt elvonultan magányban élt, IIIGyGI UvllGII s mind ez ideig nem hal- ... . ■ ■ | latta hangját. Pénteki nyi- fglluOrO SZ13Q0 KK31 Erős spanyol rendőrosz- tagok őrizték szombaton reggel a madridi királyi színház épületét, ahol este 250 millió néző előtt zajlott le — természetesen a televízió jóvoltából — Euróví- zió idei dalfesztiválja. A rendőri erősítések magyarázata: pénteken este, a sajtó számára rendezett főpróba idején, egy csoport tüntető piros tintát tartalmazó üvegeket vágott az épület méltóságteljes homlokzatához. A festékanyag hosszú csíkokat hagyott az oszlopokon, a kapukon és a homlokzat más részein. Az erős rendőrosztagok mellett, nagy tisztító osztagok is felvonultak a színháznál. kezdik távozásukat a szigetről”. Anglia — most nagy igyekezettel próbál ürügyet találni Anguillával szembeni eljárásának igazolására. Ugyanakkor az események tisztán politikai jellegűek és szorosan összefüggnek az egykori brit világbirodalom összes maradványainak sorsával. Idén februárban a sziget lakói népszavazást tartottak és egyöntetűen állást foglaltak a függetlenség mellett. Az angol kormányt éppen ez a lehetőség ingerelte fel, hogy Anguilla példája követőkre talál. kedő gépkocsioszlopon. Az utánpótlást szállító konvoj erős páncélos fedezettel naponta megteszi ezt az utat. A DNFF 1., 7. és 9. hadosztályainak alegységei állandó nyomást fejtenek ki a Saigon védelmére kirendelt amerikai alakulatok itt húzódó állásaira. A legfőbb ügyész közleménye : „A Magyar Televízió március 23-án „Középkori história” címmel dokumentumfilmet sugárzott a Csongrád megy« Ásotthalom községben 1968. augusztus 12-én történt „boszorkányüldözésről”. Az ügy tanulságaival foglalkozott a Magyar Hírlap március 25-én és a KITÜNTETTÉK A DAMANSZKIJ-SZIGET VÉDŐIT Népszabadság március 26- án megjelent száma is. A televízió és a sajtó figyel em-feIhívására a Legfőbb Ügyészség megvizsgálta, s a Szegedi Járási Ügyészség eljárását* valamint a Szegedi Járás- bíróság ez ügyben hozott megszüntető végzését. A figyelem-felhívás jogos és igen hasznos volt, ennek eredményeként március 28-án a Legfelsőbb Bírósághoz törvényességi óvás benyújtására került sor. Az óvás elfogadása után az ügyészség gondoskodik a nyomozás lefolytatásáról. A teljessé tett nyomozás megállapításaihoz képest történik intézkedés, az esetleg szükséges új bírósági felelősségre vonás iránt”. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a Damanszkij-szi- get elleni kínai határprovokáció visszaverésében tanúsított helytállásukért többeket a Szovjetunió Hőse címmel tüntetett ki. A képen: Vitaiij Bubenyin főhadnagy, a kitüntetettek egyike, aki a kínai fegyveres támadás során megsebesült, a kórházban ápolónőjével beszélget. Mi újság testvérmegyénkben ? Díszünnepséget rendeztek Szimferopolban a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója tiszteletére. Az ünnepség előadója M. V. Rev- kin elvtárs, a városi pártbizottság titkára, méltatta a magyar proletár állam jelentőségét. Felszólalt az ünnepségen M. A. Lozovoj, a városi tanács elnöke és A. I. Kovtun, Kecskemét díszpolgára. A magyar népnek küldött jókívánságokat Erba Sándor elvtárs, a moszkvai magyar nagy- követség titkára köszönte meg* * Március 21-én ünnepelték Ukrajna-szerte az ukrán film születésének 50. évfordulóját. Ez alkalomból mutatták be Szimferopolban a Felderítők című filmet, mely a feketetengeri matrózok egyik, Budapesten végrehajtott, merész akcióját elevenítette fel. A bemutató különös érdekessége volt, hogy azon nemcsak a filmben főszerepet játszó színészek vettek részt, hanem az akció parancsnoka is, V. A. Kalganov, ma is aktív tengerésztiszt. Mit tervez a Mao-csoport? Az Usszuri-folyón lezajlott és más hasonló incidensek nyomán felmerül a kérdés, vajon folytatódnak-e ezek a véres incidensek, konfliktusok, s mi a célja ezeknek az akcióknak? Kínában az úgynevezett „nagy proletár kulturális forradalom” három esztendeje után lezárult a hatalmi harc egyik szakasza. Létrejöttek a forradalmi bizottságok, a Mao-csoport hatalmi szervei. Ezután következnék a maoista párt szerepének, helyzetének a rendezése és itt nem szabad a sok dicsőséget szerzett Kínai Kommunista Pártra és annak vezető szerepére gondolni. A pekingi vezetők ugyanis azzal a céllal hívják össze a párt IX. kongresz- szusát, hogy megszilárdítsák csoportjuk egyeduralmát és végérvényesen leszámoljanak azokkal, akik Kína jövőjét nem a Mao Ce- tungi politikában, hanem egy józan, minden körülményeket mérlegelő, a szocialista országokkal való együttműködés politikájában látják. A Mao-csoport azonban úgy látszik még nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy irreális, a józan érvekkel alá nem támasztható terveit elfogadtassa. Ezért volt szükség a határprovokációra, mert az kedvező légkört teremtett a pekingi vezetőknek ahhoz, hogy hazai frontjuk gyengeségeit saját népük elől elleplezzék. A maoisták akcióinak az volt a célja, hogy felszítsák a soviniszta hisztériát és erre a nagyon ingoványos talajra építsék az úgynevezett belső népi egységet. A sokszor alkalmazott recept szerint, külpolitikai eszközökhöz nyúltak, hogy eltereljék a figyelmet a hazai problémákról. A sovinizmus, a más népek elleni gyűlölet a pillanatnyi hangulatkeltésen túl azonban nem adhat tartós orvosságot a „kulturális forradalom” által felszakított sebekre. S az ilyen „egység” nem valamiért, hanem valami ellen bontakozik ki. Miről is van szó tulajdonképpen. A „külső veszély” hangoztatása mellett a kongresszuson nyilván majd kevesen fognak Mao ellen szót emelni, s a hazai gondok, az éhínség, a szervezetlenség, a mérhetetlen összegekbe kerülő nukleáris kísérletek miatti „nadrágszíjhúzás” elemzése helyett mindenki „a modern revizionistákkal” (a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak szánják a pekingi vezetők ezt a titulust. Szerk..) harcoló maoizmust éltesse, s ne törődjék azzal, hogy mit ad, pontosabban mit nem ad a maoizmus a kínai népnek. A maoista klikk sajtója és rádiója az Usszuri-folyónál lezajlott véres incidensek előtt azt ál. lí tóttá: a kínai- szovjet határon elhelyezett kínai alakulatok parancsot kaptak, hogy gyorsítsák meg felkészülésüket egy lehetséges háborús konfliktusra. Majd a sajtó és a rádió is többször megismételte az ismert pekingi szólamot; ha a szovjet revizionisták harcba bocsátkoznának Kínával, mind egy szálig elvesznek. A szovjet hadsereg a provokációra megfelelően válaszolt, a határsértőket, a fegyveres provokátorokat területéről kiűzte, s azóta csend honol a Damawszkij-szi- geten. A maoista klikk akciója, amely mindkét részről véráldozatokat követelt, csak az imperialistáknak segített, jóllehet, hogy a pekingi vezetők pillanatnyilag hasznot húztak belőle. Ezeknek az incidenseknek magyarázatát a már említett belpolitikai eseményekben kell keresni. K. A.
