Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

í. oldal 1909. Január SS. eeerda Együttműködési munkaterv Kedden Moszkvában, a Barátság Házában Révész Géza, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alelnöke és Pjotr Fedoszejev, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság elnöke aláírta a két bará­ti társaság 1969-re szóló együttműködési munkater­vét Az ünnepélyes ese­ményen megjelent a moszk­vai magyar nagykövetség több vezető munkatársa, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőségének szá­mos tagja, jelen volt Za- mercev nyugállományú ve­zérőrnagy, Budapest egyko­ri városparancsnoka. Az aláirt munkaterv cé­lul tűzi ki a magyar—szov­jet barátság és kulturális kapcsolatok további sokol­dalú elmélyítését, A két baráti társaság tevékenyen közreműködik például a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évforduló­jának megünneplésében és Lenin születése 100. év­fordulója megünneplésé­nek előkészítésében. A Szovjetunióban a Szovjet— Magyar Baráti Társaság égisze alatt ünnepélyesen megemlékeznek Munkácsy Mihály születése 125., Der- kovits Gyula születése 75., Móricz Zsigmond születé­se 90. évfordulójáróL Apró Antal beszéde a KGST ünnepi ülésén állapítását, hogy a KGST A KGST mgalakulásá- nak huszadik évfordulójá­ra rendezett ünnepi ülésen felszólalt Apró Antal, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a KGST üléssza­kán részt vevő magyar kor­mányküldöttség vezetője. Bevezetőben megemlékezett a KGST megalakulásának körülményeiről. Kiemelte, hogy 1949-ben az alapító országok közös nemzetközi gazdasági szervezetbe tö­mörülését egyrészt a szo­cialista fejlődés érdeke tűz­te napirendre, másrészt a tőkés országoknak a szocia­lista országokkal szemben alkalmazott diszkriminá­ciós politikája és a diktá­tumokon alapuló Marshall- terv tette szükségessé. Meg­állapította, hogy a szerve­zetbe tömörült szocialista országok e történelmileg rövid idő alatt jelentős fej­lődést értek él gazdaságuk építésében, létrehozták és fejleszteni kezdték a terv­szerű szocialista nemzetkö­zi munkamegosztást, jelen­tősen emelték a lakosság jó­létét és kulturális színvo­nalát. Aláhúzta Faggyejevnek, a KGST titkárának ünnepi beszédében elhangzott meg­országok gazdasági fejlődé­sének üteme megelőzi a tő­kés országokét. Apró Antal a továbbiak­ban néhány jellemző adat­tal ismertette népgazdasá­gunk húszesztendős fejlődé­sét Elmondotta, hogy az ipar hozzájárulása a nem­zeti jövedelem termeléséhez csaknem négyszeresére emelkfedett Az évenkénti felhalmozás az utóbbi évek­ben átlag 3—3,5-szerese az i960 körüli évek átlagának. Az ipari termelésünk húsz év alatt 4,5-szeresére nőtt az iparban foglalkoztatot­tak száma megduplázódott, az egy foglalkoztatottra ju­tó teljes termelés közel két és félszerese a húsz eszten­dővel ezelőttinek. A szónok ezután kiemel­te nemzeti jövedelmünk 40 százalékát realizáló külke­reskedelmünk fontosságát és ezzel összefüggésben rá­mutatott a nemzetközi gaz­dasági együttműködés je­lentőségére népgazdasá­gunk fejlődésében. Beszélt a „Barátság” olajvezeték és a „Béke” elektromos táv­vezetékrendszer Jelentősé­géről. A szocialista orszá­gok közötti nemzetközi megállapodások egyik pél­daszerű megnyilvánulásá­nak minősítette a magyar— szovjet timföldegyezményt Rámutatott hogy gépipa­runk állandó fejlődését a KGST-országok közötti sza­kosítási és szállítási meg­állapodások segítségével si­került megfelelően bizto­si tant A KGST távlatairól szól­va megállapította, hogy a tapasztalatok szerint csak nemzetközi összefogás út­ján lehet sikeresen előreha­ladni. Kijelentette: „Az élet azt bizonyította, hogy ez az út amelyen elindultunk, helyes volt. Az természe­tes, hogy általános fejlő­désünk mellett a KGST-ben folytatott együttműködé­sünk — az új szükségletek kielégítése érdekében — to­vábbfejlesztésre szorul. Az élet nem állhat meg Mind­jobban kibontakozik egy olyan világméretű tudomá­nyos műszaki forradalom, amely megköveteli, hogy a mi gazdasági szövetségünk­ben — a KGST-ben is — jobban egyesítsük anyagi és szellemi erőinket a gyor­sabb szocialista fejlődés ér­dekében és azért, hogy a békés gazdasági versenyt, amelyet a kapitalista vi­lágrendszerrel folytatunk sikeresen vívhassuk meg” Lezárult a vita: marad az érettségi Az érettségi körül kiala­kult több éves vita lezárult — közölte a Művelődésügyi Minisztérium gimnáziumi osztályának illetékese. Az érettségi, mint téma, nem új keletű. Legutóbb 1965- ben az országgyűlésen el­hangzott felszólalások hív­ták fel a figyelmünket az érettségivel kapcsolatos problémák alapoa vizsgála­tának szükségességére. A Művelődésügyi Minisztéri­um e kötelezettségének ele­get tett. Tantestületek, szü­lők kollektívái, tanácsok művelődésügyi osztályai, tu­dományos társaságok, a szaksajtó és a napisajtó egyaránt részt vett a vi­tában. A vizsgálatok és vi­ták elemzése alapján a Mű­velődésügyi Minisztérium vezető testületé arra a dön­tésre jutott, hogy az érett­ségi vizsga kőzoktatáspoli- tikailag pedagógiailag és pszichológiailag jelentős té­nyező. Az érettségi vizsgá­ra szükség van, a létéről, jogosultásáról szóló vitá­kat lezártnak kell tekinte­ni. Ugyanakkor azonban indokolt az érettségi lebo­nyolításának továbbfejlesz­tése, javítása, finomítása. Az érettségi vizsga szük­ségességét és továbbfejlesz­tését a vitákon a hozzászó­lók túlnyomó többsége hangsúlyozta. Változatlanul fenntartjuk: az érettségi vizsga jogilag nem kötelező, de minden középiskolás számára aján­latos. Az 1969—70-es tan­évben az érettségi vizsga elnökei és a vizsgabizott­ság tagjai számára mód­szertani kézikönyv megje­lentetését tervezzük. (MTI) Pályázat vidéki amatőr filmesek számára A harmadik országos — vi­déki — amatőr filmszemlét jún. 6-án, 7-én, S_án Győrött ren-1 dezlk meg, A szemlén részt vehet — a fővárosi amatőr filmesek kivételével — minden egyénileg és stúdiókban, illet­ve klubokban tevékenykedő amatőr. Pályázni lehet díjat még nem nyert bármilyen technikájú és méretű filmmel. Beküldési határidő: 1969. má­jus 22. A filmeket a Győri Ifjúsági Filmstúdió címére (Győr, Aradi vértanúk utca 33) kell beküldeni. Látványos ünnepség Az elnök illÄUn TIOZT^ISTgolyóálló üveg mögül nézte végig a felvonulást Gázömlés: négy halott . Az idén tovább erősöd­nek a hagyományosan jó kapcsolatok Lvov és Pécsi Simferopol és Kecskemét,! Kemerovo és Salgótarjánul Kalinyin és Kaposvár, Her-, I szón és Zalaegerszeg, Konv munánszk és Dunaújváros, Ogyessza és Szeged', vala­mint Tallinn és Szolndk testvérvárosok között. A Tanácsköztársaságnak szen­telt kiállítás, magyar festé­szeti kiállítás, továbbá magyar filmfesztivál moszkvai megrendezése ugyancsak szerepel a mun­katervben. (MTI) PÁRIZS Á vietnami problémakör szempontjából a hétfői nap egyaránt bővelkedett dip­lomáciai és katonai fejle­ményekben. A késő esti órákban meg­érkezett a francia főváros­ba Henry Cabot Lodge, aki a Nixon-kormányzat által Párizsba küldött új tár­gyalócsoport élére áll. La- konikus repülőtéri nyilat­kozatában csak annak meg­állapítására szorítkozott, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni a megbeszé­lések „nagy sikere érde­kében”. Hozzátette, hogy még nem tudja pontosan, mikor folytatódhatnak a tárgyalások. Lodge meleg szavakkal, „barátként” üd­vözölte a fogadására meg­jelent dél-vietnami küldött­séget. Lodge-zsal együtt érke­zett Marshall Green, az Egyesült Államok indoné­ziai nagykövete is, aki tag­ja a delegációnak. Hétfő óta már a francia főváros­ban tartózkodik Walsh, a küldöttség helyettes veze­tője. SAIGON A vei eteket WASHINGTON (MTI) Az Egyesült Államok né­pe hétfőn délután három­órás látványos felvonulás­sal ünnepelte 37. elnökét, Richard Milhous Nixont. A menetben csinos lányok, DNFF harcoló alakulatai­nak kezdeményező szerepe jellemzi. A Saigon köré koncentrikus körökben fel­sorakoztatott amerikai had­osztályok tüzérségének ágyúi egész éjszaka dörög­tek, hogy elhárítsák a haza­fiak meg-megújuló akcióit. Hasonlóképpen súlyosra fordult az amerikai—dél­vietnami „szövetségesek” helyzete a termékeny del­tavidéken. A hazafiak leg­kiemelkedőbb hétfői fegy­verténye volt, hogy fényes nappal pergőtűz alá vettek egy amerikai állást Saigon tőszomszédságában. Régeb­ben a partlzánerők csak éj­szakai tüzérségi bombázá­sokkal próbálkoztok. Az utóbbi napokban mind több jelentés számol be arról, hogy a DNFF sú­lyos veszteségeket okozott a deltavidék vízi útjain őr­szolgálatot teljesítő ameri­kai hadihajóknak. Növekszik a városi lakos­ság ellenállása is. Egy is­meretlen személy például kézigránátot dobott egy autóbusz-megállónál ácsor­gó amerikai szakasz tagjai közé. Korábban gránát rob­szinpompás viseletbe öltö­zött indián harcosok, űrha­jósok, az amerikai hadse­reg négy fegyvernemének válogatott egységei, a tag­államok kormányzói vonul­tak fel. A menetben vitték annak az űrhajónak a ma­kettjét is, amellyel az ame­rikaiak néhány hónap múlva a Holdra kívánnak leeresz­kedni. Az 56 éves elnök a felvo­nulást két centiméter vas­tag, golyóálló üvegfal mö­gül nézte végig. A dísztri­bün körül a biztonsági szol­gálat több száz embere he­lyezkedett el. A felvonulási útvonalat szegélyező házak tetőin szintén a biztonsági szolgálat emberei helyez­kedtek el, az útvonal fölött pedig helikopterek köröz­tek. A rendkívüli biztonsági intézkedések sem tudták megakadályozni azonban, hogy több száz fiatal ne ren­dezzen tüntetést a vietnami háború ellen. A redőrség 81 tüntetőt vett őrizetbe. A beiktatási ünnepségek hétfő este látványos bállal értek véget, s az új elnök kedden már a Fehér Ház­ban látott munkához. Nixon elsőnek a Nemzetbiztonsági Tanács tagjait kérette a Fe­hér Házba, majd külön fo­gadta Wheeler tábornokot, a vezérkari főnökök egyesí­tett bizottságának elnökét. Az új elnök beiktatási beszédéről az első vélemé­nyek eléggé eltérőek. Ri­chard Russel georgiai de­mokratapárti szenátor sze­rint Nixon „földgolyónk legtöbb népének reményeit, törekvéseit és imáit fejezte ki”. Eugene McCarthy min- nesotai szenátor, aki ko­rábban a demokrata párt elnökjelöltjei közé tartozott, megállapította, hogy a be­széd semmi különöset nem tartalmazott, de „jó beszéd volt”. Johnson volt elnök csa­ládjával együtt hétfőn este visszatért texasi farmjára. Losoncii Pál távirata Losonczl Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Richard M. Ni­xont, az Egyesült Államok elnökévé történt beiktatá­sa alkalmából. A Kölcsönös Gazdasági Se. gitség Tanácsának tagállamai között kialakult gazdasági együttműködés immár kétév- tizedes fejlődés eredménye. S ha időnként szóba kerül —< akárcsak napjainkban — az együttműködés továbbfejleszté­sének szükségessége, az a ter­mészetes fejlődés következmé­nye. Időnként kialakulnak a fejlődésnek olyan szakaszai, amikor a régi módszerek nem bizonyulnak elég hatékonynak, elavulnak, s újakat kell keres, ni. tgy volt ez legutóbb 1962- ben, amikor a KGST szerveze­tén változtattak — pl.: létre­hozták operatív vezetőszervét, a végrehajtó bizottságot; a ter­vek egyeztetésének központiát, Tervbürot — ennek megfele. tőén módosítva a szervezet alapokmányát. A hivatalos személyiségek és szakemberek körében most is­mét szóbakerül a további mó­dosítás lehetősége. Az új gon­dolatokat több tényező ered­ményezte, amelyek közül két igen lényegeset emelünk ki. Az egyik a napjainkban lezaj. ló tudományos-technikai for­radalom, amelyet a példátla­nul gyors technikai fejlődés, a tömegtermelés általánossá vá­lása jellemez. Ennek szembe, tűnő velejárója, hogy egyes iparágakban a gazdaságos ter­meléshez, a legkorszerűbb technika alkalmazásához óriási vállalatok szükségesek. Ezek már nem egy ország — külö­Hétfőn délelőtt fél 10 óra körül jelentették a fővá­rosban a Gázmüveknek, hogy a IV. kerület Erkel utca 5. számú házban gáz- mérgezég történt Két sze­mély meghalt kettő pedig súlyos gázmérgezést szen­vedett. A Gázművek szere­lési és csőhálózati osztá­lyának dolgozói azonnal hozzáláttak a gázömlés he­lyének felderítéséhez. Ke­resték a gázömlés helyét az Erkel utca 7. számú ház­ban is, s éppen ennek so­rán derült ki, hogy ott to­vábbi két személy halt meg gázmérgezésben. A Gázművek hétfőn este és a kora é1 szakai órák­ban nagy erővel folytatta az ömlés helyének felku­nösen ha az közepes, vagy kis ország — piacára termelnek, iHetve a váUalat tervezésekor a gazdaságosság követelmé­nyének eleget téve eleve nem gondolhatnak csak a belső piacra, hanem csakis a széles nemzetközi piacra. Általában a nagy országok képesek ilyen korszerű és megfelelő méretű vállalatokat önállóan létesíte­ni — hiszen csillagászati ősz. szegű beruházásokról van szó — a többi ország csak együt­tes erőfeszítéssel, összefogással képes rá. S itt mans jelent­kezik a natekonyaDD es tudo­mányosabb — együttműködési módszerek kifejlesztésének egyre szorltóbb gazdasági kényszere. A másik körülmény a szo­cialista országok viszonylatá­ban sajátosabb. Nevezetesen; több országban, számos rokon­vonást mutató gazdaságirányí. tási rendszert vezettek be. En­nek során — a gazdasági ha­tékonyság általános növelése érdekében — erőteljesebben al­kalmazzák a népgazdaság köz. ponti Irányításának közvetett, gazdaságpolitikai eszközeit, — szélesítik a vá'lalatok mozgási, döntési lehetőségeit, nagyobb szerepet adnak a gazdasági ösztönzésnek, érdekeltségnek. Vagyis növelik a vállalatok ön­állóságát. Nyilvánvaló, hogy ez kisugárzik a nemzetközi egvütt- működésre is, hiszen ott több­nyire még a régi gazdasági mechanizmusoknak megfelelő tatását; előzőleg és közben a szükséges biztonsági in­tézkedéseket. beleértve a veszélyeztetett lakások ki­ürítését is, megtették. Ked­den a kora reggeli órák­ban a szerelők megállapí­tották: az utcai eternit gáz­cső csatlakozásán át szi­várgott ki a gáz. A fagyott talaj alatt a gáz a házak alá húzódott, s a „földszü- rés” következtében majd­nem teljesen szagtalanná vált. Hogy mi módon érte a halál a négy személyt, azt vizsgálat deríti ki. A Gázművek az ömlés meg­szüntetése után folyamato­san levegőmintát vesz a környéken. Az ügyben egyébként a vizsgálat tovább tart. (MTI) keretek, módszerek érvénye, sek. Most, az új fettételek és követelmények színrelépése — a változatlan főcélkitűzések eredményesebb megvalósítása érdekében — bizonyos módosí­tásokat kíván a szocialista nemzetközi gazdasági együtt­működés formáin, módszerein is. Mindkét fontos körülmény egyaránt felveti a kérdést: ho­gyan tovább? Milyen új lépé. sek szükségesek a KGST-be tömörült szocialista országok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztéséhez? Az együttműködés továbbfej­lesztésének néhány fontos te­rületén már kialakultak meg. felelő alapelvek. Fzett között a főbb elképzelések között egyiknek az a kiindulópontja, hogy az elmúlt évtizedek so­rán a szocialista országok kö­zött, a mind szorosabb együtt­működés következtében, gaz. dasági függőség alakult ki. Ez lényegében azt Jelenti, hogy bármely szocialista országban hozott fontosabb gazdasági in­tézkedés, döntés clke-ülvetet- lenül kihat a többi ország gazdasági életére is. Nyilván­való, hogy ezért jobban kell egyeztetni a gazdaságpolitika föterületeit még a döptés meg. hozatala előtt. Hasonló súlyú alapelv az is, hogy az együtt­működés, szüntelenül szélese­dő területét felső á'lami szin­ten mindenre kiterjedően át. fogni és irányítani ma már dél-vietnami hadmfl- ; bánt egy amerikai tiszti ét- változatlanul a l keféében. (AFPl Párizsba érkezett CabOt Lodge partizánok pergőtüze Saigon mellett A szocialista gazdasági együttműködés új lehetőségei

Next

/
Oldalképek
Tartalom